Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
1978. november 26. ÍÜÉPÜJSÁG 7 A kukorica-vetésterület 8 százalékkal nőtt megítélése szerint szükséges munkaórát, más esetben viszont a maximált 3000 munkaórát túlhaladják. Növénytermelésen belül befejezett termelésről a búza, árpa, zab, lucernaszéna és réti széna, napraforgó, siló- kukorica esetében beszélhetünk. A cukorrépa, a kukorica betakarítása befejezéséhez közeledik. A kertészeti termények közül a szőlő, az alma, a körte, a szilva szürete befejeződött, a sárgarépa és a zöldség betakarítása folyik. A többi zöldségféle gyakorlatilag lefutott, értékesítésük megtörtént, vagy folyamatban van. A késői káposztafélék Helyette más építési feladatot kellett végrehajtani a szövetkézét építő szervezetével. Kisebb építési feladataikat sikerűt megvalósítani. Ennek során tovább javult a tagok szociális ellátottsága, a géptelep biztonsága, • bővült a hideg levegős szénaszárító kapacitás. Az időarányos tervhez képest szeptember 30-án a termelőszövetkezet bevételét 109, kiadását pedig 96 százalékban teljesítette. A bonyhádi Pannónia szövetkezet pénzügyileg stabil, tartozása nincs. d— Fotó: G. K. betakarítása még ezután kerül sorra. A kukorica átlagtermése a tervet előreláthatólag meghaladja, a cukorrépáé viszont attól jóval elmarad, ugyanakkor a cukortartalom meghaladja a korábbi évekét. A zöldségféléknél, a szerződéses mennyiségek átvételénél nehézségek merültek fel, a sárgarépa átvétele jelenleg is vontatott, az ár tekintetében pedig a limit ár alatt történik az átvétel. A zöldségtermesztés ez évben is ráfizetéses ágazat. A szerződéses termelvények átvételi rendszere és az átvételi árak sem serkentik a zöldségtermesztést. Az állattenyésztés színvonalában és termelési eredményeiben is meghaladja az elmúlt évet, így a tervezett árbevételét is túlteljesíti. Részleteiben azonban itt is talál-- ható ingadozás, illetve a tervtől bizonyos mértékű lemaradás. Az állattenyésztésnél is van befejezett termelés — például gyapjú —, de zömében egész év folyamán folyik a termelés, vagy most van a realizálási időszaka. A beruházásokat nem tudták a tervnek megfelelően elvégezni, mert alapjaiban megváltozott a központ megépítésének helye, s ezáltal az egész beruházás megcsúszik. rét- és legelőgazdálkodás gyors ütemű javítása. E feladat megoldásához részben üzemi, részben pedig üzemen kívüli munkák elvégzése szükséges. Az ütemtervet elkészítették, az illetékesekkel — a részfeladatok tekintetében — a megbeszélések megtörténtek. További feladat a meliorációs tevékenység folytatása. Különösen az ez évben . végrehajtott egyesülés újabb meliorációs program beindítását tette szükségessé. A gépesítettség jó közepes szinten áll jelenleg, de közel sem biztosítja minden esetben a gyors, és jó minőségű munkák optimális elvégzését. A gépesítési program alapvető feladata az egyes munkafolyamatok teljes gépesítettségének megoldása. Ennek keretén belül a talajvédelmi, kemizálási, talajelőkészítési, növényápolási, öntözési, betakarítási munkák, az aratás, felszedés, szállítás, szárítás, raktározás és az ezzel kapcsolatos manipuláció korszerű elvégzése a legfontosabb feladat. A nagy gépsorok kialákítása megkezdődött. A megnövekedett feladatok újabb és újabb problémát vetnek fel. Tovább növelik a nagy traktorok számát; a 2 Rába mellé még egyet vásárolnak. Bővítik a kombájnparkot, a 2 John- Deere és a 6 E—512-es mellé újabb két E—512-es kombájnt vesznek. A takarmánybetakarító gépek számának növelésével csak ideiglenesen oldhatók meg a feladatok, később itt is egy nagyobb gépsor beszerzése válik szükségessé. SZARVASMARHA, JUH, HAL Az állattenyésztés fő irányát változatlanul a szarvasmarha-tenyésztés adja — tisztavérben tenyésztett magyartarka, bonyhádi felújított tájfajta, államilag ellenőrzött és engedélyezett törzskönyvezett állománnyal — ezen belül is a tej- és hústermelés. A szarvasmarha-tenyésztés feladata a népgazdasági elvárásoknak megfelelően a tehénlétszám 900-ra történő kialakítása, a tehenenkénti évi 4000 liter körüli, költség- takarékos tejtermelési szint beállítása. A hústermelésnél, helyesebben a marhahizlalásnál a költségek szinten tartása mellett, a napi 1200— 1400 gramm súlygyarapodás elérése és stabilizálása. Itt főleg a már említett mellék- termékeket kell a költségtakarékosság érdekében hasznosítani. Az állategészségügyi helyzet javításával, a ma még igen magas borjúelhullási százaléknak már az 1979-es évben 10 százalék alá kell csökkennie. A juhtenyésztés jelenleg fellendülőben van. Az anyaállomány az elkövetkezendő 2—3 évben 3000-re, míg a VI. ötéves terv időszakában 5000-re növelhető. A juh- hodályok építési munkálatai 1979-ben kezdődnek és a fejlesztési alap függvényében épülnek fel. A legelőkialakítás már az elmúlt évben megkezdődött és a kakasdi területen folytatódik. A halászat a harmadik olyan ágazat, amelyik az állattenyésztésen belül gyors ütemben fejlődik. Az új völgyzáró gát megépítése egységes tófelület kialakítását eredményezte. Az ez évi lehalászás már kezdi bemutatni a növekvő halhústermelés eredményét. A jelenlegi célkitűzés a 12 mázsa halhústermelés hektáronként, de a továbbiakban a 15 mázsás eredményt kell elérni. A VI. ötéves terv időszakában a tófelületet megkétszerezik, s így a 20—25 vagon halhús előállítását elérik. Az előkészületek az új tóegység, illetve völgyzáró gát kialakítására megtörténtek. A fokozatosan csökkenő munkaerő arra készteti a termelőszövetkezetet, hogy a növekvő, minőségileg magasabb szintű feladatokat, a költségtakarékosság messze-' menő figyelembevételével, intenzív technikai, műszaki fejlesztéssel valósítsák meg. A fejlesztési alapot tehát észszerűen, ebben az irányban kell felhasználni. A termelési rendszerek adta technológiát is ennek érdekében kell mozgósítani. Nagy hangsúlyt kell adni az újítómozgalomnak és szervezetté kpll tenni a munkaerő-takarékos technológiai folyamatok alkalmazását, s főleg az állattenyésztésben egységesíteni kell a még mindig nagy kézi munkaerőt lekötő munkafolyamatok gépesítését; a takarmányozást, az istállótrágya- mozgatást és -eltávolítást. GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI TERV A termelőszövetkezet közgyűlése 1978. február 25-én hagyta jóvá az 1978. évi termelési és pénzügyi tervet, s mivel az egyesülés engedélyezi okiratában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elrendelte a távlati fejlesztési tervek összedolgozását, így a módosított, összedolgozott távlati fejlesztési tervet is megtárgyalta és jóváhagyta a közgyűlés. A tervek időarányos végrehajtása összességében jónak ítélhető, részleteiben azonban eltéréseket is mutat. A létszám- gazdálkodás tervszerűségét két tényező zavarja. Egyik, az egyesülés után bekövetkezett kilépések, másik a mindenáron való állományi létszám megteremtése, ami az 1978. évi munkadíjazással szorosan összefügg. A belső problémát az okozza, hogy év elején nagyobb számú kilépés volt, míg a belépések év közben történtek, s így az állományi létszám az 1977. évihez képest csökkent. További problémát okoz, hogy a tagok munka- beosztásuktól függően egyes helyeken nem tudják' teljesíteni az állományi létszám Költségtakarékoson gazdálkodni Az MSZMP Bonyhád városi Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén, Ettig László, a bonyhádi Pannónia szövetkezet elnöke számolt be k Központi Bizottság március 15-i határozatából adódó feladatokról, valamint a szövetkezet ez évi terveinek időarányos végrehajtásáról. A Pannónia szövetkezet jelenleg a megye második legnagyobb tsz-e: területe 6500 hektár, ez év szeptember 30- án 845 tagot számlált, melyből a dolgozó tagok száma 511. Harmincéves múltra tekint vissza a termelőszövetkezeti mozgalom Bonyhád környékén: 1948. november havában alakult az első termelőszövetkezet Istvánmajor- ban. Azóta 11 termelőszövetkezet és ennél jóval több termelőszövetkezeti csoport működött, majd 1973. január 1szont stabilizálni kell a búza és a kukorica termésátlagait. Hosszabb távon búzából az 50, kukoricából 70 mázsás hektáronkénti átlagtermést kell tartani, illetve a területre legalkalmasabb fajták alkalmazásával, a technológiai előírások szigorú betartásával az átlagokat tovább kell növelni. A búza területe 1979-ben 40 hektárral csökken, ugyanakkor az őszi árpáé 50 hektárral emelkedik. Az árpa egyébként kisebb mértékben még mindig szükséges a gazdasági abrakkeverékben, de a háztáji sertésállomány növekedése is nagyobb mértékű árpaigényt jelent. A kukorica és lucerna vetésterületét mintegy 2—3 százalékkal kell növelni. 1978-ban a kukorica vetésterületét a népgazdasági én a még meglévő két bonyhádi és a közigazgatásilag Bonyhádhoz csatolt Majos termelőszövetkezete egyesült, s ezt kiegészítve 1978. január 1-gyel a kakasdi tsz egyesülésével alakult ki a jelenlegi mezőgazdasági szocialista nagyüzem. Az utóbbi húsz esztendőben a mezőgazdasági termelés dinamikusan fejlődött Bonyhád térségében is: a búza és kukorica termésátlaga mintegy 2,5-szeresére, az őszi árpa és napraforgó pedig csaknem kétszeresére növekedett. A tejtermelés megközelíti a 4000 literes évi tehenenkénti hozamot, a hízó marhák csaknem 100 százalékban „A” minőségben értékesülnek exportra. A termelőszövetkezet saját keverőüzemében készít az állatállomány számára tápokat, forró levegős szárítóüzemében lucernát, egyéb zöld takarmányokat, mellék- termékeket dolgoz fel késztermékké, illetve lisztté. A kész-, illetve félkész terméket — takarmánylisztet, pelletet — állatállománya számára a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi kirendeltsége részére és exportra gyártja a tsz. Szárítótevékenysége a saját termények szárítására szorítkozik. A HATÁROZATBÓL ADÓDÓ FELADATOK A növénytermesztés szerkezetében lényeges változást végrehajtani nem kell, vielvárásnak megfelelően már 8 százalékkal növelték. Tovább növelni csak akkor lehet, ha a tagok természetbeni kukoricaterület-igénye csökken. A napraforgó vetés- területe hoszabb távon is 400 hektár marad. Főként a nép- gazdasági igényeknek megfelelően nagy olajtartalmú fajtákat kell termelni, s az átlagtermést mintegy 10—15 százalékkal kell növelni. A cukorrépánál a fő feladat, a jelenlegi cukorbeltartalom megtartása mellett, a 400 mázsa hektáronkénti átlagtermés feletti eredmény elérése. A cukorrépa-termelési szerződést további 2 évre meghosszabbították. A növény- termesztésben a szemes termények szárítás nélküli tárolása, eltartása csak bonyolult módszerekkel oldható meg. Szükséges tehát, hogy a termés volumenének növekedésével a szárítókapacitás is növekedjen. A távlati fejlesztési tervben egy nagyobb teljesítményű szárító megépítését tervezik 1980-ban. A növénytermesztésen belül nagy hangsúlyt kapott a siló- kukorica termesztése. A növekvő állatállomány részére nagy mennyiségű kukorica- szilázst kell biztosítani. A kukoricaszilázs készítése mellett silókukoricalisztet és pelletet is gyártanak, ez évben már a kukoricaszár feldolgozása is folyik. Ezzel a módszerrel szemes kukoricát tudnak felszabadítani értékesítésre. Igen fontos feladat a A gépműhelyben mindig akad munka A fejési átlag 4 ezer körüli Bővül a szerelőcsarnok Bonyhád, Pannónia szövetkezet
