Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
1978. december 23. NÉPÚJSÁG 3 Jegyzetek a megyei pártbizottsági ülésről A népgazdasági terv ez évi teljesítésének megyei tapasztalatairól, a jövő év gazdaságpolitikai feladatairól és az arra vonatkozó cselekvési programról tanácskozott egyebek között a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén. Az Írásos előterjesztés, a hozzáfűzött szóbeli kiegészítés, a vita és az összefoglalása olyan terjedelmű, amelynek közlése öbb újszágszámot megtöltene. jgy mi mást tehetnénk, mint azt, hogy az újságírói jegyzetfüzet néhány lapját másoljuk le. 1978-ban erősödött a pártszervek és -szervezetek termelést irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége. Tervszerűbbé és hatékonyabbá vált a gazdaságpolitikai munka. Mindezek mellett 1978- ban nem sikerült fordulatot elérni abban, hogy a határozatoknak megfelelően a mennyiség növelése helyett a hatékonysági, a minőségi követelmények kerüljenek előtérbe. Ezen alapvető gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában sem a gazdasági vezetőik, sem a pártszervek és -szervezetek nem voltak elég következetesek. Ez is hozzájárult, hogy bár a termelés mennyiségi növelésére vonatkozó célkitűzéseink túlteljesültek, a hatékonyság-növelő céljainkat, a termelés minőségi mutatóinak jelentős javítását nem sikerült elérnünk. * A megye iparának termelésnövekedését a megyei pártbizottság 6—7 százalékban irányozta elő. Ennél gyorsabb ütemű növekedés valósult meg. A megye szocialista iparának 1978. évi termelése várhatóan 12—13 százalékkal lesz több az egy évvel korábbinál. Évek óta dinamikusan nő a szövetkezeti ipar termelése, 1978-ban mintegy 16—17 százalékkal. A szövetkezeti ipar termelésének ilyen ütemű növekedése is indokoltnak látszik, mert termékeik piaci elhelyezése biztosított. Elismerésre méltó, hogy a megye szövetkezetei a kis- és középüzemi méretből adódó ’lehetőségeiket jól hasznosítják, termelési szerkezetük rugalmasan alkalmazkodik a növekvő piaci követelményekhez. A termelékenység javulása 1978-ban a korábbi évekhez képest tovább gyorsult. A szocialista ipar termelésnövekedését 83 százalékban a termelékenység javulása eredményezi, ami a gyorsütemű termelésnövekedést, a belépű új üzemeket is figyelembe véve jó aránynak tekinthető. * A megye ipari üzemei elé 1978. évre olyan célt tűztünk, hOigy az exportértékesítésük 13—15 százalékkal haladja meg az előző évit. E célkitűzés nem teljesült. Az export- értékesítés növekedési üteme előreláthatóan 10—11 százalék lesz. Vállalataink nagy része nem, vagy nehezen tudott csak megfelelni azoknak a követelményeknek, melyeik a gazdaságos exportot lehetővé tették. Gyakran a kellő felkészültség, a rugalmasság hiánya akadályozza az «export növelését, ugyanakkor a megye ipari szövetkezeteinek nem rubelelszámolású exportja ebben az évben mintegy 13—14 százalékkal növekszik. Nem kedvező az iparban a nyereség alakulása sem, mely az előző évihez viszonyítva mintegy 8—9 százalékkal csökken és a tervezetthez is 5—6 százalékos elmaradás várható. A nyereségcsökkenés az önálló minisztériumi vállalatainknál következett be, így a Bonyhádi Cipőgyárban, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál, a Simontornyai Bőrgyárban. A nagyarányú eredmény- csökkenéshez hozzájárultak többek között a készletgazdálkodási problémák. A készletgazdálkodás hiányosságait jól szemléltető példákon keresztül mutatta be Fü- zék Árpád, az MNB megyei igazgatója. Egyebek között . azt is kijelentette, hogy vannak helyek, aho'l az elfekvőkészletek iránti közömbösség, vagy kényelmesség sok millió forintnyi áru holt tőkévé válását eredményezi. Történt előrelépés a termékszerkezet korszerűsítése terén. A vállalatok, az üzemek többségében ma már törekednek a piaci helyzethez alkalmazkodó termékek előállítására. Ennek eredményei elsősorban a kis- és középüzemeinknél volt zökkenő- mentesebb. Üzemeink — főként a nagyobb volument képviselő, nagy sorozatot gyártó üzemeink, mint a bőrgyár, cipőgyár, a PATEX stb. — ma még nem képesek arra, hogy a piaci igények változásaira a szükséges gyorsasággal reagáljanak, kielégítő mértékben növeljék a gazdaságos, versenyképes exportot. Sokszor még az eddigi pozíciók megtartása sem sikerül. Mindezek mellett a vállalatok mind nagyobb részénél vannak törekvések különböző licenoek, gyártási eljárások átvételére, mint például a Bonyhádi Zománcgyárnál, a Dombóvári Láng Gépgyárnál, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál, ia Tolnai Gép- és Műszeripari-Szövetkezetnél. A termékszerkezet korszerűsítéséről szólva Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója elmondta, hogy az idén is sok új termék gyártása került bevezetésre megyénkben, viszont alig szűnt meg néhánynak az előállítása, ügy tűnik, a megszokotthoz való ragaszkodás néhol erősebb az indokoltnál. * A megye területén jelentkező építőipari igények kielégítése érdekében a megyei pártbizottság az építőipari tevékenységnek az országosnál nagyobb ütemű, legalább 9—10 százalékos növelését tűzte célul. E célkitűzés teljesül. A megyei székhelyű szocialista építőipar saját építési-szerelési tevékenysége azonos árszinten 11—12 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Kedvezően alakul az építőiparban a munka termelékenysége, ennék ellenére a szervezettségben, a munkafegyelem javításában, az építőipari gépek kihasználásában lényeges javulást ez évben sem sikerült elérni. A teljesítmény érték-növekedés döntően a magasabb értékű, korszerűbb technológiai folyamatok előtérbe kerüléséből, a gépesítettségi színvonal további javulásából ered. A beruházások vállalásánál ennek ellenére hosszú a kivitelezési idő és több beruházás így sem készül el a vállalt határidőre. Sok a megkezdett beruházás, szét- forgácsolódik a kivitelezői kapacitás. Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese az építőipari tevékenység javításának lehetőségeként említette a szakszerelőipar fejlesztését, továbbá az együttműködés fokozását. Példának említette a gépkölcsönzést, á szakosodást. Az építőiparon belüli kapacitáscsere megvalósítása, illetve az egyes helyeken tapasztalható átfedések kiszűrése is javíthatna az ágazat helyzetén — mondotta Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke. Idevonatkozóan is érvényes hozzászólásának az iá gondolata, amely a belső szervezettség átgondoltabbá tételére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy egyeseik-az eszközkihasználás javítása helyett újabb berendezéseket vásároknak. * Az 1977. évi kiemelkedő mezőgazdasági eredmények után a megyei pártbizottság által a mezőgazdaság elé tűzött 1978. évi 2—3 százalékos termelésnövelés reális tervet jelentett. Az előzetes számítások szerint a megye mező- gazdaságának termelési értéke ebben az évben mintegy 4 százalékkal meghaladja az 1977. évit. Ezen belül az állami gazdaságoknál 5 százalékkal, a termelőszövetkezeteknél 3—4 százalékkal nő várhatóan a termelés volumene, de növekedés van a kisgazdaságok termelésében is. A tervezettnél kedvezőbb termelésnövekedést a mező- gazdasági munkák nagyobb szervezettsége, az adottságok jobb kihasználása, a hatékonyság javulása eredményezte. A mezőgazdasági termelés növekedése mintegy 1—1,5 százalékos foglalkozta- totti létszámcsökkenés mellett valósul meg. A mezőgazdasági termelés össznövekedésén belül részleteiben is fejlődés tapasztalható. Mind ia növénytermelés, mind az állattenyésztés fajlagos hozamaiban kedvező irányú és mértékű változás következett be. Javult a gépek és állattenyésztési férőhelyek kihasználása, több állati termék került értékesítésre, jobb minőségben. Javult a tenyésztői tevékenység. * A megye közlekedési hálózata, a közlekedés szervezti egységei a szükségleteknek megfelelően eredményesen oldja meg 1978. évi feladatait. Vasúti közlekedés teljesítésében és hálózatában lényeges változás nem következett be. Legnagyobb gondot továbbra is — főként az őszi munkáknál jelentkező — vagonhiány okozza. A vállalatók egy részénél továbbra is nehézkes a vagonok kirakása, a szombati és vasárnapi kirakodás, mely főként munkaerő gondokra vezethető vissza. * A megye területén folyó beruházási tevékenység 1978. évi várható pénzügyi teljesítése az atomerőmű-beruházással együtt meghaladja a 7 milliárd forintot, míg az atomerőmű beruházása nélkül 3,7 milliárd forint körül alakul. Ezzel a megye V. ötéves tervében az előirányzott beruházásoknak mintegy 65 százaléka valósult meg három év alatt, amely a tervezett beruházások túlteljesítésére utal. A beruházási tevékenységben kiemelt jelentősége van a megyében folyó három egyedi nagyberuházásnak. A paksi atomerőmű beruházása a kormány július 13-i ülésén hozott határozata óta felgyorsult, szervezettebbé vált, bár a végrehajtás terén ma is számos nehézség jelentkezik. A hiányos előkészítés, és rossz tervezői munka miatt sok nehézséggel, nagy lemaradással és jelentős költség- túllépéssel folyik a Szekszárdi Húskombinát beruházása. Jellemző, hogy már 1974. júliusában jóváhagyták a beruházási javaslatot, még ez év októberében is voltak lezáratlan tervezői problémák. Nem problémamentes a Simontornyai Bőrgyárnál folyó egyedi nagyberuházás sem, bár a tervezett termelőkapacitások, a beruházási engedélyokmányban meghatározott határidőre — 1977. december 31-re — megvalósultak. A beruházás teljes befejezése ez évben nem történik meg, az ez évi teljesítésből mintegy 30 százalék a következő évre húzódik át. A beruházási feszültségek, a megtett intézkedések ellenére, 1978-ban nem csökkentek, a beruházási tevékenység színvonalában lényeges változást, fejlődést nem értünk el. Tovább növekedett a megkezdett beruházások száma, továbbra is hosszú a megvalósulási idő, nem zökkenőmentes a beruházó, kivitelező és tervezőszervek együttműködése. * A megye lakosságának életkörülményei, életszínvonala a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma 1—2 százalékkal nő. A fizikai foglalkozásúak átlagbére az előző évek mértékénél nagyobb ütemben, 9—10 százalékkal., emelkedett. Legnagyobb arányban az iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak átlagbére nőtt. Nem tekinthető azonban kedvezőnek, a jövőben pedig megengedhetetlen, hogy az üzemek, a vállalatok egy részénél a bérnövekedés üteme lényegesen meghaladta a termelékenység növekedési ütemét. Az év folyamán az alapvető élelmiszerekből, hús- és húskészítményekből, tej- és tejtermékékből az ellátás megfelelő volt, néhány cikkből azonban nem lehetett megfelelően kielégíteni az igényeket. Ezek közé sorolható a műszaki cikkek egy része, az építőanyagok és egyes mezőgazdaságban használt eszközök. Somi Benjámin, a MÉSZÖV elnöke, hozzászólásában erre utalva mondotta, hogy a jövőben mind a termelésben-, mind a kereskedelemben a valós igényeket kell figyelembe venni. Ez- irányba hathat az is, ha a kihasználatlan termelőeszközöket bevonják a termelésbe. A jövedelemnek, a kereskedelmi és szolgáltatói ellátás növekedése mellett a megye lakosságának életkörülményeit javította, hogy ez évben a tervezettnél több lakás épült meg. A tervezettnél több óvodai és bölcsődei hely létesült. Megépültek a tervezett oktatási létesítmények is. A javuló ellátás ellenére azonban, főként a városokban és néhány nagyközségben továbbra is magas a jogos lakásigénylők száma, továbbra is feszültségék jelentkeznek az óvodai és bölcsődei felvételeknél és egyes helyeken az általános iskolai tantermek számában is. * Az 1979. évi gazdasági tevékenységet illetően megyénkben is a Központi Bizottság ez év december 6-i határozatában megszabott követelményeknek, a külgazdasági egyensúly javításának; kell meghatározónak lenni. E célnak kell alárendelni, a termelés növelésének ütemét. Meg kell gyorsítani a hatékonyság és a minőség javítását, a termelési szerkezet átalakításával a gzadaságtalan termelés visszaszorítását, illetve felszámolását, és meg kell akadályozni a belföldi fizetőképes (keresletet meghaladó, vagy csak gazdaságtalanul exportálható termékek termelését. * A megye iparának 1979. évi termelésnövekedési ütemét a gazdasági egyensúly javításának elsődleges szükségessége határozza meg. Ezért fel kell oldanunk a megyei pártbizottságnak az V. ötéves tervre ■ vonatkozó azon határozatát, mely szerint öt év alatt a megye ipari termelése mintegy 50 százalékkal növekedjen. Alapvető követelmény, hogy ipari termékeink exportképessége, gazdaságossága, minősége és a termelés hatékonysága gyorsan javuljon. Az ipari termelés növekedésének differenciáltan kell érvényre jutni. Azok a /vállalatok, amelyek .gazdaságosan. tudják növelni a tőkés exportot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban emeljék termelésüket, míg azok a vállalatok, . amelyek ennek megfelelni nem tudnak, nem növelhetik a termelést. Minden üzemben alapvető feladat a gazdaságos export dinamikus növelése, a tőkés importfelhasználás csökkenése. A szocialista exportot terv szerint kell teljesiteni a gazdaságossági követelmények érvényesítésével. Tovább kell növelni a munka termelékenységét, javítani az üzem- és munkaszervezést, a munkaérő-gaz- dálkodást, a termelés hatékonyságát. * A megye építőipari termelésének 1979. évben is dinamikus — 9—10 százalékos — növelése indokolt. Indokolttá teszik ezt a megyében folyó nagyberuházások és a nagyszámban megkezdett beruházások befejezésének meggyorsítása. Különösen fontos, hogy az Állami Építőipari Vállalat a húskombinátnál és az atomerőműberuházásnál, valamint a lakásépítkezéséknél növelje tevékenységét. A tanácsi építőipari vállalat koncentráljon az olyan kiemelt tanácsi feladatokra, mint a lakás- az egészségügyi és oktatási létesítmények. Az építőipari szervezetek reálisan mérjék fel az előttük álló feladatokat és ennek megfelelően szervezzék termelésüket. * A mezőgazdaság termelésében is a minőség, a hatékonyság, a gazdaságosság, az exportképes termékek előállítása az elsődleges célkitűzés. Meglévő adottságaink eddiginél is jobb kihasználása, az 1979. évi gazdálkodás megalapozása lehetővé teszi, hogy az V. ötéves terv első három évének kedvező teljesítése után is további 3 százalékkal növekedjék a termelés. A növénytermesztés területén a kukoricatermés mennyiségét tovább szükséges növelni. Ez minden üzemnek feladata. Az egyéb növénytermesztési ágazatokban, a zöldségtermelésben, a termékértékesítési szerződéssel fedezhető mértékű termelést kell végezni. Az állattenyésztés területén belül tovább kell növelni a sertéslétszámot, a vágósertés termelését. Ehhez a meglévő nagyüzemi kapacitások teljes kihasználása mellett gyorsítani kell a meglévő férőhelyek korszerűsítését és új férőhelyek létesítését. * A beruházási tevékenységben változatlanul kiemelt feladat az állami nagyberuházások ütemes végrehajtása. Mind a paksi atomerőműnél, mind a Szekszárd Húskombinátnál növelni kell az építés ütemét, fel kell számolni a lemaradásokat. Mindkét beruházás 1979-ben döntő szakaszába lép. A Simontornyai Bőrgyár egyedi nagyberuházását 1979-ben be kell fejezni. * 1979. évben megyénk lakosságának életszínvonala, gazdasági lehetőségeinkkel és az 1979. évi célkitűzéseink, megvalósulásának eredményeivel összhangban emelkedik. A jövedelmek növekedése csak akkor valósulhat meg, ha a termelési egyensúlyi céljaink teljesülnek. El kell érni, hogy a keresetek jobban függjenék a tejesít- ménytől, a bérgazdálkodásban érvényesüljön az a követelmény, hogy növekvő reálbér csak növekvő hatékonyságból származhat. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, szigorítani kell a keresetszabályozást, fokozni a nagyobb teljesítményre való ösztönzést. * A feladatok végrehajtásához gyakorlati útmutatást adó cselekvési program kimondja: a termelési, gazdálkodási munka javítása megkívánja, hogy továbbra is kiemelten foglalkozzunk a vezetői munka színvonalának emelésével. Növelni kell a vezetőkkel szembeni követelményeket, erősíteni a vezetői fegyelmet. A felügyeleti és érdekképviseleti szerveken keresztül biztosítsuk a gazdasági egységek vezetőinek megfelelő felkészítését. Folyamatossá, konkrétabbá és következetesebbé kell tenni a vezetők munkájának, fel- készültségének ellenőrzését. Űj gép a PATEX tolnai gyárában Osztályozzák az almát a bogyiszlói tsz-ben
