Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

1978. november 12. Képújság 9 Páratlan értékű rezervátum y f Világsikerű találmányok Az elmúlt évben több világcég kérte bolgár talál­mányok alkalmazásának jo­gát: többek között 164 igény érkezett az • Egyesült Álla­mokból, 106 a Német Szö­vetségi Köztársaságból, 33 Nagy-Britanniából és Fran­ciaországból, 19 Japánból. Az érdeklődés azóta sem csökkent. A Technika bol­gár külkereskedelmi vállalat jelenleg újabb 138 licencet ajánl fel az érdeklődőknek, amelyeknek csaknem két­harmada a gépgyártás, a ko­hászat, a bányászat, a villa­mosipar, az elektronika és a vegyipar területére vonatko­zik. A számos technikai új­donság egyike az IZANP- LÁN nevű új adagolóbe­rendezés az elektródák drót­jának hegesztéséhez, amely arany-, illetve ezüstérmet nyert a genfi, a brüsszeli, a lipcsei vásáron, az esseni ki­állításon pedig az elmúlt ne­gyedszázad egyik legjelentő­sebb eljárásának minősítet­ték. Az IZANPLÁN többet „tud”, mint amerikai társa. Á LINEAR-rendszer képes arra, hogy a drótot 5—6- szor nagyobb távolságból — 23 méter távig — úgy rakja be, hogy az az eljárás fo­lyamán nem csorbul és meg­őrzi hajlítószilárdságát. Az IZANPLÁN ezenkívül igen könnyű súlyú, mindössze 3,3 kilogramm. Szovjet, amerikai, brit, svéd, NSZK, kanadai acél­művekben alkalmazzák a grafit-elektróda védőbevo­natának bolgár találmányon alapuló eljárását. Ennek a védőbevonatnak a segítségé­vel az elektródák sokkal kevésbé kopnak. Az Ukrajna déli részén le­vő Aszkania-Nova rezervá­tumban a világ csaknem va­lamennyi országának jelleg­zetes állatait és növényzetét összegyűjtötték. Aszkania-Nova 1928 óta létezik, de abhan az időben kísérleti juh tenyésztési gaz­daság volt. 1917-ben, az Októberi Forradalom után Aszkania-Novát védett terü­letté nyilvánították, 1921- ben pedig az Állami Sztyep­pe-állomást, a botanikus kertet, valamint egy kísér­leti állattenyésztési telepet, ahol törzskönyvezett állato­kat tartanak. Aszkania-Nova valódi értéke azonban az érintetlen sztyeppe. A re­zervátum legfőbb feladata ezért az érintetlen sztyeppe természetvilágának tanul­mányozása, a népgazdaság szempontjából jelentős állat- és növényfajták védelme és meghonosítása a sztyeppi körülmények között. 1932-ben a rezervátumban létrehozták az állatok meg­honosításával foglalkozó Össz-szövetségi Kutató Inté­zetet. Ez az intézet lett az állatok fajkialakításának és telepítésének kérdéseivel foglalkozó tudományos­kutató központ. Jelenleg a törzskönyvezett állatok te­nyésztésének fontos bázisa, és a Szovjetunió déli részé­nek szovhozait, kolhozait lát­ja el nagy hozamú szarvas- marhával. Ebben az intézet­ben tenyésztették ki a köz­ismert aszkaniai birkafajtát, amely a világ legnagyobb finomgyapjas juha. Aszka- nia-Novában folyik a me­zőgazdasági szakemberek szakmai továbbképzése, itt végzik termelési gyakorlatu­kat az egyetemi hallgatók. Csaknem 90 éve létezik Aszkania-Novában az akkli- matizációs állatkert. Ez volt az első olyan állatkert a Szovjetunióban, amely a vadállatokat — antilopot, zebrát, szarvast — szabadon tartotta a sztyeppén. A világ valamennyi részé­nek vadállatai és madarai megtalálják itt a biológiai sajátosságaiknak megfelelő körülményeket és jól szapo­rodnak. Az állatkert az ér­tékes állatfajtákkal végzett kísérletekre szakosodott. Meghonosítottak már itt fá­cánt, hattyút, struccot, afri­kai és dél-amerikai nandut, ausztrál amut, amerikai bö­lényt, csapmán zebrát, já­vorantilopot és kék gnut. Komoly sikereket értek el a fent említett állatfajták há­ziasítása terén. Nagyon értékes az aszka­niai botanikus kert, ahol már több mint 200 fa- és cserjeféle él, akklimatizá- lódva a Szovjetunió száraz déli részeinek körülményei­hez. Az állatkert, a botani­kus kert, a sztyeppe-rezer­vátum és vadállomány sok kirándulót és természetbará­tot vonz Aszkania-Novába. APN—KS Nemzetközi erdésziskola Kuba és egész Latin-Ame- rika legkorszerűbb erdészeti oktatóközpontja működik Pinar del Rio megye északi partjain, a tenger szintje fe­lett 339 méter magasságban elterülő Cajalbana-fennsí- kon. Jelenleg több mint ezer diák tanul az oktatási in­tézményben. Közülük 461-en erdésztechnikusok, 342-en erdészeti szakmunkások, 210-en pedig erdőmérnökök lesznek. A hazaiak mellett angolai, guineai és kongó; diákokat is képeznek az intézetben. Az oktatóközpont fennállása óta 1260 diák kapott bizo­nyítványt. A technikus- és a szak­munkásképzés időtartama három, a mérnökképzésé öt év. Az első évek — mindkét fokozaton — főleg gyakor­lati ismeretek elsajátításá­val telnek. Az utolsó évben a technikusok 45 napi gya­korlati időt töltenek vala­melyik erdőgazdaságban, a mérnökök pedig a termelést segítő kutatómunkával is­merkednek. Korszerű mezőgazdaság A villamos autóé a A csehszlovák—szovjet kooperáció jegyében született elektromos hajtású „EMA” típusú városi teherautó Környezetvédelmi hónapok A Mongol Népköztársaság területén 300 jelentős üzem kezdte meg a termelést a jelen ötéves tervben. A gyors ütemű iparosodás sür­getővé tesz; a környezetvé­delmet. A levegő és a víz tiszta­ságának megőrzéséért kü­lönféle intézkedéseket tesz­nek Mongólia-szerte. így pél­dául a homokviharok pusz­tította vidékeken — ilyen a főváros környéke — egymil­lió hektáron erdőt telepíte­nek, a friss, üde levegő biz­tosítására. A vizek tisztasá­ga érdekében más szocialis­ta országokkal, elsősorban a szomszédos Szovjetunióval működnek együtt. A Bajkál- tóba ömlő Szelenga-folyó vi­zének tisztasága például mindkét ország számára fon­tos, ennek biztosítására, a folyó gazdaságos hasznosí­tására, védelmére kétoldalú egyezményt kötöttek. Nemcsak állami intézke­dések szolgálják a környe­zetvédelmet. Mongóliában társadalmi ügy is a környe­zet szeretete, ápolása. Éven­te kétszer „környezetvédel­mi hónapot” rendeznek az egész országban; a Környe­zetvédelmi Társaság, amely­nek 250 ezer tagja van, sok­oldalúan segíti . az állami rendszabályok betartását. Koreában a szakosított mezőgazdaság elterjesztése és korszerűsítése gyors ütemben halad. Egyre több agronómust és szakembert képeznek ki. Míg 1969-ben átlagosan 17 —18, 1976-ban már 55 agro- nómus dolgozott egy szövet­kezetben. Ez a tény egészen meg­lepő, ugyanis 1952 decembe­rében, amikor megalapítot­ták a Koreai Tudományos Akadémiát, csupán 97 tár­sadalom- és természettudós volt az országban. A Dél-Hvanghe tarto­mányban lévő Pecson kerü­letben több mint 5000, fő­iskolát vagy felsőfokú szak­A számítástechnika fejlő­dése egyike azoknak az alapvető tényezőknek, ame­lyek meghatározzák a tudo­mány és technika fejlődé­sét, sőt, annak ütemét is. Ma már nyilvánvaló, hogy számítógépek nélkül nem lehetne megoldani egy sor mérnöki, műszaki, tudomá­nyos, közgazdasági és irá­nyítási feladatot. Ezért ter­mészetesen szüntelenül fej­leszteni kell magát a számí­tástechnikát és magas szin­ten kell tartani a szakem­berképzést. Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK >és a Szovjet­unió — 1969-ben megállapo­dást kötött, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a számítás- technika fejlesztésében (ké­sőbb Kuba és Románia is csatlakozott a munkához. (Már kezdetben több mint iskolát végzett agronómusés szakember működik. Ez azt jelenti, hogy közülük leg­alább 14 tevékenykedik a kerületi szövetkezetek min­den egyes munkabrigádjá­ban, illetve kettő mindegyik albrigádban. Kümszöngben például az agronómusok, mezőgazdasá­gi szakemberek a fiatal me­zőgazdasági dolgozók 70 százalékát képviselik. A' tartomány Szincson ke­rületében lévő Szokbong szövetkezetnek 182 agronó- musa és szakembere van, ezek közül 36 nő. Itt tehát minden nyolcadik szövetke­zeti tag képzett mezőgazda- sági munkás. 20 ezer mérnököt és tudóst, valamint 300 ezer munkást foglalkoztató nemzetközi kollektíva dolgozott az Egy­séges Számítástechnikai Rendszer (ESZR) kifejlesz­A Szovjetunió Vörös Könyve Nyomdakész állapotban van a szovjet mezőgazdasá­gi minisztérium által össze­állított „Vörös Könyv”, amely a Szovjetunióban ki­halással fenyegetett növény­fajtákat és állatfajokat tar­talmazza. A Szovjetunió Vö­rös Könyvében az állatok 154 fajának és alfajának, valamint 444 fajta edényes növény elterjedtségét, telep­helyeit, a természetben be­csülhető mennyiségét, sza- poradásuk mértékét, számuk csökkenésének okait, a vé­delmükre tett, illetve foga­natosítandó intézkedéseket, stb. is közlik. tésén. Azóta az ESZR-hez tartozó gépek ezreit állítot­ták elő, ezekkel több ezer automatikus irányítórend­szert és több száz számító- központot szereltek fel. Néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták a jövőkuta­tók, hogy a villamos gépko­csik iránti kérésit akkor fog csak fellendülni, ha megszü­letnek a nagy energiasűrű­ségű, nagy tárolóképességű akkumulátorok. Nem vált be a jóslatuk, mivel már nap­jainkban még e járművek korlátozott hatótávolsága és alacsony sebessége ellenére is — igen jelentős igény mutatkozik az elektromos autók iránt. Angliában nap­jainkban 70 ezer tej-, posta- és egyéb áruszállító ekeltro- mos autó van forgalomban (figyelemre méltó, hogy ezek közül néhányat több mint 15 éve üzemeltetnek.) Ame­rikai szakemberek ma már úgy vélik, hogy 1990-ben 38 —40 millió elektromos jár­mű fog közlekedni az Egye­sült Államok útjain. A japán autógyárak — a kormánytól kapott támoga­tással — már csaknem egy tucat elektromos személy- és tehergépkocsi, valamint autóbusz prototípusát fej­lesztették ki. Ehhez hason­lóan a Szovjetunióban, Len­gyelországban, Csehszlová­kiában, Bulgáriában, a nyu­gat-európai fejlett tőkés or­szágokban, továbbá Auszt­ráliában és Izraelben is erő­teljesen foglalkoznak az elektromos járművek fej­lesztésével. ' A villamos autók mellett sokféle érv szól. Mindenek­előtt az, hogy nem az egyre becsesebbé és mind drágáb­bá váló kőolajszármazékok­kal üzemelnek. Az is fontos szempont, hogy segítségük­kel levegőszennyezés nélkül és a jelenleginél jóval ala­csonyabb zajszinttel bonyo­lódhat a közlekedés. A vil­lamos autó karbantartási költségei viszonylag cseké­lyek, a hibalehetőségeik szá­ma kisebb, élettartamú^ hosszabb. A többi hagyomái nyos járművel szemben ve­zetésük egyszerűbb, bizton­ságosabb. Az elektromos járművek könnyen bele­illeszthetők a már kifejlesz­tett szállítási rendszerekbe. A bulgáriai számítástechnikai oktatóközpontban a hall­gatók az „Analóg—III.” Számítógéppel ismerkednek. Számítástechnika - felsőfokon A gondoskodó apa. Dél- amerikai hím strucc. A zebra kitűnően érzi magát Aszkania-Novában

Next

/
Thumbnails
Contents