Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
1978. november 29. Képújság 5 Környezetvédelem. olyan kifejezésekkel is, melyek évekkel, évtizedekkel ezelőtt ismeretlenek voltak. A helyzet nemcsak sürgető, hanem sorsdöntő is. A Kontiki és a Rá expedíció tagjai ezer kilométerekre minden lakott helytől, embertől szenynyezettnek találták a világtengereket. Az évmilliók homályába vesző múltban kezdődött történelme mai szakaszában az emberiség eljutott odáig, hogy közel van a tervszerűtlen, de fenyegető öngyilkosság állapotához. Ez mindenhol másként jelentkezik. Alábbi összeállításunkban arról óhajtottunk ízelítőt nyújtani, hogy környezetünkben miként? A környezetvédelem - önvédelem Beszelgetes dr. Gonda György államtitkárral Egy éve, hogy a kormány létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével folytattunk beszélgetést. — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti felépítéséről a kezdeti időszakban még nehéz képet alkotni, mert ezt a periódust az alakulás, a formálódás jellemzi... — Valóban, a hivatal most teremti meg azokat a szervezeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az 1976-ban életbe lépett környezetvédelmi törvény végrehajtását. Megvalósításához nagyon fontos társadalmi érdekek fűződnek. Mindenekelőtt a jelen és a közeljövő emberét szolgálja. A környezetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tartalmazza. 400 ezer hektárnyi értékes területen — az ország területének 4 százalékán — gondoskodunk természeti értékeink védelméről. Az élővilág és a táj védelme az állattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonatkozásában is fontos népgazdasági érdek, mivel a környezeti károsodással a régi kultúrfajták, őshonos állatfajok kipusztulása nagy veszteséget jelent a mezőgazdasági termelésben, nemesítésben. — A különféle környezeti szennyeződésből eredő károk nagysága becslések szerint évente már a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékának felel meg. Az OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladatnak? Melyek a legkritikusabb területek az országban? — A talaj, a termőföld védelme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása az a három alapvető terület, amellyel alaposan kell foglalkozni. Hazánk egyik legfontosabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét képezi. Dr. Gonda György államtitkár A földvédelem kapcsolódik a vizek jó minőségének megőrzéséhez. Országosan naponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisztítás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kerüljön a szennyvizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. Az elkövetkező tíz évben a lakossági ivóvíz-szolgáltatás megkétszereződik, s ezzel párhuzamosan megnő a szennyvíz- kibocsátás. Nem beszélve az ipar és a mezőgazdaság vízigényéről. Mindez elképzelhetetlen szennyvíztisztító telepek építése nélkül. Rengeteg a tennivaló a levegő tisztaságának megóvásáért is. A levegő minőségének állapota az ország iparilag fejlett területein — Miskolcon, Tatabányán, Dunaújvárosban, a budapesti agglomeráció térségében, stb. — meglehetősen súlyos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a levegő szennyezettsége a vizek szennyeződését is fokozza. Történtek intézkedések, s ma már csak védelmi berendezésekkel épülhetnek fel az új létesítmények. — Hol tart ma Magyar- országon a környezetvédelem? Az OKTH hatáskörénél fogva, hogyan segíti meggátolni a környezeti ártalmak továbbterjedését, fokozódását? — Ha a nemzetközi minősítést nézzük, valahol a közepes szintre helyezhető hazánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szinten tartás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a népgazdaságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások véleményezése, s mi élünk ezzel a jogkörrel. Intézményünk megfelelő szerepet kap az elkövetkező tervidőszak előkészítésében, vagyis részt veszünk a népgazdasági tervezésben. Feladatunk továbbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő- és információrendszer megszervezése. Részt vállalunk a tudományos kutatások szervezésében, a szakemberek képzésében. A hivatal áttekinti, koordinálja az ország, a megyék környezetvédelmi tevékenységét. 500 millió forint összegű környezetvédelmi alappal rendelkezünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatartáson is. A hivatal társadalmi szerepe ott kezdődik, ahol a munka- és lakóhelyi környezetről kell beszélni: az üzemekben, a lakóhelyi közösségekben. Kirívó példa az idegenforgalom. Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánkban. Az autóspihenő helyek, a kempingek láttán felvetődik a kérdés: miért akar tiszta vizet a Balatonba az, aki a maga környezetében sem tudja megőrizni a tisztaságot? A környezetvédelmet mindenkinek a saját háza táján kell kezdeni. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hivatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzésében ? — Nagyon fontosnak érzem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésében mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mező- gazdasági, egészségügyi és más osztályai között megoszlanak a környezetvédelmi feladatok. Feltétlen szükséges lenne e munka összehangolása. A legközelebbi tanácsválasztások idején szeretnénk, ha létrehoznák a környezetvédelmi bizottságokat, melyek helyet kapnának a legfontosabb tanácsi bizottságok között. — Aggasztó-e a jövő? Mennyire lehetünk optimisták környezetünk megvédését illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Van rá példa a világban: Londonban megszűnt a szmog, Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába halakat telepítenek, Japánban a hulladékból gátakat építenek... Tehát mindent meg lehet oldani. Még azt is, hogy Budapesten délután 5 órakor ne ússzon benzingőzben a város, hogy a felszíni tömeg- közlekedésben talán nagyobb helyet kapjanak a trolibuszok, stb. Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társadalmunk. Talán nincs messze az az idő sem, amikor tudatosul az emberekben, hogy ha földünk, vizünk, levegőnk — környezetünk tisztaságát védjük, akkor önvédelemről van szó! HORVÁTH ANITA Vizeink védelmében Tolna megye vízminőségének helyzetével és megóvásának feladataival foglalkozott legutóbbi ülésén a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete. Az előadó, Kiss István, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy Veszprém, Fejér és Tolna megyék közül a víz- szennyezés tekintetében, az utóbbi van a legsúlyosabb helyzetben. A Sió és a Kapos vízminőségében érzi Somogy víztisztításának gondjait, a Sárvízen levonuló szennyvízhullámok jelzik a veszprémi iparvidék súlyos és megoldatlan szennyvízproblémáit. Mindezekhez hozzájön még az intenzíven fejlődő állattartás, az iparfejlesztés és a városiasodás hatása a környezetre. A Duna vizének minőségi javulása nem várható, így Szekszárd ivóvízbázisaként annak felhasználása csak igen magas víztisztítási költségek árán lenne megvalósítható. Ezért elsőrendű érdek a várostérségi kavicsteraszban elhelyezkedő vízkészlet minőségének védelme. A megye fő folyója a Sió, amelynek szennyezettsége közismert. Megnövekedett sótartalma esetenként kritikussá teszi iaz öntözés biztonságát, magas ammónia'tar- talma pedig kétessé és esetlegessé a halastavias vízhasznosítást, Illetve a benne élő halállomány életfeltételeit. Közvetlen jelentős szennyezője Siófotk város és a Si- montornyai Bőrgyár, de közvetve a Kapos és Sárvíz által szállított vízzel is szeny- nyeződik. A Sárvíz (Nádor) csatorna Tolna megye területén nem kap jelentős szennyezést, ellenben a fűzfői Nitrogénkémia tározott vizeinek évenkénti 6—8 alkalommail történő leeresztése csak akkor nem Idéz elő halpusztulást, ha a mederben egyéb olkok miatt nincs hal. Vizének mezőgazdasági öintözés céljára történő felhasználása is egyre kriitikusabbá válik. Annak ellenére, hogy a növekvő sótartalom jórészt a felső vízgyűjtőjén települt műtrágyaüzemekből származik és főként növényi tápanyagokból áll. A megye jelentősen megnőtt szennyvízmennyiségével nincs összhangban a tisztító- kapacitás növekedése, bár egyes szennyvíztermelőik, mint például a Simontornyai Bőrgyár és a Paksi Konzervgyár jelentős eredményt értek el a vizek minőségének védelmében. A vízminőségvédelmi szervezet a jövőben, emelkedő szennyvízbírságok rendszerével, a vízvédelem közép- és hosszú távú terveivel, mindent megtesz azért, hogy vizeink állapota ne romolják, sőt ha lehet javuljon. Vizeink védelmében, a hivatalos szervek mellett, a társadalom közreműködése is nélkülözhetetlen. BUCSÁNYI GYÖRGY Füst a levegőben Fotó: Bakó Jenő Olaj a vizen Fotó: Gottvald Károly Tanulmány Szekszárdról A Tolna megye székhelyére érkező idegen kellemesen csalódik, és erről még csak nem is tud semmit. A. táj szép, a levegő tiszta, a város — ehhez nem kell szakembernek lenni, bárki láthatja — rohamosan fejlődik. — Itt aztán nincsenek környezeti ártalmak! — véli a látogató, és téved. A városi tanács tavaly megbízást adott a Vízgazdálkodási Intézetnek Szekszárd környezetfejlesztési tanulmánytervének elkészítésére. Tavaly a nagy munka I. kötetéről már hírt adtunk olvasóinknak. Az alábbi idézetek a második kötetből származnak és nem szorulnak egy cseppnyi stilizálásra sem, mert - a szakértő szerzők félreérthetetlenül fogalmaztak. Idézzünk legelőször a vízről mondottakból: „... megállapíthatjuk, hogy Szekszárd térségében a megfelelő minőségű vízkivétel lehetősége erősen leszűkült, a vízadó réteg fokozatos elszennyeződésével kell számolni ... Semmivel sem jobb a helyzet a városi szennyvíz- tisztító telepről koncentráltan kiömlő 3000—3500 nf/nap mennyiségű szennyvízzel, ami tisztítatlanul kerül a Sédbe... A felszín alatti víz- szennyezés szempontjából a vízvezetékes, csatornázatlan településrész sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint a vezetékes vízzel el nem látott településrész.” Ezzel kapcsolatban az ösz- szegezés: „ ... megállapíthatjuk, hogy a vízadó réteg elszennyeződésének oka a fokozott urbanizáció és egyoldalú település- fejlesztés. A legutóbbi időkig a természetes környezetnek csak használói voltunk, feltételezve, hogy teherbírása végtelen és kimeríthetetlen.” Ez még annak ellenére is így igaz, hogy: „1988-ig a tisztítási kapacitás nagyobb, mint a tisztítandó szennyvíz mennyisége. A szennyvíztisztítási igényt egyenletesnek feltételezve a legkritikusabb időszak 2000-ben várható...” Valami biztató és megnyugtató: „Az épülő húskombinát és sajtüzem belső szennyvízkezelését az üzem kivitelezésével együtt megtervezték, és a kibocsátott szennyvíz várhatóan határértéken belül marad.” Az urbanizáció természetes velejárója, hogy a város egyre több szemetet „termel”. Ezzel kapcsolatban a szakemberek véleménye: „A szemétszállítás... ellátása a jelenleg) szervezeti rendszerben nem oldható meg ... Megoldása gazdaságosan csak megyei szintű vállalat létrehozásával lehetséges.” Az elhelyezéssel ösz- szefüggésben: „A legsúlyosabb problémát a jelenlegi szemléletbeli differenciák okozzák. Ugyanis a hulladékok keletkezése településhez, ipari létesítményhez, vagy állattartó telephez kötött. Az elhelyezéshez szükséges és megfelelő területtel viszont, .a hulladék előállítási helyétől függetlenül, mezőgazdasági üzemek rendelkeznek.” A tények összegezése magában még kevés lenne. „Tanulmányunkban feladatunk a település és az azt körülvevő terület természetes egyensúlyának biztosítása mellett a lakó- és iparterület növekvő igényeinek mind magasabb szintű kielégítése. Ennek megfelelően részletesen vizsgáltuk — a problémák feltárása mellett — a megoldásokat, azoknak műszaki, szervezési és gazdasági kihatásait.” Ezekkel a megoldásokkal; melyek a vízellátás, szennyvízkezelés, a szennyvíziszap és a szilárd hulladék tárolásával és a külterületekkel foglalkoznak; a város vezetői majd külön kötetben találkoznak. Olvasóink pedig egy cikkben, melyet ennek alapján adandó alkalommal megírunk. Itt csak a máris fennálló veszély létére akartuk felhívni a figyelmet, melynek felszámolása, megszüntetése közérdek. ORDAS IVÁN
