Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

.sza '•e XXVIII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. november 25., szombat Mai számunkból BANKFIÜK UTÁN (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT RÁDIÓ—TV-MÜSOR (3. old.) VIRÁGTERMESZTÉS MOZDONNYAL Felelős szó a jövőért „Az emberiség álma a háborús konfliktusok nélküli világról nem utópia, ez elérhető és megvalósítható mind­azoknak a közös erőfeszítéseivel, akik készek harcolni érte” — állapítja meg a Varsói Szerződés tagállamai­nak nyilatkozata. A politikai tanácskozó testület két­napos moszkvai ülésének terjedelmes dokumentuma alighanem ezzel az alapvető mondattal sommázható a leginkább. Ellentmondásos világhelyzetben: az enyhülés ten­denciájának egyre nyilvánvalóbb térhódítása és bizo­nyos imperialista körök növekvő aktivitása közepette tekintették át a világ eseményeit a Varsói Szerződés magas szintű párt- és kormánydelegációi, köztük a magyar küldöttség, amelyet Kádár János vezetett. A tanácskozás nyilvánvaló célja tükröződik a nyilatkozat­ban: reális helyzetelemzésből kiindulva programot ad­ni, megszabni a legsürgetőbb teendőket. A szocialista politikai és védelmi integráció csúcs- találkozói mindig nagy figyelmet keltettek szerte a vi­lágon. önmagában ez is jelzi, milyen fontos, megha­tározó szerepet tölt be a Szovjetunió és az európai szo­cialista államok közössége a nemzetközi politikában. Jogos várakozás előzte meg most is a tanácskozást, amely minden tekintetben be is váltotta az öt földrész reményeit. Mindenekelőtt az európai helyzetet tette vizsgálata tárgyává, ami magától értetődő, ha figye­lembe vesszük, hogy a Varsói Szerződés tagállamai föld­rajzilag szorosan ehhez a kontinenshez kötődnek. Arról nem is szólva, hogy a közelmúlt történelme bizonyítja: az európai földrészen kirobbant konfliktusok az egész világot lángba boríthatják. Nem kerülte el a csúcstalálkozó figyelmét a fegy­verkezési verseny alakulása sem. A határozat a többi között hangsúlyozza: „A fegyverkezési hajsza megszün­tetésében lehetőség van határozott előrelépésre. Min­den erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtör­ténjék.” Hasonló állásfoglalással nem először lépnek föl a szocialista országok az imperialista törekvések meg­akadályozására, a hadiipari komplexum kardcsörteté- sének ellensúlyozására. Nyolcvankét javaslattal fordult a második világháború óta a Szovjetunió és a szocialista országok közössége a kormányokhoz, népekhez a kü­lönböző nemzetközi fórumokon — köztük az ENSZ-ben — a leszerelés és a katonai enyhülés előmozdítására. Az egyenlő biztonság alapján — mint a határozat ki­mondja — a Varsói Szerződés tagállamai továbbra is hajlandóak minden területen előrelépni, beleértve bár­mely fegyverfajta csökkentését. Most is — akárcsak a korábbi, két évvel ezelőtti bukaresti tanácskozáson — a Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezésre juttatták, hogy semmiképpen nem tö­rekednek erőfölényre, erőfeszítésük kizárólag a szocia­lista világ védelmi képességének biztosítására irányul. A szocialista országok alapvető feladataiból adódóan a moszkvai csúcs ismételten elkötelezte magát a gyar­matosítás, az imperializmus és az elnyomás ellen har­coló erők támogatása mellett. Az elemzés megállapítja: „Az imperialisták mind gyakrabban folyamodnak olyan módszerekhez, mint ellenségeskedések és konfliktusok szítása a felszabadult országok népei között, fegyverek szállítása és zsoldosok küldése bábjaik segítésére, a hatalmon lévő imperialistabarát rezsimek különféle ka­tonai csoportosulásainak összetákolása... A szocialista országok felléptek és fellépnek e politika ellen, amely szemben áll az emberiség történelmi fejlődésének ob­jektív követelményeivel. A szocialista országok meg­erősítik szolidaritásukat a népek küzdelmével, a gyar­matosítás, az újgyarmatosítás, az imperialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formája ellen.” Nagy nemzetközi visszhangra tarthat számot a csúcstalálkozó nyolc pontban rögzített felhívása. Ebben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Euró­pa és a világ valamennyi államát és népét a leszerelés, az enyhülés sürgető feladatainak az előmozdítására ösz­tönzi. Nem egyszer utal a dokumentumnak ez a be­fejező része arra, hogy a konkrét intézkedéseket, a meg­teendő lépéseket záros határidőn belül elvárja a világ közvéleménye, a népek érdeke. Téved, aki ebből bármilyen sürgetésre vagy netán türelmetlenségre következtet. Egyszerűen arról van szó, hogy a konfliktus nélküli világhoz vezető úton tornyo­suló akadályok leküzdéséhez most, nyomban hozzá kell látni. Mindenfajta időveszteség káros, s csak a „legter­méketlenebb kiadások” — a tömegpusztító eszközök gyártására fordított milliárdok — növekedését segíti elő. Különös fontosságot ad a felhívásnak, hogy a NATO szokásos, decemberben sorra kerülő értekezlete előtt látott napvilágot, kimondatlanul is azzal a szán­dékkal, hogy az atlanti tömb végre felelősségteljes módon reagáljon korunk legégetőbb kérdéseire. A moszkvai nyilatkozat ugyanis ezekre keresett vá­laszt. A világ sorsa iránti aggodalomtól áthatva, a föld­kerekség népei érdekében.’ A jövő század iránti felelős ség tudatában. GYAPAY DÉNES J Elutazott Moszkvából a Kádár János vezette magyar küldöttség Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényt, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatályba lépése óta szerzett egy évtizedes tapasz­talatokra és a módosított Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvény- erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabá­lyozás — amely összhangban van az iparjogvédelem más törvényszintű szabályaival és a nemzetközi együttmű­ködésből fakadó kötelezett­ségeinkkel — 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában mű­ködő pénzintézetek működé­sének előmozdítása érdeké­ben a jogszabály — a szö­vetkezetekről szóló törvény keretei között — megálla­pítja a takarékszövetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról és az átme­neti rendelkezések megálla­pításáról — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — a pénzügyminiszter gondosko­dik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a Győri Tanító­képző Főiskola felveszi a ki­váló pedagógus, Apáczai Cse­re János nevét és a jövőben Apáczai Csere János Tanító­képző Főiskola néven foly­tatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség pén­teken délelőtt látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén és találkozott a magyar kolónia képviselőivel. A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykö­vet köszöntötte. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a kül­döttség üdvözletét a Szovjet­unióban dolgozó magyarok­nak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó részt­vevőivel. Pénteken délután eluta­zott Moszkvából a magyar Losonczi Pál és Németh Károly fogadta a jugoszláv parlamenti delegációt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai pénteken, az Országházban fogadták a jugoszláv nem­zetgyűlés — Dragoszlav Markovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nemzetgyűlése elnö­kének, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezeté­sével — hazánkban tartóz­kodó küldöttségét. A szívé­lyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Péter Já­nos, az országgyűlés alélnö- ke és dr. Vitomir Gasparo- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete. párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség vezető­je Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség búcsúztatá­sára Moszkva kijevi pálya­udvarán megjelent Arvid Pelse, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, az SZKP KB pártellenőrzési bi­A párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget rendeztek a Visegrádi utcában a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Központi Bizottságának először ott­hont adó háznál, a 15. számú épületnél. ■ Az emléktábla előtt dísz­őrség sorakozott fel. A Him­nusz elhangzása után Keres Emil Kossuth-díjas színmű­vész Komját Aladár: Prole­tár Magyarország marsol cí­mű költeményét szavalta el, majd elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának képviseletében Né­meth Károly, az MSZMP KB titkára és Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizott­zottságának elnöke, Konsz- tanityin Csernyenko, a poli­tikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára, Pjotr Gyemicsev, a politikai bizottság póttagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere, Leonyid Szmirnov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Ivan Pav- lovszki közlekedésügyi mi­niszter, az SZKP KB tagja, Oleg Rahmanyin, a KB pót­tagja, a központi bizottság osztályvezetőjének első he­lyettese és Gennagyij Ki­szeljov, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese. Jelen volt dr. Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe és a nagykövetség több vezető munkatársa. ságának tagjai koszorúzták meg az emléktáblát, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Szegeczkiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja. Elhelyezte a megemlékezés virágait a párt és a munkásmozgalom több, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett harcosa, a főváros dolgozói­nak és fiataljainak számos képviselője. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A jubileum alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának fa­lán elhelyezett emléktáblá­nál, amely a KMP megala­kulásának színhelyét jelöli. Hatvanéves a KMP Koszorúzási ünnepség Az utolsó fordulók Lakásátadás * Dalmandon A Dálmandi Állami Gaz­daságban tegnap adták át az újonnan elkészült szolgálati lakásokat. A gazdaságban régóta folyik a régi cselédla­kások felszámolása, s új ott­honok építésével a fiatál dolgozók letelepedésének elősegítése. Ennek a folya­matnak egyik jelentős állo­mása, hogy újabb húsz la­kásba költözhettek be a gaz­daság dolgozói. A beköltözők javarésze harmincöt éven aluli fiatal, és már régebben dolgozik a gazdaságban. Az újonnan beköltözők közel fele a külső kerületekből jött a központba, valamennyien fi­zikai dolgozók. A Vörös­marty utcában most átadott házakkal szemközt már épül­nek az újabbak. Az állami gazdaság 1971-től összesen 96 szolgálati lakást épített. A gazdaság támoga­tásával épült, illetve vásárolt lakások száma 12 év alatt 180-ra gyarapodott. Évődve, hagyományos eszközzel, kézzel dobálják pótkocsi ra a cukorrépát a pári üzem­egységben. (Pári magazin a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents