Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

XXVIII. évfolyam, 266. szám ARA: 0,80 Ft 1978. november 11., szombat Mai számunkból MUNKAKEDVCSINÁLÓ NAPOK (3. old.) PÄLYAVÄLASZTÄSI BESZÉLGETÉSEK, 1978 (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT BRIGÄDKLUB A MÚZEUMBAN (3. old.) Nélkülözhetetlen termékek TERMÉKEINK 18—20 százaléka veszteséges. Gyártói tehát ráfizetnek, s ezen a tényen az sem változtat, hogy esetenként e veszteséget nem érzékelik. Nem, mert az állami támogatások, s az árrendszer „jótékonyan” meg­téríti a veszteséges termelés kárát a vállalatnak. Köz­ismert mindez — mi több —, a támogatási, az árrend­szer pillanatnyi szépségflastroma ellenére a legtöbb gyártó azt is tudja, hogy termékszerkezetében melyek a gyönge pontok. Ez az ismeret mindaddig mellék- körülmény marad, ameddig a veszteséges termelést is '• érdemes folytatni. Tehát, amíg a jelenlegi ár- és támo­gatási rendszer érvényesül. Mihelyt azonban a vállalat azt tapasztalja, hogy a ráfizetéses termék a saját hasz­nát csorbítja — remélhetőleg nem késlekedik a követ­keztetések levonásával, a megfontolt intézkedésekkel. Ám bármennyire is fontosak az intézkedések, ezúttal a megfontoltságra helyeznénk a hangsúlyt. Ki vitatná például, hogy a villanymotoros húsdaráló korszerűbb, jobb, könnyebb. Mégis sokan váltig a régi, nehéz, öntöttvas darálót keresik — mert csaknem tized­annyiba kerül, mint az elegáns új. S ez bizony nagyon fontos, szigorú szempont, olyan, ami megfontolást igényel. Hiszen a termékváltás ebből a nézőpontból is meg- j ítélhető: mi lesz a' keresett, a lakosság, vagy a külföldi megrendelő által változatlanul kért régi termékekkel? Helyesebben: mi lesz a kielégítetlen igényekkel? Egy­általán : szabad-e — a termékszerkezet, korszerűsítése érdekében — leszámolni a régi termékekkel a követ­kezményekre tekintet nélkül? Legelőször le kell szögezni: a termékváltás nem ha­logatható. Ami a népgazdaságnak ráfizetéses, attól le­hetőleg meg kell szabadulni. (Más kérdés, ha a vesz­teséges termelés megszüntetése pillanatnyilag nagyobb kárt okozhat külgazdasági, vagy más érdekeinknek. Ebben az esetben átmeneti türelmi idő adható a leg­optimálisabb megoldás megtalálásához. AKAD AZONBAN olyan eset. ami még ennél is bo­nyolultabb: kiderül a termékről, hogy nem korszerű, ; ráfizetéses a vállalatnak, a népgazdaságnak — meg­szüntetésével azonban hiány állna elő az ellátásban. Lásd füstcső, marmonkanna, kerti szerszám, paradi- csompaszírozó, szög, csavar, stb. Megengedhető a hiány- ? cikklista bővülése? Nem! És ha ezt a termékváltás kö- , veteli? Akkor sem. Nem szabad ugyanis szembeállítani a két követelményt — bárhogyan is ellentmondásosnak látszik szerepük. A teljes, sőt javuló ellátáshoz alapvető politikai érdekek fűződnek, s különben is az az igazi ; ellentmondás, ha a fejlődő gazdaság, termelés ellenére I kielégítetlen igények maradnának. No persze nem ir­reális igényekről van szó — nem sorolhatjuk ide azt, hogy minden áruházban kapható legyen styl-bútor, meisseni porcelán —, de az ezek iránti korlátozott igé­nyeket szintén ki kell elégíteni. De mi nem is effélékről ; beszélünk, hanem a mindennapok általános igényeiről. Mint említettük: a hiánylista bővülése megengedhe­tetlen. sőt szűkítése a cél. Ennek érdekében jelent meg nemrég az az árhivatali rendelkezés, amely arra hiva- j tott, hogy szükséges termékek észrevétlen eltűnését megakadályozza. E rendelet úgy intézkedik, hogy a " gyártó kötelessége és felelőssége gondoskodni a meg- í szüntetésre ítélt, de fontos igényeket kielégítő termék- ; ről, illetve arról, hogy ellátásában ne keletkezzék zavar. ‘ Ez a szabályozás tagadhátatlanul adminisztratív jelle­gű — s betartása nem könnyű. Az sem vitás, hogy nem gyorsítja a termékváltás folyamatát — ez az ára az ellátás ilyen biztosításának —, ám módszer arra, hogy a hiánylista ne bővüljön. Hogy ez miként válik be a gyakorlatban — az idő eldönti. A megoldás a munkamegosztás javításában lehet. Abban például, hogy a nagyvállalatnál veszteséges ter­mék egy kisebbhez kerüljön. Sőt, nem csupán a méret cseréjével, hanem az esetleg célszerűbb termék­csoportosítással érhető el az, hogy a veszteséges ter­mékből nyereséges legyen. Egy állami nagyvállalat, nagy rezsivel nem bizonyos, hogy előnyösen készíthet olyan terméket, amelyből nem szükséges hatalmas so­rozat — megoldást hozhat, ha ezt a cikket egy kisebb szövetkezetnek, állami vállalatnak adja. És fordítva is történhet: az arra nem alkalmas kapacitású, kis szö­vetkezetnek nem feltétlenül előnyös a csak nagy soro­zatban, fejlett tömeggyártó technológiával készíthető cikk — esetleg a nagyvállalatnál gyártva „születhet” 1 újjá. ÁM AZ UTÓBBI ESET a ritkább. Sokkal inkább a kellő mozgékonysággal, rugalmassággal rendelkező kis- és középüzemekre hárulnak feladatok a termékszerke­zet-váltás háttérbiztosításában. Sajnos, ilyen kis- és középüzem a magyar gazdaságban kevés van, s szá­muk ma is zsugorodik, mert furcsa divatként kizárólag megszüntetésükben látják sok helyen a korszerűsítés útját. Valahogy úgy képzelve a szocialista, hatékony ipar modelljét, hogy annak feltétlenül több ezres mun- kásgárdájú nagyüzemnek kell lenni, nagyméretű te­leppel és díszes gyárkapukkal... A közgazdászok régóta figyelmeztetnek e hibás szemlélet, s a belőle folyó gya- ’ korlat veszélyeire és hátrányára: most végre a termék- ; szerkezet-váltás, az ellátás biztonsága érdekében kelle­ne sürgősen felülvizsgálni az eddigi gyakorlatot. MATKÓ ISTVÁN Befejeződtek a magyar-NDK kormányelnöki megbeszélések Kormányfői tárgyalások Berlinben. Képünkön: Lázár György (2. balról) és Willy Stoph miniszterelnök (2. jobbról) a tárgyalóasztalnál. (Képtávírónkon érkezett.) Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: A Berlin-Niederschönhau- senben lezajlott, kétnapos magyar—NDK kormányelnö­ki megbeszélések befejezése­ként Lázár György és Willi Stoph közös közleményt fo­gadott el, majd — a magyar miniszterelnök kísérete, az NDK tárgyalóküldöttségének tagjai és a szakértők jelenlé­tében — emlékeztetőt írt alá a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés to­vábbi fejlesztéséről. Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét pénteken délelőtt az NSZEP KB székházában baráti be­szélgetésen fogadta Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Erich Honecker és Lázár György a találkozó során megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérnép, az MSZMP és az NSZEP, a Magyar Népköztársaság és az NDK kormányai közötti baráti kapcsolatok — teljes összhangban az 1977. márciu­sában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — sikeresen fejlődnek. Meg­győződésüket fejezték ki, hogy a most lezajlott magyar —NDK kormányelnöki talál­kozó, a megbeszéléseken lét­rejött megállapodások min­den területen, hosszú távra szólóan újabb ösztönzést ég lendületet adnak a magyar párt- és kormányküldöttség tavalyi berlini látogatásakor született megállapodások si­keres megvalósításának. Lázár György pénteken délben látogatást tett a ber­lini magyar nagykövetségen. Közös Közlemény Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke — Willi Stophnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására — 1978. november 9— 10-én baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsá­nak elnöke baráti beszélgeté­sen fogadta Lázár Györgyöt, aki átadta Kádár János, a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Losonczi Pál fogadta Pierre Aobert-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta Pierre Aubert-t, a Svájci Állam- szövetség külügyminiszterét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — szintén dél­előtt — az Országházban fo­gadta a svájci külügyminisz­tert. A szíyélyes hangulatú ta­lálkozón jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter és Zá- gor György, hazánk berni nagykövete is. (MTI) Az UNESCO párizsi ülésszaka Párizsban befejeződött . az UNESCO-közgyűlés 20. ülés­szakának a szervezet tevé­kenységéről, általános politi­kájáról folytatott vitája. A küldöttek főként azt tanul­mányozták, hogyan bővíthető az UNESCO-nak a béke megszilárdításában az okta­tás, a tudomány és a kultúra fejlesztésében játszott szerepe. A felszólalások tükrözték, hogy a világ népei érdekel­tek a fegyverkezési . hajsza megfékezésében és a leszere­lésben. A küldöttek helyes­léssel fogadták a Szovjetunió határozattervezetét, amely előirányozza, hogy az UNES­CO járuljon hozzá olyan köz­hangulat kialakításához, amely sürgeti a fegyverkezé­si verseny megfékezését és a leszerelés megvalósítását. Anglia Mar csak 150 meter... Bizalmi szavazás A brit alsóház a trónbeszéd egyhetes vitája végén 12 sza­vazatnyi többséggel elutasí­totta a konzervatív ellenzék bizalmatlansági indítványát. A kisebbségben lévő munkás­párti kormány ennek a dön­tő jelentőségű szavazásnak a megnyerése után legalább a tavaszi költségvetési vitáig biztonságban érezheti magát és azután várhatólag tetszés szerint jelölheti ki a válasz­tások időpontját. Komolyabb erőpróba most mór csak a nagy bércsatákban fenyegeti. A kormány magabiztosságát mutatja, hogy a szavazás előtt néhány órával jelentet­te be a hitelforgalom drákói megszigorítását az Angol Bank, kamatlábának 2,5 szá­zalékos emelésével. A kamatláb drasztikus emelése azt jelzi, hogy a kor­mány a blackpooli fenyegeté­sek után a vártnál is hama­rabb és keményebben lép fel a bérkorlátozást elvető szakszervezetekkel szemben. Egy évvel ezelőtt még több mint százötven méter volt az olyan utca, amelyben nem volt szilárd burkolatú út. Nemrég aszfaltozták a képen látható Széchenyi utcát és így most már csak 150 méter földút van a faluban. (Kapospuláról készített Magazin olda­lunk a 4. oldalon található.)

Next

/
Thumbnails
Contents