Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 289. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 8., péntek Mai számunkból KIBÉKÜLÉS (3. old.) HÄNY baba kell? (4. old.) BEMUTATKOZIK A DOMBÓVÁRI FOTÖKLUB (4. old.) BOGYISZLÖN JÁRTUNK (6. old.) TANYAZÓ ÉLETMÓD (3. old.) KÜZLEIUIEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül rész vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok fő- szerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. I. • A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelen- „ tést, és teljes mértékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a politikai tanácskozó testület állásfoglalásait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak '— köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erőknek az összefogása, együttes fellépése képes megakadályozni az imperialista, reakciós körök törekvését, hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kifejelte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nemzetközi helyzetről adott értékelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek találkozói, kiegyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erősödését; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program helyesen határozza meg a földrész .biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság következetesen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság ismételten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglévő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mielőbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapodást a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmények kidolgozására a fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások előrehaladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. június 8-án beterjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősítését célozza az 1978. november 30-án felújított és kiegészített korábbi javaslatuk, amelyben a részt vevő országok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseit a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világméretekben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO- tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista közösség védelmi erejénék megfelelő színvonalon tartására, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — országunk és a szocialista közösség biztonsága, békéje érdekében — a jövőben is maradéktalanul teljesíti szövét- ségesi kötelezettségeit, tevékenyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megvalósításában. O A szocialista" közösség országaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—román találkozón született megállapodások végrehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttségének bukaresti megbeszélései. A Központi Bizottság megállapította: további kölcsönös erőfeszítések lehetségesek és szükségesek a magyar—román kapcsolatok népeink érdekeinek megfelelő fejlesztéséhez. O A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak, a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Magyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az országaink, népeink közti jóviszony erősítését, és hozzájárult az európai biztonság megszilárdításához, a nemzetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a találkozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös magyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segítette elő a Dán Királyság miniszterelnökének magyar- országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek találkozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és a portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten folytatott megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításához. O A Központi Bizottság megerősítette a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista agresszióval és beavatkozási kísérletekkel szemben hazájuk függetlenségének megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaellenes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért, fellép a haladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét támogató szocialista országokkal való együttműködés el- t mélyítéséért. A magyar nép változatlanul' szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és _ tartós rendezésért harcoló arab népeikkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsa elnökének, állam- és kormányfőnék magyarországi hivatalos, baráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barátságunk erősítését. A tárgyalásokon ismételten kinyilvánítottuk: a Magyar Népköz- társaság, a magyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért. O A Központi Bizottság méltatta azoknak a megbeszéléseknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezétői a testvérpártok és más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok testvérpártjainak pártszervezéssel foglalkozó KB-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes tanácskozást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkári Függetlenség Kongresszus Pártja kongresszusán. Kádár János elvtárs találkozója Georges Marchais- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internacionalista együttműködését és szolidaritását. Pártunk Központi Bizottsága első titkárának eszmecseréje Francois Miitterrand-nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a paraguayi, a spanyol, a svájci, a svéd, az új-zélandi testvérpártok vezetőivel. Hazánkban fogad- (Folytatás a 2. oldalon) Szekszárd Az új telefonközpontban Jó ütemben folyik Szekszárdon az új telefonközpont szerelése. A négyemeletes telefonpalota egyes részein már a későbbi bővítést készítik elő. A szekszárdi telefonokat egymással összekötő berendezések szerelése a vége felé jár. Májusban megkezdődhet az egész központ próbaüzeme. A BHG szakembere az egyik kapcsolóegység működését ellenőrzi Fotó: Szepesi Tanácskoztak a honvédelmi miniszterek Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának december 4—7. között Berlinben tartott ülése. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság ülésén Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere elnökölt. A bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők jelenlegi helyzetével, tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülést a kölcsönös egyetértés baráti légköre jellemezte. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter csütörtökön délután hazaérkezett. (MTI) Spanyolország Demokratikus alkotmány A szerdai népszavazáson a spanyolok túlnyomó többsége jóváhagyta az ország demokratikus átalakítását, elfogadta a parlamentben 1978. október 31-én jóváhagyott új alkotmányt. A szavazatok megközelítően 99 százalékának össze- számlálásán alapuló adatok szerint, amelyeket Rodolfo Martin Villa belügyminiszter csütörtökön reggel ismertetett, a szavazók 87,79 százaléka szavazott igennel a szerdai népszavazáson. A „nem”- szavazatok aránya 7,91 százalék, az üres lappal szavazóké 3,53 százalék, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,75 százalék volt. A szavazáson a választásra jogosultak 67,66 százaléka vett részt, tehát a választók 32,33 százaléka maradt távol. Az országos eredménynél sokkal rosszabb a három baszk tartomány összesített eredménye: ezekben a tartományokban igen magas, csaknem 55 százalék volt a tartózkodók aránya. A szavazásban részt vevők 68,76 százaléka itt is az új alkotmány elfogadása mellett szavazott, de ezekben a tartományokban 23 százalék volt a nemmel szavazók aránya.