Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
2 NÉPÚJSÁG 1978. december 8. KÖZLEMÉNY '(Folytatás az 1. oldalról) tűk Jushua Nkomot, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias front társelnökét. A látogatások, a megbeszélések hozzájárultak az álláspontok alaposabb megismeréséhez, kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint kölcsönös szolidaritásunk megerősítéséhez. II. A Központi Bizottság áttekintette az ország gazdasági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet megközelítően nő. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, az Ózdi Kohászati Művek acélgyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a zalaegerszegi hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyiművek új pvc- gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilénüzeme és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezettet, a lakosság életkörülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások és a készletek — növekedése lényegesen nagyobb a tervezettnél. A lakossági fogyasztás az előirányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előreláthatóan az előirányzott 5,5— 6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmiszer- ipar és a kohászat kivételével — a számítottnak megfelelően, vagy azt meghaladóan növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés ázonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás minőségi követelményeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szervezettségének javításában, a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb felhasználásában. Az anyagi ráfordítások a termelésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mértékben 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitelező vállalatok teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építésében elmaradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfelelően, csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelíti a számítottat, az állattenyésztés annál valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként országos átlagban 42,8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt kevesebb a tervezettnél. Burgonyából és cukorrépából az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből kevesebb a termés. Az állat- állomány növekedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej, valamint az egyéb állati termékek termelése és felvásárlása. A takarmánygazdálkodás és -felhasználás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az" indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áru- szállítási igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem országos átlagban a tervezett 7—7,4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és alkalmazottaknál 8—8,5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reálbérek ■ növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3—3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bő,v ülnék Erősödik együttműködésünk a KGST-tag- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a térvezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedé- dések eredményeként növekedett a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésbe központosított hányada; ennek ellenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozóik 1978-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatározott, több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minőségi előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. . A Központi Bizottság megállapította: a termelés meny- nyiségi feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a meny- nyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nem egyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaság- irányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. O A XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. » A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét ég, a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat,. és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el. A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai: nemzeti jövedelem 3—4 százalék, ipari termelés 4 százalék, országos építési-szerelési teljesítmény 1 százalék, mezőgazdasági termékek termelése 3—3,5 százalék, a szocialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd forint, egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem 7 százalék, egy keresőre jutó nominál bér országos átlagban 6 százalék, fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalék, egy lakosra jutó reáljövedelem 2 százalék, egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 1 százalék, egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1,0—1,5 százalék, a lakosság fogyasztása 2,5— 3,0 százalék, az összes lakásépítés 90 ezer, ebből állami lakás 31 ezer, az állami költségvetés bevétele legalább 8,4 százalék, kiadása legfeljebb 6,1 százalék. A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növéked- jék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelékció mellett kell biztosítani. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztésit, a technológia és a gyártmányók korszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon' — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékék, alkatrészek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban lévő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a -felújítás és -karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mindaz állattenyésztést. A gabona- termelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok — ésszerű ód és takarékosabb fel- használásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló, és feldolgozó kapacitások bővíté- . sével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíj kiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti' javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonalemelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell javítani. A kórháza ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható. Uj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A célcsoportos és egyéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz -képest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére koncentrálják. • d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, b hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. O Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támo- • gassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesít- ^ ményekre, a minőségi munkára ösztönző kereset-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperációs és' szerződéses kötelezettségek pontos és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a párt- szervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdéke megköveteli, hogy minden termelő- egységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodószervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az ifjúságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munkaver- seny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása. A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. — Az agitációs és a propaganda a sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dolgozók értsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai tördkvéseinket. Kapjon nagyobb teret a jó kezdeményezések ismertetése, az eredményes munka hiteles ábrázolása. ♦ A fejlődésinek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a^feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefogásával feladatainkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széleskörűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket kapott az évfordulón. A magyar maxista—leninista forradalmi párt megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helytállásának szólnak, és barátságot, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemlékezésekért.
