Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
A^PÜJSÁG 1978. december 14. Fények, árnyékok világa A Tisza vidékének fényei, árnyékai jelennek meg Dér István csanádpalotai születésű festőművész képein. A művész Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajztanszékén tanít, képei számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. A Rákóczi-induló szerelmese Ha a kutató az Országos Széchenyi Könyvtár zeneműtárában a legféltettebb kéziratokat tanulmányozza, az igen becses és ritka kották közül bizonyára Hector Berlioz tizenöt levélből álló Rá- kóczi-indulóját tartja a fő érdekességnek. A Faust elkárhozása című szerzeményének induló-tétele ez, a kéziraton saját kezű dedikáció- val, 1846. február 20-i dátummal. A franciák Beethoven- je — ezzel a jelzővel illették a múlt században Berliozt —, 1803. december 11-én, 175 évvel ezelőtt született La Cota- Saint-André városkában, Grenoble és Lyon között. Igazi romantikával, szenvedéssel és dicsőséggel teli élete 1869. március 8-án ért véget. A Rákóczi-indulót a zene- történet szerint állítólag Erkel Ferenc révén ismerte meg magyarországi vendég- szereplése idején. Lelkesedett érte, s itt kottázta le, majd remek hangszerelő készségével, tehetségével beleszőtte a Faust elkárhozása című drámai legendába. A mű először az 1846-os pesti koncertjén hangzott el. önéletírásában úgy emlékezik meg róla, hogy „az előadás fenséges volt”. Azontúl a Rákóczi-induló ott szerepelt minden műsoron, és hasonló hatást gyakorolt a közönségre. „Elutazásomkor át kellett engednem Pest városának a kéziratomat, amelyet meg akartak tartani, s melynek másolatát egy hónappal később megkaptam”. Érdemes végiglapozni a korabeli magyar sajtót is. A Honderű szerint: „Berlioz, e bámulatos Hectora a hangművészetnek, két hangversenyen hallaté klasszikus zenéjét. Berlioz urat korunk legnagyobb zeneszerzői közé sorozza az egész világ. Csak nevetnünk kell tehát, midőn egy-két zugírót vagy bírálót ellene berzenkedni látónk ... Gondolatai fennségesek és merészek... A mesterien kezelt Rákóczi-nóta legélénkebben megvillanyozta a hallgatóságot, az magától értetődik. Alig bírható a benyomás, mit e darabban a hangszerek kezelése véghezvisz ...”. K. K. Változatos karácsonyi tévéműsor Rajz-, báb- és mesefilmek a kicsinyeknek, költészet, zene, sport, szórakoztató filmek a felnőtteknek — gazdag műsort kínál karácsonyra a televízió. A gyermekeket számos kedvelt műsor: a Cimbora, a Papírsárkány, a Zsebtévé és mások mellett két új tévéjátékkal örvendezteti meg. Az egyik Priestley angol drámaíró alkotásából készült, s a világűrből érkezett különös látogató, Snuki és az őt fogadó gyermekek kalandjairól szól. Erich Kästner: Az emberke című kisregényéből elevenedik meg a képernyőn Mákszem Matyi, minden idők legkisebb artistája. „Gyermekkrimi” is szórakoztatja majd az apróságokat. Az óvodásoknak szovjet rajzfilmeket vetítenek, a nagyobbak pedig A rejtelmes sziget további három részét, a Robin Hood, valamint az Elza és kölykei című filmeket láthatják többek között. James Bond II. .A Lewis Gilbert rendezésében készülő Holdkelte című film, amely a James Bond-sorozat 11. darabja, a legköltségesebb film, melyet valaha is francia stúdiókban forgattak. A 25 millió dolláros költségvetéssel készülő film előkészítési munkálatai és forgatása hónapokra teljesen igénybe vették a három legnagyobb párizsi stúdió- komplexumot, az Epinay-t, a Billancour-t és a Boulogne-t. A film egyes jeleneteit Velencében, Rio de Janeiróban, Brazília ősrengetegében, az elfelejtett közép-amerikai Ti- kal városában és egy Párizs környéki kastélyban veszik fel. A film leglátványosabb kaszkadőrjelenete a velencei Szt. Márk tér Óratornyából való leugrás lesz, s lesz benne egy interplanetáris csatát ábrázoló 20 perces képsor is. Ez utóbbit úgy fogják leforgatni, hogy az általunk ismert realitások keretei között maradjon, s ilyenformán a film műfaja „science fact” lesz, nem science fiction — írja a Sereen International. Somogyi Néplap Nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, jelentős tanácskozásnak ad otthont Kaposvár a hét végén. Somogy megyében első alkalommal rendezik meg a XII. állat- tenyésztési tudományos napokat. A MAE Állattenyésztők Társasága, a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya állat- tenyésztési bizottsága, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a MAE szervezete a Latinca Sándor Művelődési Központban tartja a kétnapos vitaülést. A XII. állat- tenyésztési tudományos napok központi témája: a sza- poraság növelésének lehetőségei az állattenyésztésben. Az előadások, a neves hazai és külföldi előadók korreferátumai — a program szerint — sokoldalúan, a genetika, a takarmányozás, a környezet, a higiénia, a biotechnika, az állategészségügy és a közgazdasági szabályozók szempontjából elemzik állattenyésztésünknek ezt a fontos területét. A rendezők az ország minden részéből, mintegy ötszáz érdeklődő szakember részvételére számítanak, s az eddigi jelentkezés alapján a szocialista országokból éj az NSZ(K-ból — a társ agrártudományi egyesületek képviseletében — tizenhárom külföldi szakember is részt vesz a tudományos tanácskozáson. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A dunaújvárosi 316. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Makarenkó nevét viseli. Talán a névadó iránti tisztelet, talán a közművelődés ügye iránt érzett felelősség indította az oktatási intézmény tanárait arra, hogy az 1978—79-es tanévre közművelődési feladattervet dolgozzanak ki. A rendkívüli részletességgel megfogalmazott tervezetet az iskola közművelődési munkaközössége állította össze. Hónapra, inapra meghatározta az egyes rendezvények pontos idejét és helyét. Az intézet valamennyi tanulóját érinti az általános műveltség fejlesztésére szervezett sorozat, amely állampolgári ismeretekkel, egészségügyi felvilágosítással, színház, mozi, hangverseny- látogatással és irodalmi műsorokkal gazdagítja a leendő szakmunkásokat. Az általános műveltségüket tanórák keretében is fejleszthetik a diákok Ezen órákon zenei és művészettörténeti ismereteiket mélyíthetik el. A közművelődéshez jgen nagy mértékben járulnak hozzá az iskolában működő klubok, és az iskola könyvtára. Dunöntmt napló Azoknak a kiskerttulajdonosaknak, akik gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, úgy kell felfogniuk a fajtát, mint termelési eszközt. Ebből kiindulva olyan új szempontok kerülnek előtérbe, mint a versenyképesség, a szükséglet, a potenciális termőképesség és nem utolsósorban a gyümölcs gazdaságos termesztése. Az új gyümölcsfajtáknál is fontos kérdés a nagy hozam, a termésbiztonság és a kiváló minőség. Eddig olyan fajtákat állítottak elő, melyek egyaránt megfeleltek konzerv-, befőtt- és lekváralapanyagnak. Most előtérbe ikerült a célra termelés, ami új elvárás a fajtákkal szemben. Bemutatták azokat a gyümölcsfajtákat, melyek megyénkben a kiskerti termesztésre legalkalmasabbak. Elsősorban az őszibarackot, meggyet, cseresznyét, kajszit és a szilvát, a bogyósak közül a málnát, a szamócát, ribizkét és az egrest ajánlották. Kevésbé a diót, ami vízparti növény lévén, oxigéndús talajvizet igényel, így az igazi ősdiósok hazánkban a Tisza mentén találhatók. Nem tanácsolta az alma, körte természtését sem, ezek termőtája a Zala és a Nyírség Megismertette a kistermelőket ezeknek a gyümölcsöknek legújabb fajtáival is. Az őszibarackból a Cardinal, a Jersyland, a Suincresit, vagy a Dixired a legelőnyösebben előállítható. Ezek a fajták ugyanis a legegyszerűbb öröklésmenetűek, tehát könnyen keresztezhetek. Nagy termőképességükkel, sárga húsukkal a legkeresettebbek A régebbi meggyfajiták jellemző tulajdonsága, hogy önmeddőek, nehezen porozhatok, a bemutatott új fajták — a Fortuna, a Meteor, Érdi bőtenmő és az Ujfehértói fürtös — öntermé- kenyülők. PETŐFI NÉPE A levegő tisztaságának védelméről, e létfontosságú munka Bács-Kiskun megyei eredményeiről és feladatairól tanácskozott a napokban Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabizottsága. Bizonyos megnyugvással konstatálhatta a hallgatóság hogy Bács-Kiskun nem tartozik a feltűnően veszélyeztetett régiók közé. 150 légszennyező üzemet tartunk számon, közülük — az idevonatkozó jogszabályok értelmében és saját bevallásuk (!) alapján — igen kevés, alig több mint 80 fizet rendszeresen elenyésző ösz- szegű pénzbüntetést. Igazán megnyugtató viszonyok csak Kiskunfélegyházán vannak, ahol a gázprogram keretében évente több száz lakás bekötésére kerül sor és a gyárak is áttértek már a földgázfűtésre. Hasonló törekvésekkel találkozunk több más településünkön, bár a korszerűsítés — főként az intézményeknél — anyagi okok miatt kissé vontatottan halad. Bács-Kiskun megyében, szerencsére, nincs ok túlzott aggodalomra. Kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi állapotok konzerválása, fenntartása is számos feliadatot ró a tanácsokra, a népfront- szervekre, az utca emberére. Vigyázzunk levegőnk tisztaságára, amíg nem késő, akadályozzuk meg, hogy üzemeink -a hatékony védelem helyett hosszú távon légszeny- nyezési pénzbírság fizetésére rendezkedjenek be, s érjük el végre, hogy új ipari telephelyek létesítésekor maradéktalanul érvényesüljenek a környezetvédelmi előírások. Hívószámunk: 005 fűtés tűzvédelme A fűtési idény tulajdonképpen már október elején elkezdődött. Az igazi téli hidegek idején kerül sor a tüzelő- berendezések fokozott igény- bevételére. A decemberi— januári és februári hónapokban megemelkednek a fűtő- berendezéssel összefüggő tűzesetek. Nyilvánvaló, hogy összefüggés van a fűtési szezon és az ilyen jellegű tűzesetek között. A káresetek megelőzése érdekében néhány tényre hívjuk fel a figyelmet. Fa- és széntüzelésű kályhák esetében a kipattanó szikra, parázs, valamint a füstcsövek rögzítése jelent gondot. Különösen a könyökcsövek veszélyesek, mivel azok melegszenek fel legjobban. Az ilyen kályhák ajtaja elé vaslemezből készült pa- rázsfelfogót kell elhelyezni. A füstcsöveket — az olajkályhákét is! — 1,5 méterenként szilárdan rögzíteni kell. Az olajtüzelés tisztasága, egyszerű kezelése és szabályozása miatt mindjobban elterjed. Mindaddig, amíg a kiadott használati utasításban foglaltakat megtartjuk, nem is jelentenek tűzveszélyt. A legfontosabb előírások a következők : — csak kifogástalan műszaki állapotban lévő, engedélyezett típusú berendezést szabad használni, — a kályhától olyan távolságot kell tartani, hogy a közelében elhelyezett éghető anyag (pl. bútor) felülete 60 C foknál jobban ne melegedjen fel. Ez a gyakorlatban 1 méter távolságot jelent, — a tüzelőberendezést ne hagyjuk felügyelet nélkül. Lényeges szempont, hogy a berendezés működését nem ismerő, vagy cselekvőképességében korlátozott személyre nem szabad bízni ezt a feladatot, — az olajkályhák tartályát csak a kályha lehűlése után szabad feltölteni. Az esetlegesen elcsepegő olajat azonnal fel kell itatni. Ajánlatos a cseppfelfogó tálcát hetenként kitisztítani. Az adagoló- berendezés állítását, javítását szakemberrel kell elvégeztetni, — az olajkályha csak akkor működik kifogástalanul, ha a kémény megfelelő huzatot tud biztosítani. Ezért van szükség a 3 havonkénti kéménytisztításra és a 4 évenkénti füstnyomáspróbára. A fűtőolaj a kályhával közös helyiségben, de attól kellő távolságban tartható 2 db 25 literes edényben, amely üvegen kívül bármilyen anyagból készülhet, de lezárható legyen. Többszintes épületek alagsorában lakásonként 250 liter, de lépcsőházanként maximálisan 2000 liter fűtőolajat szabad tárolni. Nagyon fontos, hogy az edények zár- hatóak legyenek, nyitott edényben semmiféle tűzveszélyes folyadék nem tárolható! Sok lakásban fűtenek pro- pán-butángázzal üzemelő Siesta hősugárzóval. A kiadott kezelési utasítás szigorú betartásán túl csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy palackcserénél minden esetben egy — és csak 1 db! — új bőrtömítést kell a nyomás- csökkentő hollandi anyájába tenni. A gázpalackot lépcsőházban, folyosón, pincében elhelyezni még rövid időre sem szabad! Az elektromos hősugárzók tűzveszélye két okra vezethető vissza. Mint villamos berendezés rövidzárlat, szikrázás vagy rossz érintkezés miatt közvetlen gyújtóforrás lehet. Mint hőfejlesztő készülék pedig a közelében lévő éghető anyagokat (papír, textil, stb.) gyújthatja meg. különösen a nagy teljesítményű 1500—2000 W-os berendezések. Megfelelő védőtávolság ez esetben is biztonságot nyújt. A nagy forgalmú épületekben — művelődési, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi épületekben — a kályhákat és hősugárzókat olyan védőkorláttal kell ellátni, hogy ahhoz illetéktelenek ne érhessenek hozzá, illetve a fűtő- berendezések tetejére semmiféle anyagot ne lehessen tenni. Közvetlen tűzveszélyt jelent az asztalos-, bognár-, fa- feldolgozó műhelyekben -a nyílt tüzelés. Rendkívül veszélyes a fűrészporos vagy olajtüzelésű kályhák használata. Kényszerhelyzetben az ilyen kályhák legalább 2 méteres körzetében tilos bármilyen éghető anyag elhelyezése. Szólni kell a kéményekbe épített fagerendákról is. Főleg a régebbi épületeknél tapasztalható ez a szabálytalan megoldás. A kémények tisztításakor a szakemberek felhívják a tulajdonos figyelmét a gerenda úgynevezett ..kiváltására”,' azonban ezt sokan nem veszik komolyan. Igen sok tűzeset bizonyítja, hogy a kéménybe épített éghető épületszerkezet előbb-utóbb kigyullad. A kéménybe épített fagerenda következménye
