Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

2 NÉPÚJSÁG 1978. december 8. KÖZLEMÉNY '(Folytatás az 1. oldalról) tűk Jushua Nkomot, a Zim­babwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias front társelnökét. A látogatások, a megbeszé­lések hozzájárultak az állás­pontok alaposabb megisme­réséhez, kétoldalú kapcsola­taink fejlesztéséhez, vala­mint kölcsönös szolidaritá­sunk megerősítéséhez. II. A Központi Bizottság át­tekintette az ország gazdasági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította: az ipar, az építőipar és a mezőgazda­ság termelése, a munka ter­melékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv elő­irányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet meg­közelítően nő. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgaz­daság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződ­tek be, mint a szegedi kő­olaj- és földgázipari létesít­mények, az Ózdi Kohászati Művek acélgyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpapír­gyár, a zalaegerszegi hűtőház. Megkezdte termelését a Bor­sodi Vegyiművek új pvc- gyára, a Tiszai Vegyi Kom­binát polipropilénüzeme és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedé­se némileg meghaladja a ter­vezettet, a lakosság életkörül­ményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelmé­nyei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szer­kezete, a gazdálkodás szín­vonala még nem alkalmazko­dik kellően a megváltozott és magasabb követelmények­hez, a népgazdaság egyensú­lyi helyzete az előirányzott­nál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasá­gi fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján meg­állapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 száza­lékkal szemben 6—7 száza­lékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a be­ruházások és a készletek — növekedése lényegesen na­gyobb a tervezettnél. A la­kossági fogyasztás az elő­irányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előre­láthatóan az előirányzott 5,5— 6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmiszer- ipar és a kohászat kivételével — a számítottnak megfele­lően, vagy azt meghaladóan növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés ázonban több területen nincs össz­hangban a gazdálkodás minő­ségi követelményeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szervezettségé­nek javításában, a munka­erő, az anyagok és az ener­gia takarékosabb felhaszná­lásában. Az anyagi ráfordítá­sok a termelésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mér­tékben 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitelező vállala­tok teljesítménye az átlagos­nál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építé­sében elmaradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfelelően, csak­nem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A nö­vénytermesztés megközelíti a számítottat, az állat­tenyésztés annál valamelyest gyorsabban fejlődik. Az elő­irányzottnál több kenyérga­bona termett, búzából hektá­ronként országos átlagban 42,8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Ku­koricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt kevesebb a tervezettnél. Burgonyából és cukorrépából az előirány­zottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből kevesebb a termés. Az állat- állomány növekedett. Jelen­tősen emelkedett a hús, a tej, valamint az egyéb álla­ti termékek termelése és fel­vásárlása. A takarmánygaz­dálkodás és -felhasználás színvonala még nem kielé­gítő, a termelési költségek az" indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállala­tok — kisebb fennakadások­kal — kielégítették az áru- szállítási igényeket. A sze­mélyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volu­mene a tervezett csökkenés­sel szemben mintegy 4 szá­zalékkal emelkedik. A túl­teljesítés az idén is a válla­lati, szövetkezeti beruházá­soknál következik be. A nagyberuházások megvaló­sítása nem éri el a tervezet­tet. c) A foglalkoztatottak szá­ma a nem termelő ágazatok­ban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az ipar­ban és az építőiparban lé­nyegében változatlan, a me­zőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mér­tékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál jöve­delem országos átlagban a tervezett 7—7,4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál kereset a ter­vezett 7 százalékkal szem­ben a munkásoknál és al­kalmazottaknál 8—8,5 szá­zalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fo­gyasztói árszínvonal az elő­irányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljai­nak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reálbérek ■ növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek. Jelentősen fokozódik a la­kosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3—3,5 százalék­kal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket ja­vítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kul­turális, egészségügyi és szo­ciális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bő,v ülnék Erősödik együtt­működésünk a KGST-tag- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szé­lesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a térvezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedé­sek közrejátszanak abban, hogy a nem rubel elszámolá­sú kivitel a tervezettnél ki­sebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyor­sabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedé- dések eredményeként növe­kedett a társadalmi tiszta­jövedelemnek az állami költ­ségvetésbe központosított há­nyada; ennek ellenére a vál­lalatok részesedése megha­ladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozóik 1978-ban sem se­gítették eléggé a népgazdasá­gi tervben meghatározott, több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazda­sági fejlődés minőségi elő­térbe állítását, a felhalmozá­si folyamatok tervszerű ala­kulását. . A Központi Bizottság meg­állapította: a termelés meny- nyiségi feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesíté­se nem járt együtt a gazda­sági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedé­sével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fej­lődést befolyásoló külső gaz­dasági körülmények kedve­zőtlenebbek az V. ötéves terv­ben feltételezettnél: a külke­reskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehe­zebbé vált. Még erős a meny- nyiségi szemlélet, a gazdasá­gosság szempontjai nem egy­szer háttérbe szorulnak. Gaz­daságpolitikai és gazdaság- irányítási gyakorlatunk las­san igazodik a változó hely­zet követelményeihez. O A XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. öt­éves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköve­teli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget ad­junk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. » A Központi Bizottság hang­súlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minősé­gi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításá­val biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés üte­mét ég, a belföldi felhaszná­lást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalá­nak emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdít­suk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésé­vel, az életszínvonal-politiká­val kapcsolatos célokat,. és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak sze­rint fogadta el. A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai: nemzeti jövedelem 3—4 százalék, ipari termelés 4 szá­zalék, országos építési-szere­lési teljesítmény 1 százalék, mezőgazdasági termékek ter­melése 3—3,5 százalék, a szo­cialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd fo­rint, egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem 7 száza­lék, egy keresőre jutó nomi­nál bér országos átlagban 6 százalék, fogyasztói árszínvo­nal 4,7—4,9 százalék, egy la­kosra jutó reáljövedelem 2 százalék, egy munkás és al­kalmazott keresőre jutó reál­bér 1 százalék, egy termelő­szövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1,0—1,5 százalék, a lakosság fogyasztása 2,5— 3,0 százalék, az összes lakás­építés 90 ezer, ebből állami lakás 31 ezer, az állami költ­ségvetés bevétele legalább 8,4 százalék, kiadása legfel­jebb 6,1 százalék. A nemzeti jövedelem nö­velése a termelési és export­szerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdasá­gos termelés fokozásával va­lósítható meg. a) A termelés ott növéked- jék gyorsabban, ahol egyér­telműen az egyensúly javí­tását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelmé­nyeknek eleget tevő vállala­tok és szövetkezetek terme­lése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növe­lését erőteljes szelékció mel­lett kell biztosítani. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően nö­veljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szo­cialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztésit, a technológia és a gyártmányók korszerűsítését, javítsák a termékek minősé­gét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésé­vel felszabaduló kapacitáso­kon' — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságo­san előállítható, főleg impor­tot helyettesítő termékék, al­katrészek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munka­erőt a hatékony tevékenysé­gekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsul­jon a folyamatban lévő be­ruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakás­építés, a -felújítás és -kar­bantartás, különösen Buda­pesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegye­lem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésé­nek eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üze­mek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mindaz állattenyésztést. A gabona- termelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitel­re. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkal­mas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s nö­velni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi esz­közök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő sze­rek, takarmányok — éssze­rű ód és takarékosabb fel- használásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásá­nak körültekintőbb megszer­vezésével, a tároló, és fel­dolgozó kapacitások bővíté- . sével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a ház­táji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szerve­zéssel, a szállítók és a szál­líttatok szorosabb együttmű­ködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitá­sok ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvo­nala csak gazdasági lehető­ségeinkkel és eredményeink­kel összhangban emelked­het. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgo­zók reálkeresete 1—1,5 szá­zalékkal, a lakosság fogyasz­tása 2,5—3 százalékkal le­het több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jöve­delem 7 százalékkal, a mun­kás-alkalmazotti átlagkere­setek 6 százalékkal növeked­hetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesít­ményekhez és azok fokozá­sára ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rend­szeres évi nyugdíj kiegészíté­sen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdí­jakat és az 1971 után meg­állapított minimális nyugdí­jakat, járadékokat. Ez 1 mil­lió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális se­gélyek összegét is. A válla­lati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőn­ként 850 forintról 900 fo­rintra kell növelni. A terv alapozza meg a la­kosság fogyasztásának növe­kedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a ki­egyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehető­ség szerinti' javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő és a ke­reskedelmi vállalatok tegye­nek megfelelő intézkedése­ket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal­emelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülmé­nyeit a jövő évben 90 ezer lakás ezen belül 31 ezer ál­lami lakás felépítésével to­vább kell javítani. A kór­háza ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általá­nos iskolai tantermek szá­mát 900-zal szükséges növel­ni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 száza­lékkal emelkedhet. Beruhá­zásokra 204—206 milliárd fo­rint fordítható. Uj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű meg­valósítására kell összpontosí­tani. A célcsoportos és egyéb állami beruházási előirányza­tokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re szá­mítotthoz -képest. A vállalati beruházások állami támoga­tásának összege nem emel­kedhet. A vállalatok és a szö­vetkezetek eszközeiket és erő­feszítéseiket elsősorban a fo­lyamatban lévő beruházások befejezésére koncentrálják. • d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak szervezetébe tartozó töb­bi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együtt­működésre, a vállalt kötele­zettségek kölcsönös teljesíté­sére, az áruforgalom bővíté­sére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gaz­dasági integráció elmélyíté­sére, a termelés szakosításá­ra, a kooperáció gyorsabb ki­bontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazda­sági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján to­vább bővítjük külkereskedel­mi forgalmunkat és fejleszt­jük gazdasági kapcsolatain­kat. e) A gazdasági szabályozó­kat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javításá­ra, b hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vál­lalati jövedelmek a gazda­sági eredményekkel, a ke­resetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhang­ba. O Az 1979. évi népgazda­sági terv eredményes megvalósítása nagy követel­ményeket támaszt az irá­nyítás és a végrehajtás min­den szintjén. — A központi állami szer­vek a népgazdasági terv vég­rehajtásához szükséges gaz­daságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intéz­kedéseket idejében és folya­matosan tegyék meg. Fel­adataikat a népgazdasági cé­lokkal összhangban határoz­zák meg, és ennek megfele­lően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerke­zet gyorsabb korszerűsíté­sével, nagyobb szervezett­séggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a mun­kaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követel­ményekből kiindulva támo- • gassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására fe­lelősséggel vállalkozó veze­tőket. Legyenek kezdemé­nyezői a magasabb teljesít- ^ ményekre, a minőségi mun­kára ösztönző kereset-diffe­renciálásnak. — A vállalatok, a szövet­kezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez iga­zodva a magasabb követel­mények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkal­mazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az ér­tékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdeket a népgazdasági érdekkel össz­hangban képviseljék. A tervek ütemes végrehaj­tása megköveteli a vállala­tok közti jobb együttműkö­dést, a kooperációs és' szer­ződéses kötelezettségek pon­tos és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a terü­leti pártszervek, a párt- szervezetek gazdaságszerve­ző, ellenőrző és felvilágosí­tó tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdéke megköve­teli, hogy minden termelő- egységben gazdaságos mun­ka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodószer­vezetek fejlődjenek gyorsab­ban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cse­lekvés, a párt tagjainak pél­damutatása a végrehajtás­ban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták poli­tikai felvilágosító és meg­győző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es nép­gazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség sorakoztassa fel tag­ságát, az ifjúságot közös cél­jaink megvalósítására. — A szocialista munkaver- seny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdasá­gosság fokozása, a termék­szerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szál­lítási szerződések pontos be­tartása, a kooperációs fe­gyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettsé­gének javítása. A kollektí­vák, szocialista brigádok vál­lalásai irányuljanak a gaz­dálkodás minőségi követel­ményeinek teljesítésére. — Az agitációs és a propa­ganda a sajtó, a rádió, a televí­zió segítse elő, hogy a dolgo­zók értsék és cselekvőén tá­mogassák gazdaságpolitikai tördkvéseinket. Kapjon na­gyobb teret a jó kezdemé­nyezések ismertetése, az eredményes munka hiteles ábrázolása. ♦ A fejlődésinek most olyan szakaszában vagyunk, ami­kor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításá­ban elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbe­ni további fejlődés feltételei­nek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv meg­felel a helyzet követelmé­nyeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgál­ja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez meg­van valamennyi feltételünk, de a^feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfe­szítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett szemé­lyes felelősség jusson kifeje­zésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb mun­kában. Erőink jobb mozgó­sításával, pártunk és a tö­megek összefogásával felada­tainkat megoldjuk, céljain­kat elérjük. A Központi Bi­zottság ebből kiindulva fel­hívja a párttagságot, a mun­kásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgazdasági terv teljesítésé­re. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalaku­lásának 60. évfordulóját ha­zánkban a dolgozók széles­körűen és méltóan megünne­pelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket kapott az évfordulón. A magyar maxista—leninis­ta forradalmi párt megalaku­lásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó embe­rek határainkon túl is meg­emlékeztek és számos üdvöz­letét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvöz­letek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, né­pünk helytállásának szólnak, és barátságot, forradalmi szo­lidaritást fejeznek ki a szo­cialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszö­netét mond a testvérpártok­nak, barátainknak az inter­nacionalista megemlékezése­kért.

Next

/
Thumbnails
Contents