Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

2 "Képújság 1978. október 10. Diplomáciai nagyüzem a Közel-Keleten Irak arab csúcsértekezletet javasol Csütörtökön kezdődnek Washingtonban az egyiptomi-izraeli ’miniszteri tárgyalások Szombaton rövid látogatást tett Damaszkuszban Tärik Aziz, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja, aki átadta Asszad Szí­riái államfőnek Hasszán al- Bakr iraki elnök üzenetét. Tarik Aziz újságírók előtt megerősítette: Bakr üzenete válasz volt Asszad egy ko­rábbi levelére. A szíriai el­nök múlt héten ugyanis tá­jékoztatta Hasszán al-Bakr-t a Szilárdság /Frontjához tar­tozó országok damaszkuszi csúcsértekezletéről. Irak felajánlotta még, hogy csapatokat küld Szíriába, s ily módon segítséget nyújt Damaszkusznak az Izraellel szembeni konfrontációjában. Irak vasárnap hivatalosan is meghívta az Arab Liga tag­államait a tervezett arab csúcstalálkozóra, hogy meg­vitassák a Camp David-ben kötött egyiptomi—izraeli kü- lönmegállapodásokat. Az Arab Ligának megküldött memorandumában az iraki kormány javasolja, hogy no­vember elsején Bagdadban tartsák meg a csúcstalálko­zót, és előtte, október 20-án, a tagországok külülgymi- niszteri tanácskozásra ülje­nek össze. Szíria és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet is be­jelentette: kész részt venni az arab csúcsértekezleten. A találkozón — amelyre egyéb­ként a hivatalos iraki hír- ügynökség szerint már tizen­hat arab állam jelezte rész­vételi szándékát — megvi­tatnák azokat a politikai, gazdasági és végül katonai jellegű intézkedéseket, ame­lyekkel Egyiptomot le lehet­ne téríteni az amerikai ihle­tésű Camp David-i megálla­podásokban megfogalmazó­dó különútról, illetve amelyek megvédenék az Izraellel szemben frontot alkotó arab államok érdekeit az egyip­tomi—izraeli alku következ­ményeitől. Kairó vasárnap ugyancsak jelezte, hogy kész részt ven­ni egy arab csúcsértekezle­ten, de csak akkor, ha azt az Arab Liga jelnlegi székhe­lyén, az egyiptomi főváros­ban tartják. Eliász Szárkisz libanoni el­nök hétfőn délelőtt Damasz- kuszból a szaúd-arábiai Dzsiddába, néhány arab or­szágot érintő körutazásának első állomására utazott, de valószínűleg visszatér a szí­riai fővárosba, hogy Hafez Asszad szíriai elnökkel foly­tassa a pénteken elkezdett tárgyalásait. Fuad Butrosz libanoni kül- ügy- és hadügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két ál­lamfő „részleteiben vitatta meg a jelenlegi libanoni helyzetet, tanulmányozták a válságból kivezető reális le­hetőségeket”. Fuad Butrosz szerint a két államfő megállapodott ab­ban, hogy sürgősen összehív­ják az arabközi békefenn­tartó erőkben részt vevő arab országok külügyminiszterei­nek értekezletét Libanonban. Ez a döntés érinti Szíria, Szaúd-Arábia, Szudán és az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait külügyminisztereit, valamint Libanon külügymi­niszterét. Bejrútban, orvlövészek szórványos provokációitól el­tekintve egyelőre nyugodt a helyzet, a fűzszünet azonban — éppen a jobboldal provo­kációi és melldöngető kije­lentései miatt — ingatag. Hétfőn reggel Washington­ba repült Ezer Weizman iz­raeli hadügyminiszter, aki a már ott tartózkodó Mose Da- jan külügyiminiszterrel együtt vesz részt a Camp David-i megállapodások alap­ján csütörtökön megkezdődő különbéke-tárgyalásokon. Az egyiptomi küldöttség kedden indul útnak. Tagjai: Kamal Hasszán Ali hadügy­miniszter és Butrosz Ghali külügyi államtitkár, ügyve­zető külügyminiszter. A kül­döttség Párizs érintésével utazik Washingtonba. Smith az USA-ban A hesseni mérkőzés Ian Smith rhodesiai minisz­terelnök az Egyesült Álla­mokban folytat tárgyalásokat országa jövőjéről. Elkísérte Sithole tiszteletes, a megal­kuvó politikát folytató helyi afrikai vezetők egyike is. (Képtávírónkon érkezett.) ISLAMABAD A pakisztáni kormány be­jelentette, hogy szabadon en­ged 245 bebörtönzött újság­írót és nyomdászt — közölte vasárnap a pakisztáni újság­írószövetség vezetősége. Meg­figyelők feltételezik, hogy a kormány az éhségsztrájkot folytató foglyok leromlott egészségi állapota és a szak- szervezetek határozott fellé­pése miatt kényszerült erre a lépésre. Hétfő esti kommentárunk. Nagy kő esett le a bonni kormánykoalíció szívéről: a hes­seni tartományi választásokon győzött a szociáldemokrata— szabaddemokrata együttes. A szociáldemokrata párt 50, a sza­baddemokrata párt 7 képviselői helyhez jutott a tartományi parlamentben (előzetes számítások szerint). Ez összesen 57, a Kereszténydemokrata Unió csak 53-at kapott. A hatalmi hely­zet tehát nem változik. Valamennyi parlamenti párt hívei és vezetői nagy izga­lommal tekintettek október 8-a elé. Háromszoros okuk is volt erre. Ha fordul a kocka, megváltoznak az erőviszonyok a fel­sőházban, a Bundesratban. Helmut Schmidt az első adatok hallatára kijelentette: ez az eredmény a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció iránti bizalmat jelzi. Ha ugyanis nem így alakulnak a száza­lékok — és ez volt az általános figyelem másik indoka — meg­lehetősen rossz politikai lélektani helyzetbe kerültek volna mindkét párt hívei és vezetői. A jobboldal új munícióval új támadásokat indíthatott volna, mondván: „Lejárt a koalíció ideje”. A jobboldal azonban nem hivatkozhat Hessenre, meg­nőtt a bonni koalíció tekintélye, magabiztosabban kormányoz­hat, megnyert egy közbenső csatát. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el vasárnap este Hans- Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter ajkát: pártja túl van a mélyponton. A kis párt a szó szoros értelmében a létért küzdött. Két előző, tavaszi tarományi választáson ki­esett a helyi parlamentből (Hamburgban és Alsó-Szászország- ban), s ha történetesen most is így ítélnek a választók, már nem lehetett volna véletlennek tekinteni a sorozatot, megin­gott volna a liberálisok helye a bonni -koalícióban, s vonál- változást, esetleg közeledést jelentett volna a Keresztényde­mokrata Unióhoz. Az NSZK-ban legalább a szavazatok öt százalékát kell megszerezni, hogy egy párt egyáltalán képvi­selőt küldhessen az adott tartományi, vagy a bonni parlament­be. Hessemben a szabaddemokraták végül is elérték szokásos normájukat, amely 6 és 8 százalék között szokott mozogni. „Klasszak vagyunk!” — mondta hetykén egy választási beszédében a jobboldal tartományi vezetője, Alfréd Dregger. Tévedett. Csalódottan nyilatkozott az eredményről maga a kereszténydemokrata elnök, Helmut Kohl is. Mint arra a fen­tiekből is következtetni lehet, ők sem csak tartományi, hanem országos megfontolásokból vetették bele magukat a hesseni versenybe, ök is 1980-ra és a bonni hatalomra gondolnak. Táv­latokban természetesen még nem dőlt el semmi. A koalíció mindenesetre megerősítve érzi önmagát, a jobboldal pedig új taktikán törheti a fejét. T. I. Nigéria UÜLnSZÜT ELŐTT Afrika óriása mintha vég­re ébredezne hosszú-hosszú Csipkerózsika-álmából. Kül- pohtikai téren mind nagyobb szerepet vállal a kontinens életében, belpoiitikailag pe­dig eljutott odáig, hogy sta­bilitását megkérdőjelezni ma már egyértelműen nem lehet. Obasanjo tábornok, Nigé­ria negyedik katonatiszt-ál­lamfője, a függetlenség kiki­áltásának 18. évfordulója előtt néhány nappal rádiós beszédben jelentette be, hogy megszüntetik a 12 esztendeje elrendelt rendkívüli állapotot és ismét engedélyezik a poli­tikai pártok működését az országban. A bejelentés meg­ítélésekor azonban óvatos­ságra int, hogy Nigériában korábban már két katona­tiszt-államfő ígérte határo­zottan az ország közéletének demokratizálását s nem vál­totta valóra azt. Az egyik Gowon volt, akit kilenc éves kormányzás után katonai puccs sodort el. A másik Mu- ritala Mohammed, akit egy sikertelen hatalomátvétel so­rán gyilkoltak meg s akinek politikai hagyatékát közvet­len munkatársai most megva­lósítani készülnek. EGYSÉG ÉS BIZALMATLANSÁG Obasanjo, Muritala tábor­nok egykori legbizalmasabb munkatársa, ma Nigéria ál­lamfője, a polgári kormány­záshoz visszavezető úton a t legfontosabb feladatként a nemzeti egység erősítését je­lölte meg. Ennek alapvető oka, hogy a törzsi ellentétek 1967—1970. között egyszer már majdnem a széthullás sorsára juttatták az orszá­got, és a 80 milliós lakosság még ma sem ocsúdott fel iga­zán ebből a tragédiából. A két és fél esztendős esz­telen biafrai „testvérháború”, amely több mint ' kétmillió, zömében ártatlan ember éle­tét oltotta ki, mindmáig leg- szoborúbb fejezete a függet­len Nigéria s Afrika történe­tének. Ilyen háttérrel a polgári kormányzáshoz való vissza­térés integritása szempontjá­ból nem veszélytelen vállal­kozás, hiszen ma is 200—250 etnikai egység él területén. Igaz, a nyílt gyűlölködés már a múlté, de a bizalmatlanság, amely az egykori törzsek, kü­lönösen a legnagyobbak, az ibók, hauszák, fulánik és jo- rubák között még ma is lé­tezik, visszahúzó erőként hat az ország feljődésére. Ezt fel­számolandó, a most felcse­peredő nemzedék már az „egységes Nigéria” eszméjén nevelkedik. Az új alkotmány pedig, amely már csak a Leg­felsőbb Katonai Tanács jóvá­hagyására vár, kimondja, hogy aktívan támogatni kell az etnikai, vallási, nyelvi korlátokon túllépő egyesülé­seket, a politikai pártoktól pedig egyértelműen országos tömegbázist követel. AZ OLAJ BŰVÖLETÉBEN Sokkal nagyabb önbiza­lomról tesznek tanúbizony­ságot a nigériaiak, ha az or­szág gazdasági helyzetéről esik szó. Ennek magyarázata az olaj. Nigéria a világ hato­dik-hetedik legnagyobb olaj­termelője, évente mintegy 110 millió tonnát hoz felszín­re belőle s eladása -révén 10 —11 milliárd dollár jövede­lemhez jut. A Nigériába zúdúló hatal­mas bevételek azonban gon­dokat is okoztak. A minél nagyobb beruházásokért való versengés újból kiélezte az ellentéteket a 19 szövetségi állam között. A másik hiba, hogy a mezőgazdasági terme­lést, amely még ma is a la­kosság mintegy 70 százalékát foglalkoztatja, elhanyagolták. Nigéria 1967 előtt lényegében maga fedezte élelmiszer­szükségletét, ma ennek nagy részét importálja. Ennek ellenére Nigéria va­lószínűleg Afrika egyik leg­gazdagabb országa, amely mágnesként vonzza, és most, Obasanjo bejelentése után még inkább fogja vonzani a külföldi tőkét. Egyes becslé­sek szerint 57 állam több mint 600 cége érdekelt vala­milyen formában Nigéria gazdaságában. Külkereskedel­mének 90 százalékát tőkés országokkal bonyolítja, kivi­telének 60 százaléka a Közös Piac tagállamaiba és az Egyesült Államokba irányul, (Szaúd-Arábia után az USA második olajszállítója!), be­hozatalának pedig 70 száza­léka érkezik Észak-Ameriká- ból és Nyugat-Európából. HATALMI AMBÍCIÓK Nigéria, miközben ezer szállal kötődik a tőkés világ- gazdasághoz. 80 milliós né­pességét, központi fekvését, területi nagyságát hangsú­lyozza, amikor meghatározó szerepet kér a kontinensen. Tekintélye valóban vitatha­tatlan Afrikában, annál is inkább, mert el nem kötele­zett külpolitikájához híven nemegyszer meglepő heves­séggel szállt szembe az im­perializmus mesterkedéseivel a térségben. Állásfoglalásán múlott többek között, hogy az Afrikai Egységszervezet a függetlenség küszöbét átlépő Angolában 1975-ben törvé­nyesnek ismerte el a haladó MPLA kormányát. Gyorsan növekvő befolyására ráéb­redtek a nyugati nagyhatal­mak is, amelyek saját érde­keik védelmében szeretnék felhasználni az országot. Mégis merészség volna pontosan meghatározni, hogy milyen ma Nigéria politikai arculata. Az mindenesetre tény, hogy Obasanjo tábor­nok, szemben Muritala heves Amerikaeilenességiével, kö­Obasanjo tábornok, Nigéria államfője zeledett az Egyesült Államok­hoz. Mint ahogy az is tény, hogy Nigéria még napjaink­ban is nyugtalan ország, tele ellentmondásokkal — régiek­kel és újakkal. Akár Afrika tükörképe is lehetne, hiszen minden jó és rossz, ami eb­ben az országban történt és történik, bizonyos áttétellel a kontinens egészére is jellem­ző. Válaszút előtt áll: 1979. október 1., a polgári kor­mányzás újbóli kísérletének ígért dátuma. KOCSI MARGIT Hz időközi választások eredménye Vasárnap négy országgyű­lési választókerületben idő­közi választást tartottak. A választás a törvényes előírá­soknak megfelelően rendben zajlott. A budapesti 2-es számú választókerületben a válasz­tásra jogosultak 79,2 százalé­ka vett részt a szavazásban. Képviselőnek — 1,4 százalé­kos ellenszavazat mellett — Szurdi Istvánt választották. A Bács-Kiskun megyei 14- es számú választókerületben a választásra jogosultak 98 százaléka vett részt a sza­vazásban. Képviselőnek — 0,1 százalékos ellenszavazat mellett — dr. Mátyus Gá­bort választották. A Békés megyei 10-es szá­mú választókerületben a vá­lasztásra jogosultak 97,7 százaléka vett részt a szava­zásban. Képviselőnek — 0,2 százalékos ellenszavazat mel­lett — Mészáros Istvánt vá­lasztották. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 13-as számú válasz­tókerületben a választásra jogosultak 98,3 százaléka vett részt a szavazásban. Képvi­selőnek — 1,4 százalékos el­lenszavazat mellett — Her- czeg Károlyt választották. A törvényes előírások sze­rint megtörtént 908 helyi ta­nácsi választókerületben a tanácstagok időközi válasz­tása is. A választásra jogo­sultak 91,8 százaléka vett részt a szavazásban. Megvá­lasztottak 750 községi, 104 városi, 54 fővárosi kerületi tanácstagot. Fang Ji Bonnban Hétfőn kínai—nyugatnémet tudományos-műszaki együtt­működési megállapodást ír­tak alá Bonnban. A tizenegy területen elő­irányzott együttműködési program súlypontját az ener­gia- és nyersanyagkiaknázás és -kutatás jelenti. Az NSZK pénzügyi támogatásban ré­szesít kínai programokat, szakembereket küld, illetve képez ki és információkkal látja el Kínát a következő években. Egyidejűleg jegy­zőkönyvet is aláírtak a mű­szaki együttműködés me­netrendjéről. A szerda óta Bonnban tár­gyaló Fang Ji miniszter­elnök-helyettes hétfőn reggel a nyugatnémet kultuszmi­niszteri konferencia vezetői­vel tárgyalt. Előzetes megál­lapodás született arról, hogy 1979-től mintegy ötszáz kí­nai diák tanul majd az NSZK oktatási intézményei­ben. Fang Ji javasolta, hogy a Sanghaj i Tung Csi egyete­men újítsák fel a német nyelvű oktatást és e célból nyugatnémet professzorok utazzanak hosszabb időre a Kínai Népköztársaságba. Szaljut űrállomás r Átrakodás a teherűrhajóból A Progressz—4 teherűrha­jó kirakodásával töltötte a hétfői napot, 116. világűrbeli munkanapjának javát Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov. Az űr­hajósok, akik a héten ötö­dik hónapjukat kezdik meg a Szaljut fedélzetén, emellett orvosi kísérleteket is végez­tek. A negydik szovjet teher­űrhajó, amelyet október 4- én az első szovjet mestersé­ges hold felbocsátásának 21. évfordulóján indítottak út­nak Bajkonurból, pénteken kapcsolódott össze az űrállo­mással. A Progressz—4 — elődeihez hasonlóan — a tu­dományos kísérletek folyta­tásához szükséges berendezé­seket, filmeket, tiszta ruhát, friss élelmiszert és ivóvizet, "valamint üzemanyagot jut­tatott el a második éve föld­körüli pályán keringő űrla­boratóriumba. A főváros, Lagos egy utcája

Next

/
Thumbnails
Contents