Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
A ^fepÜJSÄG 1978. december 31, Építési engedélyezési eljárások Könnyebb, Az elmúlt hetekben szerkesztőségünket, az építési hatóságokat töb olvasónk kereste fel, tájékoztatást kérve az építésüggyel kapcsolatos eljárásokról, a rendelettel kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. Sipőcz Győző, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetője válaszol a kérdésekre. gyorsabb az ügyintézés Az államigazgatási eljárások egyszerűsítéséhez fűződő jogpolitikai érdekek érvényesítése és a társadalmi-gazdasági fejlődés igényei az építés területén a jogszabályok átfogó rekonstrukcióját tették szükségessé. Ezért került sor az elmúlt időszakban több alapvető fontosságú építésügyi vonatkozású és ahhoz szorosan kapcsolódó jogszabály módosítására. Az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) és a használatba vételi engedélyezési eljárásról szóló 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendeletek, amelyek az állampolgárok részéről az egyik legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot — 1977. április 1-én léptek hatályba. Az építés az egyik legáltalánosabb emberi tevékenység, amely biztosítja legelemibb szükségleteinket (pl. lakásépítés) és a társadalmi termelés tárgyi színtereit (pl. ipari üzemek épülete). Az építtető fogalma az egyszerű állampolgártól — aki gyakran életében egy alkalommal válik szereplőjévé az eljárásnak — a folyamatos építési tevékenységet megvalósító vállalatig a részt vevők széles tömegeit foglalja magába. Az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet állampolgárokra vonatkozó „három” fogalmi kategóriát létesített. Meghatározza: 1. az építési engedély alapján, 2. a bejelentés alapján, 3. az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkálatokat. Az elhatárolást az építési munkák nagysága, ebből következően a környezetre gyakorolt hatása, továbbá az építésügyi tevékenységgel érintett terület szerepe, jelentősége (pl. város vagy község területe) indokolja. AZ ÉPÍTÉSI engedélyhez KÖTÖTT MUNKÁK A lakásépítéssel kapcsolatos munkákon kívül leggyakoribb a garázsépítés iránti igény. A garázsépítés engedélyköteles. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az építésügyi hatóságoknak sok esetben kell eljárniuk engedély nélküli garázsépítés miatt. Sokszor az építtetők a lakóépületen belüli átalakításhoz, korszerűsítéshez (pl. egy nagyobb szobából két kisebb szoba, vagy fürdőszoba, főzőfülke és más kiegészítő helyiség kialakításához) sem kérnek engedélyt abban a hi- szemben, hogy az épület alapterülete és külső megjelenése változatlan marad. Az ilyen jellegű építési munka azonban engedélyköteles, mert változik a tulajdon- szerzési korlátozás alá eső helyiségek száma, illetve nagysága és az is lehet, hogy az épületben egy további lakás alakul ki. A korábban hatályban volt jogszabály lehetővé tette 12 négyzetméternél kisebb alap- területű, nem lakás céljára szolgáló épület engedély nélküli építését. Sokan ma is abban a feltevésben építenek kisebb alapterületű ilyen épületet, hogy nem követnek el szabályszegést, ha elmulasztják az engedélyt megkérni, pedig ezt a területi maximálást az új jogszabály megszüntette. Az ügyfelek az elmúlt években gyakran sérelmezték az építésügyi hatóságoknál a szomszéd által végzett tereprendezési munkákat. Ezeket építési engedély nélkül lehetett végezni. Nehézséget okozott azonban, hogy a szomszédos ingatlanok felszíni vízelvezetését az építési engedély nélkül végezhető munkákkal hátrányosan befolyásolták. Ezért a telken a terep szintjének a telekhatároktól 3 méter távolságon belül bármely, a telek belsejében pedig 1,5 métert meghaladó megváltoztatását (leásás, feltöltés, kiegyenlítés) az új jogszabály enge-, délykötelessé tette. A rendelet egyszerűsítést vezetett be az engedélykérelem mellékleteinél. Lehetővé tette az építési jogosultság igazolását jogerős hagyaték- átadó végzéssel, bírósági, vagy állami igazgatási határozattal, valamint az építtető jogának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas szerződéssel. Az 1976. évi 33 tvr-rel bevezetett tartós földhasználat kapcsán megjegyzendő, hogy a tartós használatba adott építési teleknél az építési jogosultság a használat jogából fakad. Ezért az építési jogosultság igazolására ilyenkor a földhasználatra vonatkozó szerződés is szolgálhat. Miután az elmúlt két évtized során a lakosság részéről megnyilvánuló építési kedv gyakran nemcsak a személyes szükséglet kielégítésére, hanem munka nélküli jövedelemszerzésre is irányult, az engedélykérelemhez a rendelet előírja a tulajdonszerzési jogosultságot igazoló okirat csatolását. Az építési engedély iránti kérelem műszaki mellékleteinek csatolása a tervező, a közműnyilatkozatok beszerzése szintén a tervező, esetenként a hatóság feladata. Ezekről a mellékletekről az építtetőt a tervezőnek tájékoztatnia kell. Természetesen informálódhatnak a hatóságoknál is, ahol a szóbeli felvilágosításon túlmenően gyakran a szükséges mellékleteket felsoroló nyomtatványt is bocsátanak az építtetők rendelkezésére. A kőműves és ács kisiparos tevékenységi köréről szóló, a közelmúltban megjelent jogszabály részben a tervezett épület méretkorlátozásával, részben a tervezői jogosultsággal összefüggésben korlátozta az említett kisiparosok kivitelezési jogosultságát. Az ügyfél számára idő- és költségmegtakarítást jelent, hogy község területén történő építkezéskor az engedélykérelmet és a bejelentést akkor is a községi tanács szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, ha a tanács nem rendelkezik I. fokú építésügyi hatáskörrel. Az építésügyi hatósághoz való továbbítás rendszerint alig 3—4 napot igényel és az építtető mentesül a felesleges utazásoktól. A kérelem elbírálásakor a hatóság a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekeit hivatalból veszi figyelembe. A jogorvoslati kérelmek egy jelentős részének benyújtására mégis ezzel ösz- szefüggéSben kerül sor. Többségük a köztudatban elterjedt azon az alapvető tévedésen alapszik, hogy a szomszéd ingatlan tulajdonosai a tervezett építkezéshez beleegyezésüket adhatják vagy azt megtagadhatják. A szomszéd hozzájárulásának kikötése azonban meghaladná a jogos érdekvédelmet és esetenként az építési szabályok betartása esetén is akadályozná építési szándék megvalósítását. A beépítetlen lakótelkek leglényegesebb funkciója, hogy arra a telektulajdonos szándéka szerinti épület megépülhessen. Mégis számtalan esetben vásárolnak állampolgárok meghatározott építési szándék érdekében beépítetlen telket anélkül, hogy pontosan tisztáznák az ingatlan beépítésének lehetőségét. Ezt a célt szolgálja az elvi építési engedélyezési eljárás. Hosz- szan elhúzódó hatósági és peres eljárások alapja lehet, ha a vevő nem győződik meg az ingatlan egyik leglényegesebb tulajdonságáról, a beépíthetőségről. Az elvi engedély hivatott hitelt érdemlően bizonyítani az ingatlanra vonatkozó területrendezési és beépítési módot meghatározó előírásokat. Bár az elvi engedély építésre nem jogosít, de az ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljárás során az engedély megadását illetően az építésügyi hatóságot köti azokban a kérdésekben, amelyről rendelkezett. Elvi engedély birtokában a vevő tehát tudja, hogy a megvásárolni szándékozott ingatlanon a tervezett építési szándéka megvalósítható-e és hogyan? EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK Az új jogszabály bevezeti a bejelentési kötelezettség jog- intézményét, mint az állampolgárok részére, kisebb jelentőségű építési munkálatok engedélyezésére alkalmas, egyszerűsített eljárást. A leggyakrabban előfordulók közül bejelentéshez kötött a kerítés létesítése, a telken keletkezett szennyvíz telehkatáron belüli elhelyezése, illetve szikkasztására szolgáló építmény, pöcegödör, szemét- gyűjtő és trágyatároló építése. Bejelentési kötelezettség mellett végezhetik az állampolgárok — az előzőeken túlmenően — olyan melléképület (melléklétesítmény) építését, bővítését, helyreállítását és átalakítását, amelynek következtében nem jön létre lakás, vagy üdülőegység, illetve tulajdonszerzési korlátok alá eső más helyiség. Ennek alapján bejelentéssel végezhető istálló, fészer, tüzelőanyagtároló építése, de építési engedély kell a kiskereskedelmi, kisipari üzlet, illetve műhely, műterem és a garázs építéséhez. Szükséges azonban megjegyezni, hogy egyes nagyobb településeink a jogszabály adta lehetőségekkel élve a bejelentéshez kötött építési munkákat tanácsrendelettel engedélykötelessé tették. Bizonyos építési munkák- nak'csupán bejelentéshez kötöttsége olyan könnyítést biztosít, amely felesleges és gyakran költséges tehertől szabadítja meg az építkezőket. A bejelentés igen csekély alaki követelménnyel jár. Nem szükséges hozzá szakember által készített tervdokumentáció, hanem csupán a helyszínről készített a meglévő és tervezett épületet (építményt) a . valóságnak megfelelően feltüntető vázlat, amelyet bárki, a kérelmező is elkészíthet. Az építésügyi hatóság, amennyiben a tervezett építés megfelel az általános érvényű építési szabályoknak, a bejelentést határozattal tudomásul veszi. Ha azt észleli, hogy az építési munka engedélyköteles, a bejelentés tudomásul vételét megtagadja és tájékoztatja az építtetőt, hogy a tervezett munkára építési engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyt és bejelentést sem igénylő építési munkáknál az építtetők gyakran teljes kötetlenséget feltételeznek. Az általános érvényű építési szabályok (városközség rendezési tervek, általános építési szabályok, egyéb hatósági előírások) megtartása azonban ezeknél is kötelező. Megszegésük az engedély nélküli építés jogkövetkezményével, bontás elrendelésével, vagy építésrendészeti bírság kiszabásával jár. EGYÉB ELŐÍRÁSOK A használatba vételi engedélyezési eljárás általában lényegesen kevesebb problémát okoz az építtetőnek, mert az engedélyt, illetve bejelentést tudomásul vevő határozat erre vonatkozóan tájékoztatást tartalmaz. A használatbavé- teli-engedély-kérelemhez az építtetők gyakran olyan mellékletet is csatolnak, amelyet sem a jogszabály, sem az építésügyi hatóság nem követel meg. így széles körben terjedt el helytelen gyakorlat a füstnyomáspróba igazolás csatolása. Csak kevesen tüd- ják, hogy az engedélyben meghatározott céltól tartósan eltérő használathoz az építésügyi hatóságtól a használatba vételi engedély módosítását vagy új használatba vételi engedélyt kell kérni. E nélkül ugyanis az eltérő használat miatt építésrendészeti bírság szabható ki. Az engedély, illetve bejelentés nélküli vagy az általános érvényű építési szabályok megszegésével történt építés súlyos jogkövetkezményekkel jár. Az építésügyi hatóság bírságot szab ki, de sor kerülhet az épület lebontásának elrendelésére is. Az engedély nélküli építés, előbb említett jogkövetkezményével jár az engedélytől vagy bejelentés tudomásul vevő határozattól való eltérés is. Ezért ha az építtető az építkezés során olyan változtatást kíván végrehajtani, amely az épület elhelyezését, szerkezetét, alaprajzi elrendezését érinti, a hatóságtól engedélyt kell kérnie a módosításra. Az engedély nélküli építés káros, társadalmi méretekben akadályozza a tervszerű területfejlesztés megvalósítását, költségesebbé teszi az állami beruházásokat, az állampolgárok számára pedig jelentős anyagi kár forrása lehet. Az építési rendelet bírságról szóló jogszabályt módosító 26/1977. (IX. 3.) ÉVM számú rendelet új egységárakat vezetett be. Az állampolgárokat érintő lényeges változás, a fizetési kedvezmény engedélyezési körének jelentős szűkítése. Amíg korábban a bírsággal érintett épület rendeltetésétől függetlenül a kötelezett bírság megfizetésére részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési halasztást kaphatott, most ilyen kedvezményben csak lakásépítés miatt kiszabott bírság kapcsán részesülhet. Egyéb esetekben a bírságot egy összegben kell fizetni. Az állampolgárok részéről állandó és jogos igény lakó- és üdülőtelkeik közművesítése. Az ilyen beruházások megvalósítása nagy terhet ró az államra, ugyanakkor az érintett telkek értékét emeli. Az 1970-ben bevezetett út- és közműfejlesztési hozzájárulással a jogalkotó szándéka az volt, hogy az állami pénzeszközökből teljesített beruházások útján keletkezett telekérték-emelkedés egy részét elvonják a tulajdonostól. 1977. január 1-én lépett életbe az a rendelet, amely intézkedik az út- és közműfejlesztési hozzájárulás átlagosan 50 százalékos emeléséről. A jogorvoslati kérelmekben számtalanszor szociális körülményekre tekintettel kérik a kivetett hozzájárulás csökkentését vagy elengedését. A jogszabály azonban csak részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezését teszi lehetővé, a hozzájárulás elengedését nem. A jogorvoslattal élők olykor összetévesztik a közműfejlesztési hozzájárulást a községfejlesztési hozzájárulással és ez utóbbinak a fizetésére hivatkozással kérik a fizetési kötelezettség alóli mentesítésüket. A tanácsi fejlesztési alap helyi forrását képező községfejlesztési hozzájárulás rendeltetése, összege más. Megjegyzendő még az is, hogy fizetési kedvezmény adása nem az építésügyi hatóságok hatásköre, az ilyen irányú kérelmeket az illetékes pénzügyi szakigazgatási szervhez kell benyújtani, amely annak elbírálására jogosult. * Természetesen egy cikk keretében nem lehet kitérni az építkezés minden részletes engedélyezési, tervezési, eljárási kérdésére. Éppen ezért kérjük olvasóinkat, ha építkezéshez fognak, tájékozódjanak a helyi tanácsi szerveknél, ahol a szükséges információkat készségesen megadják. Mlnd nagyobb lehetőség van saját erőből társasházakban lakások szerzésére. Egy szép utcasor Szekszárd Bakta városrészén. A családi házak sokfélesége színesít egy-egy várost, települést. Képünket Szekszárdon készítettük.
