Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

2 ^fePÜJSÄG 1978. november 11. Angola ünnepe Képünkön: Moszkvában nagygyűlésen emlékeztek meg az eseményről. (Képtávírónkon érkezett.) Három évvel ezelőtt, no­vember 11-én alakult meg az Angolai Népi Köztársaság. A népi Angola a fejlődés szocialista útját választva lá­tott hozzá az ország gyökeres társadalmi-gazdasági átala­kításához. Állami ellenőrzés alá vonták a gazdaság leg­fontosabb ágazatait: államo­sították a bankokat, fémfel­dolgozó üzemeket, a textil­ipart, a cukor- és kávéültet­vényeket. A falvakban meg­alakultak az első mezőgazda- sági szövetkezetek és állami gazdaságok. Az új Angola építésének kiemelkedő eseménye volt az MPLA-Munkapárt múlt év decemberében megtartott el­ső kongresszusa. A kongresz- szus létrehozta a marxista— leninista pártot, amely az angolai állam és társadalom fő erejét képezi. Magyar pártküldöttség Bukarestben Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására november 9—10-én magyar pártküldöttség tett látogatást Bukarestben. A de­legáció tagjai voltak: Gye- nes András és Havasi Fe- renCi az MSZMP KB titkárai. A küldöttség tárgyalásokat folytatott Dumitru Popescu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a KB titkára által vezetett kül­döttségével, amelynek tagjai voltak: Iosif Banc, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára és Vasile Musat, az RKP KB titkára. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság buka­resti .és Victor Bolojan, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar küldöttséget fo­gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke. A két küldöttség áttekin­tette a magyar—román kap­csolatokat, különös tekintet­tel Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. évi debrecen —nagyváradi találkozóján létrejött megállapodások vég­rehajtásának helyzetére. Egyetértettek abban, hogy újabb erőfeszítéseket tesz­nek azok mielőbbi valóra váltására, a szocializmust építő két szomszéd nép javá­ra. A tárgyalások őszinte, nyílt, elvtársi, baráti légkör­ben zajlottak le és tükröz­ték azt a kölcsönös szándé­kot, hogy az MSZMP és az RKP erősíti szolidaritását, továbbfejleszti internaciona­lista együttműködését a két ország és nép sokoldalú kap­csolatainak bővítése érdeké­ben. A magyar pártküldöttség hazaérkezett Budapestre. (MTI) Befejeződtek a magyar—NDK kormányelnöki megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról.) Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkára szívélyes üdvözle­tét, amit Erich Honecker ha­sonló szívélyességgel viszon- zott, — hangzik a közlemény, majd kiemeli: Willi Stoph és Lázár György beható eszmecserét folytatott a kétoldalú kap­csolatokról. Hangsúlyozták, hogy az 1977. március 24-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés alapján tovább mélyült országaink és népeink testvéri barátsá­ga, sikeresen fejlődött sokol­dalú együttműködése. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének 1977. márciusi NDK-beli látogatá­sakor létrejött megállapodás végrehajtása eredményesen folyik. A két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működése dinamikusan fej­lődik. Jelentős az előrehala­dás a tudomány, a technika, valamint a termelés szakosí­tása és kooperációja terén. Az 1976—1980 közötti hosszú lejáratú kereskedelmi meg­állapodás megvalósításának eredményeként az árucsere­forgalom értéke 1978-ban mintegy 1,3 milliárd rubelt ér el. A tárgyaló felek nagy je­lentőséget tulajdonítottak az 1981—1985 közötti népgazda­sági tervek egyeztetésének. A gazdasági és műszaki tudományos együttműködés további fejlesztéséről a két miniszterelnök emlékeztetőt írt alá. Hangsúlyozták, hogy gyü­mölcsözően fejlődnek orszá­gaink kapcsolatai a kultúra, a tudomány és az oktatás te­rületén is. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során a két fél megerősítette szilárd eltökélt­ségét, hogy szüntelenül to­vább erősíti testvéri barátsá­gát és a sokoldalú együttmű­ködést a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal. Továbbra is cselekvőén hoz­zájárulnak a Varsói Szerző­dés és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa erősíté­séhez. A miniszterelnökök ismé­telten kifejezték egyetértésü­ket a Szovjetunió javaslatai­val a fegyverkezési verseny megállítására, reális leszere­lési intézkedésekre, a tö­megpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kifejlesz­tésének tilalmára, beleértve a neutronfegyvert is. A két fél határozottan el­ítélte bizonyos imperialista körök és a pekingi vezetés kísérleteit az enyhülési fo­lyamatban elért eredmények felszámolására, a nemzetközi légkör újbóli mérgezésére. Kifejezésre juttatták szilárd szándékukat, hogy a helsinki záróokmány szellemében to­vábbra is közreműködnek a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti köl­csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésében. A két miniszterelnök meg­beszélései szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le. Lázár György baráti láto­gatásra hívta meg Magyaror­szágra Willi Stophot, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. * Lázár György péntek dél­után befejezte kétnapos NDK-beli baráti látogatását. A magyar, NDK és vörös lo­bogókkal feldíszített berlin- schönefeldi repülőtéren Wil­li Stoph és az NDK sok más párt- és állami vezetője bú­csúztatta a magyar kormány­főt és kíséretének tagjait. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke — aki Willi Stophnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására baráti látogatást tett az NDK-ban — pénteken hazaérkezett. Szadat nyilatkozata A washingtoni béketárgya­lások jövője Izrael kezében van, és egyáltalán nem len­nék meglepve, ha a tárgya­lások megszakadnának — je­lentette ki Anvar Szadat egyiptomi elnök külföldi új­ságíróknak pénteken, miután a Sinai félszigeten levő Kan­tara mecsetében imát mon­dott a nagy Bajram ünnep alkalmából. A külföldi tudósítóknak adott nyilatkozata homlok- egyenest ellenkezett a moha­medán ünnep alkalmából a hívők előtt elmondott beszé­dével, amelyben meggyőződé­sét fejezte ki, hogy Izraellel megkötik a különbékét. A tárgyalások felfüggesz­tésének kilátása nem az egyiptomi magatartás miatt merült fel — hangoztatta Szadat, majd azt állította, hogy a békeszerződés elvá­laszthatatlan a megszállt te­rületekre vonatkozó átfogó rendezéstől, és ez az alapve­tő elvi kérdés nem lehet sem alku, sem kompromisszum tárgya. Az egyiptomi elnök utalt rá, hogy mivel Izrael ezt az álláspontot nem haj­landó elfogadni, a békeszer­ződés aláírása a Camp Da­vid-1 keretmegállapodásban kitűzött határidő, december 17-e utánra is eltolódhat. Franciák és magyarok III. Kapcsolatok Maurice Blaizeau, a Fran­cia—Magyar Baráti Társaság titkára. Ez az egyesülés kis bajtársi asztaltársaságból fej­lődött egész országot beháló­zó szervezetté. A második világháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Ma­gyarországon, a szövetséges hatalmak felé tekingető Kál- lay-kormány titkos támoga­tásával. A háború után az egykor bújtatott franciák Lyonban találkoztak, s el­határozták egy szervezet ala­kítását, amely a két nép kö­zötti kapcsolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai légköre nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett a társaság. Pedig a körülmények, ame­lyek között dolgoznak, ko­rántsem eszményiek. A fran­ciák ugyanis elég rosszul is­merik a földrajzot. A mai francia polgárban nagyon ho­mályos kép él Magyarország­ról, s ha Bécsben jár, döb­benten csodálkozik: ilyen kö­zel van Budapest? A baráti társaság éppen e gondolatokban, érzelmekben meglévő mérföldek rjtkításán fáradozik. Blaizeau úr sze­rint a földrajzi távolságon kí­vül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állam­polgár — nyilván a történel­mi hagyományok miatt — otthonosabban érzi magát ná­lunk, mint a francia. Csak ilyen — jellemző — kicsisé­get említsünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb ét­teremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja az éte­lek felsorolását. S az ország­ban jóval többen beszélnek németül, mint franciául. A két nép közeledését az idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák szíve­sebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Havre lakosságának például 80 szá­zaléka ruccant át az idén egy-két napra, vagy egy hét­re a Pireneusokon túlra. Gá­tat szab a nagyobb forga­lomnak a magyar vendég­fogadó-kapacitás szűkössége is. A társaság régóta szerve­zett Magyarországra egy ba­ráti találkozót. Az utolsó pil­lanatban érkezett meg az ér­tesítés Budapestről: sajnos nem tudnak szállodát biztosí­tani, minden hely foglalt... Mit .tud a francia állam­polgár Magyarországról? A Balatonról hallott már, s a cigányzenét is szereti. A mű­veltebbek, érdeklődőbbek is­merik Liszt, Bartók, Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filme­ket, Jancsó Miklós, Mészáros Márta alkotásait. Maurice Blaizeau úgy véli, az érdek­lődés ma örvendetesen javul, egyre több kapcsolat létesül magyar és francia városok között. Ezt igyekszik elősegí­teni a Francia—Magyar Tár­saság is, amely ma már — el­lentétben az 1946-os bajtársi egyesülettel — széles körű szervezet. Díszelnöke Victor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben neves al­kotók, művészek, tudósok, közéleti férfiak tevékenyked­nek. A társaság munkáját igazgatóság irányítja, tagjai az ország minden területét képviselik. A vezetőségi ta­gok mellett vannak speciális szervezeteik: film- és zene­értők köre, filatéliai klub és létezik egy utazási bázisszerv is. Ez szervezi a magyar- országi víkendeket, tanulmá­nyi utakat, s a magyarorszá­gi autósklubbal együttmű­ködve túrákat, sőt lovastalál­kozókat hazánk tájain. A társaság eleinte csak valósághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ma már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére is vál­lalkozik. Kiállításokat, bemu­tatókat. előadásokat szervez­nek, főleg a vidéki városok­ban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — pél­dául Arras-ban — képvise­lettel is rendelkezik a társa­ság, a városi prefektúrától pénzt kap a rendezvények szervezésére. Maconban, Soisson-ban, Saint-Quentin-ben például egymást követték októberben a magyar napok. Vándorkiál­lítás — a szombathelyi Sava- ria Múzeum rendezésében — mutatta be a magyarországi faliszőnyegeket, helyi zene­karok magyar műveket tol­mácsoltak. Látogatásunk ide­jén járt a társaság Montyon utcai székházában a bresti művelődési ház igazgatója, s egy sokoldalú magyar kultu­rális bemutatóról tárgyalt Blaizeau titkárral. A magyar kultúra, a ma­gyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás be­mutatása szolgálhat alapul a jobb megértésnek, a kölcsö­nös érdeklődés megteremtésé­nek. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a ma­gyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vonatkozta­tott emberi kapcsolat kitűnő televénye lehet a majdani üzletkötéseknek, a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fokozottabb ér­deklődésnek. Szekszárd és Bezons tavaly ünnepelte a testvérvárosi kapcsolat 10 éves évforduló­ját. Az ünnepségen' a be- zonsiak minden rétege részt vett. Komoly érzelmeken, ro- konszenven és kialakult ér­deklődésen alapul ez a kap­csolat. Jellemző, hogy többen magyarul is elkezdtek tanul­ni. Pedig ez nem éppen min­dennapos szokásuk a fran­ciáknak... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-ször utazott vissza. S már nem­csak a turisztikai érdeklődés vezette, hanem üzleti tárgya­lások is szerepeltek a prog­ramjában. Blaizeau-ék a városok ki­sebb csoportjain keresztül a lakosság szélesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnék bírni. Sikerül-e? Az eddig történtek bizta­tók. CSUPOR TIBOR LAPZÁRTA Szonoda Szunao, Japán kül­ügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zik. (MTI) MADRID A Chilével való szolidaritás világértekezlete Madridban pénteken a politikusok, a jo­gászok és a parlamenti kép­viselők, valamint a szakszer­vezeti vezetők, illetve a kul­turális élet képviselői külön, külön tartott kerekasztal- megbeszéléseivel és az ifjú­sági világfórum tanácskozá­sával folytatta munkáját. A csütörtök esti teljes ülé­sen elhangzott felszólalások közül a legjelentősebb Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának a beszéde volt. BUDAPEST A december 1-én összeülő IX. békekongresszus előké­születeit vitatták meg pénte­ken az Országos Béketanács parlamenti ülésén. Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára beszámolt az előkészületek­hez szorosan kapcsolódó ■nemzetközi és hazai béke­mozgalmi eseményekről. PEKING Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes vezetésével pénteken délelőtt hattagú magyar küldöttség érkezett Pekingbe, hogy részt vegyen a magyar—kínai műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság november 10-től 15- ig tartó tizenhetedik üléssza­kán. A küldöttséget a repülő­téren Ma Ji, a kínai állami gazdasági bizottság elnökhe­lyettese, az együttműködési bizottság elnökei, valamint Ribánszki Róbert, hazánk pekingi nagykövete fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents