Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

XXVIII. évfolyam, 302. szám ARA: 0,80 Ft 1978. december 23., szombat Mai számunkból A KGST 30 ÉVE (2. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT JEGYZETEK A MEGYEI PARTBIZOTTSÁGI ÜLÉSRŐL (3. old.) 1979. évi terve A népgazdaság A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, megtár­gyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította, hogy a népgazdaság a várt­nál nehezebb feltételek elle­nére 1978-ban is dinamiku­san fejlődött. Gyarapodtak a népgazdaság termejőeszkö- zei, emelkedett a lakosság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális lé­tesítmények hálózata. Fej­lődtek a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok; mind a szo­cialista, mind a nem szocia­lista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szem­ben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények teljesítésében azonban elma­radás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedve­zőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassab­ban, 4—4,5 százalékkal nő. A növekedés teljes egészében az élő munka termelékeny­ségének emelkedéséből szár­mazik. Az eszközök kihasz­nálása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a terme­lést meghaladóan emelked­nek. A belföldi végső felhasz­nálás a tervezettnél, sőt a nemzeti jövedelemnél is na­gyobb mértékben nő. Meg­határozó ebben a felhalmo­zás, amely a tervezett' csök­kenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruhá­zások, mind a készletnöve­kedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fo­gyasztása a tervezett ütem­ben nő. A belföldi felhasz­nálás terven felüli, növeke­désének számottevő szere­pe van abban, hogy a beho­zatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott. Az ipari termelés a terve­zett mértékben, 5,5—6 száza­lékkal emelkedik. Nem -ki­elégítő azonban az ipari ter­melés hatékonyságának ja­vulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban lét­rehozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezett-tői az értékesítés arányai: a belföl­di értékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a rubelelszámolású kivitel a tervezett mértékben, míg a nem rubelelszámolású kivi­tel az előirányzottnál jóval, lassabban emelkedik. Az építési-szerelési telje­sítmény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalék­kal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termé­kek termelésének mennyisé­ge valamelyest elmarad a tervezett-tői. A növényter­mesztés és az állattenyésztés közel azonps mértékben — 3 százalékkal’ — fejlődik. A főbb növények termés- eredményei általában ked­vezőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 q ha helyett 42,8 q/ha volt. A tervezettnél valamelyest nagyobb a kuko­rica átlagtermése is, a ter­més mennyisége azonban —■ a kisebb vetésterület miatt —- kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümöl­csök és a szőlő termény- ménnyisége az érési idő el­húzódása és a kora őszi hi­deg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vá­góállatok és az állati termé­kek termelése tervszerűen fejlődik. Az év végi állatállo­mány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évi­nél. Nem kielégítő a takar­mányfelhasználás gazdasá­gossága. A közlekedés az áruszállí­tási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól eltekintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A fő­város közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd Jel­újítása és a Mártírok utjá­nak korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emelkednek, kismértékben meghaladják a számítottat. Ezen belül a bérek növeke­dése nagyobb a tervezettnél. Befejeződött a. műszakpótlék rendezése. Áprilisban a terü­leti ügyészségek és a bírósá­gok dolgozóinak bére, Októ­berben az egészségügy terü­letén dolgozó orvosok, egyes szakdolgozók és ügyviteli al­kalmazottak fizetése emelke­dett. A mezőgazdasági ter­mékek értékesítéséből szár­mazó lakossági jövedelmek és a pénzbeni juttatások a tervezettnek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése 4,6 száza­lék. Az egy főre jutó reáljöve­delem a tervezettnél némi­leg gyorsabban, 3,2—3,5 szá­zalékkal emelkedik. A mun­kások és alkalmazottak reál­bére az előirányzott 2,8—-3 százalék helyett 3,2—3,5 szá­zalékkal, a termelőszövetke­zeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi for­galom a tervezett ütemben, összehasonlító áron 4—4,5 százalékkal emelkedik. Az áruellátás összességében ki­elégítő. Az iparcikkekből az ellátás színvonala az előző évihez hasonló volt. Az idő­járás kedvezőtlenül befolyá­solta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a ter­vezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelő­en 32 ezer lesz. A fővárosban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakás- építési feladatot. A terve­zettnél lesz a gyógyin­tézeti ág x bölcsődei hely. Az élőire .yzottnál több ál­talános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szak­munkásképző intézetekben viszont a tervezettnél ki­sebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és di­ákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szocialista tábor beru­házásainak csökkentésére tett intézkedések nem bizo­nyultak elegendőnek az elő­irányzat betartásához. A be­ruházásokra fordított összeg 8—9 Százalékkal, a mennyisé­gi teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő ösz- szeget fordítanak. A nagy- beruházások kivitelezésének ütemessége javult, de az elő­készítési, szervezési hiányos­ságok továbbra is akadá­lyozzák a terv szerinti meg­valósítást. Az 1978. évi be­fejezésre előirányzott tíz nagyberuházásból nyolc tel­jesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagy beruházások közül már ez évben megkezdte ter­melését a Tiszai Vegyikom­binát pelipropiléngyára, va­lamint a Borsodi Vegyikom- binát polipropiléngyára, va- beruházások nagysága az át­lagosnál nagyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan —, meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lé­nyegesen nagyobb a terve­zettnél. Ennek következté­ben a készletek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi for­galom a tervezettől eltérően alakul. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel a 1979-ben a minőségi és ha­tékonysági tényezők fokozot­tabb előtérbe állításával biz­tosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja; a gazdaságosan előállí­tott, minden piacon verseny- képes termékek termelésé­nek dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítáas, a termelés és a kivitel szerkezetének gyor­sabb átalakítása, a hatékony­ság, a minőség, a munka­termelékenység javítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütem­tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél na­gyobb lesz. ben, de 1979-ben is tovább emelkedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak, a készletfelhalmozás az éssze­rű gazdálkodás követelmé­nyeinek megfelelően az elő­ző évinél -kisebb mértékű lesz. A belföldi felhaszná­lásban csökken a felhalmo­zás, növekszik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági fel­adatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazda­ságpolitikai céljaival, azok el­érését szolgálják. Ennek meg­felelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedé­seket hoznak. AZ 1979. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI: a nemzeti jövedelem növekedése az ipari termelés növekedése az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése a szocialista szektor*beruházásai összesen az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban a fogyasztói árszínvonal növekedése az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése a lakosság fogyasztásának növekedése az összes lakásépítés ebből állami lakás 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd Ft 7 százalék ' 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1—1,5 százalék 2,5—3 százalék 90 ezer 31 ezer (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1979. évi terv fő céljai és előirányzatai Lázár György az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetemre látoga­tott. Elkísérte Király András- né, a Budapesti Pártbizottság titkára és Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára. A kormány elnökét az egye­tem központi épületében az intézmény vezetői fogadták, majd Eörsi Gyula rektor adott tájékoztatót a felsőok­tatásban, szellemi és tudomá­nyos életünkben kiemelkedő szerepet játszó intézmény éle­téről, Bencze László, az egye­tem pártbizottságának titká­ra pedig az ELTE pártéleté­ről számolt be. Az ország legrégibb, csak­nem három és fél évszázada folyamatosan működő felső- oktatási intézményében a nappali, esti és levelező ta­gozatokon több mint 9 ezer hallgató tanul. Oktatásukról — az egyetem három karán működő 112 tanszék, kereté­ben — 1100-nál több tanár gondoskodik. Lázár György egyebek kö­zötöt az oktatás eredményes­ségéről érdeklődött, s az el­hangzottak alapján örömmel nyugtázta: az egyetemi mun­ka hatásfokának növelése, il­letve az oktatás-nevelés fel­tételeinek javítása mellett az intézmény tanárai minden törekvésükkel a hallgatók szakmai és világnézeti neve­lésének egységét igyekeznek megteremteni. Lázár György ezután — a vendéglátók tár­saságában — az egyetem ter­mészettudományi karán elő­ször a szervetlen és analiti­kai-kémiai tanszéket kereste fel, ahol Szabó Zoltán aka­démikus, tanszékvezető adott tájékoztatást munkájukról. A látogatás az ELTE fizikus — elméleti, alacsony hőmérsék­leti, atomfizikai — tanszékein folytatódott. Ezek munkájáról Kischner István tanszék­csoportvezető tartott tájékoz­tatót. A Minisztertanács elnöke délután az egyetem aulájában megtartott kibővített aktiva- ülésen gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Csúszós út, fehér háztetők Dideregve fogadott Lengyel. (A lengyeli magazinunk a 4. oldalon.) ENSZ-közgyűlés A libanoni kormány csü­törtökön hevesen tiltakozott az ENSZ főtitkáránál amiatt, hogy Izrael december 20-án és 21-én indokolatlan táma­dásokat intézett libanoni te­rületek ellen. Ghasszan Tueni, Libanon állandó ENSZ-képviselője, Kurt Waldheimhez intézett levelében közölte: a leg­utóbbi izraeli légitámadá­soknak a libanoni lakosság körében négy halálos és húsz sebesült áldozatuk volt. A libanoni tiltakozással egyidőben Jeuhda Blum iz­raeli ENSZ-nagykövet is üze­netet intézett a főtitkárhoz, amelyben a héten Jeruzsá­lemben elkövetett három- „bombamerényletre” hívta fel a figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés csü­törtökön hozott „határozatá­ban „semmisnek és érvény­telennek” nyilvánította a Dél-afrikai Köztársaság ál­tal megszállt Namíbiában a Biztonsági Tanács határoza­ta ellenére megtartott vá­lasztásokat, és a pretoriai kormány elleni szankciók fo­ganatosítására tett javasla­tot a Biztonsági Tanácsnak.

Next

/
Thumbnails
Contents