Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
A rtEPÜJSÄG 1978. november 29. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bunda K. F.-től kaptuk az alábbi levelet: „Elnézést kérek a zavarásért, de abban bízom, hogy problémámra valamilyen formában Önöktől kapok tanácsot. Köztudott dolog, hogy a gépkocsivezetők bizonyos időnként kapnak bundát a munkahelyüktől. Első gondolatra helyes, de később nagyon sokan rájönnek, hogy helyesebb, illetve sokkal célszerűbb lenne más ruhára átcserélni, vagyis levásárolni. Csak az a baj, hogy nem mindenütt van erre mód. Előző munkahelyemen hozzájárultak, de a jelenlegi munkahelyemen nem engedélyezték. Már két éve ott áll a szekrényben a kérdéses bunda, foglalja a helyet, 3100 forintba került, s nem használja senki. A nadrágokat meg egymás után veszem, mert arra valóban szükség van...” Olvasónk levélét elküldtük a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának, ahonnét Deli Sándor titkár az alábbi választ adta: „...Tájékoztatásul közöljük, hogy a kollektív szerződés módosításával van lehetőség arra, hogy a dolgozók véleménye (igénye) alapján az érintettek bunda helyett bőrkabátot kapjanak munkaruhaként. így történt ez a Tamási Kapos—Koppány Völgyi Vízi Társulatnál is, ahol a jövőben már nem bundát kapnak az érintett dolgozók.” Zsemle Tolnáról a közelmúltban kaptunk egy levelet, amikor felbontottuk, ijedten toltuk az asztal másik felébe. Egy zsemle volt a levélben, amelyen megmagyarázhatatlan eredetű foltok látszottak, s egyébként is olyan érzése volt az embernek, mintha ráléptek volna. Olvasónk a 11. számú Népboltban vásárolta. Továbbítottuk a Tolna megyei Népbolt Központhoz, ahonnét a következőket válaszolták: ,,..A panasz bejelentését megvizsgáltuk, de a vizsgálat alapján nem tudtuk megállapítani, melyik eladó adta el az összenyomott zsemlét. Kétségtelen, amennyiben megtörtént ilyen zsemle kiadása, helytelen volt, mert ilyen árut nem szabad a fogyasztónak kiadni. Ez esetben figyelmetlen, hanyag munkát végzett az áru átvevője, valamint az áru kiadását végző dolgozó. Tekintettel arra, hogy személyüket pontosan nem lehetett megállapítani, a hasonló esetek elkerülése érdekében felhívtuk a boltvezető figyelmét, hogy a boltban szigorítsa meg az áruátvételt és az áru kiadásának követelményét. Amennyiben hasonló eset ismételten előfordul, úgy a vétkes dolgozót munkájáért, a boltvezető kartársat az ellenőrzés elmulasztásáért felelősségre vonásra fogjuk javasolni. Horváth János kér. ig. h.f Lőwi Vilmos oszt. vez. Csomagkézbesítés Szajki József fordult hozzánk a következő panasszal: ....Napi munkám után mint k isállattenyésztő foglalatoskodom, hosszú évek óta, így a dombóvári postahivatallal sok esetben kapcsolatba kerülök. Most többszöri bosz- szankodásom miatt teszek panaszt. Van expressz vagy nincs expressz!? Szinte hetenként érkezik olyan ex- presszcsomagom, élőszállítás, ami csak így adható fel. Sajnos a dombóvári hivatal az érkező expresszcsomagjaimat nem hozza ki. Talán ha tíz közül egyet. Például, október 18-án érkezett Zamárdiból egy 3 kilogrammos expressz- csomagom. A gyorskézbesítő jött motorral, de csak a szállítót hozta, a csomagot nem, csak annyit mondott, menjünk be érte. De hát miért nem hozta ki? — kérdeztem tőle. — Nem akartam, hogy motoron összerázódjon! Délután, munka után szaladtunk a postára expresszcsomagun- kért. A kiadáskor még egy meglepetés. A házhoz szállítási díjat is kifizettették...” Olvasónk levelét elküldtük a Postaigazgatóságnak Pécsre, ahonnét dr. Gazda Ferenc csoportvezető a következő választ adta: „Értesítem, hogy a panaszt megvizsgáltam. A vizsgálat során megállapítottam, hogy a hivatal eddigi soron kívüli kézbesítésére panasz még nem érkezett. A Tóth Ede utca 20- as házszámtól — szilárd útburkolat hiányában — a csomag házhoz kézbesítése be nem vont terület. Ilyen területekre az illetékes postahivatal soron kívül csak az 5 kilogrammon aluli csomagokat kézbesíti házhoz, ennél súlyosabb csomagoknál csak a szállítóleveleket kézbesítik soron kívül. A vizsgálat során megállapítottam, hogy önnek eddig az 5 kilogramm alatti expresszcsomagokat házhoz kézbesítették. A levélben említett csomagot azért nem kézbesítették házhoz, mert a csomag burkolata és a terjedelme nem tette lehetővé a motorkerékpáron történő szállítást. A táviratkézbesítő erről önt szóban, a szállítólevél kézbesítésekor tájékoztatta. A házhoz kézbesítés díját a kézbesítő tévesen szedte be. A díj visszatérítése iránt intézkedem. A hivatalt a figyelmesebb kézbesítésre utasítottam...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A számvitel bizonylati rendjéről szól a pénzügyminiszter 29/1978. (XI. 14.) PM számú rendeleté, amelynek hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetekre ugyanúgy, minit a költségvetési szervekre. A jogszabály kimondja, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely a gazdálkodó szerv eszközeinek, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Szabályozza a rendelet a bizonylatok kiállításának módját, azok alaki és tartalmi kellékeit, a bizonylatok feldolgozását, árvetéslkészítési kötelezettséget ír élő, s ehhez irányelveket is ad, elrendeli az árképzési és árvetéskészítési rendre vonatkozó szabályoknak szabályzatba foglalását, és ennek a szabályzatnak is — egyéb bizonylatok mellett — 5 évig történő megőrzését. A gépjárművek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és minőségi normájának megállapításáról szóló korábbi szabályozást módosítja a közlekedés- és postaügyi miniszter 8/1978. (XI. 14.) KPM számú rendelete, amelynek a Közlekedésügyi Értesítőben megjelent mellékletei táblázatokban tüntetik fel az új szabályozás szerinti normamegállapításokat. Az ezekben a mellékletekben írtakat — a terjedelem korlótaira is figyelemmel — itt nem részletezhetjük. Az ipari terméket előállító és azt forgalomba hozó, vagy megrendelésre ipari szolgáltatásit végző vállalatok figyelmét hívjuk fel a pénzügyminiszternek az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről szóló 28/1978. (XI. 14.) PM—ÁH számú rendeletére, amely e vállalatok részére öniköltségszámítási és árképzési szabályzat készítését írja elő, rögzíti az önköltség- számítás módszereit, fajtáit, rendelkezik az elő-, közbenső- és utókalkuláoióról, a bizonylati rendről, és szabályozza az e körben fennálló felelősséget is. Közvetlenül ugyancsak a vállalatokat érinti elsődlegesen az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének az ipari termékek és az ipari szolgáltatások termelői árképzéséről és az árvetés készítéséről szóló 7/1978. (XI. 14.) ÁH számú rendelkezése, amely megszabja a termelői ár kialakításának és érvényesítésének módját, árvetéslkészítési kötelezettséget ír elő és megadja ennek irányelveit is, valamint elrendeli az idevonatkozó vállalati szabályoknak szabályzatba foglalását. A fenti jogszabályok a Magyar Közlöny idei 79. számában jelentek meg. Az üzemi tehergépjárművek V. tervidőszakra vonatkozó selejtezési irányelveiről szól a közlekedés- és postaügyi miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 80. számában megjelent 9/1978. (XI. 18.) KPM számú rendelete, melynek melléklete a főda- rabcserés rendszerben, és a teljes felújítási rendszerben felújított tehergépkocsik között különbséget téve, a tehergépkocsi teherbírását figyelembe véve rögzíti, hogy melyik tehergépkocsi mikor érett a selejtezésre. Az ajándékozások tilalma tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő f. évi 33. számában, amely ismételten felhívja a gazdálkodó szervek figyelmét, hogy a vállalat, szövetkezet költségére karácsonyi, újévi üdvözleteket, ajándéktárgyiakat és más megemlékezéseket ne küldjenek. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Az Alföldi Nyomdában '•* sarai ü I « . 3 arm a is^nTfl“ A nyomdai rekonstrukció részeként angol—belga gyártmányú könyvgyártó gépsort helyeztek üzembe a debreceni A1 földi Nyomdában. A gép nyomósebessége 300 méter percenként. A nevelési értekezlet elé Pokollá változott otthonok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tanév idején a gyerekek nagy százaléka reggeltől késő délutánig második otthonában, az iskolában tartózkodik. Délelőtt a tanulás, utána a napközis foglalkozások töltik ki idejüket. Nagy feladat, és még nagyobb felelősség hárul tehát a pedagógusokra, hiszen ők azok, akik a legtöbbet vannak együtt a tanulókkal. Az iskoláknak ma már nem merülhet ki feladata abban, hogy csak tanítsanak. Az oktatással párhuzamosan nevelnek, fejlesztik a gyerekek személyiségét, s a napközi otthonokban sok-sok hasznos tevékenységgel megtanítják a gyermekeket szabad idejük eltöltésére Néhány nap múlva minden iskolában sor kerül a nevelési értekezletre. Téma: a szocialista tanár-diák kapcsolat. A pedagógus a társadalom képviselője, s fontos feladata, hogy a társadalom számára értékes embereket formáljon. Mindez nem érhető el egyedül. Szükség van arra, hogy a tanulók bizalmukba fogadják, együttműködjenek a nevelővel. A tekintélyhez ma már kevés a szakértelem. Társas kapcsolatnak kell kialakulni, mégpedig olyannak, amelyben egyenlő félként áll tanár és diák. Az egyenlőség, kölcsönösség és felelősség szellemében kell együtt dolgozniuk, így kerülnek közelebb egymáshoz, így teremthetik meg a bizalom nyugodt légkörét az iskolaközösségben. BÁRKAIFERENCNÉ A sűrű ködlepel alatt csendes a város. Hajinalodik. Itt— ott kiszűrődik a koránkelők lámpáinak fénye. A lakásokban békésen alszanak felnőttek és gyerekek, fiatalok és öregek. Ebbe az idillikus csöndbe mennydörgésként hat a kiáltás: — Tűz van! Ég a lakásunk! Ajtók nyílnak. A folyosó fele szúrós füsttel. Az ötödik emelet egyik lakása ajtaján és ablákán láng tör ki. A középfolyosós épületben minden emeleten 6 lakás van. A lépcsőház a két liftakna között. A füst egyre sűrűbb. A villany kialszik. Mindenki pánikszerűen menekül. A hangzavar egyre fokozódik: — Hozd az öcsit! Vidd a kislányt! — Jaj, valaki rám lépett! — őrizzük meg a nyugalmunkat! — hallatszott egy öblös hang. — Benn ég mindenünk! — Höl a macim? — sír fel egy gyerekhang. — Apukám merre vagy? Viszed a gyereket? — Jaj, megfulladok! — Értesítette valaki a tűzoltóságot? — kérdezi egy hang. Felelet nincs rá. Mindenki igyekszik lefelé a lépcsőn. Hiányos öltözettel, álmos szemekké!, rémülten menekülnek. Egy tízéves gyerek felfelé igyekszik a lépcsőn. Sírva kiabálja: — Benn ég a kiscica! Egy férfi megragadja a kezét és magával vonszolja. Sisakos tűzoltók érkeznek. A tömeg között a parancsnok és emberei felfelé igyekszenek. Cipelik és szerelik össze a tömlőket. Mennyivel köny- nyebb és gyorsabb lenne a beavatkozás, ha építettek volna felszálló csöveket — fut át a gondolat a parancsnok agyán. Alul és felül a megfelelő eméléten rácsatlakoznánk és olthatnánk a tüzet. Nem kellene a menekülő emberek között vinni a sugarakat. Közben nyugtatják a tömeget. A füst szinte kibírhatatlan. Nem építettek füstelvezetőt, ezért ki kellett törni a lépcsőház ablakait. A tűzoltókat pokoli látvány fogadja. Hatalmas hővel ég az egész lakás. A lángok közt bujkálva, esetleg fennmaradt embereket keresnek. — Gyerünk feljebb — kiáltja a parancsnok. — Ott is pusztít a tűz. A következő két emeleten csaknem azonos a helyzet. A tűzoltók erejük megfeszítésével szerelik össze a tömlőket. Akármilyen gyorsak is, mire a víz megjelenik, már hét lakásban pusztítanák a lángok. Lent a gépezetes tolólétrát állítják fel. Nehezen megy, mert az épülethez nem építettek utat. A füvesített részre kénytelenek a több tonnás és közel 10 millió értékű gépezetet állítani. Szerencsére eső régen volt, bírja a talaj. Nagy kockázat ez, tudja a parancsnok is mert tartólábai közül csak egyik süllyedjen meg, emberrel együtt feldől a 30 m-es létra. Vállalják a veszélyt, mert emberekről, otthonokról van szó. Azt sem érzik, hogy közben ruhájukra fagy a víz. Harcolnak a lángok ellen. Küzdelmük eredményre vezetett. Kilenc fehér sisakos tűzoltó egy óra alatt megfékezte a veszedelmes tüzet. E sorok írójának alkalma volt megtekinteni a kiégett lakásokat, szót váltani a kárt szenvedettekkel és a hősiesen dolgozó tűzoltókkal. Nem lehet visszaadni a látványt és amit átéltek ezek az emberek. Gyorssegély a tanácstól, előleg a biztosítótól, sokat jelent. De megfizethető-e mindez? Tudja-e pótolni bárki is a kedves családi ereklyét, a nyugalmat, a családi otthon melegét? Hét család vált hajléktalanná. Közel kétszázan élték át a menekülés borzalmait. A tűz okát vizsgálják — közli a rádió. Valamennyien tudjuk, csupán egy kis gondosság kell ahhoz, hogy ilyen borzalom ne forduljon elő. A tűzoltóság felhívásai között olvashattuk: Ne tegyék éghető anyagra a vasalót! A tűzhelyék közelében ne tartsanak éghető anyagot! Ki kellene már iktatni a tűzhelyek mellett elhelyezett éghető falvédőket is. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzelőberendezéseket! A szabálytalanul szerelt villamos vezeték is okozhat tüzet. Veszélyes lehet a cigaretta is! *: Tönkretett szerelvények E könnyen megtartható szabályok mellett segítséget jelentene, ha a tervezők úgy terveznék az épületeket, hogy ne tudjon ilyen könnyen elhatalmasodni a 'tűz. Építsék meg azokat — az egyébként előírt — berendezéseket — utakat, csöveket, lépcsőket és füstelvezetőket —, amelyek lényegesen megkönnyítik a tűzoltóság mentési munkáját. g-i VESZÉLYES RONGÁLÁS Többször hallhattunk, olvashattunk már parkrongálásról, padok, fák és egyéb tárgyak tönkretételéről. Ezúttal azonban olyan rongálásról kell említést tennem, amely adott esetben veszélybe került emberek mentését nehezíti meg. A dunaújvárosi lakóépület tüzénél nagy gondot jelentett az oltás, mert hiányzott a 10 emeletes épületnél a felszálló cső. A szekszárdi Mészáros Lázár utcai házaknál már megépülitek ezek a csövek. Azonban azokat illetéktelenek hasznavehetetlenné tették. A védőszekrény üvegezett ajtaját betörték, a cső végéről a szerelvényt leemelték. Ilyen körülményék között ezzel a szerelvénnyel beavatkozni nem lehet. A tűzoltóság rendszeresen végzett gyakorlatokat ezeknél az épületeknél. A parancsnokok igyekeztek embereiket úgy felkészíteni, hogy vész esetén gyorsabban menjen a mentés. Szinte valamennyi gyakorlatnál tapasztalhatták a rongálást. A városgazdálkodási vállalat emberei ilyenkor kijavítják a hibát, de pár napon belül megismétlődik az eset. E házakban lakó emberek gondoljanak arra, hogy saját védelmükről van szó, a saját lakásukat, testi épségüket védik ezek a szerkezetek. VELENCEI ISTVÁN
