Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
1978. december 6. tílPÜJSÁG 5 Kárfelvétel - utólag Cikcakkban jött a víz A képen látható paprikatő- maradványokat idén tavasz- szal azon a napon fényképeztük Tengelic-Szőlőhegyen, mikor elöntötte a víz a szövetkezet kertészetét. Mi lett a víz károsította területek sorsa? Erre voltunk kíváncsiak most ősszel a betakarítási szezon végeztével. A nagy mennyiségű csapadék közvetlenül érésben érte a négy hektár szamócát; az ekkor már érett termés teljes egészében elrothadt. A vízöntés után kötődött virágokból származó termést viszont már lehetett szedni, és értékesíteni. A szamócát egyébként nem lehet a többi zöldségfélével együtt bebiztosítani, — ehhez külön kötvény szükségeltetik. Minthogy a bab évek óta szépen díszlett, és soha nem érte kár, kihagyták a biztosításból — így a négy hektár károsodott terület nem hozott egy fillért sem. A biztosítási kötvényen három növényféleség szerepelt: az uborka, a paradicsom és a paprika. A paradicsom hét hektáron kapott vizet, az itt keletkezett kárért a szövetkezet kevesebb pénzt kapott, mint amire számított. A biztosítás nem tér ki az erózióra, csak a talajon pangó vizet veszi figyelembe — márpedig itt a föld homokos, így hamar elissza a csapadékot. Az Állami Biztosító szakértője a kárbejelentés után 14 nappal járt a szövetkezetben, így csak az iszapelöntést tudta megállapítani. Az eróziós kárt nem térítik, pedig az is lett. A Karsai dombról, és Csárdahegyről lezúduló víz komoly kárt tett a kukoricában. Hozzávetőleg száz hektár kukoricát érintett az erózió; nyolc hektáron az altalajig lehordta a termőréteget. Ráadásul kifoltozni sem lehetett a területet, mert ' a csapadék cikcakkban futott végig a táblákon. A kukorica ezenkívül még jeget is kapott, s károsított a fagy is. A szövetkezet idén fagy- és jégkárra, valamint belvízre összesen kilencvennyolcezer forintot kapott az Állami Biztosítótól. A fő vetésű kertészeti növények árbevétele közel kétmillió forinttal lesz kevesebb mint az elmúlt évben volt. Azért, hogy pótolják a kiesést, babot, karalábét, bimbós kelt vetettek, illetve ültettek — a másodvetésű növényekből 5—600 ezer forint árbevételre számítanak. Megtörtént Az egyetem levelező tagozatán frissen diplomázott fiatalember — a szokásosnak megfelelően — beviszi oklevelét vállalata munkaügyi osztályára, hogy az új adatokat bejegyezzék a személyi lapjára és a munkakönyvébe. Az osztályvezető első kérdése: — Tulajdonképpen maga miért végezte el az egyetemet? A kérdezett annyira meglepődik ezen, hogy szóhoz sem tud jutni. Előveszi a munkakönyvét, hogy beírják az adatokat. Ebben van egy ilyen rovat: „Szakmai képesítése”. Az adminisztrátor forgatja az oklevelet, látszik, hogy tanácstalan, nem tudja, mit írjon a rubrikába. Az osztály- vezetőhöz fordul segítségért, ö gyorsan megnézi az okmányt, majd újabb kérdést tesz fel: — Mondja, ez milyen szakmai képesítést nyújt? — mutat a diplomára. Hősünk a megdöbbenéstől sóbálvánnyá mered, nincs ideje a válaszra, mert az osztályvezető sajátos módon megoldja a kérdést. — Az lesz a legjobb, ha a „Szakmai képesítése” rovatba nem írunk semmit,, üresen hagyjuk. Ez nem szakképesítés. A fiatalember rosszkedvűen kijön a bürokrácia egyik fellegvárából. A folyósón kinyitja a diplomát, amelyben öles betűkkel áll: Okleveles közgazdász. —e —a Társadalmi összefogással Egy elcsépelt mondat nyomában Szeptemberben Szekszárdon több mint háromszáz gyerek kint rekedt az óvodák kapuján. Ami nincs, nem lehet elosztani. De lehetne több. Meggyőződésem, hogy társadalmi összefogással két év alatt annyi gyermekintézményt lehetne építeni, hogy minden gyermek óvodába járhatna. Hogy mire alapozom ezt az állításomat? Jogos a kérdés. Az ipartelepítés, az üzemek fejlesztése több munkaerőt követel. A nők munkába állítása, a gyermek- gondozási segély bevezetése egyre nagyobb munkaerő- hiányt okoz. Az üzemekben 4—5, vagy nagyobb helyen 50—60 asszonykéz nagy gondot okozhat, ha hiányzik. Ha a gyereket nem veszik fel óvodába, csak az asszony marad otthon, lévén a családi Külön épületben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Gárdonyi Géza általános iskola kisegítő tagozata új helyre ikölitözött. A város központjából az Alkotmány Termelőszövetkezet irodáit a tüskei városrészbe helyezték át, az így felszabadult épületet a városi tanács költségvetési üzeme rövid idő alatt átalakította iskolává. A kisegítő tagozatra 74 olyan tanuló nyert felvételt a városból és a város környéki községekből, akiknek különleges módszerekkel kell elsajátítatok az általános iskolai tananyagot. A vidéki tanulók az iskola autóbuszával járnak be Döto- röközről és Kocsoláról, de van pár olyan gyerek is, aki menetrendszerű autóbusszal érkezik az iskolába. A kisegítő tagozatban tanító 9 nevelő szinte reggeltől estig együtt él a gyerekekkel és nagy szeretettel oktatják őket. A beszédhibás tanulókkal logopédusok foglalkoznak. A legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy a városban és a város környékén összesen száz gyereknek lenne szüksége logopédiai oktatásra, de megfelelő számú nevelő hiányában csak 40 gyerek vehet részt ilyen jellegű foglalkozásokon. MAGYARSZÉKI ENDRE kasszában az ő keresete a kevesebb. Az előbbiek kapcsán a gyes-ről visszakerülő asszonyokért nagy harc folyik. Az üzemek vezetői kénytelenek már a termelési feladatok mellett a társadalmi problémákkal, a lakáshelyzettel foglalkozni és természetesen az óvodai ellátásról gondoskodni. így a „Társadalmi összefogással” jelszó bármennyire elkoptatott, fontossá válik. Egyre több helyen tudnak kiszakítani a vállalat bevételéből ilyen irányú költségeket. A napokban kezdték el Tolnán az egyik óvodán az emeletráépítést. A GÉM szövetkezet kezdeményezte a bővítést, de részt vesz a munkában a nagyközség majd minden üzeme. Szekszárdon alig A lapjukban megjelent „Rúdugrás — a kutricák fölé” című cikkel kapcsolatos véleményünket az alábbiakban foglaljuk össze. Ismerjük Szántósi Gyula nyugdíjügyét, hiszen SZTK-ügyin- tézőnk és jogtanácsosunk igen sokat foglalkozott ügyével. Kétségtelenül „hiányoztak” nyugdíjévéi, elsősorban olyanok, amelyeket mészégetőként 1945 előtt teljesített. Ezeket az éveket — jogtanácsosunk közreműködésével — leigazolták a tanúk, s így az SZTK elismerte. A cikkben is írt, általuk többször felvetett munkabérátlaggal kapcsolatban az alábbiakat állapítottuk meg: Kétségtelen tény, hogy a zárszámadási elszámolások szerint számított átlagkereset több, mint a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset. Hogy mégis a cikkben írt 3660 forint képezte a nyugdíj alapját* annak oka a nyugdíjazás .évében érvényben volt jogszabályi előírásokban található. Jogtanácsosunk — nem először — felkereste a Társadalom- biztosítási Igazgatóság illeegy éve adtak át egy 100 személyes óvodát, amit teljes egészében az üzemekben nélkülözhető munkások építettek. Most kaptuk a hírt, hogy a Bottyán-hegyen a TOTÉV egy hatvan személyes óvodát „ad” a városnak. A napokban a BHG szekszárdi gyárában beszélgettem a szakszervezeti titkárral és az igazgatóval. Azért kerestem fel őket, mert 1979. március elsején egy 50 személyes óvodát vehetnek birtokukba a kis lurkók a gyár mellett. Pedig a gyár az V. ötéves tervben a városnak 1,2 millió forintot ad, plusz még évente két kommunista szombat munkabér-bevételét is. Ez a pénz jelentős, de mégsem oldja meg az üzem gondjait. tékesét, ahol kimerítő, pontos és főleg megnyugtató választ kapott az átlagkeresetet illetően. A kapott felvilágosítás lényege az, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóság által megállapított átlagkereset helytálló. A nyugdíjazáskor érvényben volt jogszabály szerint a nyugdíjazás évében, továbbá a visszamenőleg számított 4 év — jogszabály szerint számított — átlaga adja a nyugdíj alapját Az egyes évek úgynevezett nyugdíj osztályát az előző évi kereset alapozza meg. így 1970-ben (a nyugdíjazás évében) az 1969. évi alapján 21. nyugdíjosztályról megállapított figyélem- bevehető 5000 forint 7 hónapra 35 000 forint. 1969-ben az 1968. év alapján a 19. nyugdíj osztályra megállapított 4200 forint 12 hóra 50 400 forint. 1968-ban az 1967. év alapján 17. nyugdíjosztályra megállapított 3400 forint 12 hóra 40 800 forint. 1967-ben az 1966. évi alapján a 14. nyugdíjosztályra megállapított 2600 forint 12 hóra 31 200 forint, összesen: 157 400 forint. A Elhatározták: építenek saját beruházásban ideiglenes jelleggel óvodát. És az elcsépelt mondat ismét tartalmat kapott. — Bárhova fordultunk, szinte órák alatt intézték az ügyünket. A KÖJÁL, a tűzoltóság, a tanács egy nap alatt válaszolt — mondja Héjus János szb-titkár. Steindl Károly igazgató: „A gyárban annyian jelentkeztek társadalmi munkára, hogy nem tudjuk, kit hogyan osz- szunk be. Szakipari víz-, villany-, fűtésszerelőkre lenne szükségünk, az még kevés van. Mikor elhoztuk Kunhegyesről a faházat, kommunista műszakot tartottunk. Egy nap alatt ide került a leendő óvoda.” Azt is megtudtam, hogy a dombóvári Unió szövetkezet is azonnal vállalta a faház hiányzó alkatrészeinek elkészítését. HAZAFI JÓZSEF figyelembe vett hónapok száma 43, így az egy havi átlag 3660,50 forint. Megjegyezzük még, hogy ha a korábbi (az 1966. évi* 40. tvr. előtti) jogszabályt kellett volna- alkalmazni, úgy a fent említett negyedik évét is figyelembe kellett volna venni, amely szerint egy hónapra legfeljebb 900 forintot, egy évre tehát 10 800 forintot lehetett volna figyelembe venni, az átlag tovább csökkent volna, 3058 forintra. Hozzátesszük még, hogy leírtuk a fentieket — a Társadalombiztosítási Igazgatóság készséges hozzáállásának köszönhetően — annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetben a nyugdíjazás kapcsán nem számolunk átlagkeresetet, csak a szóban forgó évek összkeresetét igazoljuk le, melynek alapján a Társadalombiztosítási Igazgatóság kiszámítja az átlagot, megállapítja a szolgálati évek alapján a nyugdíjat. Mindezek alapján úgy érezzük, hogy a termelőszövetkezetünk nem mulasztott, nem tévedett, sőt, elmondhatjuk, hogy van részünk abban is, hogy az 1208 forintos nyugdíj rövid idő alatt 2556 forint lett. IZSÁK GYULA, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke Visszhang A tsz nem tévedett Építkezőknek Csak 18 éven felülieknek Felkapott munkakör Ne haragudj, de úgy átfázott, mire ideért! Nagy János karikatúrái A paprika — a vízkár napján
