Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
» Képújság 1978. október 8. NEM TITKOLOM, reklámot akarunk csinálni annak az eseménysorozatnak, amelynek fontosságát felesleges hangsúlyozni, olyannyira nyilvánvaló. Az MTESZ, az SZMT könyvtára, a TIT megyei szervezete és a szekszárdi megyei könyvtár október 6. és 31-e között rendezi meg a műszaki könyvnapokat Tolna megyében. A könyv, az olvasás, a művelődés, az ismeretanyag elsajátításának fontossága tudott. Inkább azért kell újra és újra beszélni róla, mert rendkívül gyorsan fejlődő korunkban a tegnapi ismeretek mára kevésnek bizonyulnak, holnapra pedig már a kötelező minimumot sem jelentik. Ami a humán ismereteket, műveltséget illeti az egyszer megszerzett tudás maradandó lehet, a műszaki ismereteknél azonban merőben más a helyzet. Szó sincs arról, hogy lebecsüljem, vagy akár csak megkérdőjelezzem azoknak az öreg munkásoknak a tudását, akik évtizedekkel ezelőtt jutottak azok birtokába, de pontosan ők tudják a legjobban, hogy ma már a sokkal fejlettebb technika és technológia mennyire megköveteli az állandó olvasást, tanulást, önképzést. A leglátványosabb fejlődésen mezőgazdaságunk ment keresztül. Bizonyos, hogy fele úton se tartanánk, ha parasztságunk szakmai műveltségi szintje megmaradt volna, akár csak a tíz évvel ez- előttin. A szakkönyv ma már épp olyan nélkülözhetetlen A megyei megnyitóra Tamásiban kerül sor október 9- én délután a nagyközségi éi! járási könyvtárban. Serfőző Antal, a nagyközségi pártbizottság titkára mond megnyitót, majd ezt követően Gépjárműdiagnosztika címmel dr. Gál Tibor, a KÖTUKI munkatársa tart előadást. Október 6-án, a Csavaripa- ri Vállalatnál Dombóvárott dr. Kissfaludy Antal, a Bánki Donáth Gépipari Műszaki Főiskola mechanikai technoló- gi tanszékének vezetője volt az előadó. Nagy sikerrel kísért előadásának címe „Hidegalakításhoz használatos ötvözött acél szerszámanyag megválasztása és hőkezelésük kérdései” voltak. Ugyancsak Dombóvárott, október 10-én délután 2 órakor, a kesztyűgyárban a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomról tart előadást Horváth Géza, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára. Pótlólagos automatizálás a pneumatikus elemekből felépített rendszerekkel — ez á címe Gulyás István, a Gépipari Technológiai Intézet munkatársa előadásának, amelyet október 18-án, délután 3 órakor a Bonyhádi Zománcgyárban tart. Szekszárdon az autósok érdeklődésére tarthat számot két előadás is. Mindkettőt Al- mássy Tibor, az Autó-Motor című folyóirat szerkesztője tartja. Az elsőre október 18- án, 11 órakor a Rózsa Ferenc szakközépiskolában kerül sor. Címe: Autóversenyzés napjainkban. A másik ugyanezen a napon az Autóközlekedési Tanintézet előadótermében hangzik el délután 2 órakor. Címe: Az autóvezetés mesterfogásai. Ami ez utóbbit illeti, óhatatlanul kikívánkozik az emberből: bizony nem ártana, ha az autóvezetők minél nagyobb tömege hallgatná meg, ami ugyanis közútjainkon folyik, az nemhogy a mesterfogások ismeretéről tanúskodnék, de még az inasfogások ismeretének birtokában sincs. Műszaki könyvek. Készül a könyvhónapi kirakat Szekszárdon, a Garay téri könyvesboltban. része életünknek, mint bármi ami létezésünk feltétele. Egy mai ipari szakmunkás ha meg akarja állni helyét a munkában, messze többet kell tudnia, mint száz évvel ezelőtt egy mérnöknek. Folytathatnánk a sort, de csak nyilvánvaló dolgokat ismételnénk. Ehelyett — mint a bevezetőben említettem — nem titkolt reklámcéllal, vagy ha úgy jobban hangzik, kedvcsináló szándékkal, bemutatom a műszaki könyvnapok legjelentősebb Tolna megyei rendezvényeit. Horváth Magdolna A hónap végén módunk lesz megvonni a műszaki könyvnapok mérlegét. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban máris feljogosítanak a derűlátásra. Még minden évben jelentősen megugrott a műszaki könyvforgalom a rendezvénysorozatokkal párhuzamosan. Reméljük az idén is így lesz, s ebben nem azért bízunk, mert növeli a könyv- terjesztő bevételét, hanem azért, mert a könyv tudást hordoz, amelyre mindannyiunknak múlhatatlanul szüksége van. A napokban múlt egyéves a megyei tanács oktatási központja. Tengelic határában, az erdőszélen, a volt Benyovszki- kastély szomszédságában lévő tó partján épített iskola-szálloda komplexum azóta sok felnőtt diák szellemi gyarapodásához nyújtott ideális feltételeket, s ugyanitt tartottak több, országos, sőt nemzetközi tanácskozást. A Tolna megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének igazgatóját, Horváth Magdolnát kérdeztük az oktatási központ egy év során végzett munkájáról, illetve a tervekről, amelyeket — kihasználva a tengelici intézet nyújtotta lehetőségeket — a jövőben szándékoznak megvalósítani. — A tanácsi dolgozók továbbképzéséről a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke hozott rendeletet 1973. decemberében. Ez meghatározta a tanácsi dolgozók továbbképzésének célját, a továbbképzés formáit, valamint a továbbképzésbe bevontak körét, illetve az oktatás megszervezéséért felelős szerveket. Az így meghatározott feladatok ellátására a megyei tanács 1975-ben létrehozta az oktatási és továbbképzési intézetét, s intézkedett a tengelici oktatási központ felépítéséről. Tengelicen az iskola Link Péternek, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökének terve alapján készült, s a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tavaly fejezte be az építkezést. Egy nagy, két kisebb előadó-, tanácskozóterem, konyha, ebédlő, s a szállodai részben 85 személynek két-, illetve háromágyas szobák biztosítják a tanuláshoz az ideális feltételeket. Az oktatási központban az érdemi munka tavaly október 3-án kezdődött meg. Az oktatási és továbbképzési intézet szervezte meg és hangolta össze a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozó tanácsi vezetők és ügyintézők ágazati továbbképzését, a tanácsi dolgozók képesítéséhez szükséges oktatás — tanácsakadémiai oktatást és a szakvizsgák megszerzését —, s ezenkívül helyet biztosított társszervek által szervezett tanfolyamok számára is. Az 1977—78-as tanévben a megyei tanács osztályai harminchárom tanfolyamot szerveztek, melyen 1937 hallgató vett részt. Ezeknek célja az volt, hogy a résztvevők megszerezzék, illetve bővítsék a munkakörük betöltéséhez szükséges politikai, szakmai és vezetési ismereteiket. Ennek során tudásukat a tudományok fejlődésének, a növekvő társadalmi igényeknek megfelelően magasabb színvonalra emeljék, kiegészítsék. A szakági továbbképzés során részletesen megismerték az MSZMP XI. kongresszusának határozatából adódó feladatokat, a tanácsi munka egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében végzendő munkát. Előadásokat hallgathattak a szakterületeket érintő új jogszabályokról, azok értelmezéséről, valamint időszerű bel- és külpolitikai, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekről. Az elmúlt oktatási évben megtartott továbbképzések sorából jelentőségénél fogva kiemelkedik a községi, nagyközségi tanácselnökök, vb-titkárok tanfolyama. Itt a tematika ösz- szeállításánál az volt a cél, hogy az előadásokban a tanácsi vezetők tájékoztatást kapjanak a múlt évben végzett felügyeleti vizsgálat tapasztalatairól, a tanácsi koordinációs bizottság értékeléséről és ezekkel kapcsolatban a további feladatokról. Az eltelt egy év során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az itt megtartott tanfolyamok sikeresek voltak. Azok sok segítséget adtak a résztvevőknek munkaköri feladataik ellátásához, s a konzultációs kérdésekből kiderült, az új ismereteket nagy érdeklődéssel sajátították el a hallgatók. Különösen hasznosak voltak az új jogszabályokat ismertető előadások, a lakáspolitikai elvekről, a megváltozott adójogszabályokról, valamint az ötéves terv eddig eltelt időszakának tapasztalatairól szóló és a hatodik tervidőszak elképzeléseit ismertető beszámolók. A továbbképző tanfolyamokon lehetőség nyílt a szakemberek, tanácsi dolgozók széles körű tapasztalatcseréjére, amit a résztvevők ki is használtak. Különösen hasznosnak tartották a hallgatók azt. hogy a továbbképzések során lehetőségük nyílt eszmecserét folytatni a megye párt- és állami vezetőivel, illetve nem egy alkalommal országos szervek vezetőivel is. Az oktatási központ kapacitása lehetővé tette, hogy társszervek is itt bonyolítsák le továbbképző tanfolyamaikat. Az elmúlt tanulmányi év során tanfolyamot szervezett Tengelicen a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, a szekszárdi járási pártbizottság, a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége, a Tolna megyei Munkásőr-parancsnok- ság. a megyei KISZ-bizottság, s az Országos Tervhivatal. Itt a tanácsi szervek előadássorozatain kívül tizenhat másik tanfolyamra is sor került, melyeken közel ezren vettek részt. ^Ugyanitt tartottak az év során több tanácskozást, különböző tudományágak hazai, sőt nem egy alkalommal, külföldi, neves képviselőinek részvételével. Ezek közül az egyik legjelentősebb az, amit szeptember 20—23. között a Pécsi Tudomány* Egyetem Közgazdasági Kara piacszervezési tanszéke rendezett. ..A vállalati üzletpolitika fő kérdései” címmel. Ezen a tudományág hazai képviselői, valamint a termelő- és kereskedelmi vállalatok vezetőin kívül részt vettek több európai nemzet szakemberei is. Az egy hónappal ezelőtt megkezdődött oktatási évben 1900 tanácsi, tanácsi vállalati, illetve intézményi dolgozó továbbképzését tervezzük. A tengelici iskola lehetőséget biztosít ahhoz. hogy a tanfolyamok egy részét a szomszédos megyékkel közösen szervezzük meg. / Az elmúlt esztendő tapasztalatokban gazdag volt. Nagyon sok olyan hasznos ismeretre tettünk szert, amelyeket megszívlelve és okosan felhasználva tovább javíthatjuk a továbbképzés színvonalát. Ehhez adottak mind a tárgyi, mind a személyi feltételek. Az oktatási munkát a korszerű intézményen belül sok modern oktatástechnikai eszköz is segíti. Ezek számát a jövőben tovább bővítjük. Van egy másik szándékunk is. A természetvédelmi területnek számító erdő. valamint az iskola-szálloda komplexum mellett lévő tó kitűnő lehetőséget biztosít az üdüléshez is. Ezt kihasználva a jövő évtől, az oktatási szünetben, a tanácsi dolgozók nemcsak ismereteiket gyarapíthatják, hanem a nyár folyamán pihenhetnek, üdülhetnek is Tengelicen. — szí — század eleji újságokat A lapozva, az 1901. októberi újságok hasábjain a képviselő-választások hírei ragadják meg az olvasót. Ebből is a pincehelyi véres választásról szóló hírek uralják a lapok hasábjait. Szalagcímmel közük a friss eseményeket. A cikkek hangvétele pártállásuktól függően más és más, de valamennyi lap — a felelősséget áthárítva az ellenlábas pártokra — sajnálkoztak az eset miatt. Lássuk az eseményeket. Képviselő-választás volt 1901. október 2-án. A pártok már korábban kiválasztották a maguk jelöltjeit és megkezdték az agitációt, saját jelöltjeiket az égig magasztalták, az ellenfél jelöltjeit pedig szidalmazták, pocskondiázták pártjaikkal együtt. A pincehelyi választókerületben is megtörtént a jelölt- állítás. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt Rátkai Lászlót jelölte. A Néppárt Szűcs József pincehelyi káplánt indította. Indult még — de a választás előtt visszalépett — Szabó Lajos, aki agrárprogrammal akart képviselői mandátumhoz jutni. Kellő időben azonban úgy vejue, hogy a másik két jelöttel szemben nincs sok keresnivalója, ezért lemondott a választási küzdelemről. A Szabadelvű Párt nem állított jelöltet. Maradt tehát a porondon Rátkai és Szűcs. A jelöltek a választási kerület 21 községében — ide tartozott Pincehely, Szakály, Felsőnyék, Fürgéd, Nagyszo- koly, Szárazd, Miszla, Néme- di, Simontornya, Tamási, Be- lecska, Nagyszékely, Tótke- szi, Hőgyész, Regöly, Hidegkút, Szemcse-Csehi, Kisszékely, Majsa, Ozora és Felső- ireg — rendszeres választási körutat tettek, nagygyűléseket tartottak, igyekezek maguk mellé állítani a választókat. A Kossuth-pártiak úgy vélték, hogy Szűcs nem lesz igazán komoly ellenfele Rátkainak. Szűcs legfeljebb Ozorán, Tótkeszin és Pincehelyen szerezhet majd néhány voksot. Ezt sajtóorgánumukban több alkalommal meg is írták. Sima győzelemre számítottak, minden zavaró körülmény nélkül. A helyzet azonban másképpen alakult. Október 2-án a pincehelyi szavazóhelyiség körzetében már reggel feszült volt a hangulat. Az odaérkező választók kölcsönösen szidalmazták, fenyegették az ellenfél jelöltjét és híveit. Dél felé a néppártiak oldalán több plébános és káplán is belépett az ellenfelet szidalmazok közé. Délután 2 óra körül a testi sértés is bekövetkezett. Az ellenfél választóit kőzáporral fogadták. Az út szélén felkupacolt köveket használták fel erre a célra. Oly méretet öltött a dobálás, hogy a csendőrség közbelépett, igyekezett védelmet adni a szavazni akaróknak. Ekkor a csendőrök felé is megindult kőzápor. Ilyen körülmé- nvek között is — egybehangzó vélemény szerint — a csendőrök igyekeztek szétválasztani a jkét tábort. Az agitátorok által feltüzelt választók fanatikusan a csendőrök ellen indultak. A csendőröket le akarták fegyverezni az egykori jelentések szerint. A csendőrök ekkor a fegyverüket használták. A sortűz következtében heten meghaltak, sokan súlyosan megsebesültek. A helyszínen meghalt az egyik bizalmi 16 éves leánya, ott vesztette életét egy nagyszokolyi terhes fiatalasszony, továbbá Dormati Pál, Patkó János, Szentpáli József. Egy idős, 70 éves asszony súlyos sebeivel a helyszínről lakása felé vonszolta magát, de háza előtt összeesett és meghalt. A sortűz után rövid ideig a mély megdöbbenés lett úrrá a jelenlévőkön, majd még izzóban lángolt fel a gyűlölködés. A jelenlévők berohantak a választási helyiségbe, ahonnan csak a katonaság tudta őket eltávolítani. A katonaság a községben igyekezett a kordont fenntartani, de erre nem volt képes. A helyzet tovább mérgesedett. A szavazást természetesen nem lehetett folytatni... Rátkait hű emberei a sortűz előtt Némedibe menekítették. A szavazatszedő küldöttség a Rátkai-hívek és a csendőrök védelme alatt — de kőzápor közepette — a vasútállomásra menekültek, onnan különvonattal távoztak. Ezt követően a tömeg a Pincehelyen élő Rátkai- pártiak házainak ablakát beverte, kővel dobálta. A Tolnavármegye című lap tudósításában megjegyzi, hogy a megyei alispán már a választás előtt lényegesen nagyobb létszámú katonaságot és csendőrséget igényelt a belügyminisztertől, mint amennyit végül is kivezényeltek a rend fenntartására. „Csupán egy század katonaság és nyolc csendőr küldetett ki Pincehelyre.” — állapítja meg a lap. A katonaság létszáma 68 fő volt. Már a reggeli órákban — amikor kiderült, hogy igen feszült a politikai légkör a községben, a választási elnök sürgős segítséget kért az alispántól, aki Bonyhádra táviratozott újabb csendőri egységért és katonai alakulatért, s megkereste telefonon a hadtestparancsnokságot is, megfelelő karhatalom ki vezényléséért. Ezek a fegyveres egységek azonban már későn érkeztek a helyszínre, a fegyverek eldördültek, hét ember már halott volt... A szavazatszedő bizottságok Pincehelyen munkájukat be nem fejezvén, végül is Hőgyészre mentek, ott zárták le a jegyzőkönyveket. „Bot fejsze, kőzápor, ütlegeli, szitkok a legalacsonyabb emberi érzésből, a gyűlöletből fakadó inzultusok, féktelen izgatás és lázítás a hatóság, a törvényes rend, az urak és egy felekezet ellen, szóval anarchia és erkölcsi elfajulás jellemzi az október másodikán meghiúsult pincehelyi választást.” — így jellemezte az eseményeket a Tolnavármegye október 13-i száma. Hozzátehette volna, hogy mindkét részről szított mérhetetlen gyűlölet volt az oka a véres eseményeknek. A szavazást természetesen meg kellett ismételni. Sok- kal nagyobb csendőri és katonai erőket vezényeltek a helyszínre. Ekkor már csak a szitkozódásig jutottak az események. A választás eredménye: Rátkai 1450, Szűcs 941 szavazatot kapott. Természetesen bírósági ügy lett a dologból. A vádlottak padján ült Streicher Péter hőgyészi, Pintér Kálmán ozorai, Fancsics Péter szakályi, Pelcz Árpád szaka- dáti plébános, továbbá Szűcs József (tehát maga a képviselőjelölt is!) Apponyi Géza főtisztje Kohlmann Gyula, Bubics Antal tamási ügyvéd, Halmos Vince nagyszokolyi református lelkész. per évekig elhúzódott. A 1903-ban a szekszárdi királyi ügyészség 1—4 hónapi fogházbüntetéseket szabott ki. Az ítéletet megfellebbezték, a Tábla már csökkentette ezt az igen mérsékelt ítéletet is, a Kúria pedig gyakorlatilag felmentette a szomorú eset érdemi szerzőit, okozóit. De hét ember meghalt... K. BALOG JÁNOS
