Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 289. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 8., péntek Mai számunkból KIBÉKÜLÉS (3. old.) HÄNY baba kell? (4. old.) BEMUTATKOZIK A DOMBÓVÁRI FOTÖKLUB (4. old.) BOGYISZLÖN JÁRTUNK (6. old.) TANYAZÓ ÉLETMÓD (3. old.) KÜZLEIUIEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül rész vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok fő- szerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. I. • A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelen- „ tést, és teljes mértékben jó­váhagyta a magyar küldött­ség tevékenységét. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli és támogatja a politikai tanácskozó testület állásfoglalásait, amelyek ki­fejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szo­cialista országoknak '— köz­tük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilár­dításáért, a nemzetközi eny­hülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekeinek, mél­tán élvezi a haladó, békesze­rető erők támogatását. Ezek­nek az erőknek az összefogá­sa, együttes fellépése képes megakadályozni az imperia­lista, reakciós körök törekvé­sét, hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kife­jelte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nem­zetközi helyzetről adott érté­kelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bu­karesti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rendszeressé váltak a helsin­ki értekezleten részt vett ál­lamok vezetőinek találkozói, kiegyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rend­szerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen előnyös nemzet­közi együttműködést, a né­pek közötti bizalom légköré­nek erősödését; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program helye­sen határozza meg a földrész .biztonsága érdekében szüksé­ges intézkedéseket. A Ma­gyar Népköztársaság követ­kezetesen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság is­mételten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a népek függet­lenségét, gazdasági és társa­dalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegy­verkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek nö­vekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­országával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverke­zési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról fo­lyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődje­nek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltá­sáról és a meglévő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásu­kig. Szorgalmazza a nukleá­ris fegyverek alkalmazásá­nak végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalma­zásáról az államközi kapcso­latokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alap­vető fontosságú, hogy mi­előbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapo­dást a hadászati támadófegy­verek korlátozásáról. Ez elő­segíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmények kidolgozásá­ra a fegyverzetek csökkenté­séről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom is csatla­kozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások előre­haladását jól szolgálják a szo­cialista országok 1978. június 8-án beterjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös bizton­ság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősí­tését célozza az 1978. novem­ber 30-án felújított és kiegé­szített korábbi javaslatuk, amelyben a részt vevő orszá­gok fegyveres erői létszámá­nak befagyasztását indítvá­nyozták a tárgyalások idő­szakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érin­tett tagállamai a kezdemé­nyezésekre konstruktív vá­laszt adjanak. A Központi Bizottság, pár­tunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezéseit a nem­zetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezeté­be tömörült szocialista orszá­gok békepolitikájának és vé­delmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világmé­retekben tért hódít az enyhü­lés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO- tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista közösség védelmi erejénék megfelelő színvonalon tartására, folya­matos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — országunk és a szocialista kö­zösség biztonsága, békéje ér­dekében — a jövőben is ma­radéktalanul teljesíti szövét- ségesi kötelezettségeit, tevé­kenyen részt vesz a külpoli­tika összehangolásában és az egyeztetett törekvések meg­valósításában. O A szocialista" közösség országaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítet­ték Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szin­tű magyar—román találkozón született megállapodások vég­rehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttsé­gének bukaresti megbeszélé­sei. A Központi Bizottság megállapította: további köl­csönös erőfeszítések lehetsé­gesek és szükségesek a ma­gyar—román kapcsolatok né­peink érdekeinek megfelelő fejlesztéséhez. O A Központi Bizottság ez alkalommal is hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság alapvetően érde­kelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kap­csolatok fejlesztésében, a bé­kés egymás mellett élés poli­tikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak, a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az or­szágaink, népeink közti jó­viszony erősítését, és hozzá­járult az európai biztonság megszilárdításához, a nem­zetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a ta­lálkozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös ma­gyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kultu­rális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egy­más mellett élés politikáját segítette elő a Dán Királyság miniszterelnökének magyar- országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek találko­zói a görög, a jugoszláv, a nor­vég, az olasz és a portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten folytatott megbe­szélések hozzájárultak egy­más álláspontjának jobb meg­ismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításá­hoz. O A Központi Bizott­ság megerősítette a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista ag­resszióval és beavatkozási kísérletekkel szemben hazá­juk függetlenségének megszi­lárdításáért, területi sért­hetetlenségének megvédésé­ért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­ja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, ba­ráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink kap­csolatainak sokoldalú fejlesz­téséhez. A Központi Bizott­ság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaelle­nes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért, fellép a ha­ladó arab államok egységé­nek megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét tá­mogató szocialista országok­kal való együttműködés el- t mélyítéséért. A magyar nép változatlanul' szolidáris az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és _ tartós rendezésért harcoló arab népeikkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsa elnöké­nek, állam- és kormányfőnék magyarországi hivatalos, ba­ráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barát­ságunk erősítését. A tárgya­lásokon ismételten kinyilvá­nítottuk: a Magyar Népköz- társaság, a magyar nép szo­lidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, ame­lyet az etióp nép folytat or­szága egységének, független­ségének, forradalmi vívmá­nyainak megvédéséért. O A Központi Bizott­ság méltatta azoknak a megbeszéléseknek a fontos­ságát, amelyeket pártunk vezétői a testvérpártok és más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok test­vérpártjainak pártszervezés­sel foglalkozó KB-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes ta­nácskozást folytattak a szo­cializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkári Függetlenség Kongresszus Pártja kong­resszusán. Kádár János elvtárs talál­kozója Georges Marchais- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősí­tette a két testvérpárt inter­nacionalista együttműködé­sét és szolidaritását. Pártunk Központi Bizottsága első tit­kárának eszmecseréje Fran­cois Miitterrand-nal, a Fran­cia Szocialista Párt vezetőjé­vel hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a paraguayi, a spanyol, a svájci, a svéd, az új-zélandi testvérpártok ve­zetőivel. Hazánkban fogad- (Folytatás a 2. oldalon) Szekszárd Az új telefonközpontban Jó ütemben folyik Szekszárdon az új telefonközpont szerelése. A négyemeletes telefonpalota egyes részein már a későbbi bővítést készítik elő. A szekszárdi telefonokat egymással összekötő berendezések szerelése a vége felé jár. Májusban megkezdődhet az egész központ próba­üzeme. A BHG szakembere az egyik kapcsolóegység működését ellenőrzi Fotó: Szepesi Tanácskoztak a honvédelmi miniszterek Befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának de­cember 4—7. között Berlin­ben tartott ülése. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancs­noka és törzsfőnöke. A hon­védelmi miniszteri bizottság ülésén Heinz Hoffmann had­seregtábornok, az NDK nem­zetvédelmi minisztere elnö­költ. A bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők jelenlegi helyzetével, tevé­kenységével kapcsolatos idő­szerű kérdéseket, és megfele­lő határozatokat hozott. Az ülést a kölcsönös egyetértés baráti légköre jellemezte. Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter csütörtökön délután hazaérkezett. (MTI) Spanyolország Demokratikus alkotmány A szerdai népszavazáson a spanyolok túlnyomó többsége jóváhagyta az ország demok­ratikus átalakítását, elfogad­ta a parlamentben 1978. ok­tóber 31-én jóváhagyott új alkotmányt. A szavazatok megközelí­tően 99 százalékának össze- számlálásán alapuló adatok szerint, amelyeket Rodolfo Martin Villa belügyminiszter csütörtökön reggel ismerte­tett, a szavazók 87,79 száza­léka szavazott igennel a szer­dai népszavazáson. A „nem”- szavazatok aránya 7,91 szá­zalék, az üres lappal szava­zóké 3,53 százalék, az érvény­telen szavazatoké pedig 0,75 százalék volt. A szavazáson a választásra jogosultak 67,66 százaléka vett részt, tehát a választók 32,33 százaléka maradt tá­vol. Az országos eredmény­nél sokkal rosszabb a három baszk tartomány összesített eredménye: ezekben a tarto­mányokban igen magas, csak­nem 55 százalék volt a tar­tózkodók aránya. A szava­zásban részt vevők 68,76 szá­zaléka itt is az új alkotmány elfogadása mellett szavazott, de ezekben a tartományok­ban 23 százalék volt a nem­mel szavazók aránya.

Next

/
Thumbnails
Contents