Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. november 30. A jövő évi terv a Legfelsőbb Tanács előtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, A képen: Sityikov, a parlament elnöke megnyitóját mondja. (Folytatás az 1. oldalról). 4,7 százalékkal, az idei 3,6 százalék helyett. Nagy figyelmet fordítanak a közszükségleti cikkek gyártására: a növekedés jövőre e téren 4,6 százalékos lesz. Az élelmiszeripar termelését 6,3 százalékkal emelik. Részletesen megszabja a terv a mezőgazdasági termelés rendkívül nagyarányú növelésével összefüggő feladatokat. Igen sok intézkedéssel biztosítják a népjólét további emelkedését. A lakosság egy lakosra jutó reáljövedelme jövőre a tery szerint 3,3 százalékkal nő, s a társadalmi fogyasztási alapokból 110 millió rubelt biztosítanak a népjólét emelésére. Külön fejezet foglalkozik a Szovjetunió külgazdasági kapcsolataival, s külön is leszögezi, hogy elsősorban a szocialista országokkal, ezen belül a KGST tagjaival fejlesztik tovább jelentős mértékben a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, az együttműködést. A Szovjetunió 1979. évi állami költségvetésének törvénytervezetét Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. A jövő évi szovjet költségvetés 269,1 milliárd rubel bevételt és 268,8 milliárd rubel kiadást irányoz elő, ami azt jelenti, hogy a bevétel közel 300 millió rubellel haladja meg a kiadást. Hatalmas összegeket irányoz elő a jövő évi szovjet költségvetés beruházásokra, lakásépítésre például 17,5 milliárdot, ami 112 millió négyzetméter lakóterület felépítését teszi lehetővé. A lakosság szociális-kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítésére 91,2 milliárd rubel áll majd rendelkezésre jövőre. Ez 3,6 milliárd rubellel haladja meg az idei szintet. Védelmi célokra az 1979. évi szovjet költségvetés 17,2 milliárd rubelt irányoz elő. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma folytatódik. (MTI) ENSZ-közgyűlés Holtai Imre (Folytatás az 1. oldalról) viselőit is magában foglaló genfi békeértekezlet, amelynek két társelnöke a Szovjetunió és az Egyesült Államok. IZRAEL ELMARASZTALÁSA Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága kedden három határozatban ítélte el Izraelnek a megszállt arab területeken követett gyakorlatát. Az első — 104 szavazattal, s csupán Izrael ellenszavazatával — jóváhagyott határozat felszólítja Izraelt, hogy ismerje el és teljesítse a polgári személyek háború idején való védelméről intézkedő, 1949. augusztus 12-i genfi konvenciót, s alkalmazza azt az általa 1967 óta megszállt összes arab területeken. A második határozat elítéli Izraelnek a megszállt területeken alkalmazott, az emberi jogokkal ellentétes akcióit. A harmadik „mély aggodalmát” fejezi ki az izraeli akciók miatt, amelyek a Szerdán délelőtt Bonnban a nyugatnémet koncellári hivatalban ^aláírták az NSZK és az NDK közös határát rögzítő jegyzőkönyvet. A két német állam határbizottsága közel hatéves munkával készítette el a dokumentumot, amelyet most a két külügyminisztérium felelős képviselője látott el kézjegyéveL Az NSZK és az NDK közös határa mintegy 1400 kilométer, a jegyzőkönyv ebből 1300 kilométeres vonulatról rendelkezik. A két fél ezenkívül megállapodott egy 94 kilométeres Elba-szakasz kezelésének módozatairól. felszólalása megszállt arab területek „legális státusának” megváltoztatására irányulnak. EGYIPTOM MÉGIS ALAfRJA Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő azért utazik Washingtonba, hogy tájékoztassa az amerikai vezetőket: országa kész elfogadni a palesztinai nép önkormányzatának fölállításával kapcsolatos* és a tárgyalások jelenlegi akadozásainak okait megszüntetni szándékozó amerikai javaslatot — közölte szerdán az Al-Ahram és az Al-Gumhurija. A Ciszjordániában és a Gaza-övezetben megtartandó, és az ott élő palesztinaiak önkormányzatát megteremteni hivatott választások amerikai tervének elfogadása lényegében azt jelenti, hogy Egyiptom elfogadta Izrael feltételeit. Kairó kiegyezési hajlandóságát csak aláhúzza, hogy az idézett lapok szerint Musztafa Khalil kormányfő biztosítani szándékozik Carter elnököt: Egyiptom óhajtja a béketárgyalások folytatását Washingtonban. A határjegyzőkönyv aláírásával hivatalosan életbe lép a két kormány több megállapodása is a határövezetben jelentkező árvizek és tüzek elleni közös harcról, a vízszabályozásról és városi vízvédelemről. Helmut Schmidt kancellár nemrég külföldi tudósítók előtt kijelentette, az ilyen jellegű megállapodások korántsem csupán technikai jellegűek: szorosan beilleszkednek a két német állam közti együttműködés egész folyamatába és ezzel az európai enyhülést, a nemzetközi légkör javulását szolgálják. (MTI) NDK-NSZK határjegyzőkönyv Argentína és Chile Junták haditánca —-----lovember közepén úgy M tűnt, hogy „egymás fjL torkának ugrik” Latin- —-—I Amerika legjelentősebb katonai diktatúrái közül kettő. Chile és Argentina három jéghideg, viharsöpörte sziget miatt a háború küszöbére érkezett. Azután — váratlan fordulattal — mindkét diktatúra visszalépett a szakadék széléről, s a vitás szigetek ügye éppen olyan bizonytalan, mint az összecsapás csúcspontján. A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét oka a latin-amerikai kontinens legdélibb, a sarkvidék felé nyúló részét, az úgynevezett Tűzföldet keresztülszelő Beagle-csatorna. Pontosabban három kis sziget (Picton, Nueva és Lennox), amelyek a csatorna keleti, tehát az atlani-óceáni kijáratánál fekszenek. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a rendkívül nehéz időjárási viszonyok miatt a Tűzföldet keresztülhasító Beagle- csatorna nagy fontosságú, és viszonylag stabil hajózási kapcsolatot biztosít az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Történelmileg az Argentina és Chile közötti kapcsolatokat rendező, csaknem 100 esztendő» határszerződés elvileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes-óceáni, Argentína pedig atlanti-óceáni hatalom, és egyik ország sem lép fel az ellentétes irányba mutató területi követeléssel. 1977-ben a régi konfliktus újjáéledt, mégpedig azért, mert a hágai nemzetközi bíróság a Beagle-csatorna keleti kijáratát ellenőrző három szigetet Chilének ítélte. Ez nem változtatott azon, hogy mindkét ország hajói használták a csatornát. A szigetek chilei birtoka viszont azt jelentette Argentina számára, hogy a két ország közötti esetleges krízis esetén Chile lezárhatja a csatorna atlanti-óceáni kijáratát. Ezt követően egészen 1978 őszéig tárgyaltak egymással a két katonai rezsim vezetői a három sziget ügyéről. November 2-án a tárgyalások megszakadtak, és ettől kezdve akut háborús veszélyről lehetett beszélni. Mindkét országban részleges mozgósítást rendeltek el. Argentina ipari központjaiban megkezdték a polgári védelmi gyakorlatokat, és a csaknem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsötétítési gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegységeit a vitatott terület közelében koncentrálták. A feszültség csúcspontján váratlanul mindkét katonai diktatúra visszariadt a konfrontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokat kezdtek, amelyekről semmitmondó közleményt adtak ki. A nyilatkozat a két ország „történelmi sorsközösségét” emlegette, és kilátásba helyezte a „gazdasági integrációs törekvések” fokozását. A voltaképpeni vitáról, amely a két katonai rezsimet a háború küszöbére juttatta, a közlemény egyetlen szót sem beszélt. A váratlanul „felfüggesztett” katonai válság ilyetén alakulásának egyik magyarázata, hogy a kulisszák mögött Washington kétségbeesett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvetően kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál azonban lényegesen fontosabbak voltak a belpolitikai tényezők. Mindkét katonai diktatúra szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Argentínában Videla tábornok-elnök legfőbb riválisa Massera tengernagy. A Chile elleni háborúban a santiagói diktátor, Pinochet flottájával szemben számszerű és minőségi fölényben lévő argentin flotta játszotta volna a döntő szerepet. így a katonai feszültség további élezése automatikusan Massera hatalmi pozícióit erősítette volna. Ezt Videla természetesen meg akarta akadályozni. Ezért döntött úgy, hogy legalább ideiglenesen lefékezi a katonai válságot. Hogy ez nem ment harc nélkül, azt jelzi a külügyminiszteri poszton bekövetkezett változás. A fékezési akcióval párhuzamosan Videla egy tengernagy kezéből a szárazföldi hadsereg képviselőjének kezeibe adta a külügyminisztérium kulcsát. Más szóval: elvette a Massera- frakciótól és saját ellenőrzése alá vonta a külügyminisztériumot. Chilében Pinochet rezsimje hasonlóképpen belső problémák miatt kényszerült visz. szahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társadalom egyre szélesebb rétegeinek szembefordulása a militarista terror-uralommal. Éppen a sziget-válság napjaiban példázta ezt a chilei katolikus egyház és a kormány közötti heves összecsapás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kurzus belső szorításának enyhítését követelik. Burkoltabb formában zajlik a'katonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a szigetvita tárgyalási szakaszában ez a küzdelem rövid időre nyílt formákat is öltött. Ekkor szorította ki Pinochet a juntából annak egyik alapító tagját, Leigh tábornokot, a légierő főparancsnokát. Lényegében véve tehát sem Argentínában, sem Chilében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szerkezete, hogy a junta vezérek kockáztatni mernék egy nyílt fegyveres összecsapás teherpró- báját. Voltaképpen ez az a pont, ahol a két uralkodó junta érdekei azonosak. S ez magyarázza, hogy miért maradt továbbra is megoldatlan a három stratégiai értékű sziget helyzete. —i —e Lázár György fogadta Ilié Verdet-et Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán, a Parlamentben fogadta Ilié Verdet-et, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökének első helyettesét, a román állami tervbizottság elnökét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját, aki a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 14. ülésszaka alkalmából tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Rajnai Sándor, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, Románia budapesti nagyikövete. (MTI) Véget ért az eritreai háború Az etiópiai kormánycsapatok hétfőn visszafoglalták a szakadároktól Kerent, Észak- Eritrea stratégiai fontosságú városát — jelentette be kedden az etiópiai központi katonai parancsnokságnak, az Addisz Abeba-i rádió által sugárzott közleménye. Keren városának, a szalka- dárok utolsó fontos észak- eritreai bástyájának eleste gyakorlatilag véget vet a 17 éve tartó eritreai háborúnak — hangoztatta a közlemény. Iras a falon Szerda esti kommentárunk. Mi tagadás* nem könnyű eligazodni a kínai eseményeken. Főleg az összefüggések tekintetében bizonytalanodik el a távoli hírmagyarázó. S aki csupán a jelenségekből ítél, könnyen tévútra téved: a kínai gondolkodásmódot netán figyelmen kívül hagyta. Éppen ezért nem könnyű választ találni a legfrissebb pekingi eseményekre. Néhány napja ugyanis feltűntek a kínai fővárosban a Mao Ce-tungot nyíltan is támadó faliújságok. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a kisebb-nagyobb méretű falragaszok megjelenése fontos politikai jelzés Kínában, ezúttal azonban másról van szó. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a tacepao a kínai politikai harc eszköze, akkor a legújabb falragaszokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy elérkezett a „demaoizálás” korszaka, vagyis a több, mint két éve elhunyt Mao személyi kultuszának szétzúzása. Csakhogy nem ilyen egyszerű a képlet. Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes egyik legutóbbi kijelentésében sietve védelmébe vette Mao Ce-tungot, egyszersmind egy japán politikus előtt azt bizonygatta, hogy a faliújság-kampány normális jelenség, s azt bizonyítja, hogy Kínában „szilárd a helyzet”. Ha másfajta jelenségek nem mutatkoznának, talán hitelt is érdemelne a kijelentés. Ám a jelekből ítélve a miniszterelnök-helyettes és Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke közölt mégsem lehet valami teljes az összhang. Huát annak idején ugyanaz a kb-határo. zat léptette elő ügyvezető miniszterelnökből kormányfővé, amely Tenget száműzte valamennyi párt- és állami funkciójából. Ma már a tacepaókon az a követelés is megfogalmazódott, hogy ezt a döntést helyezzék hatályon kívül. (Bármily furcsa, erre még nem került sor.) Tovább bonyolítja a tájékozódást, hogy Huát Mao Ce- tung meglehetősen homályos körülmények között jelölte ki utódjává. Egy friss faliújság odáig megy, hogy törvénytelennek minősíti a jelenlegi miniszterelnök kinevezését. Igaz, hogy egy másik csoport tacepaói Tenget vették célba, néhány megállapításával vitázva. Óhatatlanul a palackból kiszabadított szellem példája jut eszünkbe a kínai események kapcsán. A bálványdöntögetés egyre szélesebb formákat ölt. Igaz, egyelőre csak írások formájában, a pekingi falakon. De az 1976. április 5-i, Tienan- men téri tüntetés átértékelése — a hajdani „ellenforradalmárok” hőssé avatása —, a Mao ürügyén és közvetlenül is Huát támadó írások, a személyi változások arra engednek következtetni, hogy Kínában tán mégsem olyan egységes a Hua- vezette központi bizottság. S nemcsak a négy modernizálás megvalósítása körül csapnak össze a nézetek. GYAPAY DÉNES LAPZÁRTA LONDON Több mint 160 ezren írták alá a neutronbomba elterjesztése ellen tiltakozó jegyzéket, amelyet kedden nyújtottak át a brit hadügyminiszternek. A jegyzék követeli, hogy a brit kormány nyíltan foglaljon állást „az embertelen, bűnös fegyver” elterjesztése ellen. TEHERÁN „A népnek nincs szüksége engedélyre vallási ünnepeinek megtartásához” — jelentette ki szerdán Shariat Ma- dari ajatollah, áki a külföldön élő Khomeini után az iráni siiták legmagasabb rangú vallási vezetője. Az ajatollah ezzel a katonai kor- mány rendeletére utalt, amely az elkövetkező két hónapra megtilt mindenféle vallási megmozdulást az ország területén, nehogy a december 2-től 12-ig tartó mo- harrem (a muzulmánok gyászünnepe) idején az eddigieknél is hevesebb megmozdulásokra kerüljön sor. MADRID Marcelo Gonzalez Martin, Toledó bíboros érseke, Spanyolország prímása — csaknem nyílt ellentétben a püspöki kar állásfoglalásával —, kedden beleavatkozott a népszavazási kampányba. Pásztorlevelében élesen bírálja vallási szempontból az új alkotmány tervezetét. A Mundo Obrero, az SKP napilapja szerint a toledói érsek a hierarchiának csak kis részét képviseli, éppen azokat, akik kisebbségben maradtak a püspöki konferencián.
