Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

1978. december 31. NÉPÚJSÁG 9 A vegyipar előretörése Bulgáriában Az egyik legdinamikusab­ban fejlődő iparág Bulgáriá­ban a vegyipar. Termelése évi átlagban 11,5 százalékkal nö­vekszik, míg az egész ország iparának növekedési rátája 9—9,6 százalék. A terv szerint 1980-ig az 1975. évinek az 1,8- szorosára emelkedik a vegy­ipar termelése. A fő feladat e cél elérése érdekében az iparág korsze­rűsítése. Üj eljárásokkal eme­lik a munka termedékenysé- gét, országszerte bővítik a ré­gi gyárakat, új üzemeket épí­tenek, A Burgaszi Vegyikom­binátban új petrolkémiai be­rendezések kezdik meg a munkát, Jambolban poliész­ter rost-, Sztára Zagoráb&n kaprolaktám-, Vidinben poh­araid-, rost- és abroncs-, Dev- nya térségében pedig klór- és pvc-gyár. A nagyarányú bő­vítésékhez a Szovjetunióból érkező gázvezeték déli elága­zását építik ki. Az utóbhi két évben a bol­gár vegyipar terméklistája 255 cikkel bővült, főleg mű­anyag-, gumi-, háztartási ve­gyiáru-, gyógyszer-, kozmeti­kai készítményekké!. A vegyipar előretörése más iparágak fejlesztését is jól szolgálja. A könnyűipar szá­mára 1980-ban már 115 ezier tonna különféle vegyi rost­anyagot termelnek évente, köztük polipropilént, viszkó­zát, poliészter-selymet. A mű­trágyagyártás növekedése a mezőgazdaságot segíti: a terv­időszak végére már minden hektár mezőgazdaságilag mű­velt földterületre 250 kilo­gramm műtrágyát biztosíta­nák és kielégítik az állat­tenyésztés, a növénytermesz­tés védelmére szolgáló prepa­rátum- és anyagigényeket. A most folyó tervidőszak­ban több mint 2,5 milliárd le­va értékű beruházást valósí­tanak meg, amelyek üzemelé­se a hazai igényeket, és a KGST-országok közötti gaz­dasági integráció érdekeit egyaránt szolgálja. A bolgár vegyiparban több mint százezren dolgoznak. Környezetük, élet- és munka- körülményeik javítására évente átlagosan 10 millió le­vét fordít az állam. 1971. és 1975. között nyolc és fél ezer új lakás épült a vegyipari dolgozóik és családjuk számá­ra, 1980-ig újabb tízezer épül. Bővülnek, gyarapodnak la­kóterületeiken, a vegyipari üzemekben a gyermekintéz­ményék: számuk a hatodik ötéves tervidőszakban meg­duplázódott. Az elmúlt terv­időszakban 15 százalékkal emelkedett a bér, jelenleg az átlagjövedelem eléri az évi 1800 levát. A szerszámgépgyártás bázisa Több mint 40 országba, köztük a Szovjetunióba, ex­portálja termékeit a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság északi részén lévő Hics- boni Szerszámgépgyár. Ezt az üzemet a nemzeti szerszám- gépipar fő bázisának tartják. Már tekintélyes múltja is van: 1954. tavaszán jött le futószalagjairól az első szer­számgép. Ma a hicshomi gyárban évente több mint 10 ezer kü­lönböző típusú gépet készíte­nek — univerzális fémforgá­csoló gépeket, a legkülönbö­zőbb félautomata és automa­ta berendezéseket. A sarkok vándorlása A Közép-Lengyelországban folytatott geológiai és geofi­zikai kutatások alapján új adatokat nyerték a Föld mág­neses terének történetéről. A régi üledékes és vulkánikus kőzetekben rögződött a Föld mágneses terének képe az elő­ző geológiai korszakokból. A 'kőzetekből és a tavak üledé­keiből vett minták alapján rekonstruálható a Föld mág­neses sarkainak vándorlása. Egyes adatok például azt mu­tatják, hogy körülbelül egy­millió évvel ezelőtt a Föld mágneses sarkai megfordítva helyezkedtek el — az északi sark délen volt. Az üzem jelentős fejleszté­si programot valósít meg. 1984-ig — a második hétéves tervidőszak végéig — a fém­forgácsoló gépek gyártása el­éri az évi 50 ezer darabot. Az elkövetkező hét év alatt a hicshoni gyár például meg­kétszerezi az esztergapadok termelését, s előkészíti és megkezdi az új típusok gyár­tását is. A hicshoni gyár ily módon nagymértékben hoz­zájárul az ország nagyszabá­sú gépipar-fejlesztési prog­ramjának megvalósításához. (BUDAPRESS — APN — KCNA) Elektronika a népgazdaságban A technológiai folyamato­kat irányító elektronikus gé­peket és az adatok központi regisztrálására szolgáló be­rendezéseket egyre gyakrab­ban hasznosítják a román népgazdaságban. Megtalálha­tók a kohászatban, az energe­tikai iparban, a vegyiparban, a bányászatban és az építő­iparban. Az ipari automatikák több mint 80 százalékát ma a ha­zai vállalatok állítják elő. Az ötéves terv végére ez a ter­melés az 1975-ös évhez viszo­nyítva háromszorosára nő. A nemzetközi együttműködés ki- szélesítését is tervezik. Cukorgyárak Kubában Kuba fontos gazdasági fel­adata a cukoripar korszerű­sítése és újjászervezése. A fejlesztési program előirá­nyozza a nagy hatásfokú és termelékenységű korszerű technológiák bevezetését. A beruházásokat kiemelt programként valósítják meg, mivel a cukoripar az ország legnagyobb iparága és a cu­kor a legfontosabb exportter­mékek egyike. Az 1977—78-as aratás után a cukortermelés elérte a 7 millió 350 ezer tonnát, ami több mint 100 ezer tonnával ■haladta meg a forradalom előtti (1952-es) időszak szint­jét. A mezőgazdasági miniszté­rium állásfoglalása szerint az 1980-ban véget érő jelenlegi ötéves tervidőszak végére a termelés megszilárdul majd az eddigi legmagasabb érté­ken, amely 8,5 millió tonna. Ezt az eredményt 1970-ben érték el. A tervek legfőbb előirány­zata a gyárakban működő cu­kornádőrlő malmOk kapacitá­sának növelése. Ugyanakkor új berendezéseket állítanak fel, másokat pedig felújíta­nak. Kubában jelenleg 148 cu­korgyár működik, de a ter­veknek megfelelően a mosta­ni tervidőszakban és a kö­vetkezőben új, korszerűbb technológiával felszerelt gyá­rakat építenek majd. Iljdinságok a Danán Csehszlovákia a gyakorlat­ban is részt vállal annak az elvnek a 'megvalósításában, hogy a Duna a népeket ne el­válassza, hanem összekösse egymással. Aktívan bekap­csolódott a Duna Bizottság munkájába a vízi közlekedés kiszélesítésébe, a hajózás fej­lesztésébe. A csehszlovák részvétel keretében komoly feladatok hárulnák a 'komáromi Steiner Gábor Hajógyárra. A gyár ebben az évben ünnepelte fennállásának 80. évforduló­ját. Már több száz folyami vontató- és személyszállító hajó került ki ebből a gyár­ból, és szeli a Duna, a Volga vagy éppen a Fékete-tenger vizét. Széles körű együttmű­ködés alakult ki elsősorban a csehszlovák és a szovjet hajó­gyárak között, nemcsak a legkülönfélébb hajók építésé­nél, hanem a KGST Állandó Gépipari Bizottságában is, ahol közösen olyan fontos kérdésekkel foglalkoznak, mint például a folyami hajók építésének jövőbeli tervei, a hajók zaj fogó és tűzoltó be­rendezései stb. v A dunai vízi forgalom egyik újdonsága a Duna és a tenger közötti forgalom fejlesztése lesz, különleges, 1100 tonnás uszályok segítségével, ame­lyek az Interlighter nemzet­közi vállalat tulajdonában lesznék majd. A hajózás új technológiája lehetővé teszi a közvetlen, átrakodás nélküli áruszállítást a part menti ál­lamokból a Földközi- és a Fekete-tenger kikötődbe, sőt távolabbra is. Az Interlighter nemzetközi vállalat megala­pítása tulajdonképpen a KGST komplex programjá­nak a része, amelyben a Szovjetunió, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia működik együtt. Nagymértékben fejlesztik a csehszlovák dunai kikötő­ket is. A pozsonyi új kikötő most van épülőben, s Cseh­szlovákiában a legnagyobb lesz majd. Kiépítik a párká­nyi kikötőt, további kikötőket terveznek a Vág és a Morva folyók alsó folyásán és terve­zik a kormánnói kikötő kor­szerűsítését is. Csupán a po­zsonyi 'kikötőben a Csehszlo­vák Dunai Hajózási Vállalat dolgozói havonta már így is körülbelül 260 vízi járművet látnak el. A be- és kirakodás megállás nélkül folyik. Ezt nagy teljesítményű rakodó­gépek nélkül el sem lehetne képzelni. (Az új pozsonyi ki­kötőben nagy teherbírású Ganz-daruk végzik majd a rakodást.) A most készülő Gabciko- vo—Nagymaros vízlépcső- rendszer komoly változásokat hoz majd a Dumán. A szaka­szok közül ugyanis a cseh­szlovák—magyar rész a leg­nehezebben hajózható. A „po­zsonyi tenger” kialakítása és egy csatorna létesítése a Gab- cikovo vízműhöz és vissza a Dunába nemcsak a vízi for­galmat könnyíti meg, de csök­kenti az árvízveszélyt is, fő­leg Csallóközben és más dél- szlovákiai és magyarországi területeken. Darabáru-rakodás portáldaruk segítségével a pozsonyi ki­kötőben. Hanoi egyik büszkesége a — csehszlovák segítséggel épült — ifjúsági palota. Az 1976-ban megnyitott, épüle­tet ma már naponta 2000 fiatal látogatja, hogy a külön­böző szakkörök munkájában részt vegyen, élvezze mozi­ját, filmszínházát. Fokozott erőfeszítéssel igyekeznek csökkenteni a közleke­dés gondjait a hanoi hajóüzem dolgozói. A képen látha­tó 150 férőhelyes „Thang Long” folyami személyszállító hajót is határidő előtt három hónappal készítették el. Jelentősen növelte napi termelését a Quang Ninh-i szénbánya. A képen látható hatalmas markolók munká­ba állításával az eddigi 13 000 tonna helyett jelenleg már ^ 21000 tonnát bányásznak ki naponta

Next

/
Thumbnails
Contents