Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
a ^épüjság 1978. november 15. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Babakocsi-feljáró Paksról Lacza Ferencné olvasónk írta az alábbi levelet: „Több kismama nevében kérem az Önök segítségét. Pakson, az új lakótelepen van gyermekorvosi rendelő, áruház, fodrászüzlet, posta, patyolat és cipőjavító. Mi ennek nagyon őrölünk, hogy mondént egy helyen megtalálunk, csak sajnos, a sok lépcső mellé elfelejtettek gyermekkocsi-feljárót építeni, pedig sok kismama jár babakocsival, és így kénytelen fel-lecipelni. Kérem, segítsenek nekünk, paksi kismamáknak. Olvasónk levelét elküldtük a paksi Nagyközségi Közös Tanácshoz, ahonnét Kovács László ép. csoportvezető a következőket válaszolta: „...Lacza Ferencné paksi lakos kérését felülvizsgáltuk. A lakótelepen a szolgáltatóház környékén valóban nem épült a tereplépcsőkhöz kocsifeljáró. A feljárók kialakítására a szükséges intézkedést megtettük...” Öregségi nyugdíj Schöffer János Dombóvárról kérdezi: „...Arra szeretnék választ kapni, hogy aki több évet ledolgozott nyugdíjasként, annak a ledolgozott időre adnak-e nyugdíjpótlékot? Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Levelét továbbítottuk a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságára, ahonnét Bán János osztályvezető a következő választ adta: „...Az 1975. évi II. törvény 46. §-a lehetőséget ad az öregségi nyugdíj átcserélésére, illetve újbóli megállapítására. Ha a nyugdíj megállapítása után munkavi- • szonyban állt és nyugdíját teljes összegben kapta, a nyugdíjazás után szolgálati időt nem szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy szolgálati időként csak az első ízbeni nyugdíj megállapításakor már figyelembe vett időt lehet az újbóli megállapításnál is figyelembe venni. Az utolsó 36 havi bér, és a régi szolgálati idő alapján kerülhet sor a nyugdíja újbóli megállapítására. Ennek csak akkor van értelme, ha a jelenlegi keresete lényegesen magasabb annál a keresetnél, ami alapján a nyugellátása első ízben megállapításra került. Abban az esetben, ha a munkaviszony mellett a nyugdíját nem folyósították, újabb szolgálati időt is szerezhetett. Ebben az esetben is az utolsó 36 havi keresetet vesszük figyelembe. Küldünk nyomtatványt, melyen igényét előterjesztheti. Kérjük feltüntetni, hogy melyik igazgatóság mikor, milyen szám alatt állapította meg első ízben nyugellátását...” Hiánycikkek Pach Józsefné Paksról írta a következőket: „...Építkezünk és már egy éve keresünk, kutatunk az ország kisebb-nagyobb városaiban, falvaiban 110-es PVC-csövet és sehol nem kapunk. Mi ennek az oka? 110-es könyök és ág annyi van, csak azt nem értem, hogy azt miért gyártják, ha csövet nem lehet hozzá kapni? Nagyon fontos lenne nekünk is a kérdéses cső, mert az OTP-töl kölcsönt vettünk fel és így határidőre el kell készülni az épületnek, s a cső miatt állunk, nem tudunk dolgozni...” Olvasónk levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahonnét Korsós István osztályvezető az alábbi választ adta: ....A nagykereskedelmi v állalat 1978. I. félévére 16 ezer folyóméter PVC-csövet igényelt az ipartól. A szerződéskötéskor az ipar ebből csak 2000 folyóméter leszállítását vállalta, mert kapacitásának nagyobb részét lekötötték a hazai nagyfogyasztók (népgazdasági beruházásokhoz), illetve az export kötelezettségei. Az ipar az első félévre vállalt meny- nyiséget az első negyedévben leszállította. A harmadik negyedévre a 10 ezer folyóméteres igényből 2 ezer folyóméter leszállítását vállalta, szeptember 31-ig. Tekintettel a nagy keresletre, ez a mennyiség az igények töredékét tudja csak kielégíteni...” Füstcső Bonyhádról kaptuk azt a levelet, amelyből idézünk: „...Öröm fogott el, amikor megláttam a bonyhádi áruház műszaki osztályán az eladásra kínált Minikalor olajkályhát, melyet meg is vásároltam. Ekkor még augusztus közepe volt. Füstcsövet akkor nem kaptam hozzá. Azt ígérték, szeptember elején kapható lesz, de azóta is hiába keresem, mindenhol azt a választ kapom: sajnos, nincs! Füstcső nélkül viszont a kályhát használni nem tudom! Kérdésem az illetékesekhez, hogy mikor lehet kapni a boltokban kályhacsövet?...” Korsós István osztályvezető válasza: „Az iparban zajló termékszerkezet-változás a tervezettnél nagyobb ütemben halad. Ennek hatására több termék esetében fordul elő, hogy a termelés lelassul (egyes termékeknél megszűnik) és nem tudjuk az igényeket teljes mértékben kielégíteni. A levélben felvetett füstcsőnél is ez a helyzet: a régi gyártó már nem termel és az új még nem tud az igényeknek megfelelő mennyiséget előállítani. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 1979-ben némi javulás várható e téren...” Ml VÁLASZOLUNK Száz éve született Reinitz Béla Reinitz Béla neve, zenéje szorosan összefoftódott Ady nevével és verseivel. A századfordulón megteremtődő magyar kabaré egyik legeredetibb tehetsége éppen Ady verseinek megzenésítésével tűnt fel, bontakozott ki, indult útjára. Az 1908-ban megjelent második Ady-kötet — a Vér és arany — néhány versét zené- sítette meg elSőül Reinitz Béla. Kompozíciói hűek a vers szelleméhez. A Nagy Endre- kabaréban tartott bemutatók után valóságos Ady—Reinitz- divat virágzott ki, holott addig a kabaréban csak Ady- paródiákat adtak elő. Bölöni György Az igazi Ady című könyvében így ír: „A ,Három Holló’ asztala néha valóságos Ady-szeminá- riummá alakult át, ahol Reinitz Béla az előadó. Az Ady- verseket nála senki jobban nem érti és nem magyarázza. Míg ő, a zeneszerző, eljutott odáig, hogy egy-egy vershez megkomponálja a muzsikát, nemcsak a vers zeneiségével kellett megbirkóznia, hanem értelmével is. Megtörtént, hogy észbontó vita indult meg valamelyik Ady-vers körül, mire Ady maga adta meg a ■kellő értelmezést. Reinitz Ady kezéből is kikapta a verset: Reinitz-dalok Nagy Endre színpadának nagy nyilvánossága előtt és kezdtek megszólalni a vidéki matinék koncertjein is. Az Ady-versek lá- ’ zához a Reinitz-dalok láza járult, hogy országszerte terjesszék a költő népszerűségét. Maga Reinitz úgy járt és bömbölt pirkadó hajnalokig Adyt vitatva, magyarázva, Adyért élve-halva, mint egy dervis, egy megszállt lélek, aki Ady verseiben találta fel az élet kövét, hirdetve, hogy csak Adyval lehet a népet a pusztából kivezetni...” A közös vidéki sikerek után budapesti irodalmi estre készült Ady és Reinitz. De Ady időközben megismerkedett verseinek egy újabb zeneszerzőjével, a gazdag amatőrrel. Beretvás Hugóval, aki anvagi támogatást kínált az Ady-esthez. így tartották meg az első Ady-bemutatko- zást a budapesti közönség előtt — Reinitz nélkül. „...Mindannyian rosszalltuk Ad.ynak Reinitzzel szemben való baráti hűtlenségét — írja Bölöni. — A koncert készülődései alatt naponként hallottuk Reinitz kitöréseit. De megbocsátok voltunk Adyval. így tett Reinitz legjobb barátja, Zuboly is. Csak maga, az Ady-igéktől megszállt Reinitz nem tudott en— Maga nem érti ezt, uram! S ezzel rekedtes, bömbölő hangján ő kezdte á verset olvasni és magyarázni...” „...A bakfis Kabos Ilonka zongorája mellől, ahol Reinitz először játszotta el Ady dalait és éjjeli kávéházak sze- paréiba zarándokló barátok köréből, már kint voltak a gesztelődni. Utolsó találkozása Adyval a .Meteor’ kávéház márványasztalánál volt egyszer hajnal felé. Hárman voltunk csak, Reinitz őrjöngve tett Adynak szemrehányást. Ady, aki ugyancsak farkasszemet tudott nézni támadóival, Reinitz szitkos attakjait nem bírta. Legyengült volt. Reinitzet csillapítani nekem sem sikerült, pedig már igazán csaknem ökölre mentem : Ady végül is sírógörcsös rohamot kapott...” Reinitz, a megcsalt barát nem bocsátott meg és nem látta Adyt soha többé, de Ady verseiért továbbra is rajongott, s muzsikája még sokáig felzengett Ady sorainak ihletésére. Reinitz Béla nemcsak zeneszerző — éles látású zenekritikus, művészetpolitikus is volt. A Népszava, majd a Világ hasábjain jelentek meg zenekritikái. Bartók és Kodály jelentőségét korán felismerő, méltató írásai. Politikai, művészi hitvallása mindig a haladó eszmék szolgálatába állította. 1918- ban, az őszirózsás forradalom napjaiban a zenei ügyek kormánybiztosává nevezik ki. A Tanácsköztársaság az államosított színházak „ügyét bízza Reinitzre. E tevékenységéért emigrációba kényszerül; Bécsben, majd Németországban él — ahol nagy sikereket arat munkásdalaival és Erich Mühsam haladó német költő ironikus hangú versére szerzett forradalmi dalával, a Revoluzzer-rel. Árnyak Harlem fölött című operáját is német színpadon mutatták be. A náci hatalomátvétel után visszatér Magyarországra. Hivatalosan hűvös tartózkodás fogadta. De itt voltak a barátok, kiváló előadóművészek, akik újra műsorukra tűzték dalait, s Reinitz ismét fellépett, zongorázott, dalokat írt. — Ady versei mellett József Attila, Arany, Petőfi, Vajda, Csokonai verseihez komponált zenét. Élete utolsó éveit a Szeretet Kórházban töltötte, itt is halt meg 1943-ban. K. M. 7 Magyar László emléke Magyar László születésének 160. évfordulóján —november 13-án — megkoszorúzták a tudós emléktábláját Dunaföldváron. A koszorúzáson részt vettek a helyi Magyar László gimnázium tanulói, a Tudományos Akadémia képviselői és a tudós nevét viselő helyi szocialista brigádok. A koszorúzást a gimnáziumban ifjúsági parlament követte, ahol a fiatalok elhatározták, hogy országos vetélkedőt hirdetnek Afrika ismeretéből, Magyar László emlékére. A vetélkedő felett védnökséget vállalt a Tudományos Akadémia. Játékújdonságok karácsonyra Az év végéig még 200 millió forint értékű játék kerül az üzletekbe — jelentették be a TRIÁL Kereskedelmi Vállalat keddi sajtó- tájékoztatóján, amelyen beszámoltak a játék- és sportszer-kereskedelem csúcsforgalmi felkészüléséről. A karácsonyi vásáron — 50 ezer olasz import készülék forgalombahozatalával — lekerül a hiánycikklistáról a diavetítő. Kapható lesz az évek óta ugyancsak hiába keresett „igazi” hintaló, amelyre rá lehet ülni. Az ünnepi játékpiacra több újdonság is kerül. Ilyen lesz például a jugoszláv varrógép, a francia szövőszék, az NDK farmerház, a magyar golyós társasjáték és az űrkaland társasjáték. Tél» sportszerekből a tavalyinak csaknem kétszerese kerül forgalomba. Több mint százezer karfás szánkó és faléces ródli várja a vevőket, S érkezik még a ,Szovjetunióból kormányozható szánkó, az NDK-ból pedig 12 ezer „bob” is. „Hattyúk tava” A Magyar Állami Operaházban Csajkovszkij „Hattyúk tava” c. balett Odette—Odilia szerepét Szőnyi Nóra, a herceg szerepét Mészáros László, az udvari bolond szerepét Erényi Béla táncolja az új szereposztásban. A képen: Szőnyi Nóra, Bihal István. A vállalati bérszabályozás rend' szeréről szóló korábbi jogszabályt módosítja a munkaügyi miniszter 14/1978. (IX. 3.) MüM. számú rendelete, a 15/1978. (IX. 3.) MüM. szám alatt kiadott rendélete pedig a központilag biztosított, illetve engedélyezett bérfejlesztés mértékéről szól. Az előbbi szerint az a vállalat, amelynek tárgyévi bérszínvonal-növelési lehetősége 1979. évben meghaladja a három százalékot, a korábbi években képzett bérszínvonal, illetőleg bértömeg-tartalékot nem veheti igénybe. Ameny- nyiben a vállalat bérszínvonal, illetve bértömegtarta- lékát e rendelkezés megszegésével felhasználja, bér-, fejlesztési befizetést tartozik teljesíteni. Az utóbbi rendelet szerint a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozást alkalmazó vállalatok — a jogszabályban megjelöltek kivételével — 1979. évben nem növelhetik bérszínvonalukat. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1978. évi 76. számában jelent meg és 1979. január 1-én lép hatályba. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről szól a könnyűipari miniszter 5/1978. Kip.M. számú utasítása, amely szerint a bejelentésekre vonatkozó általános előírásokat és az utasításban foglaltakat kell alkalmazni a termelési tanácskozásokon és más üzemi fórumokon elhangzott bejelentések írásba foglalására, kivizsgálására és elintézésére is. „A vállalat igazgatója köteles rendszeresen ellenőrizni a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok alakulását és az ilyen ügyek intézésének rendjét; köteles továbbá feltárni és a szükségeshez képest megszüntetni a panaszokat kiváltó okokat”. — mondja ki többek között az utasítás, amely a Könnyűipari Értesítő ez évi 21. számában jelent meg. Szükségesnek, tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi értesítő idei 32. számában megjelent, a baleseti helyzet 1978. első fél' évi alakulását tárgyaló közleményre, amely szerint a fogyasztási cikk kereskedelemben ez év első felében minden munkanapon 25 —kereskedelmi dolgozó szenvedett üzerrli balesetet, s a baleseti okok között ott szerepel az ittas állapot, a munkafegyelem megszegése, a munkavédelmi előírások be nem tartása, stb. A közlemény előírja, hogy gondoskodni kell a szociálpolitikai terv munkavédelmi fejezetében foglalt előirányzatok maradéktalan teljesítéséről, a munkavédelmi oktatásokon szerzett tapasztalatok hasznosításáról, rögzíteni kell a különböző szintű gazdasági vezetők munkavédelmi kötelezettségeit, valamint azt, hogy: „Fokozott figyelmet kell fordítani a szakmunkástanulók, pályakezdő fiatalok felkészítésére, oktatására, segítésére és munka- körülményeik rendszeres ellenőrzésére.” A külföldi felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek honosításáról szóló jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege jelent meg a Művelődésügyi Közlöny idei 21. számában. E körben itt röviden csupán annyit rögzítünk, hogy a honosítási kérelmet a megfelelő szakképzést nyújtó felsőoktatási intézménynél kell előterjeszteni, s a kérelemhez mellékelni kell az oklevelet és a leckekönyvet. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke
