Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
1978. december 3. NÉPÚJSÁG 5 Kezemben egy kimutatás, amely arról tanúskodik, hogy a fogyóeszköznek számító bolti bevásárlókosár nagyon fogy. Amikor az önkiszolgáló boltok megnyíltak, izgalommal kényszerültünk mindig többet vásárolni, hiszen nem voltunk hozzászokva, hogy az áru maga magát kínálja; a pultos élelmiszerüzletekben a forgalom megcsappant, úgyhogy ezek többségét meg- szünetették, jobbik esetben átalakították. S az új bolt felszereléséhez, nélkülözhetetlen tartozékához hozzászoktunk: amint belépünk az üzletbe, nyúlunk a kosárért, és engedünk a kínálat csábításának, rakjuk a kosarat színig, púposán. És válogatunk, sétálgatunk a gondolák között... Közben, amíg mi bent az üzletben válogatunk, az ajtóban jó néhányan ácso- rognak — nincs kosár, e nélkül pedig nem illik belépni vásárolni. A kosár pedig mind kevesebb. Olvasgatom a szekszárdi 18-as bolt vásárlóinak könyvét, négy bejegyzés is szigorúan kérdi, miért nincs elegendő kosár. Az ÁFÉSZ 13-as és a 43-as üzletének panaszkönyvében is találhatunk bejegyzést. Azokat a kifogásokat, melyeket a vásárlók szóban terjesztenek, terjesztettek elő, hogy tudniillik miért nincs kosár, az üzletvezetők nem jegyzik, csak jelzik a központnak, hogy baj van a kosarakkal. Nézzük a fentebb említett kimutatást: a 18-as élelmiszer-áruházban 1977. novemberében 147 kosarat találtak a leltár felvételekor, most 35 (!) van; 1977. októberében a 13-as bolt kosárkészlete 121, jelenleg 69; a 43-as boltban idén augusztus végén 221 Csa patm u n ka A tudományos kutatásokban világszerte viharsebesen teret hódított a „team”- munka. Az ok, amely ezt a sebességet magyarázza, köny- nyűszerrel megvilágítható: néhány évtizede elmúlt a magányos feltaláló-zsenik korszaka, akik otthon, a konyhaasztalon kísérletezgetve dolgozták ki világraszóló újdonságaikat. Valóban: korunk nagy találmányai már ritkán kapcsolhatók személyekhez — tessék kipróbálni: ugyan ki találta fel az űrhajót és a tranzisztort, az atomerőművet és az integrált áramkört? Természetesen: team-ek — kutatócsoportok —, vagy éppenséggel együttműködő intézetek tucatjai a feltalálók. Nem ok nélkül kalandoztunk — hasonlatot keresve és találva — a tudomány új módszereinek terepére. Kétségtelen, hogy mindaz, amit akárcsak módszereiben is, a fejlődés élén haladó tudomány kidolgoz, előbb-utóbb nélkülözhetetlenné válik az egész társadalomban. A tevékenységeknek ez az össz- hangzata, a részeknek ez az integrálódása — amit helyénvaló most már közkeletűbb értelemben csapatmunkának neveznünk — már ma is elemi feltétele a termelésszervezésnek, az értelmes, hatékony gazdálkodásnak. Más kérdés, hogy gyakran — a vállalati kapukon innen és túl — hiányzik ez az elemi feltétel. Talán nem felesleges hozzátenni, hogy a gazdálkodás részelemeinek tervszerű összműködéséhez éppen a szocialista társadalom nyújt történelmileg kiteljesedő lehetőségeket, ám sokat kell még tennünk azért, hogy a lehetőség mindenütt valósággá is váljék. Kétségtelen, hogy gazdálkodásunk valamennyi részeleme egyszersmind részérdekekhez kötődik, amelyek sokféle alakot ölthetnek, a személyes, a vállalati, a területi érdekektől, az ágazat, a szakma sajátosan önállósult érdekéig. Az elhatárolódás társadalmi bázisrendszere is roppant sokszínű; nemcsak kosarat tudtak a vevőknek adni, november közepén 119-et. Hova tűntek a kosarak — tehetjük fel a kérdést a boltosoknak, akik nem szívesen adnak felvilágosítást, hiszen nem akarják kedves vásárlóikat megsérteni, gyanúsítani, hogy amikor az autójukhoz mennek a kosárban az áruval, a kosarat is elviszik; nem akarják azt, hogy megszámoljuk, a szekszárdi kismotorok csomagtartója miért éppen bolti vásárlókosárból készül; nem vihetnek el bennünket a háztartások kamrájába, tanyákhoz, pincékhez, ahol a kosár nagyon megfelel burgonya, hagyma és hasonlók tárolására... E kosarak tehát nem szőrén és nem is szálán tűnnek el, hanem kézzel fogható módon kerülnek a motorokra, a házak pincéibe, meg mindenhova. Egy bevásárlókosár ára kb. kilencven forint, az NDK-bói importáljuk ezeket. A vevők panaszkodása jogos, de türelem szükséges: hiszen ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy Szekszárdon divattá válik az áruval együtt a kosár elvitele is... Az ön- kiszolgáló üzletek kosarát a MÜÁRT és a VOSZK forgalmazza' A napokban, soron kívül, sikerült beszerezni a szekszárdi ÁFÉSZ-nak 300 kosarat, kiosztották az említett boltokba. A jövő héten újabb szállítmány érkezését várják, valószínű, a négyszáz kosár elégséges lesz a karácsonyi vásárlások lebonyolításához, még akkor is ha... Egyébként az ÁFÉSZ sürgős rendelést adott fel, a jövő évre: terven felül hétszáz kosarat rendelt üzleteibe — hogy ne csak áru legyen, hanem kosár is. PÄLKOVÄCS JENŐ anyagi érdekvonulatok húzódnak itt, hanem — például — a tervező presztízse a beruházóéval szemben; a vállalati osztály önállósult hivatástudata az egész vállalat érdekpályáját keresztezve, és a sor hosszasan folytatható. Fontos hozzátennünk: vulgáris egyszerűsítés lenne a részérdeket eleve véteknek, morális torzulásnak minősíteni — ellenkezőleg: az árutermelő társadalomban — márpedig a szocialista társadalom is az —, ahol a javak pénzért vásárolható áruformát öltenek, s ahol a munka- megosztás társadalmi rétegzettségében az áruforgalom hoz létre gazdasági kapcsolatokat — a részérdek szükség- szerű eleme a valóságnak. Ám ha ezzel, mint realitással számolunk is, alapvető társadalmi követelmény azoknak a folyamatoknak az erősítése, amelyek a részeket egész- szé, a vállalati mozaikérdekeket vállalati érdekké, s mindezt: az országos összműködés sodrásába vonva közérdekké alakítják. Napjaink gazdasági gondjait közelebbről vizsgálva rendre-sorra kimutatható, hogy a — tágan értelmezett — csapatmunka kínál bonyolult, nehéz problémákban igazi megoldásokat. Nem abból származnak a gondok, hogy a vállalat, a műhely, a kutatóintézet, a szövetkezet képviseli önállósult érdekeit, hanem, hogy hiányzik olykor a magasabb szinteken integráló hatás. Ezért megeshet, hogy a vállalat akkor jár jól, ha avult, ráfizetéses terméket gyárt; a külkereskedő akkor, ha alacsony áron értékesít; a vállalati szervező akkor, ha pompás jelentéseket ír, s beéri ennyivel; a beruházó akkor, ha eleve alátervez, hogy később magyarázható legyen a pénzügyi előirányzat túllépése... A sportban közismert, hogy a csapat nem egyszerűen játékosainak számtani összege — az összjáték az a többlet, amit a játékosok csak együtt nyújthatnak. S ez bizony nemcsak a sportban van így! TÁBORI ANDRÁS Paks várossá alakul A régi Paks egyik jellegzetes része: házak, szülőotthon, templomtorony. ______________________ K özeledik az idő, amikor Paksot várossá nyilvánítják. Az utóbbi néhány évben végbement változások olyan hatalmasak és sokrétűek ebben a Duna-parti nagyközségben, hogy egyszerre bemutatni nem lehet őket, csak érzékeltetni azt, miképpen formálódik a település — mindenképpen előnyére. Előnyös a gyarapodás is, meg a szépülés is. Sok mindent kapott és kap most Paks, az atomerőmű építésének következményeként. Uj postát, új utat a főutcán (és máshol is, például a Kossuth utcában éppen folyik az útrekonstrukció), új vasútállomást, új üzleteket, új lakóépületeket — lehetne sorolni, de fölösleges. Az eddig elkészült létesítményeket egyébként is bemutattuk annak idején, a kishegyi szolgáltatóháztól és presszótól a hatalmas szennyvíztisztító telepig. / Parkok nyílnak, óvodák és iskolák teremnek szinte gomba módra és már kész a munkásművelődési központ az atomerőmű lakótelepén, egy hete adhattunk hírt erről az örvendetes eseményről. A művelődési központ színháztermében tartott ünnepségen azt mondta a kulturális miniszter helyettese, dr. Boros Sándor, példamutató, hogy már elkészült ez a nagyszerű épület, amikor az atomerőmű avatásáig még jócskán van idő. Valóban példamutató lehet az a munka. amit a paksi Kishegyen a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói végeztek eddig is: három-négy év alatt fölépítettek egy modern kisvárosnyi lakótelepet, nagy változatossággal és műszaki követelményekkel. De az öreg Paks átformálása, illetve legjobb értékeinek megmentése és föltárása (a kettő együtt megy) ugyancsak szépen halad. A fő érdem ebben — a tervezői munka mellett — a helyi tanács szakembereié és a tanács költségvetési üzemének hallatlan szorgalmú dolgozóié. A múlt évben több mint hetven lakást építettek, amellett a szemételhordástól a parképítésig sok mindennel kellett foglalkozniuk és az idén még több feladat hárult rájuk. Meghökkentően szénre csinosították a Békeszállót és ugyanilyen meglepetés a régi közDont másik részének átformálása, a katolikus templom melletti terek kialakítása és parkosítása, a nagy bontások után. Azelőtt zsúfoltság volt itt, sok öreg, csúnya fal, most meg öröm szétnézni. Szívni a nagy térség szabad levegőjét, meg a földszagot, a kertészeti munka, a fa- és cserje- ültetés után. A tűzfalak is újjáéledtek. Paks város lesz és nagyon akarja, hogy valóban város legyen. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Egy kis utca bejárata Falrészlet a művelődési központról Az új központban épülő műszaki szálló Az új központ egyik lakóépülete: 48 lakásos OTP- ház Utca az atomerőmű lakótelepén Novemberi felvétel a Békeszálló közelében Tavaszi felvétel a Békeszálló közelében
