Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
a Képújság 1978. december 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Műszakpótlék Preizinger József Sza- kályból maga és három társa nevében írt levelet szerkesztőségünknek, melyből az alábbiakban idézünk: ....Tudomásunk van róla, h ogy ez év július elsejétől a váltott műszakban dolgozók az állami vállalatoknál és állami gazdaságoknál délután 20, éjszaka pedig 40 százaék műszakpótlékot kell hogy kapjanak. Sajnos a mi vállalatunk nem tudja pontosan ezt a rendelkezést. Négyen dolgozunk a Hőgyé- szi Állami Gazdaság ürgevári sertéstelepén váltott műszakban, mint elletők. Munkaidőnk napi 12 óra, este 6-tól reggel 6-ig és reggel 6-tól este 6-ig. A novemberi fizetésnél visszamenőleg kaptunk 20 százalék délutáni műszakpótlékot, amit kevésnek tartunk. Mi ezután felvilágosítást kértünk a telep vezetőjétől. Azt a választ kaptuk, hogy ez a munkahely 2 műszakosra van megállapítva. Mi ezt a választ nem tartjuk kielégítőnek. Az igaz, hogy két műszak van, de mi nappal is és éjjel is dolgozunk, váltott műszakban, a havi elszámolásnál viszont 8 órás munkaidők vannak feltüntetve. Tehát kérdésünk a következő: 1. Ha csak két műszak van és mi éjjel is és nappal is dolgozunk felváltva, akkor jogosan kérhetjük-e a 40 százalék éjszakai pótlékot? 2. Ha nekünk is megjár a 40 százalék éjszakai pótlék, akkor milyen állami szervhez forduljunk, hogy kérésünk és panaszunk orvoslást nyerjen?...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. A levelet továbbítottuk a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának, ahonnét Kovács Jó. zsef, az MB titkára a következő választ adta: „...A 30/1978. MT. rendelet 1978. július 1-től a műszakpótlék fizetését a mező- gazdaság, erdőgazdaság és vízgazdálkodás népgazdasági ágazatokban meghatározott munkakörökben fizikai dolgozókra és a közvetlen termelésirányítókra is kiterjesztette. A műszakpótlék fizetésének feltétele, hogy a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos munkájukat, tevékenységüket. A műszakpótlék mértéke a délutáni műszakban (14—22 óráig) a törzsbér 20 százaléka, éjszakai műszakban (22 —6 óráig) a törzsbér 40 százaléka. A kollektív szerződés az átlagok megtartásával, ettől eltérően is megállapíthatja a díjazást. Mivel a Hőgyészi Állami Gazdaság kollektív szerződése nem tartalmaz más szabályozást, az MT. számú rendeletnek megfelelően kell a gazdaságnak a műszakpótlék díjazását eszközölni. Megállapításaink szerint ön és 3 társa 12 órás műszakban dolgoznak a következők szerint: a ledolgozott munkanapok 2/3-át — 11— 12 munkanapot — 18 órától másnap reggel 6-ig, 1/3-át a munkaidőnek: — 5—6 napot — reggel 6-tól délután 18 óráig. A nappali 12 órás műszakból 4 órát (reggel és délután) az elletőben ügyeletet tartanak, a rendes 8 órás műszakban a sertésgondozókat szabad napjaikon, szabadságuk idejére pedig néha egymást váltják. Véleményünk szerint a váltott műszak kritériuma az Önök esetében fennáll, ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy az azonos munkatevékenységnek a végzése nem egyértelmű. Az éjszakai váltás részben „ügyelet jellegű” és csak az elletés levezetése, valamint az ezekkel kapcsolatos egyéb tevékenység — takarítás — azonos a nappali munkavégzéssel. Etetés, trágyázás éjjel nem történik. Ezért, valamint mert a MÉM az illetékes ágazati szak- szervezettel nem adott kj az Mt. számú rendelettel kapcsolatosan végrehajtási utasítást, a gazdaság vitatja a műszakpótlék kifizetésének jogosságát, mivel eddig — vagyis a rendelet megjelenéséig — 15 százalékos éjjeli pótlékot fizetett Önöknek. 1978. július elsejei hatállyal ezt 20 százalékos műszakpótlékra változtatták, mert úgy vélik, hogy a gazdaságban csak 2 műszak van, még akkor is, ha az éjszakába nyúlik át. Tekintettel arra, hogy a gazdaság és a dolgozók közötti munkaügyi vitáról van szó, felhívjuk figyelmét, hogy követelésének érvényesítése céljából közvetlenül a gazdaság munkaügy) döntő- bizottságához fordulhat. Ügyének képviseletére a gazdaságban működő szak- szervezeti jogsegélyszolgálatot is igénybe veheti. Utóbbi választása esetén keresse meg a gazdaság vállalati szb-titkárát. /.mennyiben a munkaügyi döntőbizottságnál nem jár eredménnyel panaszának intézése, úgy a Tolna megyei Munkaügyi Bírósághoz fordulhat másodfokon...” Buszjáratok „Elnézést kérünk azért, hogy sorainkkal újra zavarjuk. André Lászlóné 16 család nevében már írt levelet Önöknek a buszjáratokkal kapcsolatban. Panaszunk az volt, hogy Ürgeváron lakunk, Szakályba járunk orvoshoz és bevásárolni. Visszafele 3 kilométert kell gyalogolni a beteg embereknek és a csomagokat is cipelni. A kérésünk az volt, hogy a Hőgyészről induló 9 óra 2 perces buszjárat nálunk álljon meg. önöktől azt a választ kaptuk, hogy október 1-től az ürgevári megálló kötelező megálló lesz. Az ígéretük sajnos nem vált valóra, mert a sofőr és kalauz többszöri kérésünkre sem álltak meg. Azt mondták, hogy a menetrendben nincs benne a megálló...’ Olvasóink levelét ismét továbbítottuk a Volán 11. számú Vállalat igazgatójának, Piegl Ferencnek, aki az alábbiakat válaszolta: „...A jelzett panaszt ismételten megvizsgáltam. Sajnos, a közlekedés napjának, illetve napjainak megjelölése hiányában felelős- ségrevonást alkalmazni nem tudtam. Felhívtam a forgái- mi szolgálat és a vonalon közlekedő utazószemélyzet figyelmét a menetrendben és a módosításokban meghirdetettek pontos betartására! A pontatlanságért szíves elnézésüket kérem...” Ml VÁLASZOLUNK A magánerőből házilagosan végezhető építési munkákról szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter 13/1978. (XI. 22.) ÉVM számú rendelete, amely annak rögzítése mellett, hogy az építési munka akkor házilagos, ha annak teljes egészét vagy túlnyomó részét az építtető maga végzi, szabályozza, hogy milyen építési munkák végezhetők el házilagosan, kimondja, hogy a szakszerűség biztosítása érdekében az építtetőnek az építési munkát felelős műszaki vezető irányításával kell végeznie. Nem szükséges műszaki vezető, ha az építési munka építési engedély nélkül végezhető, vagy az nem érinti az épület teherhordó szerkezetét. Pontosan meghatározza a jogszabály a műszaki vezető feladatait) — ezek közé tartozik többek között a számlák helyességének ellenőrzése is —, rendelkezik a műszaki vezető díjazásáról, és kimondja, hogy kétszintesnél nagyobb épület építése esetén az építtető az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal köteles a műszaki vezető nevét, képesítését és címét az építési engedélyt megadó építésügyi hatósághoz bejelenteni. A jogszabály — amely a Magyar Közlöny idei 81. számában jelent meg — 1979. év január 1. napján lép hatályba. A takarékszövetkezetekről szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1978. évi 22. számú törvényerejű rendelete, és ennek végrehajtásáról a pénzügyminiszter 32/1978. (IX. 29.) PM. számú rendelete. Az előbbi meghatározza a takarékszövetkezetek célját, feladatait, szerveit, szabályozza a takarékszövetkezetek gazdálkodását, tevékenységét, képviseletét, a tisztségviselők felelősségét, az alkalmazottak munkaügyi helyzetét, és rendelkezik a takarékszövetkezetek ágazati-szakmai felügyeletéről is, a végrehajtási rendeletből pedig csupán az alábbiak idézésére szorítkozunk: „E rendelet hatályba lépésekor működő takarék- szövetkezetek 1979. március 31-ig kötelesek alapszabályukat és más belső szabályzataikat felülvizsgálni és megfelelően módosítani. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt további harminc napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyás végett be kell mutatniuk.” (Magyar Közlöny, idei 82. szám.) Ugyanitt jelent meg az egészségügyi miniszter 9/ 1978. (XI. 29.) EüM. számú rendelete a szakorvosi, a szakgyógyszerészi szakképesítés megszerzéséről és a képesítésről, továbbá az orvosok, fogorvosok és a gyógyszerészek továbbképzéséről. A jogszabály kimondja, hogy az egészségügy területén dolgozó orvosok és gyógyszerészek közül a nők 55., a férfiak 60. életévük betöltéséig kötelesek szervezett továbbképzésben részt venni, és pedig a vezető beosztásúak 4 évenként, a nem vezető beosztású orvosok és gyógyszerészek pedig 5 évenként. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 32/1978. számú együttes közleményére, amely a bér beszámítással kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekről szól és utal arra, hogy a bérbeszámítás havi törlesztésének elszámolása a tanácsi házkezelési szerveknél jelentős adminisztrációs munkát igényel, bizonyos esetekben pedig a bérlők részére is méltánytalan, hátrányos helyzetet teremt; ezért célszerűnek tartja olyan gyakorlat kialakítását, hogy ha a bérlő ötezer forintot meg nem haladó bérbeszámításra tarthat igényt, azt a bérbeadó egy összegben elégítse ki. (Tanácsok Közlönye 1978. évi 50. száma.) DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Az „Ország-Világ” - 98 évvel ezelőtt Nemsokára a magyar újságírás létének 200. évfordulóját ünnepeljük: — mi, újságírók. A sajtónapok múltja nem ekkora, de így is alkalmat kínál némi visszatekintésre. Az újság — újdonság. A hír, az újdonság, a szenzáció iránti igény régi, de az persze már változik, hogy melyik korban mi volt az, ami érdekelte az olvasót, Egy kedves ismerősöm jóvoltából nemrégiben átnézhettem a „régi” Ország—Világ című lapnak épp a magyar sajtó fennállásának 100. évfordulóján, 1880-ban megjelent számainak jelentős részét. Az „Ország—Világ” képes lap volt a magyar művelt közönség számára és ezen a megjelölésen tanácsos nem nevetni, ugyanis valóban betöltötte feladatát. Szerkesztője az év második felében már Beöthy Zsolt, szerzői között pedig olyan nevek viselői, mint Pulszky Ferenc, Szinnyei József, Acsády Ignác, Szász Károly. Rautmann Frigyes könyvkiadó-hivatala a nagyobb népszerűség kedvéért még azzal is kecsegtette olvasóit, hogy „Megrendelőinknek minden hónapban egy ingyen műmellékletet adunk, melynek értéke már magában túlhaladja az egyes füzetek árát.” Egy-egy füzet egyébként 40 krajcárba került és kéthetenként jutott az olvasók kezébe. A műmellékletek a kor stílusának megfelelően készültek, de nagyon szép nyomdatechnikai kivitelű metszetek. Jó az illusztrálás is. Az egyik képes oldalról például „Paulay Ede és az ifjabb színésznemzedék” néz az olvasóra: Nagy Imre, Molnárné-Kocsisovszky Bor- csa, Vízvári Gyula, Márkus Emília, Vízváriné-Szigeti Jolán, Újházi Ede, Helvey Laura, Halmi Ferenc és maga a direktor: Paulay Ede. A képes oldalhoz tartalmas és szókimondó ismertetés csatlakozik. A LEBKŐ Egyetlen szám tartalmából, ami egyúttal feltehetőleg az olvasói érdeklődésre is vall: A kékharisnyás (víg beszély Lauka Gusztávtól), Ürgevadászok (Elmefuttatás egy kedves kép fölött). Luzern és a Pilátus hegy. A párbaj és a nők. Irodalom — Zene — Színház — Képzőművészet. Természeti tünemények. Ez utóbbiak sorába tartozik a „lebkő” is, ami alatt meteorit értendő. Az „Ünnepélyek” rovat hírül adja például, hogy „A czár 25 éves uralkodásának jubileuma márczius hó 2-án fog Sz. Pé- tervárott megtartatni, ha ugyan a nihilisták is úgy akarják.” A szerzők és szerkesztők egyébként édeskevés rokonszenvet tanúsítottak a cári birodalom iránt. A VIII. füzetben Kun Béla tollából származó írás (a név ne tévesszen meg senkit, jelen esetben egy elfelejtett Kun Béláról van szó), oldalakat szentel „A téli palota” leírásának. Ézen belül a cárról így ír: „A Balkán .szlávjai mindennap azzal fohászkodnak az egek urához: tartsd meg nekünk a mi megváltó urunkat, a legkegyelmesebb czár. Az orosz így fordul istenéhez: szabadíts meg bennünket a gonosztól. S ezt dörgi a czár fülébe: Végórád ütött, meg kell halnod! A világ nem látott soha ilyen fejedelmet. Nemtője az idegennek, saját vére démont lát benne." SZENZÁCIÓK Idézzünk fel néhányat a korabeli szenzációkból, melyek sokkal kevésbé távoliak, mint azt olvastukkor gondolnánk. (E sorok írójának egyik nagyapja 1880-ban például már 17 éves volt.) „Egy pápai encyklika jelenik meg legközelebb, mely elítéli a polgári házasságot és a házasság felbontását." „A Panama-földszoros át- metszési munkálatai f. évi január 1-én vették kezdetüket, Lesseps, továbbá Columbia több képviselője, s a panamai elnök és püspök jelenlétében az első akna ásásával, mely felrobbantotta a Cerro Culebró- ban a legelső bazalt sziklát. A mérnökök, kik Lesseps felszólítására a földszorosnak a csatorna által átszelendő vonalát megvizsgálták, a költséget 843 millió frankra teszik, s nyolcz évre szabják a csatorna kiépítésének idejét." Azóta a „panamázás” kifejezés elterjedtével jól tudjuk, hogy tévedtek. „Gyászrovat: Csernisevszky Miklós, orosz szoczialista író meghalt szibériai fogságában.” „A balatoni halászat szabályozása s a halak kiveszését előidéző okok kipuhatolása érdekében f. hó 22-én nagy halász kongresszus tartatik, melyen Zala, Somogy és Veszprém megye érdekeltjei vesznek részt. A kongresszus feladata lesz megállapítani, mennyiben alaposak az e részben felmerült panaszok, s főleg, hogy a fogas csakugyan kiveszőben van-e, és ha igen, mi módon lehetne a bajon segíteni." Ezzel a témával mintha már azóta is foglalkoztak volna lapjaink... „Munkácsy Mihály befejezvén A két család czímű nagy festményét, egy másik nagyszabású festmény vázlatába kezdett, mely Krisztus elítélését fogja ábrázolni Pilátus előtt.” Valamit a divatról, melyről már régóta sejtjük, hogy nem sok újat tud hozni a nap alatt: „Igen czélszerű esernyőket hozott divatba legújabban Papke berlini gyáros, ki oly szerkezetet adott e nélkülözhetetlen eszköznek, hogy az egész összehajtható, s ily állapotban a felső kabát zsebében kényelmesen hordható. Használatkor tokjából kivéve egy rugó megnyomására felpattan az esernyő, s mentő fedele fogadja az embert.”' Másféle tudósítások: „A Puskin-emlékszobor jún. 18-án lepleztetett le Moszkvában nagy ünnepélyességgel, melyen számos bel- és külföldi küldöttség vett részt. Este a város kLvolt világítva.” Rendszeresen visszatérő téma a hírek rovatában, de egyelőre minden kommentár nélküx a kivándorlás. A XV. füzetben például: „Mily nagy mérveket ölt újabb időben hazánkból a kivándorlás, mutatja Sárosmegye alispánjának hivatalos jelentése, mely szerint ez évben kivándorlód Eperjesről 30, Bártfá- ról 33, Kis Szebenből 8, az alsó tárcái járásból 85, a felsőből 98, a sirokaiból 263, a tapolyi- ból 1065, a szekcsőiből 349, s a makovicaiból 283 ember, vagyis a megyéből összesen 2214 ember.” A kivándorlások társadalmi okainak feltárását ne várjuk az Ország—Világtól, ilyennel nem is szolgált olvasóinak. Megyénk egyetlen esetben szerepel az átnézett lapokban, a cikádori apátság romjainak rajzával és alapos leírásával. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Az „Ország—Világ” a maga idején óriási példányszámú lap volt, mint az egyik kimutatásból megtudhatjuk: 9210 előfizetője volt és további 3260 példány kelt el kéthetenként a postahivataloknál. Ennek megfelelően szerkesztői üzenetek formájában kiterjedt levelezést folytattak az olvasókkal. Például így: „A közölt vers eredetiben nem ér sokat, fordítása pedig felette gyarló.” „Sorsa, igaz, hogy kétségbeejtő, de azon verseinek közlésével nem segíthetünk.” „Közönséges dolgok, közönséges nyelven elmondva.” „De bizony a .kosárba’ vándorolt." Amiből kiderül, hogy Beöthy Zsolt, az irodalom- történész szókimondó szerkesztő volt. Befejezésül néhány részlet a VI. füzet borítójának belső oldaláról: „Szerény kérelem a t. postamester urakhoz. Azon szilárd elhatározásunkban, hogy az Ország—Világ t. előfizetőit gyorsan és lelkiismeretesen kielégítsük, őszinte köszönettel Ismerjük el a vidéki postahivatalok legtöbbnyire igen pontos eljárását a lap kézbesítése körül... Egyes hozzánk érkezett panaszok... amellett azon határozott nyilatkozat tételére jogosítanak bennünket, hogy... Felkérjük a tek. postamester urakat, hassanak oda kihordóiknál, hogy a kézbesítést lelkiismeretesen teljesítsék, mivel t. előfizetőink érdekében kénytelenek leszünk minden egyes raklematiót a tek. posta- igazgatóságnak bejelenteni, másrészt pedig folytonos békés egyetértésben szeretnénk élni a t. postamester urakkal.” A fenti sorok nem mai keletűek. 98 évvel ezelőttről származnak. ORDAS IVÁN Fotó: Czakó Sándor l
