Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

1978. november 29. Képújság 5 Környezetvédelem. olyan kifejezésekkel is, melyek évekkel, évtizedekkel ezelőtt ismeretlenek voltak. A helyzet nemcsak sürgető, hanem sorsdöntő is. A Kontiki és a Rá expedíció tagjai ezer kilométerekre minden lakott helytől, embertől szeny­nyezettnek találták a világtengereket. Az évmilliók homályába vesző múlt­ban kezdődött történelme mai szakaszában az emberiség eljutott odáig, hogy közel van a tervszerűtlen, de fenyegető öngyilkosság állapotához. Ez mindenhol másként jelentkezik. Alábbi összeállításunkban arról óhajtot­tunk ízelítőt nyújtani, hogy környezetünkben miként? A környezetvédelem - önvédelem Beszelgetes dr. Gonda György államtitkárral Egy éve, hogy a kormány létrehozta az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökével foly­tattunk beszélgetést. — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti fel­építéséről a kezdeti időszak­ban még nehéz képet alkotni, mert ezt a periódust az ala­kulás, a formálódás jellemzi... — Valóban, a hivatal most teremti meg azokat a szerve­zeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az 1976-ban életbe lépett kör­nyezetvédelmi törvény végre­hajtását. Megvalósításához nagyon fontos társadalmi ér­dekek fűződnek. Mindenek­előtt a jelen és a közeljövő emberét szolgálja. A környe­zetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tartalmazza. 400 ezer hektár­nyi értékes területen — az ország területének 4 százalé­kán — gondoskodunk termé­szeti értékeink védelméről. Az élővilág és a táj védel­me az állattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonat­kozásában is fontos népgaz­dasági érdek, mivel a kör­nyezeti károsodással a régi kultúrfajták, őshonos állat­fajok kipusztulása nagy vesz­teséget jelent a mezőgazdasá­gi termelésben, nemesítésben. — A különféle környezeti szennyeződésből eredő károk nagysága becslések szerint évente már a nemzeti jöve­delem 2,5—3 százalékának felel meg. Az OKTH mit te­kint alapvető környezetvédel­mi feladatnak? Melyek a leg­kritikusabb területek az or­szágban? — A talaj, a termőföld vé­delme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása az a három alapvető terület, amellyel alaposan kell foglal­kozni. Hazánk egyik legfon­tosabb termelőeszköze a ta­laj, becslések szerint a nem­zeti vagyon egyötödét képezi. Dr. Gonda György államtitkár A földvédelem kapcsolódik a vizek jó minőségének megőr­zéséhez. Országosan naponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisz­títás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kerüljön a szenny­vizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. Az elkö­vetkező tíz évben a lakossá­gi ivóvíz-szolgáltatás megkét­szereződik, s ezzel párhuza­mosan megnő a szennyvíz- kibocsátás. Nem beszélve az ipar és a mezőgazdaság víz­igényéről. Mindez elképzelhe­tetlen szennyvíztisztító tele­pek építése nélkül. Rengeteg a tennivaló a le­vegő tisztaságának megóvá­sáért is. A levegő minőségé­nek állapota az ország ipari­lag fejlett területein — Mis­kolcon, Tatabányán, Duna­újvárosban, a budapesti agglomeráció térségében, stb. — meglehetősen súlyos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a levegő szennye­zettsége a vizek szennyeződé­sét is fokozza. Történtek in­tézkedések, s ma már csak védelmi berendezésekkel épülhetnek fel az új létesít­mények. — Hol tart ma Magyar- országon a környezetvédelem? Az OKTH hatáskörénél fog­va, hogyan segíti meggátolni a környezeti ártalmak tovább­terjedését, fokozódását? — Ha a nemzetközi minő­sítést nézzük, valahol a kö­zepes szintre helyezhető ha­zánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szinten tar­tás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a népgaz­daságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások vé­leményezése, s mi élünk ez­zel a jogkörrel. Intézményünk megfelelő szerepet kap az el­következő tervidőszak előké­szítésében, vagyis részt ve­szünk a népgazdasági terve­zésben. Feladatunk továbbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő- és információrendszer megszer­vezése. Részt vállalunk a tu­dományos kutatások szerve­zésében, a szakemberek kép­zésében. A hivatal áttekinti, koordinálja az ország, a me­gyék környezetvédelmi tevé­kenységét. 500 millió forint összegű környezetvédelmi alappal rendelkezünk. A kör­nyezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatartáson is. A hivatal társadalmi szerepe ott kezdődik, ahol a munka- és lakóhelyi környezetről kell beszélni: az üzemekben, a lakóhelyi közösségekben. Kirívó példa az idegenfor­galom. Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánk­ban. Az autóspihenő helyek, a kempingek láttán felvető­dik a kérdés: miért akar tiszta vizet a Balatonba az, aki a maga környezetében sem tudja megőrizni a tiszta­ságot? A környezetvédelmet mindenkinek a saját háza tá­ján kell kezdeni. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hi­vatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzé­sében ? — Nagyon fontosnak ér­zem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésé­ben mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mező- gazdasági, egészségügyi és más osztályai között megosz­lanak a környezetvédelmi fel­adatok. Feltétlen szükséges lenne e munka összehangolá­sa. A legközelebbi tanács­választások idején szeret­nénk, ha létrehoznák a kör­nyezetvédelmi bizottságokat, melyek helyet kapnának a legfontosabb tanácsi bizottsá­gok között. — Aggasztó-e a jövő? Mennyire lehetünk optimis­ták környezetünk megvédését illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Van rá példa a világban: Londonban megszűnt a szmog, Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába hala­kat telepítenek, Japánban a hulladékból gátakat építe­nek... Tehát mindent meg le­het oldani. Még azt is, hogy Budapesten délután 5 órakor ne ússzon benzingőzben a város, hogy a felszíni tömeg- közlekedésben talán nagyobb helyet kapjanak a trolibu­szok, stb. Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társa­dalmunk. Talán nincs messze az az idő sem, amikor tuda­tosul az emberekben, hogy ha földünk, vizünk, levegőnk — környezetünk tisztaságát védjük, akkor önvédelemről van szó! HORVÁTH ANITA Vizeink védelmében Tolna megye vízminőségé­nek helyzetével és megóvá­sának feladataival foglalko­zott legutóbbi ülésén a Ma­gyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete. Az elő­adó, Kiss István, a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetője elmond­ta, hogy Veszprém, Fejér és Tolna megyék közül a víz- szennyezés tekintetében, az utóbbi van a legsúlyosabb helyzetben. A Sió és a Kapos vízminő­ségében érzi Somogy víztisz­tításának gondjait, a Sárví­zen levonuló szennyvízhullá­mok jelzik a veszprémi ipar­vidék súlyos és megoldatlan szennyvízproblémáit. Mind­ezekhez hozzájön még az in­tenzíven fejlődő állattartás, az iparfejlesztés és a váro­siasodás hatása a környezet­re. A Duna vizének minőségi javulása nem várható, így Szekszárd ivóvízbázisaként annak felhasználása csak igen magas víztisztítási költ­ségek árán lenne megvalósít­ható. Ezért elsőrendű érdek a várostérségi kavicsterasz­ban elhelyezkedő vízkészlet minőségének védelme. A megye fő folyója a Sió, amelynek szennyezettsége közismert. Megnövekedett sótartalma esetenként kriti­kussá teszi iaz öntözés bizton­ságát, magas ammónia'tar- talma pedig kétessé és eset­legessé a halastavias vízhasz­nosítást, Illetve a benne élő halállomány életfeltételeit. Közvetlen jelentős szennye­zője Siófotk város és a Si- montornyai Bőrgyár, de köz­vetve a Kapos és Sárvíz ál­tal szállított vízzel is szeny- nyeződik. A Sárvíz (Nádor) csatorna Tolna megye területén nem kap jelentős szennyezést, el­lenben a fűzfői Nitrogénké­mia tározott vizeinek éven­kénti 6—8 alkalommail tör­ténő leeresztése csak akkor nem Idéz elő halpusztulást, ha a mederben egyéb olkok miatt nincs hal. Vizének me­zőgazdasági öintözés céljára történő felhasználása is egyre kriitikusabbá válik. Annak ellenére, hogy a nö­vekvő sótartalom jórészt a felső vízgyűjtőjén települt műtrágyaüzemekből szárma­zik és főként növényi táp­anyagokból áll. A megye jelentősen meg­nőtt szennyvízmennyiségével nincs összhangban a tisztító- kapacitás növekedése, bár egyes szennyvíztermelőik, mint például a Simontornyai Bőrgyár és a Paksi Konzerv­gyár jelentős eredményt ér­tek el a vizek minőségének védelmében. A vízminőségvédelmi szer­vezet a jövőben, emelkedő szennyvízbírságok rendsze­rével, a vízvédelem közép- és hosszú távú terveivel, mindent megtesz azért, hogy vizeink állapota ne romol­ják, sőt ha lehet javuljon. Vizeink védelmében, a hi­vatalos szervek mellett, a társadalom közreműködése is nélkülözhetetlen. BUCSÁNYI GYÖRGY Füst a levegőben Fotó: Bakó Jenő Olaj a vizen Fotó: Gottvald Károly Tanulmány Szekszárdról A Tolna megye székhelyé­re érkező idegen kellemesen csalódik, és erről még csak nem is tud semmit. A. táj szép, a levegő tiszta, a város — ehhez nem kell szakem­bernek lenni, bárki láthatja — rohamosan fejlődik. — Itt aztán nincsenek kör­nyezeti ártalmak! — véli a látogató, és téved. A városi tanács tavaly megbízást adott a Vízgazdál­kodási Intézetnek Szekszárd környezetfejlesztési tanul­mánytervének elkészítésére. Tavaly a nagy munka I. kö­tetéről már hírt adtunk olva­sóinknak. Az alábbi idézetek a második kötetből származ­nak és nem szorulnak egy cseppnyi stilizálásra sem, mert - a szakértő szerzők fél­reérthetetlenül fogalmaztak. Idézzünk legelőször a vízről mondottakból: „... megállapíthatjuk, hogy Szekszárd térségében a meg­felelő minőségű vízkivétel le­hetősége erősen leszűkült, a vízadó réteg fokozatos el­szennyeződésével kell szá­molni ... Semmivel sem jobb a helyzet a városi szennyvíz- tisztító telepről koncentrál­tan kiömlő 3000—3500 nf/nap mennyiségű szennyvízzel, ami tisztítatlanul kerül a Sédbe... A felszín alatti víz- szennyezés szempontjából a vízvezetékes, csatornázatlan településrész sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint a veze­tékes vízzel el nem látott te­lepülésrész.” Ezzel kapcsolatban az ösz- szegezés: „ ... megállapíthatjuk, hogy a vízadó réteg elszennyeződé­sének oka a fokozott urbani­záció és egyoldalú település- fejlesztés. A legutóbbi időkig a természetes környezetnek csak használói voltunk, feltételezve, hogy teherbírása végtelen és kimeríthetetlen.” Ez még annak ellenére is így igaz, hogy: „1988-ig a tisztítási kapa­citás nagyobb, mint a tisztí­tandó szennyvíz mennyisége. A szennyvíztisztítási igényt egyenletesnek feltéte­lezve a legkritikusabb idő­szak 2000-ben várható...” Valami biztató és meg­nyugtató: „Az épülő húskombinát és sajtüzem belső szennyvízke­zelését az üzem kivitelezésé­vel együtt megtervezték, és a kibocsátott szennyvíz várha­tóan határértéken belül ma­rad.” Az urbanizáció természetes velejárója, hogy a város egy­re több szemetet „termel”. Ezzel kapcsolatban a szak­emberek véleménye: „A szemétszállítás... ellá­tása a jelenleg) szervezeti rendszerben nem oldható meg ... Megoldása gazdasá­gosan csak megyei szintű vállalat létrehozásával lehet­séges.” Az elhelyezéssel ösz- szefüggésben: „A legsúlyo­sabb problémát a jelenlegi szemléletbeli differenciák okozzák. Ugyanis a hulladé­kok keletkezése településhez, ipari létesítményhez, vagy állattartó telephez kötött. Az elhelyezéshez szükséges és megfelelő területtel viszont, .a hulladék előállítási helyé­től függetlenül, mezőgazdasá­gi üzemek rendelkeznek.” A tények összegezése ma­gában még kevés lenne. „Tanulmányunkban felada­tunk a település és az azt körülvevő terület természetes egyensúlyának biztosítása mellett a lakó- és iparterület növekvő igényeinek mind magasabb szintű kielégítése. Ennek megfelelően részlete­sen vizsgáltuk — a problé­mák feltárása mellett — a megoldásokat, azoknak mű­szaki, szervezési és gazdasági kihatásait.” Ezekkel a megoldásokkal; melyek a vízellátás, szenny­vízkezelés, a szennyvíziszap és a szilárd hulladék tárolá­sával és a külterületekkel foglalkoznak; a város vezetői majd külön kötetben talál­koznak. Olvasóink pedig egy cikkben, melyet ennek alap­ján adandó alkalommal meg­írunk. Itt csak a máris fenn­álló veszély létére akartuk felhívni a figyelmet, melynek felszámolása, megszüntetése közérdek. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents