Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
1978. október 8. A A SKODA 78 E típusú villany mozdony, amely a teherszerelvényeket 80 km/óra sebességgel továbbítja Mozdonyok világszínvonalon Csak az iparilag legfejlet- villanymozdonyok gyártásá- tebb és a leggazdagabb or- ban elért eredményeire lehet szágok engedhetik meg ma- méltán büszke: a plzeni Sko- guknak, hogy iparuk minden da-művek a világon a villaágát egyenletesen magas 'mos mozdonyok egyik legna- szinten tartsák és fejlesszék, gyobb előállítója. Eddig mint- A kisebb és kevésbé tehetős egy 3500 villanymozdonyt országoknak ki kell választa- gyártott e nyugat-csehországi niuk egy-egy iparágat, és vállalat, ami — hatalmas azon belül egy-egy gyárt- erőgépekről lévén szó — igen mánycsaládot, amelynek a . tekintélyes mennyiség, fejlesztésével — tradíciók, A gyár legújabb büszkesé- különleges adottságok és ie- ge a 220 km/óra csúcssebes- hetőségek, gazdasági mep- séget elérő mozdony — a fontolások stb. alapján — 66E—CS 200 típus —, amelytöbbet törődnek. Mint ahogy nek nyolc hajtótengelye van, hazánk — ezen az alapon — két részből áll és tartós tel- az IKARUS autóbuszairól jesítménye 800 kW. Távollesz egyre híresebb világ- sági expresszvonatokat huza- szerte, a csehszlovák ipar a mosabb ideig vontathat 200 km/óra sebességgel, 8000 tonna súlyhatárig. A 3 kV-os egyenárammal működő villamos vontatógépek között ma ez a legnagyobb teljesítményű a világon. De egyéb más „erényei” is a világ legjobb gyártmányai közé sorolják ezt a típust. Alacsony a tengelynyomása, így kíméli a vasúti pályát, a síneket. A hagyományos vasból valók helyett műanyag féktuskói vannak az új mozdonynak, amelyeknek kisebb a kopásuk, és fékezéskor kevesebb por keletkezik. A mozdonynak klímaberendezéssel ellátott, hő- és hangszigetelt vezetőfülkéje van. Falusi orvosok _ A Szovjetunióban minden öt ember közül kettő falun lakik. Az orvosi segélynyújtás elvei az egész lakosság számára azonosak, ám annak falusi szervezése sajátos. Mi- -ben rejlik ez a sajátosság? Az APN kérésére az egészségügyi minisztérium szaklapja, a „Megyicinszkaja Ga- zeta” tudósítói három falusi orvost szólaltattak meg. Klavgyija Megyusko falusi rendelőorvos, húsz évvel ezelőtt végezte el a belorussziai vityebszki orvosi egyetemet, és azóta a belorussziai Zao- zerjében dolgozik. — Városban nőttem fel, ahol a legközelebbi orvosi rendelő, kórház, vagy poli- klinika legföljebb néhány megállónyira volt. Itt falun természetesen más a helyzet. Körzetem három falu — két és fél ezer lakossal. Egyik végétől a másikig 22 kilométer. Az emberek többsége az állami gazdaságban és az erdő- gazdaságban dolgozik. Reggelenként a rendelőben várom a betegeket, délután házhoz megyek. A rendelőnek van gépkocsija. Egyébként fogorvos is rendel naponta. A két faluban — az egyik hat, a másik tizennyolc kilométerre van Zaozerjétől — egy-egy felcser és szülésznő működik. Ezek szükség esetén elsősegélyt nyújtanak, rendelésre küldik a beteget, vagy engem hívnak. Utasításaimra pontosan elvégzik az egyszerűbb gyógykezeléseket. Segítenek a megelőzésben, részt vesznek a szűrővizsgálatokban. A védőnő és a szülésznő az anya- és csecsemővédelmet látja el. A kismamákat látja el. A kismamákat már a terhesség első hónapja után nyilvántartásba vesszük. Veszélyeztetés esetén a kismama azonnal a járási kórház szülészeti osztályára kerül. Egyébként minden szülés itt bonyolódik le. Izrail Szárfisz, Fogolevo község kórházi főorvosa. A kórházat Kazahsztán déli részében harmincöt éve igazgatja. — Körzetem csak 50 kilométeres. ötven ággyal és két f rendelőintézettel működünk, j Az egyik — laboratóriummal i és röntgennel felszerelt autóbusz, amely rendszeresén felkeresi a juhászokat a messzi legelőkön. Ezenkívül 18 felcserünk és szülésznőnk van. Körzetünk 40 ezer főnyi lakossága számára biztosítjuk a teljes orvosi ellátást. Ha szakorvos beavatkozására van szükség, akkor a beteget beszállítjuk a negyven kilométerre lévő járási kórházba, amelynek hét osztály^ van, vagy pedig a csimkenti megyei kórházba. ,Az utóbbi ezer ágyas és az összes elképzelhető gyógykezelésre alkalmas. Arszen Ajrijan, Armas örmény község falusi kórházának- főorvosa. A bakui orvosi egyetem befejezése után, feleségével együtt huszonöt évvel ezelőtt jött ebbe a kórházba. — Nem fenyegeti-e a falusi orvost a szakmai lemaradás? — A közömbös orvost ez a városban is utolérheti. A szakmai továbbképzés lehetőségei ma falun legalább olyanok, mint a városban. Állandó kontaktusban vagyunk a járási kórház orvosaival, és a legjobb kórházakban végezhetünk orvosi gyakorlatot. Végül, a falusi orvosok ötévenként legalább egyszer kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, tanfolyamokat hallgatni a Szovjetunió legkiválóbb egészségügyi intézményeiben. APN—KS — A járási kórház orvosa szűrővizsgálaton ■■■ Magyar-lengyel együttműködés A magyar—lengyel gazdasági együttműködés nagy ütemű fejlődése megteremtette a szükséges feltételeket a tudományos és műszaki együttműködéshez is. 1958- ban megalakult a Magyar— Lengyel Gazdasági Együttműködési Bizottság, amely már első ülésszakán egy sor minisztériumnak megadta a jogot, hogy közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki testvérintézményeikkel, meghatározva a tudományos és műszaki téren végrehajtandó feladatokat és az együttműködés formáit is. A magyar és a lengyel tudományos és műszaki szervezetek, minisztériumok, egyesülések, üzemek és kutatóintézetek együttműködése jelenleg igen gazdag és változatos. Ide tartoznak a tervezés kérdésében folytatott konzultációk, a tudományos műszaki élet szervezésével és irányításával kapcsolatos információcserék, szakemberek cseréje. Számos témában folynak közös kutatások. A minisztériumok egyeztetett tudományos-műszaki együttműködése mindkét fél számára előnyökkel jár. A magyar szakemberek például megismerkedhettek a nagy termelékenységű bányaüzemek tervezésében, építésében és üzemeltetésében szerzett lengyel tapasztalatokkal. ugyanakkor a lengyel szakemberek átvehették az izotópos módszerrel véezett különböző bányamérések magyar tapasztalatait. A „robbanást megelőző elektromos berendezések vizsgálata és fejlesztése” kérdésében ugyancsak sokat ígérő együttműködés alakult ki. Az energetika terén, az „égés műszaki vizsgálata” című témakörben szerzett kutatási eredmények lehetővé teszik a Lengyelországban alkalmazott modellek vizsgálati módszereinek tökéletesítését. A nehéz- és mezőgazdasági gépiparban folyó tudományos-műszaki együttműködés a „Bizon-Gi- gant” típusú kombájnok gyártásában vezetett kooperációhoz. A gépipari együttműködés új, magasabb rendű formáját bizonyítja a magyar—lengyel elektronikus alkatrészek készítésével kapcsolatban létrejött közös iroda, az „Inter- Komponent”. De közös kutatás és műszaki együttműködés folyik az automatika, a gépjárműipar, az elektrotechnika vagy akár a szerszámgépipar területén is. Jó kapcsolatok alakultak ki az élelmiszeriparban, az építőiparban, az erdőgazdaságban és a faiparban. A tudományos-műszaki együttműködési tervek 1980-ig közel 150 téma egyeztetett kutatását tartalmazzák. A Magyar—Lengyel Gazdasági Együtműködési Bizottság szerveként 1977 végén életre hívták a műszaki és tudományos ügyekkel foglalkozó albizottságot, melynek feladata a tudományos-műszaki együttműködés további bővítése, s az eredmények még jobb felhasználása mindkét ország gazdasági életének fejlesztésénél. A magyar—lengyel tudományos és műszaki együttműködés kiterjedésének fenti ismertetése természetesen nem teljes. Meg kell még említeni a KGST keretein belül .vállalt sokoldalú együttműködést, a két ország tudományos akadémiáinak munkáit, vagy akár a felső- oktatási iskolarendszer kérdésében folyó közös munkákat. Ez utóbbit közel 50 magyar és lengyel felsőoktatási intézmény közvetlen együttműködése jellemzi. A keruleni sztyeppek új arca Mongóliában a Baganuri szénlelőhelyen befejeződtek a földtani kutatások. A kormányközi szerződés alapján itt dolgozó szovjet szakemberek hozzáláttak, hogy összeállítsák a keruleni sztyeppék leggazdagabb szénlelőhelye kiaknázásának a tervét. Rendkívül meggyorsította a geológusok munkáját annak a korszerű lézertechnikának az alkalmazása, amelyet a nagyon mélyen fekvő rétegek pontos felmérésére alkottak. Baganurban már felépült a lakótelep, most fektetik a vasúti síneket, szerelik a villany-távvezetéket, épül az új város. Az új bányaüzem évente kétmillió tonna szenet ad majd, de kapacitása később elérheti a 6 millió tonnát is. Kozmikus mezőgazdaság Az űrrepülések eredményeit egyre gyakrabban hasznosítják a népgazdaságban is, például a mezőgazdaságban. Több űrrepülés során a kozmonauták a Föld ugyanazon területéről, az ott uralkodó viszonyok pontos ismeretében kifejezetten mezőgazdasági célokat szolgáló felvételeket készítettek. A kozmikus eszközök mezőgazdasági alkalmazásának egyik úttörője B. Vinogradov professzor módszere alapján készítettek felvételeket repülőgépen és űrhajón ugyanarról a területről. Mind a két képen szabályos téglalapok sorakoznak egymás mellett, de a világűrből készült képen a téglalapok természetesen kisebbek, így nagyobb térséget ölelnek át. A kutatók pedig ezeken a felvételeken 60 —80 százalékos valószínűséggel különíthetik el egymástól a hajdinát, a rizst, a kukoricát és az árpát. A vetésterületek légi fényképezése érdekes távlatokat nyit. A folyamatos felvételkészítéssel nagy területen ellenőrizhető a vetésforgó helyes alkalmazása. Sőt a gabonafélék terméshozama már a kikeléskor és kalászbontáskor felmérhető. Természetesen nem egyetlen szántóföldről, hanem hatalmas terüle- ■ fékről van szó. A világűrből a mezőgazdasági munkák végzésének ütemessége is megfigyelhető. Ezenkívül jól használható az időjárási körülmények elemzése, hiszen a földi adatok nem mindig elégségesek. Fontos lehet majd a mező- gazdaság részére a kozmikus módszerekkel történő térkép- készítés, újabb vetésterületek felkutatására vagy a meglévők pihentetésére. Hz oceanok titkai A szovjet óceánkutatás nagyot fejlődött az elmúlt két évtizedben. A kutatóflotta veteránjának számító „Vi- tyáz” összesen 54 expedíciót hajtott végre a világtengereken, miközben megépültek és felzárkóztak mellé olyan kutatóhajó-óriások, mint például a „Kurcsatov akadémikus”, a „Dimitrij Mengyele- jev”, vagy a képen látható „Jurij Gagarin űrhajós”. Ezek már a legmodernebb felszereléssel vannak ellátva. Fedélzetükön 30—30 kutatólaboratóriumban a helyszínen végzik a fizikai, kémiai, biológiai stb. vizsgálatokat. Az értékelésben elektronikus számítógépek is segítségükre vannak a kutatóknak, így nem kell a szárazföldi támaszpontokra visszatérniük az összegyűjtött adatokkal, hanem már a tengeren megkaphatják az eredményeket. A szovjet halászhajók évente 60—70 millió tonna halat fognak ki a világtengereken. A fejlett halászati technika segítségével ma már ennek kétszeresét is ki tudnák emelni, de ez pillanatnyilag az óceánok kizsákmányolását, egyes halfajok túlzott megritkítását jelentené. Előbb, a kutatómunka eredményei segítségével, sokszorosává kell tenni a halszaporulatot, s csak azután lehet megkezdeni az intenzív halászatot. A tenger élővilágának jelentős táprétegét alkotó zooplanktonnak a világtengerekben való egyenletesebb elosztása, gyorsabb fejlődése érdekében jelentős kutatómunkát végeznek a szovjet tudósok. Az óceán és az atmoszféra egymásra hatásával kapcsolatos problémáknak is nagy figyelmet szentelnek a szovjet óceánkutatók. Földünk kontinenseinek időjárását ugyanis az óceánok felett keletkező nagy erejű ciklonok jelentős mértékben befolyásolják. Ezeknek előrejelzése — általában a megbízható meteorológiai előrejelzés — a mező- gazdaság, a közlekedés, az orvostudomány stb. számára elsőrendű fontosságú kérdés. Az észt Kirov kolhoz poliklinikájának fogászati rendelője Szovjet kutatóhajó az óceánon (KS)
