Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
1978. november 15. TrttPÜJSÁG 5 Üzemi demokráciái a szocialista demokrácia része; az a forma, amelynek keretében a vállalatok dolgozói részt vesznek az irányításban, a döntések kialakításában és végrehajtásuk ellenőrzésében, vagyis a vezetésben, üzemi demokrácia a dolgozók tulajdonosi mivoltának megnyilvánulása. Az Eredményekröl adhatunk számot Pártunk X. és XI. kongresszusa kiemelten foglalkozott a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésével. Számos intézkedés született, számos fórum ad ma már lehetőséget a dolgozók véleményének meghallgatására, közvetlenül és közvetve a legszélesebb dölgozórétegek szólhatnak bele gazdasági, társadalmi, kulturális életünk alakításába. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozatok a dolgozók és vezetők többségének egyetértésével találkoztak. Ugyanakkor egyes középvezetők részéről helytelenítéssel is találkozhatunk. Nevezetesen azért vitatják a demokrácia kiszélesítését mert az — úgymond — akadályozza az egyszemélyi felelősség érvényesülését. Nem is kell hangsúlyozni, hogy mennyire tarthatatlan ez a vélekedés, s azt sem, hogy milyen szemléletben gyökerezik. Nagy segítséget jelentett, hogy a különböző pártszervek és -alapszervezetek is napirendre tűzték az üzemi demokrácia fejlesztésének kérdését, s hatékonyan támogatták a szakszervezetek, a KISZ, a szocialista brigádvezetők fórumait. összeállításunkban több oldalról elemezzük a kérdést. Megnyugtató, hogy — bár hurrázni nincs okunk — minden területen eredményekről számolhatunk be. Demokratizmus a mezőgazdasági szövetkezetekben H egyénk termelőszövetkezetei az elmúlt években mint önálló vállalati gazdálkodást folytató szervezetek és társadalmi intézmények, nagy fejlődésen mentek keresztül. Demokratikus elvek alapján működtek, sokat javult működésük törvényessége. Kialakították és megerősítették a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szervezeti kereteit, a belső önkormányzati fórum rendszerét. Demokratikus működésük és önkormányzatuk nagymértékben hozzájárult a tagság aktivitása, szocialista szemlélete, közösségi élete, munkamorálja erősödéséhez, végső soron az elért eredményekhez. A koncentráció a termelő- szövetkezeteket megnövekedett, újszerű követelmények elé állította, módosította a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének feltételeit. A több közösségre kiterjedő egyesüléseknél megbomlott a lakóhely és a munkahely egysége, ezt újra kellett szervezni. Az egyesülések, társulások és termelési kooperációk megvalósítása során az eltérő adottságú, színvonalú gazdaságok tevékenységét, belső szabályzatait, üzemi szervezetét és munkadíj-színvonalát össze kellett hangolni. A termelőszövetkezetek ezeket a feladatokat alapvetően jól és körültekintően megoldották. Az üzemi méretek növekedése és a termelés koncentrációja kedvező hatást gyakorolt a gazdálkodás, a termelés hatékonysága növelésére, ugyanakkor a szövetkezeti tagság részére megnehezítette a gazdálkodás egészének áttekintését. A szövetkezetekben előtérbe került a munka- és üzemszervezés, a belső szervezet korszerűsítése és továbbfejlesztése — ami nem kis mértékben függ a tagság, a dolgozók tevékeny részvételétől. a szövetkezeti demokrácia hatékonyságától. A szövetkezeti törvények hatályba lépése óta — a termelőszövetkezetek a gazdálkodás és a belső élet kérdéseiben önállóan döntenek: A termelőszövetkezetek alapvetően jól egyeztették össze a társadalmi, szövetkezeti és tagsági érdekeket. Ebben pozitívan hat a párt-, tanácsszervek tevékenysége és' a TESZÖV érdekképviseleti munkája. A hármas, egymással összefüggő érdekrendszerben a társadalmi érdekek érvényesítése az elsődleges. Ezen érdekek kielégítése a termelőszövetkezetek továbbfejlődésének is alapvető feltételét jelenti. A termelőszövetkezetek társadalomban betöltött szerepéből következik, hogy a csoportérdekek realizálásában sok és széles körű pozitív tapasztalat van, amely a termelőszövetkezetek részéről többek között a lakosság jobb hús-, zöldségellátásának elősegítésében, szállítás és termelés célú szolgáltatásokban, óvodák, bölcsődék, kultur- otthonok, sportkörök önálló, vagy közös fenntartásában, anyagi megsegítésben nyilvánul meg. A termelőszövetkezetekben a tagság összetételénél fogva a tagsági érdekek egész sora megtalálható és ez a legkülönbözőbb formában jelentkezik. A tagsági érdekek egyeztetése, kielégítése az állandó napirenden szereplő kérdések egyike. Az érdekegyeztető münka eredményességét a belső szabályzatok mellett az önkormányzati szervek hatékony működésükkel nagymértékben elősegítik. Ennek az a feltétele, hogy összetételük összhangban legyen a tagság összetételével. A termelőszövetkezetek belső ön- kormányzati rendszere megerősödésével szervezettebbé, tartalmasabbá vált az önkormányzati szervek munkája. A közgyűlések alapvetően jól töltik be szerepüket. A közgyűlések hatáskörébe utalt kérdésekben érvényesül a tagság döntési, ellenőrzési joga. A szövetkezeti vezetőségek nagy gondot fordítanak a közgyűlések előkészítésére, tiszteletben tartják és igyekeznek előmozdítani a tagság joggyakorlását. ■ evált és általánosítható gyakorlat, hogy a beszámolókat, döntésre ......... beterjesztett anyagokat kollektiven készítik és a közgyűlés előtt széleskörűen, párttaggyűlésen, kibővített vezetőségi ülésen, munkahelyi megbeszéléseken vitatják meg. Majdnem minden szövetkezet a közgyűlések előtt írásos tájékoztatót ad a tagok részére. A közvetlen demokrácia érvényesülésének bevált formái a vezetői, munkahelyi megbeszélések, a küldöttgyűlések, a szocialista brigádok megbeszélései és a kétévenként megtartásra kerülő ifjúsági parlamentek. A szövetkezeti tagok ezeken a fórumokon nagy aktivitást tanúsítanak. A termelőszövetkezetek operatív irányító szerve a választott vezetőség. A szövetkezeti vezetőségek munkaterv szerint dolgoznak, üléseiket havonta megtartják. Alapvetően eleget tesznek a velük szemben támasztott követelményeknek, nágy felelősséggel szervezik, irányítják a termelőszövetkezetek működését, gazdálkodását. A vezetőségek döntési joggyakorlatát nagymértékben elősegíti, ha a döntésre váró kérdésekben írásban kapják meg az előterjesztést. Ez megkönnyíti részükre a téma áttekintését, a vezetőségi ülésre való felkészülést. A termelőszövetkezetek belső életének alakulásában a tagság különböző rétegei érdekének feltárásában, érdek- védelmének ellátásában nagy szerepe van a közgyűlési és vezetőségi bizottságoknak. A bizottságok munkáján keresztül sokrétűen valósul meg a tagok részvétele a közösségi életben. Tapasztalatok szerint a bizottságokba választott szövetkezeti tagok többsége a napi munkája mellett felelősséggel látja el feladatát. A szövetkezeti demokrácia érvényesülését több tényező nehezíti. Az egyesülésekkel megnövekedett taglétszám körülményessé teszi a közgyűlések összehívását, megtartását. Túl sok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek száma, amely nehezíti a megalapozott tagsági döntéseket és lassítja egyes ügyek intézését. Néhány alapvető kérdés — egyesülés, szétválás, átalakulás — eldöntésénél gondot okoz, hogy azok is döntési joggal rendelkeznek — nyugdíjasok, járadékosok —, akik nem vesznek részt a közös munkában. A választott vezetőség és a szakvezetés döntési jogköre gyakorlatában sűrűn fordulnak elő átfedések. A szövetkezeti demokrácia egyik fő elemét a tagság ellenőrzési joggyakorlásának megvalósulása jelenti. A belső ellenőrzés helyzetének állapota a szövetkezeti demokrácia kiterjedtségének is egyik mutatója. Az utóbbi időben a belső ellenőrzés mindkét fő területén (tulajdonosi, vezetői) fejlődés tapasztalható. Javult a tagok szocialista tulajdonosi tudata, intenzívebbé, tartalmasabbá vált az ellenőrző bizottságok munkája. A vezetők általában eleget tesznek ellenőrzési kötelezettségeiknek. Alapkövetelmény a szövetkezeti tagok rendszeres tájékoztatása, ami egyben a helyes döntéshozatalnak is egyik feltétele. A termelőszövetkezetekben a tagság tájékoztatásának változatos módszerei alakultak ki: a közgyűlések előtti írásos tájékoztató, a rendszeresen megjelenő híradó. r" 'V 'i közvetlen és közvetett jfe demokrácia bevált módszereit, formáit az tálttia elért eredményekre alapozva tovább kell fejleszteni. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésén belül a közvetlen demokrácia fejlesztését kell előtérbe állítani. Változatlanul azon kell munkálkodni, hogy tovább emelkedjen a szövetkezeti tagok általános, szakmai és politikai műveltségének színvonala — ez egyik feltétele a demokratikus joggyakorlásnak. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésében továbbra is támaszkodni kell a pártszervezetek irányító, ellenőrző és tudatformáló munkájára. Ahogy kellene — brigádvezetők tanácskozása A brigádvezetői tanácskozások a sok évi tapasztalat szerint többnyire a gazdasági munka értékelésével, az év hátralévő tennivalójának megvitatásával foglalkoznak. Többnyire ilyenkor kéri a gazdasági vezetés a túlórázást, szólít fel a „tűzoltó- munkára”. Ezt a jelenlévő brigádvezetők rendszerint vállalják a tagság nevében is. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központjában rendhagyó brigádvezetői tanácskozásán vettünk részt. Az igazgató, Szakái László, 21 oldalas beszámolójában, mindössze 15 sorban foglalkozott a konkrét gazdasági munkával, a vállalat terveivel, feladataival, mint később mondotta: „Az a termelési tanácskozás feladata”. Minden brigád munkáját értékelték és azt a tanácskozás hallgatói előtt „közszemlére” tették. Nézzük ezt az értékelést: Rózsa Ferenc brigád: A területi központ legrégibb kollektívája, 1964-ben alakult. A tisztítóapparát folyamatos ellátása nagy erőfeszítést követelt, ezt a feladatot sikeresen oldották meg. Jó a közösségi szellem, egymást a munkában rendszeresen segítik. A kollektív rendezvények száma nőtt, tartalmuk gazdagabb lett, de sokat kell még tenni a brigádnak a hármas jelszó, „szocialista módon tanulni, élni” részének minden egyes brigádtagra való kiterjesztésére. Kiemelten kell kezelniük a belső fegyelem megszilárdítását. A gazdasági vezetés bízik a brigádban. A Hámán Kató és a Tye- reskova géptisztító szocialista brigádok nagymértékben járultak hozzá, hogy a korábbi évekhez viszonyítva később kezdődött a tisztítási idény, a lemaradást az üzem behozza. A vállalt társadalmi munkát a Hámán Kató brigád teljes mértékben, a Ty ereskova nagyrészt teljesítette. Sajnálatos, hogy a Hámán Kató brigádban súlyos fegyelmezetlenség fordult elő. A Lenin üzemi, komplex szocialista brigád jó irányító és szervező munkájával vette ki részét az üzem tevékenységéből. Nagy erényük, hogy rendszeres segítséget adnak a többi szocialista brigádnak vállalásaik teljesítéséhez. Aktívan és rendszeresen részt vesznek a politikai, társadalmi, kulturális életben is. A Dombó Pál kollektíva taglétszáma ebben az évben jelentősen gyarapodott, az új brigádtagók beilleszkedése megfelelő. A tisztítógépek karbantartási munkáit magasabb szívonalon végezték el, mint tavaly. Sokat fejlődött náluk a közösségi szemlélet. Nem véletlen, hogy a vezetőjük került a területi központ igazgatói tanácsába. A Zrínyi Ilona laborbrigád tagjai a nyersáru minősítési munkáinak végrehajtásában hatalmas és tiszteletreméltó munkát végeztek. A Ho Si Minh alsómocso- ládi szocialista brigád a rá háruló gazdasági feladatok megoldásában kiváló. A közösségi életben, a kulturális megmozdulásokban nagyobb előrelépésre lenne szükség. Ez magával hozza a nagyobb fegyelmet, a jobb üzemi légkört. A fegyelemsértések, a veszekedések sorozata elhomályosítja értékelhető eredményeiket. ' Az Eleonóra Marx szocialista brigád tagjai az üzem legkülönbözőbb területén dolgoznak, így roppant nehéz értékelni munkájukat. A brigádtagok egyénenként jó teljesítményt nyújtanak. Az Angela Davis brigád eleget tett a növekvő feladatoknak. Fontos, hogy a jó irányú fejlődés állandósuljon náluk és továbbra nagy részük legyen az elszámolási, számlázási feladatok pontos, hibamentes végrehajtásában. A Leöwey Klára brigád jól hajtotta végre a gazdasági feladatokat. Közösségi szellemük — ha így fejlődik — példaképül állítható a többiek elé. A Fleischmann és a Petőfi szocialista brigádok jó munkát végeztek a szerződéskötési feladatok teljesítésében, az akciós és a kereskedelmi vetőmagellátás szervezésében. A Martos Flóra szocialista brigád nem régen alakult. Velük kapcsolatban egyelőre csak reményeink vannak. Ezek csak részletek a vállalat vezetőjének értékeléséből, amivel nem mindegyik brigádvezető értett egyet, de mégsem lett harag, mert őszinte hangú volt és nemcsak a hibákat látták, hanem az eredményeket is. Az értekezlet végén megállapították, hogy a ’ vetőmagtermeltetőnél a fegyelmi helyzet nem rossz, de a szocialista brigádok tagjaitól joggal elvárhatják, hogy a többi dolgozóra is hatással legyenk. Ezzel a brigádvezetők is egyetértettek. A dombóvári vállalatnál nem termelési tanácskozást és nem panasznapot tartottak. A szocialista brigádok jelenéről, feladatairól tárgyaltak — nem hagyva ki a gazdasági munkát sem — mert ez volt a tanácskozás célja. A tanácskozás résztvevői Szakái László beszámolóját'hallgatják Körlevéllel nem lehet zt is el kell mondani itt, hogy KlSZ-szerve- zetünk vezetősége a több mint 300 fiatalt nem ismeri személyesen és így ennek a jognak a gyakorlása sok esetben formális. — Komlóczy János, a Tolna megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója mondotta ezeket a szavakat az ifjúsági parlamenten. Arról van szó: a vállalati kitüntetések fel- terjesztése előtt, a továbbtanulási kérelmek elbírálásánál véleményezési jogot biztosítanak, a kollektív szerződés készítésénél, a lakásigények elosztásánál, valamint a kölcsönök odaítélésénél a KISZ-szervezet vezetőségének a véleménye a döntő. De, hogyan tud dönteni az a vezetőség, amely nem ismeri a fiatalokat. Az igazgató a beszámolóban két esetben is említette a KISZ-vezetőség személyes ismeretségének hiányát. A vita végén szintén felhívta a figyelmet: „ki kell menni Bonyhádra, Dunaföldvárra, minden egységbe, megismerni a fiatalokat, mert csak úgy lehet képviselni érdekeiket.” Mondhatnánk azt is, hogy a „legjobb védekezés a támadás.” így akarja az igazgató elterelni a figyelmet, másra fogni az ifjúság problémájának megoldását. Mondhatnánk joggal, de nem lehet, mert a beszámoló olyan részletesen ismerteti az elmúlt két évben végzett munkát, ami bizonyítja, hogy a vendéglátónál szem előtt vannak a fiatalok. Részletek a beszámolóból: „Vállalatunk 778 dolgozója közül a 30 éven aluliak száma, a tanulókkal együtt 328, ez az összlétszám 44 százaléka. Az említettek közül 15- en üzletvezetők, 44-en üzletvezető-helyettesek, 105-en szakmunkások.” „Fiataljaink besorolása a képzettség, a gyakorlati idő figyelembevételével úgy történik, mint a többi dolgozónál. Éppen ezért a kereseti arányok csak, pár forint eltérést mutatnak. A szakácsuk átlagkeresete 3210, a fiataloké 3075; a konyhafőnökök keresete 4002, a fiataloké 3986; a kézilányok keresete 2532 a fiataloké 2350 forint.” A számok nem csalnak. A vendéglátó esetében sem. Ezek a hozzászólásokból is kiderülnek, hiszen egyetlenegy felszólaló beszélt csak bérjellegű kérdésről, de arra is megfelelő választ és javaslatot tudott adni az igazgató. A bevezetőben említett mondat azonban úgy látszik senkinek sem tűnt fel. A KISZ-vezetőség nem ismeri a fiatalokat. Pedig így érdekképviseletet sem tud ellátni. Körlevéllel nem lehet a mozgalmat irányítani. ajos parlamentek voltak 1974-ben és 1976-ban a vendéglátónál. A mostani csendesre sikerült és az nem hiba. A kétévenkénti fórum csak akkor sikerülhet igazán, ha mindennap foglalkoznak a fiatalokkal, a parlamenten csak összegezni kell a végzetteket. A vendéglátónál így történt, az ifjúsági vezetők pedig a szervezeti munka mellett az érdekképviseletet is megtudják majd oldani.
