Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

2^fepÜJSÁG 1978. december 23, PANORÁMA A népgazdaság 1979. évi terve A KGST 30 Sajtótájékoztató Moszkvában (Folytatás a 1. oldalról) Ipar A terv szerint az ipari termelésben erőteljes szerke­zeti változást kell elérni. A vállalatok, szövetkezetek a keresletnek megfelelően nö­veljék a belföldi értékesítést, az államközi kötelezettségek­kel összhangban fokozzák a szocialista kivitelt és bővít­sék a nem rubel elszámolású gazdaságos kivitelt. Meg kell javítani a belföldi kooperá­ciós kapcsolatokat. Növelni szükséges a gazdaságosan előállítható féltermékek, al­katrészek, részegységek és késztermékek gyártását. Ezt a műszaki fejlesztés meg­gyorsításával, a technológia és a gyártmányok korszerű­sítésével, a termékek minő­ségének javításával, a keres­kedelmi tevékenység fejlesz­tésével kell elérni. Az erre képes vállalatok termelésü­ket jelentősen bővíthetik. A gazdaságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termékek termelését az eddi­gieknél határozottabb intéz­kedésekkel kell visszaszorí­tani. Ezt a hazai kereslet megfelelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a ter­melő és a kereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködé­sével folyamatosabbá kell tennj az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgal­mát, elő kell segíteni a ter­melés és értékesítés folya­matosságát, meg kell szün­tetni a készletek ésszerűtlen, indokolatlan felhamozását, hasznosítani kell a felesleges készleteket. Az ipar állóeszköz-állomá­nya az 1979. évben is körül­belül 7 százalékkal — a ter­melés tervezett növekedésé­nél gyorsabban — bővül. Az iparban a termelés növelését teljes egészében a termelé­kenység emelésével kell megalapozni. Építőipar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelésj teljesít­mény csak kismértékben ha­ladja meg az 1978. évit. A folyamatban lévő, elsősorban az 1979—80. években befe­jezendő, nagyberuházásokat kivitelező szervezeteknél ugyanakkor számottevően nő az építési feladat. Az építő­ipari kapacitásokat ezekre a beruházásokra és a paksi atomerőmű építésére kell összpontosítani. A terv szá­mol azzal, hogy a haté­konyság, ezen belül a mun­ka termelékenysége az építő­iparban szintén javul, ezért az 1979. évi építési feladatok a jelenleginél kevesebb lét­számmal teljesülnek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is el­sőrendű követelmény a ter­melés hatékonysága. A terv azzal számol, hogy az eszkö­zök jobb, különösen a mű­trágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmányok takarékosabb és gazdaságo­sabb használatával legalább 2—3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulá­sa a nemzeti jövedelemhez. A műtrágya-felhasználás 9 százalékkal, a növényvédő- szer-felhasználás 8 százalék­kal növekszik, kielégítőek a mezőgazdasági gépek beszer­zési lehetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével számol. Ezt a terméshozamok javításával kell elérni: a ga­bonatermés 2 százalékos, a zöldségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6—7 szá­zalékos növelésével. Az állattenyésztés termelé­sének 2 százalékkal kell nö­vekednie. A szarvasmarha- és ezen belül a tehénállo­mány, valamint a tejterme­lés tovább emelkedik. A vá­gósertés-termelésben az . ed­dig elért színvonalra építve további növekedést kell el­érni. Ezt a nagyüzemi férő­helyek jobb kihasználásával és a takarmánykereslet meg­felelő kielégítésével kell megalapozni. Fontos feladat a takarmányfelhasználás ja­vítása. Szállítás­hírközlés 1979-ben az áruszállítási teljesítmények az ez évinél Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazda­ságirányítás központi és he­lyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató egységes irányító tevékeny­séget folytassanak. Követke­zetesen hajtsák végre a köz­ponti döntéseket és intézke­déseket, folyamatosan kísér­jék figyelemmel a gazdasági folyamatokat, szükség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1979. évi terv fő gazda­ságpolitikai céljainak megva­lósulását szolgálja más in­tézkedések mellett a gazda­sági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása. Ezek célja olyan gazdálko­dási feltételek létrehozása, amelyek a vállalatokat a termelés szerkezetének erő­teljesebb változtatására, a lassabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3—3,5 százalékos, ezen belül a vasúti szállítás 1,5—2 szá­zalékos, a közúti szállítás 6— 6.5 százalékos növekedésével számol. A személyszállítási teljesítmények várhatóan 5— 5.5 százalékkal nőnek, itt a közúti közlekedés fejlődése meghaladja a vasútét. To­vább korszerűsödnek az utak, vasutak és a jármű­park. Tovább fejlődik a táv­beszélő-hálózat. gazdaságos kivitel bővítésére, a takarékosabb gazdálkodás­ra és a minőségi követeimé, nyék előtérbe helyezésére késztetik. A módosítások összhang­ban vannak az irányítási rendszer alapelveivel. Követ­kezetesebben és egyértel­műbben közvetítik az irányí­tási rendszer alapvető köve­telményeit. Fokozzák a gazda­sági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irá­nyuló ösztönzést. Teret en­gednek egyúttal annak, hogy a vállalati és a személyi jö­vedelmek a tényleges telje­sítményektől függően diffe­renciálódjanak. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve teljes alkotó erejével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI) BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Helmut Schmidtnek, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának 60. születés­napja alkalmából. ÚJDELHI Az Indira Gandhi letartóz­tatása miatt kibontakozott or­szágos tiltakozási hullám so­rán csütörtökön újabb ak­ciókra került sor. Karnataka államban a megmozdulások egy halott és több sebesült áldozatot követeltek, Újain és Indore városokban a tünteté­sek miatt az összes iskolát bi­zonytalan időre bezárták. Csütörtökön 24 órás általános sztrájk volt Tripura államban és Visakhpatnam kikötővá­rosban. India számos államában is­mét tömeges letartóztatások voltak, a szerda óta őrizetbe vettek száma elérte a 35 ez­ret. KAIRÓ Szadat egyiptomi elnök pártja, a Nemzeti Demakrata Párt gyűlésén elhangzott be­szédében kijelentette: Egyip­tom a jövőben — az Izrael­lel való békekötés után — sem szándékozik csökkenteni katonai kiadásait, ellenkező­leg: a következő évben 1,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget szán a hadsereg és a fegyverzetek fejlesztésére. „Az egyiptomi hadseregnek a békében is ütőképesnek kell lennie” — mondta az államfő, hozzátéve, hogy a békeállapotnak megfelelően át fogják szervezni a hadse­reget. Beszédében Szadat az Iz­raellel való békeszerződés­ről szólva ismét azt hangoz­tatta, hogy a közel-keleti probléma átfogó rendezésé­re törekszik, s nem külön­békére. PEKING Csiang Hua, a kínai leg­felsőbb népbíróság elnöke a Zsenmin Zsipao hasábjain közölt cikkében sürgeti: a vezetés által igényelt „egy­ség és stabilitás” megvalósí­tása érdekében helyre kell állítani és meg kell szilárdí­tani Kínában a törvényessé­get. A cikkből kiderül, hogy több mint két évvel a kul­turális forradalom hivatalos lezárása után, Kínában még mindig napirenden van az egész országra jellemző tör­vénytelenség és anarchia fel­számolása, és mindenekelőtt a 'kulturális forradalom év­tizedében elkövetett tömeges törvénytelenségek súlyos és tragikus következményeinek orvoslása. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát alkotó szo­cialista országok gazdasága csaknem három évtizedes fejlődésének eredményeiről, a KGST megalakulása kö­zelgő 30. évfordulójával kapcsolatos rendezvényekről tájékoztatta Jerzy Szopa, a gazdasági szervezet titkárá­nak helyettese a szovjet és a külföldi sajtó képviselőit csütörtöki moszkvai sajtó- konferenciáján. Rámutatott, hogy a szocia­lista országok gazdasági szervezetét alkotó országok megsokszorozták gazdasági potenciáljukat, az iparilag fejlett államok sorába emel­kedtek. A tagállamok terüle­te a földkerekség 18,7 száza­lékát, mintegy 25 millió négyzetkilométert tesz ki, itt él a Föld lakosságának több mint 10 százaléka, 427 millió ember. A KGST-országok gazda­sága a világ legdinamiku­sabb gazdasági erejévé vált. Jelenleg a KGST-tagállamok adják a világ ipari termelé­se növekedésének több mint a felét. Három évtized alatt a KGST-országokban az egy főre jutó ipari termelés nyolcszorosára nőtt, miköz­ben világviszonylatban ez a mutató mindössze 3,2-re emelkedett. A KGST-országokban ál­lítják elő jelenleg a világ ipari termelésének mintegy egyharmadát. Egyre gyako­ribbak a több országot érin­tő közös beruházások, ame­lyek közül kiemelkedik az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulóz- és papíripari kombinát, a ki- jembajevi ércdúsító, a Viny- nyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos elektromos távve­zeték, (ennek első szakaszát a közelmúltban adták át, határidő előtt.) Valamennyi tagországban nagy fejlődésnek indultak az egyes iparágak. Magyaror­szágon például a műszer- gyártás, a vegyipari gép­gyártás, a szerszámgépgyár­tás és az építőipari berende­zések gyártása. Hazánkban 1951—1977 között 18, a Szov­jetunióban 14 százalékkal nőttek a mezőgazdasági be­ruházások. A szocialista országok gaz­dasági szervezete fennállásá­nak 30. évfordulójáról a KGST XXXIII. 1979 nyarán, Moszkvában - megtartandó ülésszakán ünnepélyesen megemlékeznek. Az ENSZ-székhelyén a napokban nyílt, Genfben pe­dig márciusban nyílik meg a KGST történetét bemutató kiállítás. Egy kérdésre válaszolva Jerzy Szopa nyomatékkai mutatott rá, hogy sem jogi, sem szervezeti, sem pedig gazdasági akadálya nincs annak, hogy a KGST és az EGK, illetve a tagállamok megállapodást kössenek egy­mással. Az erről megkez­dett tárgyalásokat folytatják. (MTI) A TOT ülése A szövetkezeteknek az ed­diginél nagyobb terheket kell vállalniok az általános pénzügyi és külkereskedelmi egyensúly javítása érdeké­ben. A fő cél: a versenyké­pes és jövedelmezőbb ter­melés fokozása, illetve a gazdaságtalan termékek elő­állításának gyorsabb ütemű visszafejlesztése — mutatott rá Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak pénteki budapesti ülé­sén, amelyen a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás idei eredményeit és a jövő évi feladatokat vitatták meg. A vitában felszólalt Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki egyebek között hangsú­lyozta: erőteljesen fejlődik a közös gazdaságokban a me­I zőgazdasági termelést „meg­hosszabbító” élelmiszerfel­dolgozó tevékenység. (MTI) A lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 2,5—3 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljö- vedelem 7, a reáljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, a reálbér 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkere­sete egy százalékot némileg meghaladóan nőhet. Fokozni szükséges a jövedelemeknek a végzett munka szerinti dif­ferenciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenci­áltan emelkednek a régeb­ben (1970. december 31. előtt) megállapított nyugdíjak: az 1971-től megállapítottak kö­zül pedig a minimális nyug­díjak és a járadékok. Egy­idejűleg nagyobb lesz a há­zastársi pótlék. Növekszik a tanácsok szociális segélye­zési kerete. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 4,7—4,9 százalék­kal emelkedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is fi­gyelembe véve — 2,8 száza­lékkal a központi árintézke­dések árszínvonalnövelő ha­tása. A kiskereskedelmi for­galom összehasonlító áron 3 —4 százalékkal növekedhet. A terv célja, hogy a termelő- és a kereskedelmi vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek mi­nél jobb kielégítésére, a vá­laszték bővítésére. A terv az 1979. évben az ötéves tervben számítottnál valamivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A tanácsok és a kivitelezők fontos fel­adata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú in­tézményellátottsága: a laká­sokkal összehangoltan épül­jenek meg a bölcsődék, óvo­dák, általános iskolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban a kórháziágy- ellátottság tovább javul, 1400 új gyógyintézeti ágy lé­tesül. A járóbeteg-ellátást 50 új általános és gyermekorvo­si körzet, napi 650 új szak­orvosi óra szolgálja. Mint­egy 4200 bölcsődei hely lé­tesül. Közel 19 ezer új óvo­dai hely és mintegy 900 ál­talános iskolai osztályterem épül, az utóbbiak háromne­gyede korszerű, új iskolák­ban. Tovább javulnak a szakmunkásképzés körülmé­nyei az iskolákban és tan­műhelyekben. Az egyetemek és főiskolák nappali tagoza­tára tizenhatezer-háromszáz új első éves hallgató vehető fel. A szociális otthoni he­lyek száma szerényen gyara­podik. Beruházások A szocialista szektor be­ruházásaira 204—206 milliárd forint, az 1978. évi várható teljesítésénél folyó árakon számítva 4—5 százalékkal magasabb összeg fordítható. A beruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A be­ruházási eszközöket a folya­matban lévő beruházásokra kell összpontosítani. Uj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati beruházások összege kis­mértékben emelkedik. Az exportképességét növelő vállalati beruházások to­vábbra is előnyben része­sülnek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsola­tok fejlesztésének elő kell se­gítenie a hatékonyság továb­bi növelését, a gazdasági egyensúly javítását. A ter­melés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell nö­velni. A rubel elszámolású áruforgalom — az államközi megállapodásoknak megfe- elően — 7—8 százalékkal nö­vekszik. Megindulnak a Szovjetunióból a gáz- és a villamosenergia-szállítások az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyica—Albertirsa között felépített 750 kv-os távvezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok törekedjenek új piacok meg­szerzésére, a tartós együtt­működési kapcsolatok kü­lönböző formáinak kialakí­tására, a piaci lehetőségek jobb kihasználására. Ezért to­vább kell fejleszteni a ter­melő vállalatokkal a közös érdekeltséget és az együtt­működést. Az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések A lyukas mentőöv Péntek esti kommentárunk. Néhány nap óta a külpolitikai megfigyelők egyre inkább azt a véleményt vallották, hogy valamiféle megoldás körvo­nalai bontakoznak ki a feszültségtől terhes Iránban. A hírek szerint Reza Pahlavi sah megállapodott Gholam Husszein Szadighi mérsékelten ellenzéki politikussal egy polgári kor­mány létrehozásáról. Erre a feltevésre azonban a minap rácáfolt az iráni ellen­zék. Két fő áramlata, a siita vallási mozgalom és a polgári eszméket valló Nemzeti Front egyaránt élesen elzárkózott Szadighi támogatásától. Egyidejűleg a Franciaországban élő Khomeini ajatollah arra buzdította odahaza tevékenykedő híveit, hogy bírják rá a kormányfőjelöltet tervei feladására, hiszen Szadighi végtére is az ellenzékhez tartozik. A jelek egyre meggyőzőbben arra mutatnak, hogy az iráni ellenzék valóban komolyan gondolja követelései teljesítését, köztük az uralkodó távozását az ország éléről. Olyannyira, hogy Szadighit, az ötvenes évek elején puccsal megdöntött, liberális-polgári Moszadik-kormány egykori miniszterét, a sahhal szemben álló erők prominens, bár ellentmondásos kép­viselőjét is inkább „árulónak” minősíti, ha kitart elhatározá­sa mellett. Pedig a 73 éves politikus olyan személyekből álló új kabinetet ígér az országnak, amelynek tagjai az elmúlt ne­gyedszázad alatt egyetlen egy kormányban sem tevékenyked-, tek, magyarul: nem kompromittálták magukat a monarchia feltétlen kiszolgálásával. Ügy tűnik azonban, hogy ez ma már önmagában nem garancia az ellenzék számára. Az uralkodó újabb mentőakciója tehát előbb-utóbb ismét kudarcba fullad. Szadighi, ha létrehozza kormányát, kényte­len lesz szembenézni egykori társaival, az ellenzékkel, s a túl­kapásait ma már nem is titkoló uralkodóházat politikai men­tőövként szolgálni. A játékszabályok ugyanis egészen mások a sah udvarában, mint azon kívül. S ezen nem változtat az a tény sem, hogy Reza Pahlavi sokat tett a közép-keleti ország gazdasági felemelkedéséért, Gholam Husszein Szadighi pedig az ellenzék megerősödéséért. A „ki hová tartozik” kérdésre a választ, még ha igen cseppfolyós formában is, napjainkban egyetlen iráni sem kerülheti el. KOCSI MARGIT Szovjet-amerikai tárgyalások Genfben folytatódnak a hadászati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások. Képünkön: a két külügyminiszter, Cyrus Vance és Andrej Gromiko.

Next

/
Thumbnails
Contents