Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

a Képújság 1978. október 11. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e gyes külföldi állampolgárnak ? „Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre: Ha egy térti feleségül vesz egy szovjet állampolgárságú nőt, aki gyermekét már Magyar- országon szüli meg, de kint az átköltözésig (letelepedésig) munkaviszonyban áll, kap­hat-e valamilyen szociális segélyt, gyes-t, vagy vala­milyen juttatást? Akiről szó van, az az év végén kapja meg a letelepedési engedélyt a szovjet államtól. A kisma­ma 1979. február—márciusra várja a babát.” Antal Istvánná Fadd-Györgymajor Olvasónk levelét továbbí­tottuk a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnak, ahonnét Takáts Ernő, a Betegségi El­látási Osztály vezetője az alábbiakat válaszolta: A gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezé­sek kimondják, hogy a népi demokratikus országokból Magyarországra áttelepült külföldi állampolgár felesé­gekre a jogosultság akkor vonatkozik, ha az áttelepült Magyarországon szül és a szülés időpontjában az anya­országi munkaviszonya még fennáll és a gyermekgondo­zási segélyre vonatkozó fel­tételei megvannak. Szüksé­ges még az is, hogy a szülési szabadság letelte után is fennálljon a munkaviszonya, vagy annak megszűnése ese­tén Magyarországon létesít­sen újabb munkaviszonyt. T elefonszámunk: 129-01, 123-61. A gyermekgondozási se­gélykérelmet, ha az külföldi munkaviszony alapján kerül megállapításra, a Nyugdíj- folyósító Igazgatósághoz kell előterjeszteni. (Budapest, V., Guszev u. 10.) Miután a szü­lés várható ideje a levél sze­rint az érdekelt személynél 1979. február—március, java­soljuk, hogy a szülés várha­tó ideje előtt legalább egy hónappal a megadott címen a gyermekgondozási segély ügyében intézkedjenek. Buszmegálló „Tisztelt Szerkesztőség! Rendszeres olvasója vagyok az ön kérdez rovatnak. Egy kéréssel fordulok én is önökhöz, remélem, hogy problémánk megoldódik. A buszjáratokkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. Pusztán lakunk, Ürgeváron, ami Sza- kályhoz tartozik. Szakály 3 kilométerre van Ürgevárhoz és sem a Tamási felől, sem a Hőgyész felől a délelőtti órák­ban közlekedő busz nem áll meg, pedig „hivatalos” busz­megállóval rendelkezünk. Ar­ra kérem, hogy segítsenek, — mivel sok a kisgyermekes dolgozó anya és idős ember — ne kelljen kilométereket gya­logolni csomagokkal Szakály- ból.. ” A puszta 16 családja nevében André Lászlóné Az ürgeváriak levelét to­vábbítottuk a Volán 11. szá­mú Vállalathoz, ahonnét Piegl Ferenc a következőket válaszolta: „... Az érvényes menetrend szerint Hőgyész felől 9.02- kor és Tamási felől 14.57-kor érkező autóbusz-járatoknak előírt megállása van, így a járatokon az ürgevári elju­tás a továbbiakban is bizto­sított. A jelenleg is előírt megálláson felül 1978. októ­ber 1-től az. 1495/227. sz. já­rat részére az ürgevári meg­állóban kötelező megállást írtunk elő. Ezzel napközben az ürgevári megállóból mind­két irányba az eljutás bizto­sított...” F orgalomszabályozás Győréből Boros Józseftől kaptuk a következő levelet: ......Községünk utcái ren­dezettek és szilárd burkolat­tal vannak ellátva. A mind jobban fokozódó gépjármű- forgalom következtében bal­esetveszélyes a közlekedés. K özségünk utcái kanyargó­sak, több helyen útszűkület­be torkollanak, a kanyarok beláthatatlanok és 45 fokos szögben .vannak útkereszte­ződések, ami veszélyezteti a közlekedést, főleg az óvoda környékén. A fentiek tuda­tában olyan aggályok merül­nek fel, hogy előbb-utóbb súlyos közúti balesetekkel számolhatunk, mivel egyet­len tábla sem hívja fel a gépjármű-tulajdonosok, il­letve személygépkocsival, motorkerékpárral közlekedők figyelmét a várható veszé­lyes helyekre. A községi kö­zös tanács raktárában évek óta porosodnak a különböző veszélyt jelző, figyelmeztető és egyéb olyan táblák, ame­lyeknek az utcák megfelelő helyein volna a helyük. Eze­ket a táblákat a KPM szállí­totta le a községi tanácshoz, 8 ezer forint értékben, azon­ban a táblákat a tanács ve­zetői szerint felsőbb rendelke­zésre nem lehet kirakni, mert nem az előírás szerinti fény­visszaverő táblák. Több köz­ségben láttam, sőt Szekszár- don mellékutcákban is olyan táblát, amely nem fényvisz; szaverő. Azt hiszem, jobb hí­ján egyenlőre a célnak ezek is megfelelnek. Kérdésem az illetékesek­től. Nálunk miért nem lehet kirakni a már fent említett táblákat? Melyik a baleset- veszélyesebb? A KRESZ- tábla nélküli közlekedés, vagy a régi típusú, nem fény­visszaverő táblák kihelyezé­se? Olvasónk levelét továbbí­tottuk a Tolna megyei Ta­nács V. B. építési, közleke­dési és vízügyi osztály veze­tőjének, Sipőcz Győzőnek, aki az alábbiakat válaszolta: „... Tájékoztatjuk, hogy ideiglenesen — az új fény­visszaverő táblák beszerzésé­ig — kihelyezhetők a festett KRESZ-táblák is. A közeljö­vőben megtartjuk Győré ta­nácsi kezelésben lévő útjai forgalomszervezési bejárását. A bejárás alapján határo­zunk a kihelyezendő táblák milyenségéről és helyéről...” Ml VÁLASZOLUNK :!;:.'.;.y.éij;l A gazdasági társu- l&ijpvíí lások létesítésének és működésének pénzügyi feltételei- szól a pénzügy- miniszter 22/1978. (IX. 19.) PM számú rendele­té. A jogi személyiséggel ren­delkező gazdasági társulá­sokra vonatkozó közös sza­bályok közül kiemelendő, hogy e társulások alapításá­hoz vagy tevékenységének bővítéséhez a tanács fejlesz­tési alapjából, a szövetkeze­tek érdekképviseleti szervei pedig a közös szövetkezeti alapokból közvetlenül a gaz­dasági társulás részére fej­lesztési pénzeszközöket en­gedhetnek át. Az így átenge­dett pénzeszközöket termé­szetesen a tagok között fel­osztani nem lehet, az alapok összegét elkülönített vagyon­ként kell nyilvántartani. A közös szabályok mellett kü- lön-külön rendelkezik a jog­szabály a közös vállalat, a betéti társulás, az egyesülés és a gazdasági társaság léte­sítésének és működésének pénzügyi feltételeiről. A ren­delet — amely a Magyar Közlöny idei 63. számában jelent meg — kihirdetése napján (1978. IX. 19.) ha­tályba lépett. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 10/1978. (IX. 26.) MÉM számú rende­leté a mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésből szár- mazó minőségi vitákban ál­lásfoglalásra jogosult szer­vekről és szakemberekről rendelkezik, kimondja, hogy az ilyen vitás kérdésekben a rendelet mellékletében fel­tüntetett szervek, illetőleg a teljesítés helye szerint illeté­kes járási hivatal (városi ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat el­látó szakigazgatási' szerve) által kijelölt szakemberek járnak el. A kijelölt szakem­berekről a járási hivatal nyil­vántartást köteles vezetni, s az eljáró szakembert ebből a nyilvántartásból a járási hi­vatal jelöli ki. Előírja a ren­delet azt is, hogy az eljáró szakembert tevékenységéért milyen díj- és költségtérítés illeti meg. (Magyar Közlöny idei 64. száma.) Ugyanitt jelent meg az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének 5/1978. (XI. 26.) ÁH számú, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakí­tása keretében a gazdálkodó szervezetek közötti együtt­működés rendjéről szóló ren­delkezése, amely szerint a termelő és a vele tartós kap­csolatban álló vevő köteles a tervezés menetében hosszabb távra szólóan egyeztetni, hogy mely termékek gyártá­sa kerül lényeges csökken^ tésre, vagy megszüntetésre és milyen feltételek mellett. Az egyeztetés során az igények kielégítésére is tekintettel kell lenni. Nem szüntethető meg, vagy lényegesen nem csökkenthető valamely rend­szeresen gyártott termék termelése, ha az előzetes; egyeztetésre nem került sor/ Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium 4/1978. ÉVM számú, a pályakezdő fiatalok munka­helyi beilleszkedésének se­gítségét célzó feladatokról szóló irány el vére, amely előírja — többek kö­zött —, hogy a vállalatok ve­zetői fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet a pálya­kezdő fiatalok munkahelyi fogadására, beilleszkedésük­re és foglalkoztatási körül­ményeik alakulására. „A pá­lyakezdő fiatalok munkahe­lyi fogadása szervezetten, ün­nepélyes formában történ­jen”, „a személyzeti és a munkaügyi szervek, a mun­kahelyi vezetők folytassanak személyes beszélgetést a fia­talokkal...” — mondja ki az irányelv. (Építésügyi Értesítő f. évi 27. száma.) Ugyanitt jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um 29T978. számú közle­ménye a sport, játék és pi­henés céljára szolgáló terüle­tek biztosításáról, mely köz­leményből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A váro­son (városrészen) belül ösz- szesen legalább 21,0 négy- zetméter/lakos szabad (játék, sport, pihenés) terület bizto­sítása szükséges.” DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Fatornyos műemlék ÚTKÖZBE Ni 13TB Befejeződött a nyírbátori református templom fatornyá­nak restaurálása. Az Országos Műemléki Felügyelőség a Felsőtiszavidéki Intéző Bizottság és Nyírbátor város össze­fogásával közel másfélmillió forintos költséggel állították helyre a műemléket. Pomózy István faipari szakmérnök tervei alapján Czentnár Mihály pusztadobos! ácsmester végezte el az aprólékos famunkákat. A képen: A helyre­állított fatorony és templom. (MTI-fotó, Paál László felvétele — KS) Október havi ajánlás a művelődési akcóiba beneve­zett szocialista brigádok részére A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. Munkavédelem: Irodalom: ÁBEO kézi­könyv. 2. Mindenki Iskolája 8. oszt. olvasókönyvből: A párbeszéd szerepe. 54 —65. 1. 3. A televízió műsorá­ból: Delta, a HÉT, Vissza­számlálás — Paks c. doku­mentumfilm, X. 12. (I. mű­sor). ”4. A TIT ismeretterjesz­tő előadásaiból: — Az űrkutatás jelentő­sége. — A magatartás erköl­csi normái c. előadások meghallgatása. 1978. X. 31- ig­5. Asperján György: Vészkijárat-bejárat c. mű­vének elolvosása XI. 30-ig. 6. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 7. A helyi művelődési intézmények programjai. 8. Az október havi aján­láshoz kapcsolódó kérdé­sek. XI. 1—7. között je­lennek meg a Tolna me­gyei Népújságban. A szeptember havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések Munkavédelem: 1. Mit nevezünk effektiv hőmérsékletnek ? 2. Kinek a kötelessége a munkavédelmi feladatok koordinálása akkor, ha a vállalat területén több ki­vitelező dolgozik? 3. Határozzák meg a fő­lépcső méreteit! Mindenki Iskolája 4. Milyen eszközöket használt fel az író a két novellában, a hősök jel­lemzésére? Delta (tv), Élet és Tudo­mány: 5. Legújabban milyen eszközökkel keresik a föld­be fektetett gázcsövek hi­báit? 6. Mit jelent az ózon­pajzs? 7. Mi az eozin, ki hasz­nálta fel először? TIT ismeretterjesztő elő­adásai: 8. Mi'az atomerőmű elő­nye a hagyományos erő­művekkel szemben? 9. Mikor ad először vil­lamos energiát (tervek sze­rint) a paksi atomerőmű első blokkja? 10. A paksi atomerőmű 1984-ben előreláthatóan az ország villamosenergia­szükségletének hány szá­zalékát fedezi? 11. Magyarországon mi­kor alakult ki a szocialis­ta brigádmozgalom, mi a célja? 12. Milyen elismerések és kitüntetések adományoz­hatok a szocialista munka­versenyben részt vevő kol­lektívák részére? Földes Mihály: A szöke­vény: 13. Ki a szökevény és miért az? 14. „Semmiféle érdem nem szól örök időkre; sem­mivé lesz, ha valaki mél­tatlanná válik rá.” Ki mondja ezt és kinek, milyen alkalomból? Való­ban méltatlanná vált a címzett? Fejtsék ki saját véleményüket! 15. Ki a hazalátogató 1956-os disszidens, hogyan kapcsolódik a brigádhoz? Itthon marad-e? Üj Tükör, Élet és Iro­dalom: 16. Az egyik legnagyobb könyvsiker Svédországban magyar írónő nevéhez fű­ződik. Az írónő neve, a könyv címe? 17. Élt: 1904—1973-ig. A Lenin-békedíj és a Nobel- díj tulajdonosa. A tenger és a harangok c. kötet tar­talmazza utolsó verseit. Neve? 18. Ki írta az Internacio- nálé szövegét, ki zenésí- tette meg, mikor hangzott el először nyilvánosan? 19. Mivel foglalkozik Fehér Klára: „Az idő mi­felénk nem pénz?” c. írá­sa? 20. Mi az érdekessége Keresztes Ágnes: „Talál­koztam Leninnel és beszél­gettem vele” c. dokumen- tum-gyű j tésének ? Napilapok: 21. Szept. 13—16. között országos konferencia szín­helye volt Szekszárd, Mi­vel foglalkozott? 22. Mi volt a mottója az 1978. évi képzőművé­szeti világhétnek? 23. „Beszélni nehéz” címmel beszélgetést közölt a Népszava Péchv Blanka SZOT-díjassal. Mi volt a fő témája? 24. A szakszervezetek és a munka. — Beszélgetés a szerkesztőségben (Népsza­va) c. írás milyen fő prob­lémákkal foglalkozik? 25. Milyen zenei ese­ménnyel kezdődött IX. 25- én a budapesti művészeti hetek 1978. évi programja? Ki vezényelt? A válaszokat 1978. ok­tóber 21-ig küldjék meg a következő címre: Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. 7101 Szekszárd. A borítékra írják rá: Üt- közben 1978. A határidő után érkező válaszokat nem tudjuk figyelembe venni! Megyei operatív bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents