Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

1978. november 24. Képújság 3 Pártunk hat évtizede ■ örténelmünk aranybe­tűs évfordulójára em­lékezünk. A s^pcialista forradalmak hajnalán, a lenini eszme ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. no­vember 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxiz­mus—leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosz­tályunk, dolgozó népünk ne­héz, küzdelmes harcát az igaz­ságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november vé­gén, amelyre illettek Marx­nak és Engelsnek „A Kom­munista PártKiáltványá”-ban, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogal­mazottak: „az osztálypártban kommunisták tömörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leg­határozottabb, szüntelen to­vábbhaladásra ösztökélő ré­szét alkotják: az elmélet te­rén a proletariátus többi tö­megeivel szemben az az elő­nyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltéte­leivel, menetével és általános eredményeivel.” ártunk 1918 őszén for­radalmi helyzetben ala­kult meg. 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Oszt­rák-Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november kö­zepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szaba­dabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre ke­rült a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a mun­kásosztály kivívja a hatal­mat, új, nem szociáldemok­rata pártra volt szükség. Ma. hatvan év távlatából tisztelettel emlékezünk azok­ra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkás- osztály forradalmi élcsapatát, a kommunista pártot létre­hozták: a baloldali szociál­demokratákra, a forradalmi szocialistákra; és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­ban részt vett és Szovjet- Oroszországból hazatért ma­gyar internacionalistákra. A budapesti Városmajor ut­ca 42-es számú házban össze­gyűlt három forradalmi cso­portba tartozók, akik létre­hozták a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját, a szocia­lista forradalom megvívásá­nak szükségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba véte­lével visszaadná elvesztett hi­tét, de elvesztett munkaked­vét is az emberiségnek. El­érkezett tehát az ideje a szo­cializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magá­ban, ezért a megvalósításért síkraszállni.” itkán adódik a törté­nelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunis­ta párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesü­lésével győzött a proletár­forradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként, fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi— lenini felfogást, hogy a pol­gárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési, államépí­tési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanácsköz­társaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanács- köztársaság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sá­toraljaújhelyen, Pápán, stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoz­tató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb föld­birtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megja­vítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vö­rös Hadsereget. Nagy lendü­lettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létre­hozásához. ' ' magyar munkásosztály m tette — pártja vezeté- sével — egyben nagy ——* jelentőségű internacio­nalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista for­radalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet-Oroszországnak. Lenin szavaival szólva „a va­kot is látóvá tette”, s bebizo­nyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet törvény- szerűsége. A fiatal Tanácsköztársaság­nak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első percektől fegy­veresen is meg kellett védel­meznie a magyar proletár- diktatúrát. Az imperialista hatalmak nem tűrték, hogy Szovjet—Oroszország mellett még egy munkásállam le­gyen, és felhasználva a ro­mán, a csehszlovák és a jugo­szláv burzsoá kormányt, ka­tonai intervencióba kezdtek. A Tanácsköztársaság igen ne­héz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több mint három­szoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdik­tatúra. az ország függetlensé­ge védelmében, sikereket tu­dott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a fel­szabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták ki­kiáltották a Szlovák Tanács- köztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres had­járata? Abból, hogy a Ta­nácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. —1 gyidejűleg harcolt a '|gv nemzeti önrendelkezé­siéi: sért és a proletárforra- dalom vívmányainak megvédéséért. „A háború, amelyet ti viseltek, az egyet­len jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyo­mottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkás- osztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben lévő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Had­sereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Horthy- rendszer. A magyar proleta­riátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt ille­gális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az ország­ban az első kommunista pro­pagandaanyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt. A húszas évek közepén még legális fedőszervet, a gyorsan népsze­rűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitás­ban működő kommunista párt tevékenységének ki­emelkedő aktusa volt az 1930. szeptemberi budapesti meg­mozdulás, ahol újra százezre­ket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos letartóz­tatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésé­nek kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás el­len, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szov­jetellenes háború haladékta­lan befejezése érdekében, a független, szabad, demokra­tikus Magyarország megte­remtése mellett, az antifasisz­ta egységfrontért. miért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4- ével, hazánk felszaba­dításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva-várt felszabadulást, né­pünk előtt megnyílt a fel- emelkedés, a szebb, boldo­gabb élet lehetősége. A kis létszámú illegális kommunis­ta pártból néhány hónap alatt több tízezres, számottevő po­litikai erőt képviselő, szer­vezetileg egységes marxista— leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezdetétől mu­tatni tudta a magyar népnek a háború okozta összeomlás­ból a kivezető utat, s meg­hirdette: lesz magyar újjá­születés! A KMP 1945 májusi országos értekezlete határo­zatainak megfelelően küzdött a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok államosítá­sáért. A kommunisták java­solták a 3 éves tervet, ők vol­tak, akik kidolgozták a szo­cialista átalakulás program­ját, megteremtették a jó fo­rintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a mun­kás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépíté­sében, a szocializmus alap­jainak lerakásában, a prole­tárdiktatúra megszilárdításá­ban. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultusz­ból eredő elméleti és politi­kai hibákat az ellenség ki­használta, s 1956-ban ellen- forradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, interna­cionalista segítségével lever­ték az ellenforradalmat, s or­szágunk, népünk újra elindul­hatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkás- paraszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallat­lan anyagi és politikai káro­kat okozott. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. ,.A párt összes egészséges erőire tá­maszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szer­vezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar for­radalmi munkás—paraszt kormány és az MSZMP létre­jötte és világos programja gvökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenysé­gét olyan sikerek fémjelez­ték. mint a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének be­fejezése. a szocialista társa­dalom alapjainak lerakása, az életszínvonal állandó emelé­se. a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása. a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kez­dete. A felszabadulást követő év­tizedekben tehát hazánk — pártja vezetésével — nagy utat tett meg. épünk áldozatos mun­kájának eredménye­képpen a háború előt­tihez képest öt és fél­szeresére nőtt a nemzeti jö­vedelem, több mint tizenkét­szeresére az ipar termelése. A mezőgazdaság kisebb terü­leten lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Az ország állóeszköz-áHománya majdnem négyszeresére emel­kedett, s körülbelül 70 száza­lékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamos energiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az or­szágépítő munka eredményei nyomán gyökeresen megvál­toztak a lakosság életkörül­ményei. Sikeresen munkál­kodunk a kulturális felemel­kedés feladatainak megoldá­sán. ddig elért * eredménye­inket húzta alá a Köz­ponti Bizottság 1978. áprilisi ülése, megálla­pítva: az élet minden fő te­rületén, a politikai, a gazda­sági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való átté­rés és a számunkra nehezeb­bé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő al­kalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát, ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építő­munka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődé­sünk minőségi tényezőit, el­sősorban a gazdasági egyen­súlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell aláren­delni. Ha erőinket célirányo­san összefogjuk, akkor meg­teremtjük annak feltételét, hogy közös erőfeszítéssel meg­őrizzük népünk elért élet- színvonalát és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyé­nek alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építé­sében tanúsított magatartásá­val, igazi szocialista hazafisá- gával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacio­nalizmus eszméjének és gya­korlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szov­jetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagálla­maival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világmére­tű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk hatévtizedes fenn­állása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizo­nyult, olyan forradalmi erő­nek. amely üldöztetéssel, ká­ros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően vál­toztatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet fel- emelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét. S hogy ez így lehetett, annak is köszön­hető: pártunk a nép szolgá­latában lett a nép vezetője. A párt 60 éves története so­rán mindig küzdött a töme­gek megnyeréséért, úgy ha­tott a dolgozók eszére és szí­vére, hogy tanult is a töme­gektől. Ezért van pártunknak tekintélye, ezért építi nap­jainkban a magyar nép tet­tekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP meg­alakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az akkor kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. ártunk születésnapján büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra. s meghajtjuk a kegyelet zászlaját az előző kommunis­ta nemzedékek előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes elterjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. év­fordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küz­deni! Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki.” FODOR LÁSZLÖ, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Terven felül 5000 tonna szén A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében dol­gozó szocialista brigádok vállalták, hogy az éves terven felül — amely 260 000 tonna — 5000 tonnával több jó minőségű feketeszenet termelnek ki. A szocialista bri­gádok közül is kiemelkedik a Mező Imre és a Gagarin brigád, amelyek már több ízben kaptak kiváló munká­jukért kitüntető címeket. A képen: a Gagarin szocialista brigád. Jó befektetés a tudás Aranyra pályáznak Már a bemutatkozáskor nagy taps jutalmazta a pári népi együttes fellépését Azaz, akkor 1972. október 14-én még csak énekkar volt: hat férfi és hat inő énekelt dr. Kurt Pettermann lipcsei professzor előtt, aki magne­tofonra rögzítette a páriák Dél-Németországból hozott dalait. Mindössze egy hóna­pos gyakorlás után aratták az első sikert Lehr János tsz-főkönyvelő-helyettes ve­zetésével. Később három párból tánc­csoport alakult, amelynek tagjai 1974-ben Tamásiban egy tízperces műsorral lép­tek a közönség elé. Nagy si­kerrel. E siker is hozzájárult ahhoz, hogy a tánccsoport újabb négy párral gyarapo­dott, sőt megalakult az együttes zenekara is. Hétta­gú sramlizenekar. Eddigi szereplésükkel megszerezték a bronz-, illetve az ezüst­érmet. Nem titkolják: na­gyon szeretnének aranyér­mesek lenni. Műsorukat sokan látták már. Volt tv-felvételük is, de büszkék arra is, hogy amikor Magyarországon tar­totta ülését a Szakszervezeti Világtanács, akkor a világ minden részéből származó küldöttség kereste fel Párit. Az együttes félórás műsort tervezett, amiből másfél órás lett. Szüntelenül újrázniuk kellett. A végén már a kül­A pári néptánccsoportban a legkisebbek is ápolják őseik kultúráját dötitség tagjai is táncra per­dültek. Sikernek könyvelik el azt is, amikor egy NDK-beli tá­bornok járt Pártban és távo­zásakor úgy nyilatkozott: Magyarországon a legszebb, legnagyobb élménye a pári­ák próbája volt. Tetszett ne­ki, hogy magyarok—németek együtt táncolnak, együtt éneklik a régi, náluk is is­mert német népdalokat. „Csodálatos, ahogy Páriban megőrizték a Németország­ból magukkal hozott kultú­rát!” — mondta. Az együttes azóta megfia­talodott. Nincs hivatásos koreográ­fusuk, énekkarvezetőjük. Lehr János főkönyvelő-he­lyettes vezetésével pontosan úgy adják elő táncaikat, da­laikat, ahogyan dédapáik, nagyapáik, apáik átmentet­ték, megőrizték azokat az utókornak. Ott jártunkkor egy meghí­vót mutattak: Siófokra hív­ták őket egy bemutatóra. A bemutató holnap lesz. A pá­riák műsorát a Magyar Te­levízió pécsi körzeti stúdió­ja is rögzíti. Páriban nemcsak a múltat ápolják nagy szeretettel. Egy 1968-ban megjelent ri­portunkban nyilatkozó pári fiatalok között akadt olyan is, aki slágerénekes akart lenni. Az ő vágya nem telje­sült. A más pályákra készü­lőké igen. Barkóczi István, a pári erdészet vezetője össze­gyűjtötte: az elmúlt harminc évben hány ember szerzett diplomát ebből a kis község­ből. Nem kevesebb, mint 38 fiatalból lett orvos, állator­vos, mérnök, pedagógus... Páriban jó befektetésnék tartják a tanulást. A szeré­nyen élő szülők, akik min­dig az erdő és dombok szo­rításában éltek, mindig bel­terjes gazdálkodásra töre­kedtek felfedezték —• a tudás megszerzésével is ki lehet szabadulni e szorításból. E kitörésre volt példa ko­rábban is. Sok volt itt a mes­terember: kőműves, ács, te­tőfedő... Ma is szakmát ta­nulnak a gyerekek. Csak magasabb képzettséget igény­lő szakmát. Autószerelők, televízió-szerelők lesznek. Qk már nemcsak a belter­jes gazdálkodással teremtik meg a biztos jelenüket, a tu­dás, a szakma fegyverével is küzdenek a jövőért. (A Pári Magazin lapunk holnapi számában jelenik meg).

Next

/
Thumbnails
Contents