Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

1978. november 25. 2 KÉPÚJSÁG Tripoliban magyar—líbiai jegyzőkönyvet írtak alá a két or­szág közötti együttműködés fejlesztéséről. Képünkön: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és kollégája Abu Bakr al-Serif. (Képtáv írónkon érkezett) Szélesedő kapcsolatok Államcsíny Bolíviában A bolíviai hadsereg pén­teken államcsínyt hajtott végre és az első jelentések szerint megdöntötte Juan Pereda elnököt és kormá­nyát. A hatalomátvételt a hadsereg főparancsnoka, David Padilla Arancibia tá­bornok jelentette be hivata­los közleményben. A főparancsnok közlemé­nye szerint haladéktalanul általános választásokat írnak ki, és az ország új alkotmá­nyos elnökét 1979. augusztu­sában fogják beiktatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai ál­lamcsíny a latin-amerikai or­szágban. Mint ismeretes, Juan Pe­reda a nyáron Hugo Banzer tábornokot félreállítva került az elnöki székbe. Szadat és „ellenzéke” Anvar Szadat egyiptomi elnök, hogy a többpárti par­lamenti demokrácia köntö­sébe bújtassa rendszerét, sa­ját maga bábáskodott egy új „ellenzékinek” szánt párt, a „Szocialista munkapárt” megszületésénél. A hivatalo­san csütörtökön megalakult új párt vezetője Ibrahim Mahmud Sukri, aki 1978. májusáig mezőgazdasági mi­niszter volt. A parlament csütörtöki ülésén Szadat, majd több képviselő az alapítódoku­mentumot aláírvia áldását adta az új pártra, amelynek azt a feladatot szánják, hogy „ellenzéke” legyen az év augusztusában létrejött és Szadat vezetése alatt álló Nemzeti Demokrátikus Párt­nak. Az irányítás továbbfejlesztéséről BUDAPEST Gáspár Sándor, a Szakszer- zeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára a Francia Ál­talános Munkásszövetség (CGT) meghívására pénteken Franciaországba utazott, ahol Grenoble-ban az SZVSZ kép­viseletében részt vesz a CGT november 26—december 1. közötti 40. kongresszusán. TOKIÓ A japán kormány úgy dön­tött, hogy megnöveli az árvíz sújtotta Vietnamnak nyújtan­dó élelmiszersegélyt. A kor­mány rizsszállítmányok Viet­namba küldését tervezi. ULÁNBÁTOR Az ulánbátori állami nyil­vános könyvtárban pénteken a magyar könyvtárügy 30 éves fejlődését bemutató ki­állítás nyílt. A KISZ-mb ülése Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a KISZ Tol­na megyei Bizottsága. A megjelenteket — köztük Klein Pétert, a KISZ KB munka­társát — Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte. Az ülés első részében Kri­zsán István, a bizottság tit­kára terjesztette elő jelenté­sét a KISZ irányítási rend­szerének továbbfejlesztésében szerzett tapasztalatokról. A KISZ KB 1975. novemberi ülésének határozata alapján megyénkben is célul tűzték ki, hogy a határozatok szám­szerű csökkentésével, a mód­szertani segítségadás kiszéle­sítésével, valamint az egyes KISZ-vezetők, illetve testüle­tek programalkotó felelőssé­gének növelésével valósítják meg az irányítási rendszer tökéletesebbé tételét. Mint Krizsán István elmondotta, az új irányítási rendszer be­vezetésekor találkoztak aggá- lyoskodókkal is, de ezek vé­leményét a tapasztalatok nem igazolták. Az új irányítási rendszer kiállta a gyakorlat próbáját, ma már csak a ta­pasztalatok összegzésére, a rendszer esetleges tovább­fejlesztésére van szükség. Ezután Gyimesi György, a KISZ Dombóvári városi Bi­zottságának titkára számolt be a dombóvári KlSZ-bizott- ság párttagajánló tevékeny­ségéről, a KISZ IX. kongresz- szüsa óta e munkában ta­pasztalataikról. Mint elmon­dotta, a párttagajánlás a KISZ-tagoknak csupán sző­kébb körét érinti, hiszen csak a KISZ-alapszervezetek leg­aktívabb, a mozgalmi munká­ban legjobban kitűnt tagjait ajánlják párttagfelvételre. Dombóváron egyre nagyobb teret hódít az a szemlélet, hogy a KISZ elsősorban fel­készíti, ajánlja a fiatalt, de a kommunistává nevelés a pártszervezet, a párttagok fel­adata és felelőssége. Végezetül tájékoztatókat hallgattak meg a megyei KISZ-bizottság tagjai a me­gyei ifjúmunkásnapok tapasz­talatairól, a fiatalok uszty- ilimszki hazatéréséről és munkahelyi beilleszkedéséről, valamint az úttörőkonferen­ciák és a gyermekek nemzet­közi évének mozgalmi felada­tairól. IX. magyar békekongresszus Milliók felelőssége Ebben az évben a világ leg­szélesebb társadalmi mozgal­ma, a béke-világmozgalom zászlóbontásának 30. évfordu­lójára emlékezünk. A béke­mozgalom kibontakozására jelentős hatást gyakorolt a II. világháború megrendítő emléke, az a felismerés, hogy a háborút emberek csinálják, tehát az emberek meg is aka­dályozhatják, mert létezik egy szilárd bázis, a szocialista vi­lágrendszer. Az 1978. december 1—2-re összehívott IX. magyar béke­kongresszus mindennek tuda­tában tanácskozik majd, ■ s végzi felelős munkáját. A béke az élet, a társadal­mi haladás létfeltétele, ame­lyet védeni, építeni legszen­tebb kötelessége mindenki­nek, aki felelősséget érez a saját, a családja, hazája és az emberiség sorsáért. Nap­jainkban is ez a felelősség tükröződik azoknak a száz­millióknak az állásfoglalásai­ban. akik határozottan köve­telik a fegyverkezési verseny megállítását, a neutronfegy­ver és más tömegpusztító fegyverek betiltását, a világ válsággócainak felszámolását és szolidaritásukkal segítik a szabadságért, függetlenségért, emberi jogaikért küzdő népe­ket az egész világon. A IX. magyar békekong­resszus minden bizonnyal fel­méri az elmúlt öt esztendő munkáját, a megtett út ta­pasztalatait, hiányosságait és kijelöli feladatainkat a hazai és a nemzetközi tevékeny­ségben egyaránt. Az utóbbi időben az imperializmus je­lentős erői fokozott erőfeszí­téseket tettek a politikai eny­hülés lelassítására, az orszá­gok közötti bizalom, a köl­csönös előnyök alapján tör­ténő együttműködés megza­varására. Az enyhülési folya­matot akadályozva hatalmas propagandakampányt folytat­nak a Szovjetunió, a szocia­lista világrendszer ellen. A fegyverkezési verseny továb­bi fokozására törekedve, a meglévő rendkívül nagy mennyiségű pusztító eszköz mellé új tömegpusztító fegy­verek, új fegyverrendszerek (például a neutronfegyver, a szárnyasrakéta) kifejlesztésé­re és rendszerbe állítására tesznek intézkedéseket. Aka­dályozzák a válsággócok fel­számolását, mérgezik a poli­tikai légkört és támogatják a fasizmus, a fajgyűlölet alap­ján álló rendszereket a Kö­zel-Keleten, Dél-Afrikában, Chilében, Latin-Amerika más országaiban. Az imperialista erők jó tá­mogatóra találtak a kínai ve­zetőkben, akik nagyhatalmi soviniszta hegemóniára töre­kedve, gazdasági, politikai és katonai provokációk egész so­rát követik el a hős vietnami nép ellen, akadályozzák a bé­kés építőmunkát, veszélyezte­tik az ázsiai biztonságot, test­vérháborút szítanak a külön­böző népek körében. A társadalmi haladásért, a békéért küzdő erők az el­múlt években az imperialista törekvésekkel szembeni kö­vetkezetes küzdelemben je­lentős eredményeket értek el. Történelmi jelentőségű győ­zelmet arattak Indokína né­pei, az amerikai imperializ­mussal szemben, felszámolták a fasiszta rendszereket Euró­pában (Görögország, Portugá­lia, Spanyolország), felsza­badultak a volt portugál gyarmatok. Több országban — például — Angolában, Etiópiában, Dél-Jemenben az imperialista támadások elle­nére a társadalmi fejlődés nem kapitalista útján harcol­va munkával érnek el ered­ményeket. Megnövekedett a Szovjetunió, a testvéri szocia­lista országok nemzetközi te­kintélye, amelynek politikai, gazdasági erősítése, egységé­nek továbbszilárdítása meg­felel ezen országok népe^^iz egész emberiség létérdRei- nek. A békéért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemnek a szocialista orszá­gok jelentik a fő bázisát, mert nálunk ez az állami politika egyik alapkérdése. A nemzetközi küzdelemben a haladás erői számítanak ránk, a Magyar Népköztársa­ságra, bíznak bennünk, meg kell felelnünk a bizalomnak. Baranyi Ferenc költő nagy­szerűen fejezte ezt ki: „A világ ránk tekintve arra számít Vállalunk gondjából egy hazányit”. A békéért folytatott küzde­lem formái országonként vál­toznak, tartalmilag azonban a nemzeti békemozgalmak lényegében azonos, vagy ha­sonló célkitűzésekért küzde­nek. Hazánkban a IX. békekong­resszusra készülve is megál­lapíthatjuk, hogy mindenki­nek érdemes áttekinteni az elmúlt öt évben végzett mun­káját. Ha általában, országos méretekben vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor azt is megálla­píthatjuk, hogy a magyar nép békében, biztonságban, nyu­godt politikai légkörben él és dolgozik. Az elmúlt időszak­ban a békés építőmunka ered­ményeként további új gyára­kat, üzemek egész sorát és lakások százezreit adták át, továbbá számos oktatási, kul­turális és szociális intézmény épült fel. Életünk kulturál­tabbá, gazdagabbá, teljesebbé válik. Egyre hatékonyabban érvényesül a szocialista de­mokrácia, erősödik a szocia­lista nemzeti egység. Hazánk­ban is nagyhatású, országos akciók bontakoznak ki a világ válsággócai felszámolásáért, a vietnami, a chilei, az angolai; a palesztin, az arab nép mel­letti szolidaritás kifejezésére, milliók támogatták a BVT II. stockholmi felhívását, a fegy­verkezési verseny megállítá­sát és a leszerelést követelve tiltakoztak a neutronfegyver gyártása és elterjesztése ellen. A kongresszusi beszámoló er­ről a felelősségteljes és ered­ményesen végzett munkáról adhat számot. Meggyőződésünk, hogy né­pünk az igaz hazafiság szel­lemében teljesíti az MSZMP XI. kongresszusán a fejlett szocialista társadalom építé­sére kidolgozott programból adódó feladatokat; ez felel meg egyéni érdekeinknek és szolgálja a béke védelmét is. DR. SÜTŐ GYULA, az Országos Béketanács titkára. Összetűzések és részleges amnesztia Irán katonai kormánya csütörtökön döntő szavazat­többséggé® bizalmat kapott a szenátustól, a parlament fel­ső házától. Azhari tábornok kormányfő a szenátorok előtt ismét megerősítette, hogy ka­binetjét ideiglenes jellegű­nek tekinti. Ugyanakkor a hadsereg feltétlen hűségéről biztosította az uralkodót. A sah pénteken 267 politi­kai foglyot bocsáttatott sza­badon. Több szabadlábra ke­rült fogoly az AP amerikai hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy fogva tartá­suk alatt többször megkíno’z- ták őket. Hivatalos adatok szerint ebben az évben csaknem 3000 politikai bebörtönzöttet engedtek szabadon. A hír- ügynökségek a pénteki ^am­nesztiával” kapcsolatban megjegyzik, hogy a sah ez­zel szeretné lecsillapítani a politikai ellenzéket, hiszen annak egyik legfőbb követe­lése a politikai foglyok sza­badon bocsátása. Mindennek ellenére még mindig több száz politikai fogoly van a börtönökben. Továbbra is érkeznek hí­rek az összecsapásokról. Shirazban az utóbbi három napban legkevesebb 15 halá­los áldozatot követeltek a biztonsági erők és a tünte­tők összecsapásai. Incidense­ket, munkabeszüntetést je­lentettek más helységekből is. Szovjet illetékes szervek és katonapolitikai szakértők véleménye szerint mind Iránban, mind pedig az Egyesült Államokban több mint elegendő tény igazolja, hogy az Egyesült Államok iráni katonai beavatkozásá­nak lehetősége még nem te­kinthető kizártnak — írja kommentárjában az APN New York, ENSZ szovjet sajtóügynökség. An­nál kevésbé, mert az 1959- ben aláírt amerikai—iráni megállapodás értelmében Washington katonai erőket küldhet Iránba ott élő ál­lampolgárainak védelmére. így még érthetőbbé válik a Szovjetuniónak a figyelmez­tetése, hogy bármilyen, fő­ként katonai beavatkozás Irán belügyeibe az országgal határos Szovjetunió bizton­ságának érdekeit is érinti. Szovjet szakértők szerint Iránban jelenleg jóval több mint ötvenezer amerikai ál­lampolgár tartózkodik. Hoz­zájuk számítandók azok is, akik az Iránban létesített katonai támaszpontokon, a három rádióadó- és felderí­tőközpontban, valamint a hadászati távközlési csomó­pontokon tevékenykednek. A kommentár szerint a kö­zelmúltban mintegy négy­ezer CIA-mun,katárs is érke­zett az országba, mégpedig egyáltalán nem az itteni amerikaiak „megmentésére”, hanem a katonai kormányzat megsegítésére, a sah ellenzé­kével vívott harcban. Az amerikai külügyminisztéri­umban szinte éjjel nappal tevékenykedik egy speciális munkacsoport, amely az irá­ni fejlemények legkisebb mozzanatait is figyelemmel kíséri. Ez a „fokozott éberség” nemcsak azzal a 12 milliár­dos kölcsönnel magyarázha­tó, amelyet a sah hadseregé­nek felfegyverzésére fordí­tottak, és nem csupán az Egyesült Államok kőolajim­portjához való tízszázalékos iráni részesedéssel indokol­ható, hanem jóval messzebb mutató politikai-hadászati tervekkel, amelyekben rend­kívül érdekelt mind a Pen­tagon, mind pedig a NATO. Napirenden az izraeli Csütörtökön az ENSZ-köz- gyűlés különleges politikai bizottsága elé terjesztették azokat a határozati javaslato­kat, amelyek az Izrael meg­szállta arab területek helyze­tével foglalkoznak. A határo­zati javaslat elítéli a meg­szállást, azt, hogy Izrael új zsidótelepüléseket létesít eze­ken a területeken, és azt, hogy elnyomja e területek arab lakosságát. A bizottság ülésén a nyu­gatnémet ENSZ-képviselő — a Közös Piac kilenc tagálla­ma nevében — aggodalmá­nak adott hangot, mert a megszálló izraeli hatóságok további új településeket szán­dékoznak létesíteni az arab területeken. megszállás A bizottság vitájában fel­szólalt az iraki küldött is, aki élesen elítélte azt, hogy Izrael meg akarja tartani Jeruzsálem arab részét. Az izraeli ENSZ-képviselő a kü­lönleges politikai bizottság ülésén tagadni próbálta az országa ellen felhozott váda­kat és elutasította a Közös Piac tagállamainak hivatko­zását a genfi konferenciára. Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú bizottságában a nők nem­zetközi évtizedéről folytatott vitában felszólalt Geréb Sán- dorné, a magyar küldöttség tagja támogatta azt a tervet, hogy 1980-ban megrendezésre kerüljön a nők világkonferen­ciája. (MTI) Továbbra is folyik a vita a közel-keleti különbéke meg­kötéséről. Képünkön: Musztafa Khalil egyiptomi miniszter- elnök csütörtök esti sajtóértekezletén az Izrael részéről erősödő politikai „nyomást” kifogásolta. (Képtávírónkon érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents