Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

2 ^fÉPÜJSÁG 1978. november 29. Üdvözlő táviratok Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének. Belgrád. Jugoszlávia nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jó­kívánságainkat küldjük Önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és Elnökségének, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a szo­cialista Jugoszlávia népeinek. Nagy megbecsüléssel tekintünk azokra az eredményekre, amelyeket a szomszédos Jugoszlávia, munkásosztálya és dol­gozó népe a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével, az ön irányításával ért el hazája felvirágoztatásában, a szo­cialista építőmunkában, a társadalom anyagi erejének gyara­pításában. Megelégedésünkre szolgál, hogy a társadalmi haladás, a békés egymás mellett élés kibontakoztatása, a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdítása jegyében a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti együttműködése jól fejlődik. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink, pártjaink és kormányaink elmélyült kapcsolatai a jövőben is töretlenül fejlődnek, és jól szolgálják mind népeink érdekeit, mind pe­dig közös ügyünk, a szocializmus és a béke javát. Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepükön szívből kívá­nunk újabb sikereket országuk, a baráti Jugoszlávia felvirá­goztatásában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * Lázár György, a Minisztertanács elnöke Veszelin Gyura- novicsnak, a szövetségi végrehajtó tanács elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Gragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. Ugyancsak táviratban üdvözölte partnerszervezetét a SZOT, a KISZ, a Magyar Partizán Szövetség, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. * Az Elnöki Tanács üdvözlete Az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése el­nökségének. Tirana. Az Albán Szocialista Népköztársaság felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából őszinte jókívánságainkat és üd­vözletünket küldjük. Hazájuk történelmének e nagy jelentőségű évfordulóján a magyar dolgozók nevében újabb sikereket és eredménye­ket kívánunk az albán népnek, Albánia felvirágoztatásában, a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Francia külügyminiszter-jelölt Jean Francois-Poncet, a francia elnöki hivatal jelen­legi főtitkára követi majd, párizsi hivatalos körök sze­rint, a külügyminiszteri tisztségben Louis de Gui- ringaud-t, aki bejelentette, hogy hamarosan megválik posztjától. Várható utódja, az 50 éves Jean Francois-Poncet hivatá­sos diplomata. Apja, André Francois-Poncet, Francia- ország neves diplomatája, a II. világháború előtt Berlin­ben és Rómában volt nagy­követ. Befejeződött a damaszkuszi konferencia Véget érit Damaszkuszban az arab országok társadalmi, politikai és tömegszerveze­teinek értekezlete, hivatalos nevén az arab népek 2. kon­ferenciája. Az arab országok 150 szervezetének képviselői közös határozatot hoztak, amely állást foglalt a küszö­bönálló egyiptomi—izraeli különbékeszerződés ügyében. A határozat megállapítot­ta: a térségben jelenleg ket­tős irányzat tapasztalható. Az egyilk az amerikai irá­nyítású politikai mozgás, amelynek célja Egyiptom le­választása, a palesztin moz­galom likvidálása, az Egyesült Államok fokozott befolyásának biztosítása, egyiptomi, izraeli segédlettel. A másik az említett tervek ellen ható, pozitív folyamat: fokozódó, új típusú együtt­működés a térség haladó ál­lamai, társadalmi erői kö­zött, amely képes helyreállí­tani az Egyiptom kiválásával keletkezett erőegyensúlyt az arab frontban. A határozat 'kiemelte a Szí­riái—iraki kooperáció, a pa­lesztin egység, valamint Szí­ria, a palesztin mozgalom és a libanoni erők fokozódó együttműködésének jelentő­ségét és azt a megnöveke­dett szerepet. amelyet a progresszív társadalmi, po­litikai szervezetek játszanak a térségben. A dokumentum kiemeli a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, az el nem köte­lezett mozgalommal, a nem­zetközi imperialista-ellenes front más erőivel való kö­zös fellépés jelentőségét. A konferencia határozata felhívja az arab tömegeket: támogassák a Szilárdság Frontjának álláspontját: se­gítsék azokat az erőket, ame­lyek az arab országokon be­lül — így Egyiptomon belül is — az egyiptomi—izraeli különbéke ellen lépnek föl. A konferencia felhívja az arab kormányokat és népe­ket: elérkezett az idő arra, hogy államosítsák az Egyesült Államok olaj érde­keltségeit. Mivel pedig Egyiptom a külömbékével ki­lép a közös arab frontból, az Arab Liga székhelyét át kell helyezni Kairóból, s Egyip­tomot ki kell zárni az Arab Ligából. * Az egyiptomi—izraeli kü­lönbéke előkészületeinek legújabb fejleménye, hogy Szádat egyiptomi elnök is­mét az Egyesült Államok el­nökének segítségére kíván támaszkodni: nem egyedül, hanem Carter elnökkel együtt szeretne igent monda­ni Izraelnek és ilymódon megosztva a felelősséget a még megszállva tartott nem egyiptomi területek és a pa­lesztin nép jövőbeni sorsa kérdésében. Éppen ezért csütörtökön Washingtonba küldi minisz­terelnökét, Musztafa Khalilt, hogy terjessze Carter elnök elé a legújabb egyiptomi tárgyalási elgondolásokat. A látogatás tényét megerősí­tették washingtoi források is. A hírügynökségek azt is közölték, hogy a kairói kül­döttség a ,közel-keleti béke- folyamatot akadályozó té­nyezők” megvitatása céljából ellátogat Nagy-Britanniába, Franciaországba, az NSZK- ba és Romániába is. Musz­tafa Khalil és Carter talál­kozójára pénteken kerül sor. LAPZÁRTA TEHERÁN Kedden a teheráni bazár körzetében kisebb összecsa­pás zajlott le egy, a hatóságok által nem engedélyezett te­metési menet és a karhata­lom között. A Gharavi aja- tollahot végső útjára kísérő, mintegy 3000 főnyi tömeget a katonák könnygázbombákkal és riasztó lövésekkel oszlat­ták szét. Egyes szemtanúk szerint személyi sérülés is történt. BISSAU Bissau-Guinea Köztársaság rádiójának közleménye sze­rint elfogták az ország terü­letére behatoló ellenforradal­márok egy csoportját. A cso­port — hangzik a közlemény — felforgató tevékenységre és szabotázsakciókra készült. Sztrájk az NSZK-ban ««Ma« Az NSZK vasipari munkásai általános sztrájkot kezdtek. Képünkön: a duisburgi sztrájkbizottságban. Ma érkezik Hafez Al-Asszad Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra szerdán hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke 1930-ban született. Középis­kolai tanulmányait Lattakia városában végezte, ahol tagja volt az azonos nevű tarto­mány kormányzósági diák- bizottságának. Fiatalon részt vett a francia csapatok kivo­nását és a független Szíria megteremtését követelő ha­zafias mozgalomban, s 1946- tól aktív harcosa lett az arab egységnek és a palesztinai ügynek. 1952-ben kezdte meg ta­nulmányait a homszi katonai akadémián. A légügyi kollé­giumot és a vezérkari pa­rancsnoki akadémia tanfo­lyamát kiváló eredménnyel végezte el, és 1963-ban tagja lett az ország politikai és katonai irányítását kezébe ve­vő katonai tanácsnak. Az ország különböző poli­tikai irányzatait egyesítő Szíriái Nemzeti Haladó Front elnöke 1972 márciusától. Az idén február 8-án újabb hét évre ismét köztársasági el­nökké választották Hafez Al- Asszadot. A pártoktatás feladatai Interjú Grósz Károllyal, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjével KÉRDÉS: A Központi Bi­zottság 1976. október 26-i határozata hosszabb távon meghatározza a pártokta­tás feladatait. Az idei okta­tási évben is ez az irány­adó. Ebből kiindulva „és az előző év tapasztalatait szem- előtt tartva, miben hatá­rozhatjuk meg azokat a fő, politikai célkitűzésekét, amelyeket a pártoktatás­nak az új tanévben szolgál­nia kell? VÄLASZ: Az idén zártuk az első olyan tanévet, amelyben megkezdődött a Központi Bi­zottság 1976. októberi határo­zatának végrehajtása. A ta­pasztalatok igazolják, hogy a határozat helyesen világítja meg azokat a tartalmi felada­tokat, amelyek a párt politi­kai tevékenységében, társa­dalomépítő munkánkban je­lenleg előtérben állnak. Alap­vetően ez a magyarázata an­nak, hogy a tartalmi célkitű­zések a pártoktatás résztve­vőinek körében nagy érdek­lődést váltottak ki. Nagy fi­gyelemmel tanulmányozták a szocialista államiság, a ha­talom és a kormányzás, a szocialista demokrácia, a ha- zafiság és az internacionaliz­mus kérdéseit. Különös ér­deklődés nyilvánult meg a gazdasági kérdések iránt és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszközeivel minél tel­jesebben kielégíteni. Ennek eredményeként a párttagság, de a szélesebb közvélemény is jóval tájékozottabb az or­szág gazdasági helyzetéről, a világgazdaságban végbemenő folyamatokról, reálisabban ítélik meg népgazdaságunk állapotát és a fejlesztés lehe­tőségeit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a meg­változott gazdasági feltételek nem átmeneti jellegűek, azokkal tartósan kell számol­nunk és ennek fontos konzek­venciái vannak mindenki számára. Változatlanul sok vitára adnak alkalmat a szo­cialista életmóddal összefüg­gő kérdések. Egyre nyilván­valóbb, hogy a „hogyan él­jünk” nemcsak az agitáció és propaganda számára jelent kérdést, hanem mindenek­előtt az anyagi létfeltételek számos elemének tudatos ala­kítása számára is feladja a leckét. Úgy vélem, hogy a határo­zatnak ezeket a tartalmi út­mutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt nem történt említés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mértékben összhangban van a Központi Bizottság 1978. áp­rilisi határozatával, amely a XI. kongresszus célkitűzései­nek félidős teljesítéséről adott jól megalapozott szám­vetést. Ebből kiindulva a pártpropaganda nevelőerejét most még fokozottabban a cselekvési egységre szükséges összpontosítanunk. Pártunk­ban teljes az elvi egyetértés a politika minden lényeges kérdésében. Sőt, ez az elvi egyetértés társadalmi mére­tekben is egyre általánosabb. Most az a feladatunk, hogy erre alapozva erősítsük a cselekvésben kifejeződő tel­jesebb politikai egységet. Ez természetesen nemcsak a pártoktatás feladata, azon jó­val túlmutató követelménye­ket támaszt a politikai munka egészével szemben, de kétség­telenül a pártpropagandának is megvannak a maga eszkö­zei, amivel ezt segítheti és nekünk ezt maximálisan igénybe kell vennünk. Ebben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatást politikai mun­kánk egészének szolgálatába kell állítani. KÉRDÉS: A pártpropa­ganda hogyan nyújthatja a legnagyobb szolgálatot a gazdasági feladatok megol­dásához? Milyen összefüg­gésekre kell nagyobb fi­gyelmet fordítani? VÄLASZ: A gazdasági te­vékenység eddig is és a jö­vőben még inkább — az is­mert okok miatt —, társadal­mi életünknek, a szocialista építésnek központi kérdése. Ez alól a pártoktatás nem vonhatja ki magát és hozzá­tehetem nincs is ilyen szán­dék. Pártunkban egyetemes az a felismerés, hogy a gaz­dasági élet meghatározó je­lentőségű a társadalmi viszo­nyok minden területén. Feladatainkat a XI. kong­resszus a legtömörebben és a legáltalánosabban a haté­konyságban jelölte ki. Az az­óta eltelt idő változásait, sa­játosságait figyelembe véve a párt Központi Bizottsága több fontos dokumentumban konk­retizálta a kongresszus cél­kitűzését. így az 1977. októ­ber 20-i határozatban a kül­gazdasági feladatokról és a termelési szerkezet átalakítá­sáról; az 1978. március 15-i határozatban a mezőgazda­ság továbbfejlesztéséről; az 1978. októberi határozatban, amely az építőiparral, a la­kásépítéssel és a lakásgazdál­kodással foglalkozik. A párt­oktatásnak fontos feladata, hogy a maga eszközeivel hoz­zájáruljon e dokumentumok elvi következtetéseinek meg­ismertetéséhez, egységes ér­telmezéséhez és a gyakorlati megvalósításukat célzó kö­vetkeztetésekhez, a konkrét helyi elhatározásokhoz, dön­tésekhez. A pártoktatás ak­kor tudja ezt a szerepét ha­tékonyan betölteni, ha a ha­tározatok főbb útmutatásaival nem elvont formában foglal­koznak, hanem konkrétan, ahogyan azok helyileg felve­tődnek és megoldásuk felté­telei adottak. Ehhez persze arra van szükség, hogy a propagandisták jól tájékozot­tak legyenek a helyi viszo­nyokról, s a pártszervek tar­talmi irányító munkája ilyen vonatkozásban is érvényesül­jön. A hatékonyság követelmé­nye a gazdasági életben or­szágosan is és helyileg is egész sor konkrét intézkedést, elhatározást szül. Ezek válto­zást eredményeznek a ter­melés szerkezetében, a ter­mékösszetételben, a termelés műszaki, technológiai felté­teleiben, az árak, bérek vo­natkozásában, stb. S mivel közvetlenül érintik az embe­ri viszonyokat, rendszerint politikai jellegűek. A párt­oktatás feltétlenül szembe találja magát ezekkel a kér­désekkel is. Az emberek vá­laszt várnak, érteni akarják az intézkedéseknek mélyebb elvi-politikai összefüggéseit és nekünk kötelességünk, hogy a helyes, szükségszerű döntésekről elfogadható, meg­győző magyarázatot tudjunk adni és gyakorlati megvalósí­tásukhoz ezzel is, a tudat- formálással is hozzájárul­junk. KÉRDÉS: A pártoktatás­ban milyen helyet kapnak azok a "társadalmi-politikai kérdések, amelyek a szocia­lista viszonyok további erősítésével függnek össze? VÄLASZ: Belpolitikánk egyik legfontosabb kérdése az emberek bizalmának fenntartása, pártunk politi­kai tekintélyének növelése, a szocialista népi-nemzeti egy­ség fejlesztése. A szocialista nemzeti egység mindenek­előtt politikai egység, azt fe­jezi ki, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai célok­ban egyetért, magáénak vall­ja a szocializmus megterem­tésének programját. A poli­tikai egység szilárd alapja: társadalmunk minden osztá­lya és rétege, párttagok és pártonkívüliek, ateisták és a vallásosak, a hazánkban élő nemzetiségiek, a fiatalok és az idősek, a férfiak és nők alapvető érdekazonossága. Ez természetesen nem zárja ki, hogy átmenetileg és részkér­désekben érdekkonfliktusok is léteznek, ezek azonban a szocializmus viszonyai között közös erőfeszítéssel feloldha­tók. Részt kell vállalnunk politikánk sokoldalúbb meg­értetésével, az érdekek he­lyes rangsorolásával a nem­zeti egység elmélyítésében. A pártpropaganda nem ad­hatja fel alapvető törekvését, hogy a politikai egység meg­őrzésének talaján előmozdít­sa az ideológiai egység meg­valósítását is. Ehhez hosszú út vezet; a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek kihasználat­lansága is hiba. A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával jelent nézetazo­nosságot, hanem jelenti a cselekvési egységet is. Tet­tekben, mindenekelőtt társa­dalmilag hasznos munkában megnyilvánuló elkötelezettsé­get. Arról sem feledkezhe­tünk meg, hogy a létrejött népi-nemzeti egység nem egyszer és mindenkorra adott, azért újra és újra meg kell küzdeni. Dialektikus folyamat ez, melyben az egység átme-

Next

/
Thumbnails
Contents