Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
1978. december 14. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Jutalomúton a Szovjetunióban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az első szputnyik és a világűrbe utat törő első ember hazája.. Puskin és Tolsztoj, Csajkovszkij és Sosztakovics hazája... Kinézünk a TU—154-es MALÉV-gép ablakán, s a ködbe burkolózó szovjet föld kezdi mindjobban széttárni fátylát: hófödte fenyőerdői, fehér törzsű nyírfái, apró, színes házai bontakoznak ki előttünk. Szinte észrevétlenül landol a gépünk a Moszkva híres Seremetyevói repülőterén. Szerencsésen földet ért a majd negyvenfős csoportunk, melyből huszonnégyen KISZ- jutalomutazottként jutottunk el ide. Fülünkben a légnyo- máskülönbség okozta enyhe feszítő érzés, azonban máris búcsút intünk, s további jó utat kívánunk a magyar néphadsereg válogatott labdarúgócsapatának, akik idáig útitársaink voltak, s utaznak tovább. A szükséges formaságok elintézése után boldogan vettük szemügyre a Lenin- stadion közelében levő impozáns szállodánk épületét. Egy kedves, szőke fiú fogadott bennünket. Bemutatkozik: Hergó Elemér, Utngvár- ról. ö fogja csoportunkat kalauzolni Moszkvában és Le- ningrádban. Moszkvai tartózkodásunk első perceiben már felmértük a főváros hatalmas távolságait. Első útunk a Lenin Mauzóleumhoz vezetett. Az eddig csak fényképeken látott, szinte hihetetlenül hosszú sorban mi is nyugodtan toporogtunk. Az ismeretlen katona sírjánál áhítattal néztük a szegfűcsokrokkal percenként érkező fiatal házasokat, akiknek az első útjuk ide vezet. Méltán csodáltuk meg a hatalmas Lomonoszov egyetemet. Elemér jóvoltából (aki régebben itt tanult) megtudtuk: az épület tetején elhelyezett csillagban egy laboratórium található. Egy este Moszkva Szverd- lov kerületébe látogattunk baráti találkozóra. Pár perc alatt igazi baráti hangulat alakult ki a két nép fiataljai között, én pedig kihasználtam az alkalmat, hogy elbeszélgessek vendéglátóinkkal. Elmondták, hogy a kerület fiataljai nagy lelkesedéssel építik leendő klubjukat. Arra a kérdésemre, hogy milyen sajátos feladatot kapnak a ikomszomolisták az olimpiára való készüléskor, ezt válaszolták: „Havonként értékeljük a fiatalok termelőmunkáját. A 100 legeredményesebben dolgozó kom- szomolista egy hétig az olimpiai építkezésen tevékenykedik. Kerületünk diáknegyed. Az egyetemeken nyelvet tanuló diákok tolmácsok lesznek az olimpián. Moszkvai tartózkodásunk alatt — Elemér segítségével — új ismerősre tettem szert. Elbeszélgettem Szuhovrukov Vlagyimirral, az Ukrán SZSZK ifjúsági lapjánák, a Komszomolszkoje Znárnjá- nak helyettes szerkesztőjével, áki feltárta a szovjet ifjúsági újságírás rendszerét. Szuhovrukov nagy érdeklődéssel tett fel kérdéseket az ifjúsági parlamentekről, a KISZ politikai képzésének rendszeréről. Villámgyorsan elmullött a pár Moszkvában eltöltött nap. Utunk utolsó állomása Leningrad volt, ahol többek között megtekintettük a legendás Auróra cirkálót és a Téli palotát. HABERSCHUSZ ERZSÉBET Szocialista versenymozgalom az Ifjú Gárdában Az Ifjú Gárda is — amely a honvédelem, mint társadalmilag szükséges tevékenység feladatrendszerén belül, a KISZ egyik munkaformájaként oldja meg sajátos feladatait — céljai, nevelő munkája magasabb szintű teljesítése érdekében létrehozta és meghirdette a szocialista versenymozgalmat. A szocialista versenymozgalomban részt vehet valamennyi ifjúgárdista, továbbá minden egység és alegység, ha arra benevez. Megyénk Ifjú Gárda-szervezetében novemberben megtörténtek az egyéni, illetve kollektív benevezések. Ez kifejezte a törekvéseket és a szándékokat, azonban mindez önmagában kevés ahhoz, hogy egy ifjúgárdista kiválóvá, egy alegység, egység élenjáróvá vagy kiválóvá váljon. Ehhez mindennap egy lépéssel előbbre kell jutni. Az egyének és kollektívák munkája minőségét megítélni nem a vállalások, hanem az évközi munka alapján, a kitűzött és vállalt célok elérésén keresztül kell. A teljesítés hétköznapjait élik mostanában a gárdisták és az alegységek. Úgy hiszem, sok segítséget tudunk nyújtani, ha felelevenítjük a szocialista versenymozgalom célját, tartalmát, követelményeit, szervezési és értékelési rendjét, a címek adományozását és egyéb általános rendelkezéseket. Az Ifjú Gárda Országos Parancsnoksága 1974 nyarán hirdette meg, „Intézkedés” formájában a szocialista versenymozgalmat. Céljául tűzte ki, hogy a hazafias-honvédelmi nevelő munka, az Ifjú Gárdában folyó folyamatos tevékenységként; felhasználva a fiatalok lendületét, kezdeményezőkészségét és alkotókedvét; segítse elő az éves képzési program magasabb szintű végrehajtását; járuljon hozzá az ifjúgárdisták politikai felkészítéséhez; erkölcsi-akarati tulajdonságaik kifejlesztéséhez; ösztönözzön a korszerű, színes és gyakorlatias munkaformák bevezetésére és elterjésztéséré. A szocialista versenymozgalom szervezésének fontos szakaszai a vállalások megtétele, a vállalások teljesítése és folyamatos értékelése, valamint a címek odaítélése és adományozása. A szocialista versenymozgalom követelménye és teljesítésének alapvető mércéje: a résztvevők politikai, emberi magatartása és mindennapos helytállása a tanulásban, a munkában és az Ifjú Gárda-feladatok ellátásában. A követelményeknek az az ifjúgárdista tesz eleget, aki folyamatosan tájékozódik az ifjúsági mozgalom időszerű feladatairól, ismeri és érti a párt honvédelmi politikájának alapvető összefüggéseit; tisztában van az aktuális kül- és belpolitikai eseményekkel ; rendszeresen részt vesz és tudásához mérten eredményesen szerepel az Ifjú Gárda-foglalkozásokon, rendezvényeken és versenyeken; elsajátítja az alegység képzési tervében meghatározott szakanyagot; felkészültségét a KISZ honvédelmi aktivistájaként kamatoztatja és példásan eleget tesz szolgálati kötelmeinek, megbízatásainak. Becsületesen él, dolgozik. tanul. A kollektív követelményeknek az az alegység tesz eleget, amelynek tagjai jó eredménnyel teljesítik az egyéni címek elnyeréséhez megszabott követelményeket, jó elvtársi, ifjúkommunista közösséggé fejlődtek és elismerésre méltóan szerepeltek az első fokú területi Ifjú Gárdaszemlén. A szocialista versenymozgalom követelményeit teljesítők részére a következő címek adományozhatok: Kiváló Ifjúgárdista, Kiváló Alegység, Élenjáró Alegység. A versenymozgalom címei elnyeréséhez külön vizsgáztatást nem kell tartani. A rendszeresített címeket évente egy alkalommal lehet elérni, azonban — az Ifjú Gárda-tagság alatt valameny- nyi Ifjú Gárda képzési évben megszerezhetők. Az adományozott címeket minden évben meg kell védeni. Az eredmények elismerésére, megkülönböztető jelzések szolgálnak. A címek viselésére méltatlan ifjúgárdistától, az Ifjú Gárdában érvényes fegyelmi felelősségre vonás alapján a címet és a megkülönböztető jelzést az adományozó szerv megvonhatja. A szocialista versenymoz_galom szervezése, irányítása é s segítése az Ifjú Gárda megyei, illetve városi-járási parancsnokságai munkájának része, és állandó eleme. Ebben abból indultunk ki, hogy a mozgalom eredményessége nagyban hozzájárulhat az Ifjú Gárda előtt álló célkitűzések megvalósításához, a képzés, a folyamatos munka színvonalas végzéséhez. A megyei parancsnokság arra törekedett és törekszik, hogy a versenyt úgy szervezze és értékelje, hogy a címeket csak az arra érdemesek — az Ifjú Gárda legjobbjai — nyerhessék el. Az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága 1977 őszén értékelte először átfogóan a versenymozgalom megyei tapasztalatait. Megállapítottuk, hogy a versenymozgalom 1974-es meghirdetése óta alapvetően betölti hivatását. Találtunk negatívumokat is, amelyek hátráltatták a célok elérését. így: sok formális vonás jelentkezett, szubjektív volt a címek odaítélési rendje, nem konkretizálódott eléggé és városonként-járáson- ként eltérően értékelték a követelményrendszert. Az ifjúgárdisták létszámához viszonyítva indokolatlanul magas volt az adományozott kiváló címek száma. A megyei parancsnokság 1977. november 25-i ülésén kialakította a megyében, a konkrét követelményrendszert és a folyamatos és objektív értékelés célszerű segédeszközét, az értékelő lapot. A döntés meghozatalánál a KISZ KB intéző bizottság 1977. április 14-i határozatából indultunk ki, amely meghatározta, hogy: ..A szocialista versenymozgalom segítse jobban a képzési program eredményesebb végrehajtását. Konkrétabbá kell tenni az egyéni és kollektív címek elnyerésének feltételeit, a képzési év során rendszeresen és folyamatosan kell értékelni az ifjúgárdisták és az alegységek tevékenységét.” Egységes követelményként a következő feladatokat állítottuk : munkahelyi-iskolai helytállás, foglalkozáson való megjelenés, politikai ismeretei szintje, képzési anyag elsajátítása, fegyelmi helyzete, közösségi munkája, lőered- ménye, Ifjú Gárda-felszerelése állapota, honvédelmi propagandistatevékenysége, az „Edzett ifjúságért” mozgalomban való részvétele, míg az alegységek vonatkozásában kiegészítettük a városijárási szemlén való eredményességgel. Most, 1978 végén, egy év elteltével pozitív tapasztalatokról számolhatunk be. A megyei parancsnokság által a kitüntetési keretszám százalékos megoszlásához hasonlóan megállapított címek száma és annak a követelményrendszer és értékesítési rendszer alapján történő elbírálása növelte a „kiváló” és „élenjáró” jelző erkölcsi értékét. A legfontosabb feladatnak ma a rajparancsnokok részéről történő folyamatos évközi értékelést tartjuk, ök vezetik az értékelő lapot, ők ismerik leginkább a rajba beosztottaknak a követelményrendszer szerinti tevékenységét. A szakaszparancsnok feladata a rajparancsnokok ez irányú ellenőrzése, de nem utolsósorban a képzési program, terv megvalósítása, szervezése, az alegység folyamatos működése. Mert ne felejtsük: a szocialista versenymozgalom eszköz és nem cél. Dolgozzunk úgy, hogy a versenymozgalom jó eszköznek bizonyuljon az Ifjú Gárda-munkában kitűzött céljaink eléréséhez. Erősítsük a szocialista versenymozgalom egyik legszebb vonását, hogy nem átlag ifjúgárdistákat akar formálni, hanem mindenkit segít a hazafias-honvédelmi nevelő munkában tehetsége, képessége kibontakozásában. Az a célunk, hogy gyarapodjon a szocialista társadalom építését és védelmét egymástól tudatosan elválaszthatatlannak tartó ifjúgárdisták, fiatalok száma. KRISTON ISTVÄN, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka Koncert A Lokomotív GT Dixiland — gondoltam, és a jó öreg amerikai shaw-k jutottak eszembe, fekete lakkcipős zenészkekel. A Gold Washboard — miért éppen Gold Washboard, ugyanis lengyelek, originál varsóiak — persze, egészen más, sehol egy lakkcipő — még cilinder sem — nq és persze, egészen máshogy fújják! Zöld és piros fényekkel hömpölygött a közönségbe a GW-féle dixi, akadt, aki ritmusra rágta a rágógumit, és beletapsoltunk a fúvósok boszorkányos trilláiba. Meg a víg kedélyű pengetős szólóiba, és jó volt a billentyűs meg a dobos is. No persze, közben azért mindenki az LGT-t várta, tudtuk, hogy itt vannak, megérkeztek, készen állnak, zenélnének, Presser ajánlotta kegyeinkbe a lengyel dixit, hát akkor nem is lehetett rossz, és most csak arra várnak, hogy bejöhessenek, elkezdhessék. Szünet nem is volt. A „műszak” percek alatt elrendezte, amit kell, Presser most őket ajánlotta figyelmünkbe, aztán... Ne szaporítsuk nagyon a szót, volt mit hallani. Ha füleltek volnak azok, akik szerint három koncert sem ér fel az ember jó kis sztereó szerkentyűivel meg az otthoni fülesfoteljával! Persze, ők mem jöttek el ide, fogalmuk Somló Tamás Karácsony János mines róla, hogy milyen gitáros igazából Karácsony, mit művel a dobokkal Solti, hogyan fújja Somló, és hogy mit tud ilyenkor Presser... A régi számok új értelmezést kaptak, megnőttek, kiteljesedték az improvizációktól, a levegő forró lett. Azt mondják, az esti koncerten méhá- nyan hűtögették a légkört, szeszszagú ordibálással, ami mindig olyankor hangzik el, amikor nem kéne. Sebaj. Őket elfelejtjük. — vfé—kz — Presser Gábor Újságírótehetségkutató pályázat Az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző — nem újságírói munkakörben dolgozó — 18—35 év közötti fiatalok számára pályázatot hirdetett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága. Pályázni lehet 3—4, egyenként 3—4 gépelt oldalnál nem hosszabb, az újságírói műfajok sajátosságainak megfelelő írással, amelyek aktuális társadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témákkal foglalkoznak. A pályamunkákat három gépelt példányban, hárompéldányos részletes önéletrajzzal — 1979. február 15-ig kell beküldeni a Magyar Újságírók Országos Szövetségének oktatási igazgatóságára. (Budapest, Népköztársaság útja 101. 1368.) Az eredmény- hirdetés 1979. április 20- án lesz. A legjobb alkotások beküldői között két első és két külömdíjat, valamint négy második és hat harmadik díjat osztanak ki. A kiemelkedő — de díjat nem nyert — pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. A pályázat két első helyezettje és a két különdíjas mentesül az újságíróiskola felvételi vizsgái alóL A díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályázók felvételt nyernek az 1979 szeptemberében induló újságíró-stúdióra. Kezdeni, másodszor (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nemrég egy barátommal találkoztam. Mint ilyenkor lenni szokott, sokoldalú beszélgetésbe kezdtünk ccz életről, a munkahelyről. Mesélte, hogy ismerőseink közül egyeseknek mennyire sikerült a helyválasztás. Lakást kaptak, szép kezdőfizetéssel várták őket, s — ami nem nélkülözhető egy életen át (!) — jól érzik magukat munkahelyükön. Nem így az én barátom! Elmondta, hogy amikor új környezetébe került, magára hagyták. Azt mondták neki, hogy te friss diplomás vagy, te úgyis mindent tudsz. Ez —' mint mondta — jól is esett neki mindaddig, amíg nem jött az ellenőrzés. Ekkor kiderült, hogy ez sem jó, az sem jó! Amikor beszélgettek vele egyről-másról, úgy érezte, hogy vezetői körében vallatják, nem pedig azt, hogy segíteni akarják. Védekezni kezdett. Igen ám, csakhogy mentse ami menthető — így panaszolta —, füllenteni próbált. Később kiderült: nem hittek neki, a háta mögött nyomozni kezdtek, ami tudomására jutott. Természetesen, a füllentésre is rájöttek! Megpirongatták érte, ő szé- gyellte is magát. Azt hitte, ezzel minden el van intézve. Ám nem így történt. Az eset óta — talán már csak képzeli — állandóan úgy érzi, hogy figyelik, hogy nem illik bele a kollektívába, hogy ő már nem becsületes. Pedig, ha kérdeznék tőle: de megmondaná, hogy nem fog többé valótlant mondani. Sőt, hogy még azt a bizonyos esetet sem tudja megmagyarázni magának igazán. Hiszen nem szokott ő hazudni! Vajon igazán hazugság volt az, amit tett? Barátom panaszából kiérződött, hogy nem akarja élete végéig viselni e ballépés következményeit. Szeretné, ha újra bíznának benne! BEKE LÁSZLÓ
