Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 272. szám
1978. november 18. nhÉPÚJSÁG 3 Kádár János befejezte franciaországi látogatását (Folytatás a 2. oldalról Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Magyar-francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard d’Estaing- nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre- ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügyminiszter és Louis de Gui- ringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvétő célokban, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság és Franciaország nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló közvetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszteletben tartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek, vagy sem. Magyar- ország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyek- be történő beavatkozás minden formáját. II. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásával, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyeztek, másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valóra váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzései megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. — A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. III. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar- francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket az együttműködés erősítésének és újabb területekre történő ki- terjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad országaik gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítják a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét. Örömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítás- technika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Francia- ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra is támogatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacokon. E célból kívánatosnak tartják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének. ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Énnek érdekében szükségesnek tartják a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Faddon (Folytatás az 1. oldalról). a két nép, a két párt, a két megye közötti barátság éltetésével fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét. A beszédeket követően meleg szavak kíséretében adta át a Gagarin szocialista brigád ajándékát Puskás János, a faddi Lenin Termelőszövetkezet elnöke Homjakov elvtársnak. A Gagarin szocialista brigád a maguk készítette fém Szabadság-szoborral ajándékozták meg a Tambov megyei pártküldöttséget, Homjakov elvtárs viszonzásként egy. a népek barátságát jelképező rézdomborítást adott át Puskás Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének. A nagygyűlést rövid kultúrműsor követte, majd az úttörő fúvószenekar eljátszotta az Internacionálét. A forró hangulatú magyar—szovjet barátsági nagygyűlést követően a vendégek autókba szálltak és megtekintették a kivilágított KISZ- tábort és üdülőtelepet Dombodban. VENDÉGEINK TAMÁSIBAN ÉS BONYHÁDON Tambov megyei vendégeink pénteken kora reggel indultak dr. Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében Tamásiba. Tamásiban a Phylaxia tamási gyáregységében János Jeromos, a tamási járási párt- bizottság első titkára és Herceg József gyáregységvezető fogadta és tájékoztatta a külra, hogy a Szovjetunióból cipőikre nagyon kevés reklamáció érkezett. Zsúfolt programjuk következő állomása a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet volt. Itt Ettig László tsz- elnök és Borbély József párttitkár tájékoztatása alapjárt ismerkedtek meg a közös gazdaság történetével, eredményeivel, célkitűzéseivel. A tájékoztatást követően vendégeink megtekintették a Pannónia Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepét. A Tambov megyei párt- bizottság tagjai a délutánt Szekszárdon töltötték. Az esti órákban a két megye vezetői, élükön A. A. Homja- kovval, a Tambov megyei pártbizottság első titkárával és K. Papp Józseffel, a megyei pártbizottság első titkárával értékelték a tapasztalatokat és meghatározták az 1979. évi feladatokat. Megállapították: a küldöttség látogatása mindkét fél számára hasznos volt, elősegítette a két megye barátságának erősítését, segítette a mindkét megyében jelentkező politikai, gazdasági feladatok jobb megoldását. A megbeszélésen elhatározták, hogy tovább mélyítik és bővítik a két megy« testvéri kapcsolatát. A tanácskozás után rövid nyilatkozatot kértünk A. A. Homjakov elvtárstól, a Tambov megyei pártbizottság első titkárától, a küldöttség vezetőjétől. A. A. HOMJAKOV ELVTARS NYILATKOZATA — Megyénk dolgozói, lapunk olvasói figyelemmel kísérhették a Tambov megyei pártküldöttség munkáját, (látogatásait. — Kérjük, mondjon néhány szót arról: hogyan érezték magukat nálunk és milyen érzésekkel távoznak Tolna megyéből? — Az első kérdésre azt válaszolhatom : nagyon jól éreztük magunkat a baráti Tolna megyében, ügy, ahogy jó, igaz barátok között érezheti magát az ember. — Hogy milyen érzéssel megyünk haza Tambovba? Nagyon nagy megelégedettséggel Utazunk haza. Nagyon elégedettek vagyunk azzal, amit itt láttunk. Láttuk, hogy jó murikat végeznek Tolna megyében a magyar—1 szovjet barátság ápolása, elmélyítése érdekében. Jó termelési eredményeket láttunk ott, ahöl jártunk. Sok olyan dologgal találkoztunk amelyek nálunk is hasznosíthatók — mondotta A. A. Homjakov. A Tambov megyei párt- küldöttség ma a reggeli órákban elutazik Budapestre. A Bonyhádi Cipőgyár mintatermében Homjakov elvtárs egy szovjet exportra készült cipőt nézeget döttség tagjait, akik nagy érdeklődést tanúsítottak a VEPEX-eljárás iránt. Sok kérdést tettek fel mind a beszélgetés, mind az üzemlátogatás során. Herceg József gyáregységvezető részletesen válaszolt a kérdésekre és megjegyezte: „Hamarosan szovjet miniszterhelyettes látogat a gyáregységbe. A Szovjetunióban is egyre nagyobb az érdeklődés a VEPEX- eljárás iránt.” Tamásit elhagyva Bonyhád felé vette az irányt a küldöttség autókaravánja. Bonyhá- don a cipőgyárban Mátyás István, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs János, a bonyhádi városi tanács elnöke és Tréber Tibor, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója köszöntötte és tájékoztatta a Homjakov elvtárs vezette pártküldöttséget. A tájékoztatás után a vendégek megtekintették a Bonyhádi Cipőgyár mintatermét, ahol külön polcokon mutatták be azokat a mintakollekciókat, amelyekből a Szovjetunióba exportálnak. Tréber Tibor, a gyár igazgatója elmondta a küldöttség tagjainak: termékeik 50 százalékát a Szovjetunióba exportálják és büszkék arA nagygyűlés után a termelőszövetkezet szocialista brigádjainak vezetői kérték a pártküldöttség tagjait: írjanak emléksorokat a brigádnaplóikba.
