Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

1978. november 17. Kádár János Párizsban Kádár János csütörtökön felkereste a párizsi városházát, ahol Jacques Chirac polgármester és felesége köszöntötte. (Képtávírónkon érkezett.) n KMP CO éue Moszkva ba n (Folytatás az 1. oldalról). Befejezésül megállapította: őszinte óhaja, hogy sikerrel járjon Kádár János párizsi látogatása, mozdítsa elő a két ország kapcsolatainak el­mélyítését, és országaink történelmi, kulturális és szellemi öröksége járuljon hozzá a béke és az igazság Európájának megteremtésé­hez. Jacques Chirac szavaira válaszolva Kádár János többek között a következő­ket mondotta: — Örömmel jöttem ebbe a nagymúltú, hagyományok­ban gazdag, nevezetes és szép városba. Élek az alka­lommal, s átadom Önöknek, fővárosuk lakóinak és veze­tőinek a magyar főváros, Budapest lakosságának és vezetődnék üdvözletét. Párizs nagy szerepet ját­szott a magyar szellemi és kulturális életben. Sok alko­tás, művészi irányzat, amely innen indult világhódító út­jára, a mi hazánkban is visszhangra és követőre ta­lált és sok magyar alkotó­nak adott otthont a múlt­ban a francia főváros. Közös múltat idéz a mun­kások és az ellenállók Pá­rizsa is. A századfordulón, az I. világháborút követően itt keresett menedéket és munkát sok hazánkfia, a II. világháborúban itt harcoltak vállt váltnak vetve a ma­gyar és a francia antifasisz­ta ellenállók. Közös múlt, hogy mindkét főváros közvetlenül is sokat szenvedett a második világ­háborúban. Amikor a máso­dik világháború után a ma­gyar—francia kapcsolatok fejlődésnek indultak, a két főváros, Párizs és Budapest is felvette egymással a kon­taktust, közvetlen érintke­zés kezdődött képviselőik között. E találkozások hasz­nos tapasztaltokkal jártak, s az együttműködés tovább­fejlesztése mindkét főváros­nak érdeke. Az országépítő tevékeny­séghez békére van szükség. A magyar kormány 'kitartó­an az új háború veszélyének elhárításán, az enyhülés megszilárdításán fáradozik. Jelenlegi utam is ezt a célt szolgálja. Mind a magyarok, mind a franciák sokat szen­vedtek már háborúktól, bé­kés, alkotó munkát akarnak. Ebben biztosan egyetértünk és együtt is működhetünk. A Francia Köztársaság elnö­kével, s más felelős ténye­zőivel folyó tárgyalásainkon a francia—magyar jó vi­szony fejlesztését, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolataink bővítését kívánjuk elősegí­teni. Polgármester úrnak és va­lamennyi munkatársának sok sikert és jó egészséget kívánok felelősségteljes te­vékenységükhöz. Kívánom, hogy Párizs városa, az em­beri kultúra, a szellemi kin­csek egyik évszázados köz­pontja ne ismerje többé a pusztítást, a viszontagságo­kat, békében fejlődjék és virágozzék tovább, lakói jó­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a párizsi magyar nagykövetsé­gen találkozott Georges Mar- chais-val, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárával. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón Georges Marchais hangsúlyozta, hogy Kádár Já­nos franciaországi látogatása jelentős állomás a magyar— francia kapcsolatok fejlődé­sében és a helsinki záróok­mány szellemében hozzájárul az európai béke és biztonság erősítéséhez. Mindketten aláhúzták, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Francia Kommu­nista Párt továbbra is élő­iéiben éljenek — mondotta válaszbeszéde végén Kádár János. A városházáról az MSZMP KB első titkára és kísérete a közeli Notre-Dame-hoz, a hí­res gótikus székesegyházhoz hajtatott, majd a Chaillot- palota teraszáról — ahonnan a legszebb kilátás nyílik az Eiffel-toronyra — a város­képben gyönyörködött. Innen Kádár János útja a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gére vezetett, és itt találko­zott a párizsi magyar kolónia képviselőivel. mozdítja a Magyar Népköz- társaság és a Francia Köztár­saság együttműködésének el­mélyítését és kiszélesítését. Kifejezésre juttatták, hogy mindkét párt továbbra is kö­vetkezetesen harcol az enyhü­lésért, a népek békéjéért, ba­rátságáért. Kádár János és Georges Marchais megállapította, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Francia Kom­munista Párt kapcsolatai a kölcsönös szolidaritás és együttműködés jegyében, eredményesen fejlődnek. A zsúfolt program befeje­zéseként este Raymond Barre miniszterelnök és felesége vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. Magyar-olasz parlamenti tárgyalások Csütörtökön az Országház­ban megkezdődtek a hivata­los magyar—olasz parlamen­ti tárgyalások. A magyar tárgyalócsopor­tot Darvasi István, az ország- gyűlés külügyi bizottságának titkára vezeti, az olasz sze­nátus és képviselőház közös tárgyalócsoportját pedig dr. Carlo Russo, a képviselőház külügyi bizottságának és az Interparlamentáris Unió csoportjának elnöke. Közős nyilatkozat Az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nem­zetközi szeminárium harma­dik napján, csütörtökön is plenáris ülésen 'tanácskoztak az európai országok nőszer­vezeteinek és szakszerveze­teinek képviselői a Géllért szállóban. Tizenhatan jelent­keztek szólásra. Az első két napon 30-an fejtették ki vé­leményüket a nők egyenjo­gúságának érvényesüléséről, az azzal kapcsolatos tenniva­lókról. A vitát Mirjam Vire-Tuo- minen, az NDN és Daniela Kubatova, a Szakszervezeti Világszövetség képviselője foglalta össze a délután fo­lyamán. Ezután közös nyi­latkozatot fogadtak el a sze­minárium résztvevői. Tegnap a megyei művelő­dési központban ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa, amelyen részt vett Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára is. Az ülésen Deli Sándor titkár előterjesztésé­ben megvitatták az üzemi demokrácia továbbfejleszté­sére hozott 1018/1977. MT— SZOT számú határozat végre­hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést. A vállalati szakszervezeti Ünnepélyes keretek között nyitották meg csütörtökön Moszkvában a Központi For­radalmi Múzeumban azt a kiállítást, amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és szovjet testvérszervezete együttesen készített a Kom­munisták Magyarországi Pártja létrejöttének 60. év­fordulójára. Ott van a bemutatott tár­gyak között Kun Béla belé­pési nyilatkozata az Orosz- országi Kommunista (bolse­vik) Párt magyar tagozatába. Sok emléktárgy idézi fel a magyar internacionalisták emlékét. Külön tárlóban sze­repel például egy vászon­darabra írt futárigazolvány, amelyet a ' Magyar Tanács- köztársaság egyik illegális fu­tárának adtak ki: a futár a frontvonalakon át kísérelte meg az átjutást a Vörös Had­sereg csapataihoz. Sok érde­kes dokumentumot mutatnak be ismert magyar forradal­márokról, így Zalka Mátéról, a spanyol polgárháború le­gendás Lukács tábornokáról. A kiállítás megnyitásán nagy számban vettek részt a forradalmi harc veteránjai, a Magyarország felszabadításá­ért vívott harcok katonái. Ott voltak a moszkvai dolgozók képviselői, az SZKP KB, a Harminc éves az MSZMP KB Párttörténeti Intézete. Az évfordulót csütörtökön ünne­pelte az intézmény, amelyen Övári Miklós, az MSZMP PB szervek döntési hatáskörébe tartozó jóléti alapok kulturá­lis és sportcélokra történő fel- használásáról szóló jelentést Horváth Géza titkár terjesz­tette a tanácsülés elé. Egyed Mihály vezető titkár a SZOT 1978. október 6-i ülé­se állásfoglalásáról tájékoztat­ta az SZMT tagjait. * A kulturális költségek ala­kulását 32 üzemben vizsgál­ták, s ezek az adatok kerül­tek a tanácsülés elé. Eszerint külügyminisztérium, az SZKP moszkvai városi pártbizottsá­ga felelős munkatársai. Tamara Golubcova kulturá­lis miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében hangoztatta: ez a kiállítás nemcsak a ma­gyar kommunisták pártja, a nemzetközi munkásmozgalom harci osztaga történetének ál­lít emléket, hanem egyúttal jelképezi azt a megbontha­tatlan, testvéri barátságot is, amely a magyar és a szovjet népet, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a Szovjet­unió Kommunista Pártját ösz- szeköti. Magyarország moszkvai nagykövete, dr. Szűrös Má­tyás tolmácsolta a kiállítás rendezőinek, a megnyitó résztvevőinek -az MSZMP Központi Bizottsága üdvözle­tét. Hangsúlyozta: külön öröm, hogy a KMP megala­kulása 60. évfordulóját együtt ünnepli meg a magyar és a szovjet nép. A Kommunisták Magyar- országi Pártja létrejöttének első perceitől kezdve össze­kötötte harcát a nemzetközi munkásmozgalom többi osz­tagával, mindenekelőtt a szovjet kommunisták pártjá­val — hangoztatta a többi között. (MTI) tagja, a KB titkára a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit. a felhasznált összeg az idén eddig valamivel több mint egymillió-kétszázezer forint volt. Ismeretterjesztésre hoz­závetőlegesen 12, kirándulá­sokra 200, társadalmi ünnep­ségek rendezésére 350 ezer forintot fordítottak. A többi egyéb célokat szolgált. Sportcélokra az idén vala­mivel több mint 1 millió 300 ezer forint jutott. A legma­gasabb összeget, több mint kétszázezer forintot a tömeg­sport támogatása ra adták. Kádár-Marchais találkozó Ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa A Párttörténeti Intézet ünnepsége Szó vjet-amerikai viszony Fegyverkezés vagy leszerelés ? LAPZÁRTA DUNAÚJVÁROS A politikai megfigyelők az utóbbi időben már azt fon­tolgatják Nyugaton: mikor és pontosan hol lesz a követke­ző szovjet—amerikai csúcs, amelyen végre aláírás kerül­het a SALT—II. dokumentu­mára. Igaz, a vagy hatvan­oldalas okmányban még öt­százaléknyi szövegről vitat­koznak a felek, de szovjet és amerikai magas rangú diplomaták és politikusok megnyilatkozásaiból kivehe­tő: ezt az akadályt a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozásának útjából — köl­csönös jóindulattal — el le­het hárítani. Aligha vitatható, a szov­jet—amerikai viszony kulcs- problémáját a leszerelési kér­dések jelentik. Méghozzá olyan kérdéscsoport ez, amely szoros összefüggésben van a két nagyhatalom bonyolult és kiterjedt kapcsolatrendsze­rének többi tényezőjével is. Ebben a sokoldalú és végtele­nül bonyolult rendszerben ki­emelt helye van a hadászati fegyverek korlátozásának. Ez nem véletlen, hiszen a SALT éppen azokról a pusztító esz­közökről szól, amelyek ma már olyan potenciált képvi­selnek, amely a földi élet tel­jes megsemmisülésével fe­nyeget. Ugyanakkor a Szovjetunió és az Egyesült Államok több más témában is tárgyaláso­kat folytat: így mind a két nagyhatalom résztvevője a bécsi közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési meg­beszéléseknek, tárgyalnak a kozmikus hadviselés betiltá­sáról, a fegyvereladások kor­látozásáról és az Indiai-óceán biztonságának kérdéseiről. E problémák összefüggése nyilvánvaló, s aligha vitatott, a legkényesebb és legégetőbb ügyek egyike a közép-európai térség biztonságával kapcso­latos. Ismeretes, hogy az idén tavasszal a szocialista orszá­gok olyan javaslatot terjesz­tettek a' tanácskozás elé, amely sok elemet tartalma­zott a korábbi nyugati elkép­zelésekből. A széles kompro­misszum elfogadása végre ki­mozdíthatná a holtpontról az öt éve folyó, s immár 190. üléséhez közeledő megbeszé­léseket. A nyugati tárgyaló fél azonban nem mutat haj­landóságot a szocialista or­szágokhoz hasonló rugalmas álláspontra. Sőt, az utóbbi időben egyre több jel arra mutat, hogy a NATO „héjái” a fegyverkezési verseny új, európai menetére készülnek. November 8-án adta hírül a jól értesült Washington Post, hogy a -Carter-adminisztrá- ció új középhatósugarú raké­ták gyártására készül. A Pershing—2 olyan több atom­robbanófej hordozására al­kalmas fegyver, amely pél­dául az NSZK területéről szovjet célpontokra lenne irá­nyítható. Ez a lépés tovább bonyolíthatja a bécsi tárgya­lásokat és nehezítheti esetleg a SALT előrehaladását is — hasonló szerepet játszva, mint az úgynevezett „szárnyas­rakéták”. A rakétarendszer előállítására már a követke­ző évben 100 millió dollárt szándékoznak fordítani, s 1982-re akarják7 a Nyugat- Európában állomásozó ameri­kai csapatokat ellátni a Pershing—2-vel. Ugyanakkor tovább folyta­tódik amerikai egységek át­szállítása az NSZK északi te­rületeire — legutóbb szep­temberben nyitottak meg egy új támaszpontot, s 1000 harc­kocsival erősítették meg a 7. amerikai hadsereg erőit. Eh­hez hozzájárul a nyugatné­met Bundeswehr átszervezé­se, ami további 3 dandárral növeli a NATO közép-európai csapatait. A fenyegető atlanti lépések közé tartozik a vegyi hadvi­selés korszerű eszközeinek nyugat-európai telepítése is. Haig tábornok, az európai at­lanti erők főparancsnoka a legutóbbi hadgyakorlatok alatt elmondott beszédeiben többször utalt erre a lehető­ségre. A vegyi fegyvereket az amerikaiak vietnami ag­resszív háborújukban töme­gesen alkalmazták, jelenleg a Pentagon és a brüsszeli NATO-főparancsnokság Eu­rópa sűrűn lakott területeire szándékozik olyan anyagokat hurcolni, amelyekből már 2 milligrammnyi is halálos le­het. Az enyhülés ügyét fenyege­ti továbbra is a neutron­fegyver kérdése. Ismeretes, hogy Carter elnök engedélyt adott a rendkívül veszedel­mes nukleáris fegyver alkat­részeinek gyártására. Az N- bomba Európába telepítésé­nek veszélye tehát nem múlt el, annak ellenére, hogy nyu­gat-európai kormányok és az állampolgárok százezrei tilta­koznak a veszedelmes lépés ellen. M. G. A Lenini Komszomol kül­döttsége, amely Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Komszomol Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével tartóz­kodik hazánkban, csütörtö­kön Dunaújvárosba látoga­tott. Útjára elkísérte Maró- thy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára. Berlinben csütörtökön ünnepélyesen aláírták az NDK és az NSZK közlekedési és egyéb megállapodásait. A képen Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese és (balra) Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetője kézjegyével látja el a dokumentumokat. (Képtáv­írónkon érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents