Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

2 NÉPÚJSÁG 1978. november 26. Hétfő: Iránban folytatódnak a heves tüntetések. — Faliújságok jelennek meg a pekingi utcákon, Mao munkás­ságának felülvizsgálatát követelve. Kedd: Megalakul az új portugál kormány, Carlos Mota Pinto elnökletével. — Lelepleződik a spanyol jobboldali tisztek összeesküvése. Szerda: Moszkvában megkezdi munkáját a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. — Andreotti olasz kormányfő Londonban. Csütörtök: Tárgyalások a KGST, valamint a Közös Piac delegációi között. — Nicaraguában az ellenzék meg­szakítja a tárgyalásokat, az amerikai ösztönzésre létreho-, zott közvetítő csoporttal. Péntek: Hat szocialista ország vezetői elítélik a közel- keleti különutas alkudozásokat. — Katonai államcsíny Bo­líviában. Szombat: Feszültség Bej rútban, ülést tartott a PFSZ központi tanácsa, vizsgálat Kairóban az A1 Ahram „kiszí- várogtatási ügyéről”: milyen különbékeszerződés változatot közölt a félhivatalosnak számító lap. A hét 3 kérdése Moszkvában ülést tartott a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé (Képtávírónkon érkezett.) Az elmúlt hét, sőt az elmúlt hetek vitathatatlanul leg­fontosabb eseménye a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének moszkvai ülése. Legutóbb két esztendeje, Bukarestben találkoztak hasonló keretek kö­zött a varsói csúcs résztvevői, s ezúttal nemcsak ezt az igen mozgalmas időszakot tekintették át, hanem sorra vet­ték ellentmondásos világunk legfontosabb tényezőit. A terjedelmes dokumentum — a nemzetközi helyzet plusz és mínusz jeleinek felsorakoztatásával — reális képet ad ar­ról, meddig jutottunk, hol tartunk ma s melyek a béke vé­delmében érdekelt erők legfontosabb teendői. X. Miről tárgyalt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Moszkvában? Az európai biztonság kiteljesedése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az antiimperialista szolidaritás — szin­te címszavakban kifejezve, ezek voltak azok a központi témák, amelyekről Moszkvában mélyreható eszmecserét folytattak a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői. Ami­kor megállapították, hogy az enyhülés mind nyilvánvalóbb hatást gyakorol a világ fejlődésére, de nem szabad szemet hunyni az ellenerők megnövekedett tevékenysége felett sem, óhatatlanul arra a következtetésre jutottak, hogy a kérdések kérdése napjainkban a fegyverkezési verseny korlátozása, lefékezése és teljes beszüntetése. „Az emberiség álma a háborús konfliktusok nélküli életről nem utópia — elérhető és megvalósítható mind­azok közös erőfeszítéseivel, akik készek harcolni érte” — szerepel többek között az üzenet abban a nyolcpontos fel­hívásban, amely a helyzetértékelés nyomán a világ államai­hoz és népeihez fogalmazódott meg. (Ez a kettős címzés ne­mes történelmi hagyomány, hiszen már a hat évtizeddel ezelőtt kelt békedekrétum is egyszerre fordul a népekhez és kormányokhoz, egyaránt sürgetve az államközi kapcso­latokat s a tárgyalások érdekében kibontakoztatható tö­megmozgalmat.) Sokak számára talán valóban utópikusnak tűnhet a háborús konfliktusok nélküli világ, különösen akkor, ha a napi jelentéseket olvassák válságokról, összecsapásokról, feszültséggócokról. De a szocialista országok politikájához mindig hozzátartozik, hogy miközben pontosan elemzik a Megalakult az új portugál kormány. Középen Mota Pinto miniszterelnök. (Képtávírónkon érkezett.) világ adott állapotait, elérhető távlatokat vázolnak fel, olyan célokat, amelyekért lehet, érdemes és kell küzdeni. Mi magyarok jól emlékezhetünk arra, hogy kilenc és fél esztendővel ezelőtt hazánk fővárosából kelt szárnyra a po­litikai tanácskozó testület híres budapesti felhívása: le­gyen Európa az egyenjogú nemzetek termékeny együttmű­ködésének kontinense. Akkor voltak, akik az európai biz­tonságról is elérhetetlen utópiaként szóltak. Természetesen ma sem rendeződött minden, hiszen, éppen Moszkvában mutattak rá a helsinki záróokmány helyes kezelésének, ér­telmezésének, következetes betartásának, valamint a to­vábblépésnek fontosságára. Ám eljutottunk a helsinki ok­mány elfogadásáig s a békeszerető erők ma jobb helyzet­ből, a helsinki szellem védelmében léphetnek fel. Ha a szocialista országok ma döntő fordulat elérését kívánják a fegyverkezési hajsza felszámolásában, nyilván nem rövid távú és könnyen elérhető programot hirdetnek. De ez a tartós és szilárd békeállapothoz vezető út, végig kell menni rajta. A moszkvai állásfoglalás kifejezte, hogyan látják a világot, mit akarnak, mire törekszenek a Varsói Szerződés tagállamai. Ebből a szempontból különösképpen nem lehet közömbös, hogy a NATO téli tanácsülése, amely néhány nap múlva Brüsszelben készít év végi leltárt, mi­lyen választ ad majd a világos kezdeményezésekre. 2. Mi a háttere az Ibériai félszigeten zajló eseményeknek? A madridi Galaxia kávéház eddig jobbára gyümölcsös süteményeiről volt híres, de a héten visszavonhatatlanul bevonult a spanyol politikába is. Itt találkoztak ugyanis azok a jobboldali tisztek, akik összeesküvést szerveztek a hatalom megragadására s különböző elképzeléseket dol­goztak ki, miként ejtik majd fogságukba a királyt, s a mi­niszterelnököt. Minden jel szerint, a december 6-ra hirdetett alkot­mánynépszavazás előtt a különböző spanyol szélsőségesek, megpróbáltak még egy ellentámadást indítani. Szaporod­tak a terrorista akciók, Franco halálának évfordulóján fa- langista emléktüntetés volt, s a fegyveres erők soraiban is fokozódott a mozgolódás. A Galaxia-terv kudarcba fulladt, aminthogy sikerült végre terroristák tucatjait letartóztat­ni, s a Franco-demonstráció is viszonylag elszigetelt ma­radt. A spanyol demokratikus irányzat tehát megerősödve került ki a próbából, csakhogy vannak nyugtalanító jelen­ségek is. Egyes spanyol lapok szerint a századosokat és őrnagyokat lefülelték, de magasabb rangú támogatóik még szabadlábon vannak: egyre több a jelzés, hogy a spanyol hadseregben és csendőrségben nem lenne felesleges az ed­dig mindig elmaradt következetes tisztogatás végrehajtása. A másik ibériai országban, Portugáliában megalakult a második „elnöki kabinet”, Mota Pinto kormánya. Miköz­ben a parlamentben a kommunisták és a szocialisták a mandátumok többségét birtokolják — az új kormány, amely a legjobboldalibb 1974 áprilisa óta, a reakciós ele­mekre támaszkodik. Különösen veszélyes, hogy fokozni kí­vánja offenzíváját a földreform ellen. A portugál politikai képlet mindenképpen bonyolul­tabbá vált. Az új kormány ugyanis csak a szocialisták tar­tózkodásával képes hivatalba lépni, ezzel viszont Soares pártja tovább tolódna jobbra. Ha a kormány nem kapna többséget, még egy elnöki ihletésű kabinetet lehet előter­jeszteni s annak sikertelensége esetén új választást kellene tartani. Ebben az esetben viszont egy hosszú huzavona után, az éppen hivatalban levő, leszavazott kormány készí­tené elő a szavazást, ami ugyancsak rejthet magában ma­Barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Moszkvá­ban hétfőn a Szovjetunió és Etiópia képviselői. Képünkön: Leonyid Brezsnyev és Mengisztu Hailé Mariam az aláírás ünnepélyes aktusán. (Képtávírónkon érkezett.) nipulálási lehetőségeket. A kommunista párt új választáso­kat kíván, de oly módon, hogy azt a négy legnagyobb par­lamenti erő részvételével alakított ügyvezető kormány ké­szítse elő. 3. Hogyan állnak a közel-keleti különtárgyalások? Híresztelésekben és cáfolatokban nincs hiány: most a félhivatalosnak számító kairói A1 Ahram ellen folyik vizs­gálat, hogy a hasábjain kinyomtatott különbéke-szerződés szövege hitelesnek mondható-e vagy — talán nem egé­szen véletlenül — washingtoni források juttatták el a szer­kesztőséghez. A különalku minden bizonnyal tető alá kerül, de most a dramatizálás időszakát éljük. Kairó láthatólag bizonyíta­ni akar a bagdadi bírálat után, hogy „komolyan” veszi az általános rendezést. Izrael azonban még árnyalatnyi en­gedményeket sem akar tenni ebben a vonatkozásban, a Fehér Ház viszont bel- és külpolitikai okokból, valamifé­le egyezséget sürget. így azután nem történt meg az alá­írás a Szadat-látogatás egyéves fordulóján s aligha való­színű, hogy majd a korábban tervezett keretek között zaj­lik, a Sinai-félszigeten, ahol Mózes lehozta volna kőtáblá­kat a tízparancsolattal... Ebben a helyzetben igen lényeges, hogy a bagdadi csúcs határozatai tovább gyűrűznek, összehívták a palesztin parlamentet, élénkül az arabközi diplomácia s hat szocia­lista ország párt- és állami vezetői elítélték a különutas próbálkozásokat, támogatásukról biztosították a bagdadi döntéseket. A közel-keleti rendezés első parancsolata ugya­nis, hogy csak átfogó, e térség valamennyi népének érde­keivel számoló megoldás hozhat hatékony és igazságos békét. RÉTI ERVIN „...Fiirstre emlékezz proletár” Fürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom már­tírja 75 éve, 1903. november 27-én, a Vas megyei Rum községben született. Kereske­delmi iskolai érettségit tett. 1922-től a Ruggyantagyár tiszJtviselőjeként dolgozott, egészen politikai okokból történő elbocsátásáig. Mozgalmi tevékenysége azonban majd 1926-tól válik igazán jelentőssé. Ekikor már a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának tagja és részt vesz a pánt legális fedőszer­vének, a Magyar országi Szo­cialista Munkáspártnak te­vékenységében is. S egyben dolgozik a szociáldemokrata vezetésű Magyarországi Ma­gántisztviselők Szövetségé­ben, ahol a vegyészeti szak­osztály titkára. A Honthy-rendszer erő­szakszervezeteivel való ösz- szecsapást Fürst sem kerül­hette el. 1928-ban kommu­nista propagandaanyagok terjesztésének vádjávad le­tartóztatták, de bizonyítékok hiányában pár nap múlva el­engedték. 1929. augusztusában újra letartóztatják, s hosszú vizs­gálati fogság után két és fél évre ítélik. 1931. januárjá­ban ideiglenesen szabadláb­ra kerül, s rögtön illegalitás­ba vonul. Ebben az évben szeptem­ber 12-én volt az ominózus biatorbágyi merénylet. Egy őrült gyárigazgató sokadik vonatrobbantása 22 halálos áldozatot követelt. Bár a tet­test, Matuska Szilvesztert rö­vid időn belül azonosította a rendőrség, a merénylet után közvetlenül kihirdetett statá­riumot a kormányzat nem vonta vissza. 1932. július 15­én Budapesten a Thék Endre (ma: Leonardo da Vinci) ut­cában azonosították a KMP illegális titkárságának irodá­ját, s elfogták a háromtagú titkárság tagjait, Sallai Im­rét, Fürst Sándort és Killián Györgyöt, valamint a bizott­sággal kapcsolatot tartó Ka­rikás Frigyest, s a későbbi­ekben még harmincöt kom­munistát. A nemzetközi til­takozás ellenére a hírhedt Töreky-tanács alkalmazta velük szemben a statáriumot és kettejüket, Sallai Imrét és Fürst Sándort július 29-én kivégezték. A két mártír emléke a ma­gyar kommunista mozgalom­ban mindig kiemelkedő je­lentőségű volt. Nemcsak helytállásukkal adtak példát a kortárs és következő nem­zedéknek, hanem azzal is, hogy perük megmozgatta Európa, sőt Amerika becsü­letes polgári és haladó köz­véleményét és a fasizmus el­leni összefogás lehetőégének egyik első mutatója is lett.-dérer. Bálványdöntési kísérlet Pekingben Kujcsou tartományi „mun­kások” héttagú csoportja minden eddiginél hevesebb támadást intézett Mao Ce- tung és a kulturális forra­dalom, illetve a jelenlegi re­zsim ellen a pekingi Tienan- men-téren lévő Történelmi Múzeum szomszédságában kifüggesztett, összesen 96 részből álló nagybetűs fali­újságján. A szerzők bejelen­tik a „felvilágosodás társasá­gának” megalakítást, és harcra szólítják Kína egész lakosságát a „feudalista dik­tatúra” megdöntése, vala-1 mint Mao Ce-tung életműve és a kulturális forradalom felülvizsgálata érdekében. A fa'iújság szerzői szerint Kínában a törvénytelenség lett uralkodóvá, bűnözőkké váltak azok, akiknek fel­adata lenne a rend és törvé­nyesség biztosítása. Az igaz­ságolt a képmutatás váltotta fel. Megindult azonban a fo­lyamat, amely „ledönti a bál­ványokat és szétzúzza a né­pet megbénító modern, isten­hitet”. S a bálványokat azok döntik le, akiket eddig a leg­teljesebb mértékben elnyom­tak. „Az elnyomottak és a megalázorttak döntik el a leg­magasabb oltáron lévő bál­ványt is, hogy megszabadul­janak a feudalista bálvány­imádás béklyói,tói”. A faliújságon a következő felhívás olvasható: igazság­szerető és öntudatos kínai munkások, parasztok, tudó­sok, írók, költők, művészek, tanárok és szerkesztők, akik őszintén szeretitek hazátokat, keljétek fel: álljatok bátran csatasorba és harcoljatok az igazságért, a feudalizmus el- ' len! Újra kell értékelni a kul­turális forradalmat. Ki kell mondani, hogy Mao Ce-tung életműve hetven százalékban pozitív, harminc százalékban negatív volt. El kell söpör­ni az ideológiai akadályokat. Végre kell hajtani Csou En- laj végakaratát, a „négy mo­dernizálást”. Fogytán a tö­megek türelme — olvashat^ egyebek között a monstre fa­liújságon. A pekingi lakosság köré­ben ugyancsak nagy érdeklő­dést váltott ki a Kínai Tu­dományos Akadémia egy as­piránsának nagybetűs faliúj­ságja, amelyen a zerző Mao Ce-itungtól vett idézetekkel bizonyítja, hogy a „kulturá­lis forradalom” törvényte­lenségeiért, az egész társa­dalmi, politikai és gazdasági életet megbénító zűrzavarért, az oktatás leállításáért, szá­mos vezétő és értelmiségi meghurcolásáért és haláláért személy szerint Mao Ce-tun- got terheli a felelősség. A szerző szerint Mao Ce-tung maga teremtette meg és fej­lesztette tovább saját szemé­lyi kultuszát és lábbal tipor­ta a marxizmus—leninizmus elméletét az osztályharc és a gazdaságfejlesztés kérdései­ben. (MTI). PANORÁMA BUDAPEST Pénteken, 70 éves korában elhunyt Vihar Béla József Attiia-díjas költő. Temetésé­ről később intézkednek — jelentette be gyászjelentésé­ben a Magyar Írók Szövet­sége és a Magyar Népiköz­társaság Művészeti Alapja. RÓMA Hét merényletet és egy robbantást követtek el Olasz­országban péntekről szom­batra virradó éjszaka. Ró­mában öt rendőrkocsit ron­gáltak meg, Torinóban két pokolgép robbant, Szardínia szigetén pedig ugyancsak egy rendőrtiszt kocsijában tettek kárt, egy nagy erejű dinamittöltettel ismeretlen tettesek. SALISBURY Rhodesiában a gerillahá­ború fokozódása nyomán a kormány pénteken újabb körzetekre terjesztette ki a statáriális törvénykezést, amely az ország területének immár 70 százalékán van ér­vényben.

Next

/
Thumbnails
Contents