Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. december 17. ^EPÜJSÄGQ Építkezés a Volga partján Kujbisev — a Volga-part egyik festői szépségű városa — napjainkban nagy építke­zések színhelye. Az 1 millió 200 ezer lakosú városban gyors ütemben fejlődik a la­kásépítés. Főleg 12—16 szin­tes lakóházakat építenek. Az elmúlt ötéves tervben több tízezren költöztek új lakás­ba. Az új negyedekben a la­kóházakkal egyidőben épül­nek a szolgálstatóházak, ABC-áruházak, éttermek, művelődési központok, óvo­dák- bölcsődék és iskolák. Növekszik a városban a zöld­övezetek területe: évente sok­ezer fát ültetnek, szépen gon­dozott, virágos parkok vár­ják a pihenni vágyókat. A ti­zedik ötéves tervben Kujbi- sevben is megkezdik a metró építését. Ez jelentős mér­tékben hozzájárul majd a város közlekedési gondjai­nak megoldásához. Bolgár tudományos siker Az 1911-ben alapított Bol­gár Tudományos Akadémián sikeres kutatásokat folytat­nak. Az egyik legújabb tudo­mányos siker a Bolgár Tudo­mányos Akadémia Biokémiai Intézetében született. Racho Rachev orvos és Mitko Di­mitrov vegyész új gyógyszert állított elő, az antithyroidint. A gyógyszer a valamilyen ok miatt kórosan túlműködő pajzsmirigy által okozott be­tegségek esetén hatásos. Szakkörökben remélik, hogy a gyógyszer olyan esetekben is sikeresen alkalmazható, amit eddig csak műtéttel le­hetett gyógyítani. Képünkön: a két feltaláló állatkísérletet Végez az új gyógyszerrel. Forrás a bányában A dél-sziléziai medencében egy föld alatti bánya jára­taiban ' a bányászok munka közben gyógyvízforrásokra akadtak. Az egyiket a Tho- rez bánya járataiban fedez­ték fel. A balneológusok megállapították, hogy a for­rások sok ásványi anyagot tartalmaznak és alkalmasak a gyógyításra. Borostyán a hegyekben A Kárpátalja keleti részén nemrég 1,5-től 15 centiméte­rig terjedő nagyságú boros­tyánrögöket találtak egy kénlelőhely szomszédságá­ban. Lengyelországban né­hány évvel ezelőtt a tar- nóbrzegi kénmedence kör­nyékén ugyancsak találtak néhány borostyánrögöt. Ez­zel kapcsolatban a geológu­sok feltételezik, hogy a kár­pátaljai horpadás egész hosszúságában található bo­rostyán mind Lengyelor­szágban. mind a Szovjetunió­ban. A kárpátaljai borostyán 25 millió éves. Betonhoz Iconics Világszerte felgyorsult az építkezés: lakótelepek, gyá­rak, utak, repültőterök, csa­ládi házak, nyaralók nőnek ki a földből. Mindez hihetet­len mennyiségű betont igé­nyel, amelynek legfontosabb, iparilag gyártott alapanyaga a cement. Kevesebb szó esik azonban a beton másik lé­nyeges adalékanyagáról, a kavicsról. A betonban az adalék­anyagnak szilárdító és térki­töltő szerepe van. Jelentős mennyiségű cementmegtaka­rítást tesz lehetővé, és jóval olcsóbb is a cementnél. A betonhoz leginkább bányaka­vicsot vagy folyami eredetű homokos kavicsot használ­nak fel. A kavicsadalékot elsősor­ban a szemcseszerkezeit. a legnagyobb szemnagyság és a szennyezők mennyisége jel­lemzi. Az adalékanyag szem­szerkezetén, összetételén az adalékban levő különböző átmérőjű szemek (frakciók) egymáshoz viszonyított ará­nyát értik. Az a jó szemszer­kezetű adalék, amellyel a le­hető legtömörebb beton ké­szíthető. Ehhez a frakciókból annyi kell, hogy a nagyobb szemek közötti hézagokat a közepes, ezek közeit az apró és ezékét a még apróbbak, a finom homokszemek töltsék ki. Ezen túl annyi cement­habarcsra van szükség, amennyi az összes homok- és kavicsszemek körülburkolá- sához és beágyazásához ép­pen elegendő. Az adalék legnagyobb szemnagyságának általában a 40 milliméteres nagyságot választják, ehhez adják meg Kikötői beruházások Kuba jelenleg fontos ki­kötői beruházások tervét valósítja meg. Ez magába foglalja a havannai kikötő korszerűsítését is, amely az ország behozatalának hat­van százalékát bonyolítja le. Az 1990-ig terjedő idő­szakban a szigetországban több mint hétkilométeres szakaszon új dokkok épül­nek, amelyek 17,5 millió tonnával növelik meg a ki­kötők befogadóképességét. A Közlekedésügyi Mi­nisztérium számításai sze­rint a beruházások értéke megközelíti a 400 millió pe- sot (több mint 570 millió dollár) és kiterjed Cienfue- gos, Santiago de Cuba, Nuevitas, Mariéi és Havan­na kikötőjére. A Nuevitas-i és a Nipe-i öbölben, melyek különle­ges természeti adottságaik miatt az ország kikötőhá­lózatának fontos tartalékait képezik, megkezdődött a kutatómunka a beruházá­sok előkészítése érdekében. A havannai kikötőben el­végzendő feladatok közé tartozik egy korszerű kon­téner-fogadóállomás létre­hozása és négy további, a legmodernebb technológiá­val ellátott létesítmény fel­építése. Egy olyan nyitott gazda­ságú szigeten, mint Kuba, a kikötők a „központi idegrendszer” szerepét töl­tik be, fenntartva a létfon­tosságú kapcsolatokat a világ többi országával. Növekszik az életkor A statisztikai évkönyvek évről évre növekvő életkor­ról adnak számot a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A férfiak átlagos élet­kora 25 év alatt kereken 5 évvel nőtt. A nőknél eninél is nagyobb a növekedés: át­lagosan hat évvel élnek to­vább, mint elődeik. Már az NDK férfilakosságának átla­gos életkora megközelíti a 69 évet, a mőké pedig megha­ladja a 74 esztendőt. A városok gyorsforgalma Az INTRANSZMAS sikerei Az INTRANSZMAS bolgár —magyar ■ közös vállalat fennállása óta több mint 3000 tervet dolgozott ki az üze­men belüli szállítás korszerű megoldására. Az INTRANSZ­MAS által tervezett és kivite­lezett gépekből 1978-ban az előző évinél kétszerte többet szállítottak a megrendelők­nek — szocialista és tőkés- országoknak. Termelését a hetedik bolgár ötéves terv­időszakban előreláthatóan 40 százalékkal növeli a közös vállalat. Sikeres termékei közé tar­tozik többek között a plovdi- ví vásáron aranyéremmel ki­tüntetett automata emelőmű, amelynek mozgási sebessége eléri a percenkénti tíz métert. Az emelő maximális hordké- pessége 3000 kilogramm. Ugyancsak a raktározás gondjait korszerűen megoldó lehetőség az INTRANSZMAS automatizált raktárhelyisége. Ebből tizennyolcat szállíta­nak 1978 végéig a szovjet KAMAZ autógyárba. A rak­tártér polcait két program- vezérlésű manipulátor, elosz­tórendszer és a szállítás irá­nyítását segítő számítógép szolgálja ki. Évi 24 ezer ton­na áru átrakását végzik el a raktár gépei, amelynek ma­ximális felvevőképessége 12 ezer 200 tonna, raktározási magassága pedig 12 méter. a betonkeverési táblázatokat is. Az adalékanyag szennye­zettsége erősen lerontja a beton tulajdonságait. Különö­sen a szemek felületére ra­gadt anyag- és iszapszennye­ződés veszélyes, mert miatta a cementhabarcs nem tapad .tökéletesen a kavicshoz. Ha pedig a cementkő és az ada­lék között nem jön létre á kellő tapadás, a beton szi­lárdsága nagyon csökken. A betonkészítéshez ezért csak tisza, 3 térfogatszázaléknál több iszapos és agyagos szenineyződéSt nem tartal­mazó homokos kavicsot sza­bad felhasználni. A folyami eredetű kavicsot régi vagy mai folyómedrek­ből bányásszák. Az NDK- ban most állt munkába a wegelebeni kavicsbányában egy magyar gyártmányú kot­róhajó. A hajó 35 méteres mélységig hatol le és évente 216 000 tonna kavicsot termel ki. A városrendezők tapaszta­latai szerint az azonos szint­beli útkereszteződések forgal­mának közlekedési lámpák­kal való szabályozása óhatat­lanul magával hozza a forga­lom lassulását. A városok fő forgalmi útvonalain a gyors haladás csak úgy biztosítha­tó, hogy megszüntetik az azo­nos szintbeli kereszteződése­ket, vagy egyirányúsítják a forgalmat, s a keresztezést megtiltják. Szovjet szakem­berek az előbbi megoldást választották, amikor a máso­dik moszkvai gyorsforgalmi körgyűrű egyik forgalmas csomópontján, a Leningradsz- kij proszpekt és a Novaja Basilovka utca találkozásánál más-más szintre helyezték a kétszer háromsávos utakat. Bármilyen csábító megol­dás is az elkülönített szintű keresztezés, az utak egymás alá-fölé bújtatása, a városok belsejében nem mindig való­sítható meg. Rendkívül sok­ba kerül, mivel a közműve­ket, á víz-, gáz-, villany- és telefonvezetékeket nem min­dig lehet oldalra telepíteni, ott már a házak alapfalai, pincéi vannak, következés­képp nagyon mélyre kell le­menni, ha egyáltalán lehet. így a már beépült városré­szekben mindinkább teret hódít a keresztező uták egyi­kének felemelése, a főbb utak lábakra helyezése, híd­szerű vezetése. Sok példát említhetnénk erre a világ nagy városaiból, köztük Bu­dapestről is (ilyen felemelt út keresztezi például a Rákóczi utat a Baross tér torkolatá­nál). Ez a megoldás nem ke­rül többe, mint a lesüllyesz­tés, azzal a nem megvetendő előnnyel, hogy parkírozóhe­lyek, alárendelt forgalmú mellékutak is létesíthetők a magasan vezetett út alatt. Különösen előnyösek a meg­emelt szintű városi főutak a betorkolló városközi autópá­lyák forgalmának a város- központba való bevezetésére. Moszkva egyik sugárútja, a Leningradszkij proszpekt

Next

/
Thumbnails
Contents