Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
8 Képújság 1978. október 8. Megváltoztatjuk • M rr • r / . ^ az időjárást ? A vizek védelmében Tíz elektromos szellőztető készüléket állítottak fel az NDK-beli Bleiloch-tavon a vízszennyeződés csökkentésére. A gépek mintegy 90 000 köbméter vizet forgatnak meg naponta és 30 méteres mélységbe is eljuttatják az oxigént. Az unhászitsz sikerei Az északi Phenjan tartományban működő Unhászi mezőgazdasági termelőszövetkezet a népi Korea egyik legjobb gazdasága. A fölművelésben felhasználják az agrártudomány legújabb eredményeit. A szövetkezetben 42 féle földművelési munkafolyamatot teljesen gépesítettek. A koreai falvaknak manapság jobban, mint bármikor, szükségük van a képzett szakemberekre — ezért sokan az agrártudományi egyetem és a mezőgazdasági főiskola levelező tagozatain gyarapítják szaktudásukat. A szövetkezeti tagok 13 százalékát ma már agronómusok és agrotechni- kusok teszik ki. A népgazdasági terv az idén 8,8 millió tonnás termés elérését irányozza elő. A szeszélyes időjárás szabályozása már régi vágya az emberiségnek, de erre csak századunkban nyílt lehetőség, a meteorológia fejlődésével egyidejűleg. A világon már számos országban szerveztek olyan intézményeket, amelyeknek célja az időjárásviszonyok tudatos módosítása. Legutóbb még a trópusi ciklonok gyengítésével is megpróbálkoztak. ESŐ MEGRENDELÉSRE A mesterséges eső létrehozása általában abból áll. hogy a felhőkbe'megfelelő reagenst bocsátanak, amely előidézi a felhők elemeinek megnövekedését és lehullását. A reagens kiválasztása elsősorban attól függ, hogy milyen hőmérséklet uralkodik a felhő felső övezetében. A túlhűlt felhőkben például nagyon alacsony hőmérsékletű szilárd széndioxidot lehet szétszórni. Ekkor a megfagyó vízcseppek jégkristályokat alkotnak és megkezdődik leesésük, aminek további folyamata a láncreakció elve alapján megy végbe. Jó eredményeket érnek el akkor is, ha ezüstjodid gőzt bocsátanak a felhőbe. Más módszereket alkalmaznak az úgynevezett meleg felhők esetében, amelyeknek felső részében a hőmérséklet nagyobb a 0 Celsius foknál. Az ilyen felhőből akkor keletkezik csapadék, ha az egymáshoz ütköző víz- cseppeket egyesítik. A csapadék kiváltásához higroszkópi- kus eszközöket vezetnek a felhőbe például nátriumklo- ridot, amelyekben a vízpára kicsapódik. Az oldat ilyen módon képződő csepjei ösz- szeütköznek a felhőben függő apró cseppecskékkel és azokkal egyesülnek — ekkor megindul az eső, amihez a továbbiakban már nincs szükség az ember beavatkozására. Azok a kísérletek, amelyeket eddig számos országban (a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Izraelben, Japánban, Spanyolországban, Kenyában stb.) folytattak, bebizonyították, hogy a szárazság vagy az erdőtüzek elleni küzdelemben nagy potenciális lehetőségei vannak a csapadék fokozásának. Például Kelet-Afrikában egy hónapon át bombázták nát- riumklorid-lövedékekkel a meleg gomolyfelhők alsó részeit. Ennek eredményeként 150 milliméterrel tudták megnövelni a csapadékot azokhoz a területekhez képest, ahol nem befolyásolták a felhőképződést. A Szovjetunióban megkísérelték mesterséges esővel eloltani a tüzeket. így sikerült például eloltani 1972. rendkívül száraz nyarán a Rjazany környékén keletkezett hatalmas tüzeket és még sok más tüzet. HARC A JÉGVERÉS ELLEN A jégverés megakadályozásának módszereit sok országban kutatják. Ezek a kutatások nemrég nagyon eredményes módszerek kidolgozásához vezettek. Jelenleg reagenseket (a leggyakrabban ezüstjodidot) tartalmazó különböző lövedékeket és rakétákat alkalmaznak. Ezeket a lövedékeket repülőgépek vagy légvédelmi ágyúk segítségével juttatják be a jégfelhőkbe, a jégképződés övezetébe. A reagensek szétszórt kristályain megindul a túlhűlt vízcseppek fokozódó kristályosodása. E folyamat eredményeként a földet érő jégszemek már nagyon kicsik és nem okoznak kárt. A jégelhárítás rendszerét ma már sok országban alkalmazzák a vetés védelme érdekében. A Szovjetunióban 1967-ben a jégelhárításnak erre a formájára 1,6 millió rubelt költöttek, a károk viszont 30 millió rubellel csökkentek. HOGYAN LEHET FELOSZLATNI A KÖDÖT? A köd az élet számos területén akadályozza vagy teljesen megbénítja az ember tevékenységét. Különösen a légi közlekedés számára veszélyes. A felhőrétegekhez hasonlóan a köd apró vízcseppekből áll vagy néha jégkristályokból, amelyek a levegőben függnek. Hőmérsékletüktől függően megkülönböztetünk túlhűlt és meleg ködöket. A túlhűlt ködök szétoszlatásának módszereit már viszonylag jól kidolgozták. A gyakorlatban a leghatásosabbnak a szilárd széndioxid vagy az ezüstjodid alkalmazása bizonyult. Ezeket a vegyianyagokat repülőgépek segítségével juttátják a ködrétegekbe. A meleg ködök szétoszlatásának egy régi módszerét Angliában már a második világháború. alatt alkalmazták, hogy biztonságossá tegyék a repülőgépek leszállását. A módszer abban állt, hogy a startpályák mentén hordókban kőolajat égettek és ezzel felmelegítették a levegőt. E módszer továbbfejlesztése a FIDO-rendszer (Fog Interstigation Dispersal Operations). A startpályák mentén egy vagy két sor. égőt alkalmaznak, amelyekben körülbelül 50 tonna benzint égetnek el 20 perc alatt. Az eredmény a köd sűrűségétől és vastagságától függ. Gyakorlatilag a látótávolság 90— 180 méterről 1200 méterre növekszik. A köd felmelegítésének ez a módszere meg azért is előnyös, mert az égő anyag lángjai jól láthatóvá teszik a startpályákat. Nem kétséges azonban, hogy ez a megoldás nagyon sokba kerül. A CIKLONOK ELLEN A trópusi ciklonok a legveszélyesebb meteorológiai jelenségek közé tartoznak. Csak a mi századunkban több százezer ember esett áldozatul a trópusi ciklonoknak és a dühöngő elemek által okozott kár több milliárd dollár. Eddig már sok meteorológus kereste a ciklonok mesterséges gyengítésének lehetőségeit. Néhány kísérlet eredménnyel is járt. Ezekben az esetekben a ciklon .körül csoportosuló felhőkbe reagenst vezettek: ezüstjodidot. Az egyik ilyen akciót az amerikai „Stormfury” program keretében hajtották végre 1963. augusztusában. A kísérletben 10 repülőgép vett részt, amelyek bevitték a reagenst a felhőkbe és ezt követően figyelték a kísérlet eredményeit a ciklon több pontján, különböző szinteken. Az első „roham” nem hozta meg a várt eredményeket, ezért a ciklont ismét „megtámadták” a következő napon. Ekkor már csökkentek a nyomás gradiensei. A szél maximális sebessége 15 méter/secundummal lassult és ezzel egyidejűleg csökkent a felhősödés is. A kísérletek eredményei arra engedtek következtetni, hogy a ciklonok és az azokat kísérő más veszélyes jelenségek pusztító ereje jelentősen csökkenthető. A kutatók véleménye szerint a trópusi ciklonok még erősebb módosításának is vannak gyakorlati esélyei. Ehhez azonban a ciklonokra már fejlődésük korábbi stádiumában hatást kell gyakorolni. WIESLAW STACHLEWSKI Kutatják a tájfunok titkát Az emberek úgy olvassák a tájfunokról szóló híreket, mint a hadijelentéseket. Százával halnak, ezrével sebesülnek meg az emberek, az anyagi veszteségek, tíz-, sőt százmilliókban mérhetők. A trópusi ciklonok vagy tájfunok a földrengéssel és a vulkánkitöréssel együtt a legfélelmetesebb elemi csapásoknak számítanak földünkön. A Szovjetunió területének nagy részét a tájfunok betörése nem veszélyezteti. Ám ez nem jelenti azt, hogy a tájfunok nálunk nem léteznek. Szovjet Távol-Kelet a tájfunok „fészkének”, a Japán és Kína partjait mosó tengereknek közvetlen szomszédságában fekszik. A tájfunok, kissé erejüket vesztetten ugyan, de eljutnak a Tengermellékre és Szahalin- szigetre. Jelentős mértékben meghatározzák az évszakhoz kötött csapadékmennyiséget. A tájfunok keletkezésének és mozgási útvonalának az előrejelzése nagyon fontos a hajók számára. Bár a mai hajókat a legújabb navigációs berendezésekkel és hatalmas energiaforrásokkaL látják el, az erős viharok okozta szerencsétlenség és pusztulás ma is gyakori. öt tudományos kutatóhajóból állt a „Tájfun—78” szovjet expedíció, amely a Csendes-óceán egyenlítői övezetének északnyugati részéfe indult, ahol a trópusi ciklonok és tájfunok keletkeznek és kifejlődnek. Az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az expedíció tudósainak meg kell oldani- ok: a vízpára mennyiségének változása az atmoszférában. Továbbá rendkívül fontos a változások okának és Rádiószondát bocsátanak fel a légkör tanulmányozására azoknak a feltételeknek a kiderítése, amelyek szabályozzák a vízpára eljutását az óceánból a légkörbe, illetve a vízpára függőleges irányú mozgásával az atmoszféra felső rétegeibe. Három fő feladat áll az expedíció résztvevői előtt: a tájfun szerkezetének vizsgálata, a hő- és a mozgási energia átadási rendszerének, valamint a tájfun 300—500 kilométeres átmérőjű központjában lejátszódó reakcióknak a kutatása. A meteorológiai műholdak megjelenése lehetővé tette a hidrometeorológiai információk globális gyűjtését. A világűrből készített felvételek adatai alapján speciális térképeket szerkesztenek a tenger és a szárazföld nagy területei felett kialakult felhőzetről. A felhőzetről készített térképsorozatok elemzése lehetővé teszi, hogy nyomon kövesse a tájfunok mozgását és kifejlődését, idejében fiTolóhajók A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében tolóhajók készülnek a Szovjetunió részére. A képen: Kétezer lóerős tolóhajó épül a sólyatéren. Szakszervezeti vezetőképző iskola Havanna egyik elővárosában három éve működik a Lazaro Pena szakszervezeti vezetőképző iskola. Az iskola — névadójához híven — más, főleg latinamerikai országok szakszervezeti funkcionáriusainak képzését is vállalja. Lazaro Pena 1974-ben bekövetkezett haláláig a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke volí A Dél-Amerikából érkező szakszervezeti vezetők képzési ideje három hónap. Az oktatás ingyenes. Filozófiai, politikai, gazdaságtani és munkásmozgalom-történeti előadásokat hallgatnak a résztvevők, s eközben megismerkednek a kubai forradalom vívmányaival a gyakorlatban is. Közülük eddig 150-en vettek részt az iskola tanfolyamain. Jelenleg az ötödik szemináriumon Belize, Kolumbia, Costa Rica, Chile, Ecuador, Salvador, Honduras, Panama, Puerto Rico, Dominika, Uruguay, valamint az észak-amerikai chicano kisebbség diákjai tanulnak itt. gyelmeztessék a partmenti övezetek lakosságát és a hajókat a veszély közeledtéről. A speciálisan felszerelt repülőgépekről történő megfigyelés igen érdekes adatokat szolgáltat a tájfunokról. A repülőgépekről felbocsátott, megfelelő meteorológiai műszerekkel felszerelt kutatóléggömb segítségével a kutatók megszerezhetik a szükséges adatokat a légkör állapotáról a tájfun körzetében. A repülőgépes megfigyelést felhasználják a föld felszínén a minimális légnoymás meghatározására, a maximális szél- sebesség, a tájfun központja és mozgási sebessége koordinátáinak a megállapítására. Vlagyiszlav Ivanov, a fizikai-matematikai tudományok doktora, a „Tájfun—78” expedíció tudományos vezetője APN—KS 300 millió tankönyv A szovjet iskolákban idén 50 millió általános iskolás kezdte meg tanulmányait, vagyis csaknem minden ötödik lakos. Most kezdenek áttérni az ingyenes tankönyv- ellátásra. Az idén 4 millió 250 ezer elsős kapott így tankönyveket. A kiadóknál a tanév megkezdésére 300 millió tankönyv jelent meg, több mint kétezerféle kötet — az elsősök ábécés könyvétől a tankönyveken át az űrfizika, a félsőmatematika, a relativitáselmélet és a genetika alapelemeit ismertető kiadványokig. Az idén a Szovjetunióban 56 nép és nemzetiség anyanyelvén jelentek meg a tankönyvek. Szerzőik neves tudósok, írók, pedagógusok, az illusztrációkat híres művészek készítették. A forradalom győzelmének évében a lakosság háromnegyede írástudatlan volt, sok népnél még az írásbeliség hiányzott. Ma gyakorlatilag megvalósult az áttérés a tízosztályos középiskolai oktatásra és a Szovjetunió alkotmánya minden állampolgárának biztosítja a jogát az anyanyelvi oktatásra. APN—KS Az első tankönyv
