Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

12^fepOJSAG 1978. november 26. "magazin’' MAGAZIN JJI ■■■ - : ..MAGAZIN JMÉ MAGAZIN ■B mm. m P MAGAZIN I I MAGAZIN fWSW MAGAZIN \ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN „Parti” halak Kaliforniában a Csendes­óceán hosszú homokos part­ján nagy hullámok néha ha­lak ezreit vetik partra. Egye­sek közülük meglepően vi­selkednek: hátsó uszonyaik­kal befúrják magukat a lágy, nedves homokba, majd áten­gedik helyüket a többieknek, amelyek hasonlóan cseleksze­nek, ezután a következő hul­lámmal visszatérnek a ten­gerbe. Ez a Csendes-óceánban élő sajátos halfajta, a Leuresthes tenuis párzás idején mindig a partra sodortatja magát, hogy az ikrákat a parti homokra rakja le, néhány centiméter­rel a felszín alá, hogy azokat a hullámok ne mossák ki és ne sodorják a tengerbe. A halak e fontos küldetés után visszatérnek a tengerbe, a homokban hátrahagyott meg­termékenyített petékből pe­dig tíz nap múlva kibújnak a fiatal ivadékok, a felszínre jönnek és a hullámok azokat is elviszik oda, ahová tartoz­nak — a tengerbe. A sínek Concorde-ja A világ két leggyorsabb vonata: a „Hikari” (villám) (fent) 240 km-es óránkénti sebességgel közlekedik Tokió és Osza­ka között. A franciák szupervonata megdöntötte a japá­nok világcsúcsát. Uj világrekord: 260 kilo­méter óránként! A francia vasút új „csodavonata” érte el próbaútján. Strasbourgból kiindulva negyed óra múlva ért a 45 kilométerre fekvő Séléstatba. A 200 méter hosszú szerel­vény tíz egységből áll: nyolc utasvagon, elöl és hátul pe­dig egy-egy, összesen 8125 ló­erős villanymozdony. A pári­zsi újságok "a „sínek Con­corde-ja”-ként ünnepük — emlékeztetve a hangsebesség­nél két és félszer gyorsabb francia—angol utasszállító re­pülőgépre. A francia vasút vezetői azt tervezik, hogy a vonat utód­jait 1981-től a Párizs—Lyon között külön erre a célra épí­tendő pályán járatják. A vo­nat egyszerre 400 utast szál­líthat majd 260 km-es sebes­séggel. A villámvonat ezzel túlszárnyalja a világ eddigi leggyorsabb vonatát, a Tokio és Oszaka között 240 km-es sebességgel száguldó japán „Hikari”-t. Az új pályán nem lesznek látható jelzőberendezések. A sínek között húzódó vékony kábel útján komputer közli majd a mozdonyvezetővel a szükséges adatokat, minde­nekelőtt azt, hogy a követke­ző öt kilométeren szabad-e a pálya. Mert 260 km-es sebes­séggel 3 és fél kilométer a féktávolság! önálló mozdonyok már másfél évszázada harcolnak a sebességrekordért. 1832-ben az amerikai New-Orleans és Jackson között egy gőzmoz­dony 128 km-es sebességet ért el. 1903-ban a német vas­utak az AEG és a Siemens által közösen konstruált elekt­romos kocsival 210 km-es óránkénti sebességgel állított fel világrekordot. Ezt csupán 28 év múlva, 1931-ben dön­tötte meg az ugyancsak né­met „sínzeppelin”: a propel­lerrel hajtott különleges moz­dony 230 km-re fokozta az óránkénti sebességet. A második világháború után a franciák kerültek az élre. 1953-ban egy francia villanymozdony 243 km-es teljesítménnyel ugrott az él­re, ezt a rekordot két évvel később egy újabb típussal 331 km-re javították. Sínen futó mozdonyok számára ma is ez a világcsúcs. A más el­vek alapján épült kísérleti járművek gyorsasági rekord­ját ugyancsak a franciák tart­ják: az „Aerotrain” elnevezé­sű légpárnás vonat a kísér­leti pályán 1969-ben 422 km- es óraátlagot ért el. (Gáti) Lepkecsodák Több mint tizenötezer darab lepkét gyűjtött hatvanöt év alatt Bezsilla László nyugdíjas biológus. A képen: Bezsilla László gyűjteményével. (MTI foto, E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Florida 1 - új Atlantisz? Florida, az „amerikai para­dicsom” néhány évszázad múlva megszűnik létezni. Az amerikai geológusok megálla­pították, hogy a félsziget éven­te 5 milliméterrel süllyed mélyebbre a tengerbe. Ez még nem lenne olyan szörnyű, de ehhez hozzáadódik még az is, hogy a Florida partjait romboló erózió az utóbbi években katasztrofálisan meg­erősödött. Kártyamúzeum Az NSZK-beli Leinfelden- ben van Európa legnagyobb játékkártya-múzeuma. A gyűjteményben körülbelül 10 ezer kártyacsomag található, ezenkívül 300 ezer egyes kár­tya valamennyi kontinensről. A tudományos módszerrel összeállított gyűjtemények alapja egy német gyűjtő kol­lekciója volt. A múzeum anyagában valódi ritkaságok is találhatók, például indiai és perzsa kártyák, művészi képekkel díszített kártyákból álló értékes koreai játék, sőt még olyan kártya is, amely­re kézzel rajzolták rá Visnu isten képét, amit azután lak­kal fedtek be. r.eiic-d! ofvendewk i A hét karikatúrája — Sikerült megalapoznunk a közel-keleti békét! Káromkodni tudni kell! Színhely egy kis francia falu, a turisták kedvelt he­lye. A vonattal érkezőket ál­talában Lacombe papa fo­gadja kétlovas konflisával. Monsieur Lacombe úgy is­mert a környéken, mint aki a káromkodás virtuóz nagy­mestere. Egy szép napon egy fiatalember odalép hozzá és így szól: — Lacombe papa, húsz frankkal többet fizetek, csak most az egyszer ne károm­kodjon. Értse meg, ott áll a menyasszonyom az anyjával és attól félek... — Ne aggódjon, fiatal ba­rátom, minden rendben lesz. A fiatalember felülteti a két hölgyet, a kocsis meg­lendíti ostorát, és már-már a szokásos cifra káromkodást akarja kanyarítani, de ak­kor idejében eszébe jut a fiatalember kérése. A lovak­nak pedig eszük ágában sincs elindulni. — Gyí-gyí — húzza a szót bizonytalanul Lacombe pa­pa, a lovak azonban meg sem moccannak. A kocsis megvakarja a tarkóját, gondolkodik egy sort, aztán lemászik a kocsi­ról. Odaballag lovaihoz és valamit súg előbb az egyik­nek, aztán a másiknak a fü­lébe. A két jámbor állat elé­gedetten bólogat — aztán ne­kiindul. — Ugyan mit mondhatott neki? — kíváncsiskodott a lány. — Bizonyára alaposan le­pocskondiázta őket — vála­szol az anya— Csak azt nem értem, hogy ez a hülye, mi­ért nem káromkodott egyet, mint ahogyan minden nor­mális ember szokott! „TÉLAPÓ-KOMPUTER” Párizsban a szakemberek egy „télapó-komputert" fej­lesztettek ki. A berendezés a megfelelő adatok betáplálása után gombnyomásra minden­ki számára kiválasztja a meg­felelő ajándékot. A romanti­kát megőrzendő az elektroni­kus tanácsadót télapónak öl­töztették. Megújhodó fémtárgyak Egy régi katonai felszerelésekből álló kis házi múzeumot láthatunk, amelyben a gyűjtő maga restaurál A régi fegyverek, páncél­ingek, pajzsok, sisakok, stb. restaurálása és a környezeti hatások további pusztításától való megvédése ma már tu­dományos alapokon nyugvó munka. A helyreállítás során nemcsak arra kell gondot fordítani, hogy a tárgyak ere­deti formájukat kapják visz- sza, hanem arra is, hogy jól érzékeltessék a régi készítők szokásait, kezük, munkaesz­közeik nyomát. A restauráto­roknak a felújítás feladatán túí a konzerválásról is gon­doskodniuk kell. Régebben az oxidálódott fémtárgyak ere­deti állapotának helyreállítá­sa megoldhatatlan volt. Jobb híján az eltávolíthatatlan rozsdával együtt szépen le­lakkozták a fémtárgyakat. Ma a különböző vegyianyagok se- gíségévei már feloldható az oxidréteg és jelentősen fé­kezhető a további korrózió. A legtöbb fémtárgy már a vigyázatlanul hátrahagyott ujjnyom helyén észrevétlenül rozsdásodni kezd. A kiállító^ termek sok fényforrása, s a zárt vitrinekben, raktárhelyi­ségekben lecsapódó pára is megteszi a magáét. Manap­ság azonban egy újabb keletű kártevő is felbukkant: a kör­nyezetszennyeződés. A mind gyakoribb hamisí­tások felderítése is a régi gyártásmódokat jól ismerő restaurátorok feladata. Már az anyag nem megfelelő vas­tagsága és fogása is áruló jel lehet a szakember számára. De előfordult már olyan eset is, amikor a hamisító a tech­nika mai eszközeivel készí­tette el a forrasztásokat, nem gondolván arra, hogy a régi mesterek faszénnel forrasz­tottak és a használt szájfúvó nyomainak ott kell lenniük a tárgy belső falán. Alkoholizmus Tények, adatok Franciaországból Az alkohol a nő ellensége. Az összes fejlett országban megfigyelhető a női alkoho­lizmus elterjedése. Az USA- ban nők teszik ki a hivatalo­san nyilvántartott tízmillió alkoholista ötven százalékát. Franciaországban az alkoho­listák egynegyede nő. Dr. Haas tapasztalata sze­rint az intoxikált (alkohol­fertőzött) nők többsége férje­zett (61 százalék) és foglalko­zás nélküli (63 százalék) volt.' Negyvenhét százalékuk az át­lagosnál n^ezebb helyzetben élt: férjétől külön, elválva, vagy éppen válófélben. Az alkoholhoz való menek­vés gyakran van összefüggés­ben depressziós állapottal. Dr. Haas megállapítja azt is, hogy „sok esetben nem az a betegebb, aki iszik. Együtt­élni egy paranoiással, fóbiás- sal vagy szadistával, olyan nagyfokú zavart okozhat a házastársnál, ami ellen néha könnyű orvosságnak, bátorí­tásnak találják Franciaország­ban az alkoholt.” Egészségi­leg a női szervezet kevésbé áll ellen az alkoholnak, a nők hamarabb elérik a sú­lyos zavarok szintjét. A ter­hes nőknek kerülniük kell az alkoholt. Az alkoholista nők gyermekei között nagyobb számban találhatók kora­szülött és halva született, va­lamint pszichomotoros késés­ben lévő és a normálisnál ki­sebb súlyú csecsemők. Egy amerikai orvos már addig ju­tott el, hogy terápiás abor­tuszt tanácsol a mértéktele­nül ivó nőknek. Végül: az alkohol elcsúfít, felpuffaszt és hizlal, gram­monként két kalóriát tartal­maz. Egy pohár tízfokos bor 84 kalóriát jelent. Dr. Got vezetésével a Ray­mond Poincarré kórházban (Garches) folytatott vizsgálat eredményei szerint a halálos balesetek 40 százalékáért az alkohol a felelős. Négyszáz halott havonta!... Egy liter vérben 0,80 gramm alkohol (a törvény által meghatáro­zott veszélyességi alkohol­szint) azt jelenti, hogy a ha­lálos balesetek esélye négy­szeresére nő. 0,30—0,50 gram­mig a látási és hállási képes­ség csökken, a reflexek mű­ködése lelassul, nehezebbé válik a koncentrálás, nehe- . zebb ellenállni a fáradtság­nak. Az általános helyzet szerint az alkoholizmus a harmadik legnagyobb nemzeti csapás a keringési betegségek és a rák után. Minden évben 40 ezer franciát pusztít el és 10 mil­liárd frankjába kerül a tár­sadalombiztosításnak.

Next

/
Thumbnails
Contents