Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. október 29. Hétfő: Véget értek Gromiko és Vence moszkvai tárgyalásai, az amerikai külügyminisztert fogadta Leonyid Brezsnyev is. — Szíria megnyitotta iraki határait. — Budapestre érkezett Jörgensen dán miniszterelnök. Kedd: Asszad szíriai köztársasági elnök Bagdadba érkezett. — Carter amerikai elnök üzenetben szólította fel az izraeli kormányt a különbéke-tervezet elfogadására. Szerda: Mota Pinto jogászprofesszort nevezték ki Portugália új miniszterelnökévé. — Giscard d’Estaing egynapos római villámlátogatása során tárgyalt Andreotti miniszterelnökkel és kihallgatáson jelent meg a pápánál. — Carter elnök új inflációellenes programot^ hirdetett meg. Csütörtök: Újabb mélypontra zuhant a dollár Frankfurtban és Tokióban. — Ismét zavargások voltak Irán városaiban a sah születésnapján is. — Zsivkov bolgár és Mengisztu etióp államfő tárgyalásai Addisz-Abebában. Péntek: Szovjet—magyar kormányfői tárgyalások voltak Moszkvában. — Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök kapta a Nobel-békedíjat. Szombat: Gromiko külügyminiszter befejezte tárgyalásait Párizsban, ahol találkozott Giscard d’Estaing köztársasági elnökkel is. — Hazarendelték a Washingtonban tárgyaló egyiptomi küldöttség vezetőjét. — Tüntetések Baszkföldön a spanyol alkotmány tervezete ellen. Moszkvai tárgyalásai során az amerikai külügyminisztert fogadta Leonyid Brezsnyev. A képen jobbra Vance, vele szemben Brezsnyev és Gromiko. (Képtávírónkon érkezett) A hét 3 kérdése A hét legfontosabb eseménye a moszkvai szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó volt. Mindenki azt figyelte, hogy előbbre jutott-e ezáltal a SALT tárgyalás- sorozata? Ezt követően Andrej Gromiko Párizsba utazott. Ottani tanácskozásai jó alkalmat szolgáltattak a kérdés megválaszolására: valóban lehűlés tapasztalható a szovjet—francia viszonyban? Elutazott Budapestről Pjotr Jaroszewicz lengyel miniszter- elnök, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására tett baráti látogatást hazánkban. (Képtávírónkon érkezett) Ismét a Közel-Keletről érkezett számszerűen a legtöbb hír a héten: Szadat és Begin Nobel-békedíja, Asszad váratlan bagdadi útja és megállapodása az iraki elnökkel, újabb tűzharcok Bejrútban, harcias tel-avivi kijelentések a település sorsáról, stb. Igazi fordulatnak mégis a szíriai —iraki együttműködés felújítása látszik. Mi ennek a jelentősége? 1. Közelebb jutott a megállapodáshoz a SALT ügye a moszkvai külügyminiszteri találkozó után? Gromiko és amerikai kollégája két nap alatt összesen több mint 9 órát töltött a tárgyalóasztal mellett, ezt követően pedig Leonyid Brezsnyev is fogadta Cyrus Vance-et. Az idén ez már az ötödik szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó volt, mindegyiken a hadászati fegyverek korlátozásáról intézkedő megállapodás kérdését tárgyalták a legfontosabb témaként. { A SALT-tárgyalások állásáról tudósítani nem hálás feladat az újságírók számára. A hírmagyarázók a szűkszavú kommünikék jelzőiből próbálnak következtetni előrehaladásra vagy egy helyben topogásra. „Hasznos és konstruktív”, ezek a jelzők szerepeltek a szovjet közleményekben a tárgyalásokról, az amerikai szóvivő megtoldotta azzal, hogy az eszmecserék „szívélyesek és barátságosak voltak”. Az óceánon túli lapok számára természetesen ez kevés támpont, a magukat jólértesültnek mondó amerikai tudósítók meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írták, hogy két újabb kérdésben sikerült előbbre jutni Moszkvában, de még mindig akad egynéhány megoldatlan, vitás probléma. Vance külügyminiszter maga azt mondta, hogy a problémák nem olyan természetűek, amelyeket a felek jószándékának kifejezésre juttatásával ne lehetne ésszerűen megoldani. Mindkét fél hangoztatta, hogy kész fokozni erőfeszítéseit a megállapodás gyors aláírása végett. Azt azonban senki sem akarja és tudja megjósolni, hogy ez a „gyors aláírás” még az év vége előtti megállapodást jelenti-e. Szovjet hírmagyarázók felhívták a figyelmet, hogy a SALT egyben amerikai belpolitikai vitatéma is, s hogy november elején kongresszusi választásokat tartanak az USA-ban. E választások lezajlása után az amerikai elnöknek valamivel szabadabb keze lehet a tárgyalások irányítására, egy megállapodás aláírására, vagy esetleg egy csúcstalálkozón a kézfogásra. 2. Valóban volt-e lehűlés a szovjet—francia viszonyban? Gromiko szovjet külügyminiszter párizsi látogatásának végén az Elysée-palota szóvivője bejelentette, hogy Valéry Giscard d’Estaing jövőre a Szovjetunióba látogat. A szovjet—francia kapcsolatok fejlődését a legmagasabb szintű találkozók sorának folytatásával is biztosítani kívánják. A párizsi polgári sajtó az utóbbi időben gyakran cikkezett arról, hogy a Szovjetunió és Franciaország között lehűlés tapasztalható. Meglehet, hogy a rossz lelkiismeret diktálta ezeket az írásokat, amelyeknek a szerzői szinte egyértelműen annak tulajdonították a Moszkva—Párizs viszonyban szerintük bekövetkezett változást, hogy Franciaország Afrika-politikája túlságosan aktív lett, méghozzá a Mobutu-féle rendszerek javára. Ugyanekkor párizsi kormánykörökben arra hívták fel a figyelmet, hogy a két ország közötti kapcsolatok gazdasági alépítménye változatlanul erősödik és szélesedik. A Guiringaud—Gromiko tárgyalások most alkalmat adtak arra, hogy a két fél egyformán hitet tegyen az enyhülési politika folytatása mellett a világban, s hogy a leszerelési erőfeszítések fokozása érdekében új kezdeményezésekkel éljenek. Gromiko örömét fejezte ki amiatt, hogy Franciaország bekapcsolódik a genfi leszerelési tárgyalásokba. Guiringaud újra emlékeztetett egy európai leszerelési értekezlet összehívására vonatkozó francia javaslatra. Természetesen más időszerű kérdések is napirenden szerepelhettek a Quai d’Orsay-n a két külügyminiszter eszmecseréjén, így mindenekelőtt a közel-keleti kérdéscsoport, amelynek libanoni eleme Franciaországot, a terület egykori védnökét, nagyon is érdekli. 3. Mi a jelentősége a Szíria és Irak viszonyában beállott fordulatnak? A „Szilárdság Frontjának”, azaz a szadati megalkuvó politikát elítélő arab országok csoportjának leggyöngébb pontja az volt, hogy Szíria és Irak egymás közötti viszonyát 1966 óta politikai, ideológiai és személyi ellentétek rontották meg, a libanoni szír beavatkozás óta pedig még a két szomszéd ország közös határát is lezárták. (Említsük meg, hogy ez az áldatlan állapot a szocialista közösség arab politikáját is zavarta, hiszen külön-külön mind Szíriával, mind Irakkal jók voltak a kapcsolataink.) A héten látszólag meglepő, a stratégiai helyzetből azonban logikusan következő fordulatra került sor. Szíria megnyitotta határát Irak felé, Asszad elnök pedig Bagdadba repült, hogy négy napon át tárgyaljon Al-Bakr iraki elnökkel. A létrejött megállapodás a sokoldalú együttműködés újrakezdését írja elő. A honvédelmi miniszterek például hozzálátnak kölcsönös védelmi szerződés kidolgozásához. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy érthetővé váljék: miután Egyiptom letette a fegyvert, Izrael egész katonai súlyával északra, libanon irányába és keletre Szíria (no meg Jordánia és akár a távolabb eíő Irak) felé fordul. Ezt a nyomást látva, érezve, az arab vezetők már nem engedhetik meg maguknak, hogy az ellentétek megosszák erőiket, elválasszák őket egymástól. Elméletileg ugyanaz a párt, a Baath, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja van hatalmon mind Bagdadban, mind pedig Damaszkuszban. Valójában azonban a párt két külön szárnya ez. Eddig élesen szemben állottak egymással, mindennaposak voltak a kölcsönös vádaskodások. A Biztonsági Tanács további kilenc hónapra meghosszabbította a Sinai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők mandátumát. (Képtávírónkon érkezett) Ha most létrejön a szíriai—iraki együttműködés, akkor ez katonai téren alaposan módosítja a Közel-Kelet erőviszonyait. Egyelőre diplomáciai vonatkozásban hoz újat: Most már nincs akadálya annak, hogy november első napjaiban éppen Bagdadban csúcstalálkozóra összeüljön a „Szilárdság Frontjában” lévő valamennyi ország vezetője, abból a célból, hogy meghatározzák a Camp David-i kapituláció elleni közös fellépés teendőit. PÄLFY jözsef Bécsi tárgyalások A TASZSZ politikai hír- magyarázója írja: Október 30-án lesz öt éve, hogy Bécsben megkezdődtek a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások. E megbeszélések a földrész jelen- légi helyzetének egyik legfontosabb vonatkozását érintik: a két tömb katonai szembenállásának enyhítését, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő kiegészítését szolgálják. Sajnos, a hosszadalmas vitákból mindeddig nem született konkrét eredmény, s ezért a nyugati felet terheli a felelősség. Mindenki számára nyilvánvaló: a tárgyalások sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mindkét fél lemond az egyoldalú katonai előnyökre való törekvésekről — a NATO-tag- országok azonban éppen ilyen előnyök megszerzésére törekednek. A megbeszélések céljával ellentétben állnak a nyugati tárgyalófelek fegyverkezési törekvései is. A szocialista országok ezzel ellentétben a tárgyalások előremozdítására, mielőbbi sikeres befejezésére tesznek erőfeszítéseket. Legutóbbi, ez év júniusában előterjesztett javaslatuk is — a nyugati országok álláspontjának messzemenő figyelembe vételével — a megbeszélések meggyorsítását, konkrét megállapodások kidolgozását célozza. A tárgyalópartnerek azonban mindeddig nem válaszoltak a júniusi javaslatra. „Ideje lenne abbahagyni az időhúzást, s áttérni a gyakorlati ügyekre. A megállapodás eléréséhez megvan az ésszerű, reális alap. Minden attól függ, hogy a Nyugat hajlandó-e szembenézni a valósággal” — írja a TASZSZ hírmagyarázója. Gromiko sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) A SALT-megbeszélésekről szólva Gromiko hangsúlyozta, hogy azokon haladást értek el, de még további találkozókra lesz szükség az egyezmény végleges kidolgozásához. — Franciaországnak a bécsi tárgyalásokkal és a SALT-megbeszélésekkel kapcsolatos álláspontját firtató kérdésekre válaszolva Gromiko rámutatott, hogy a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban Párizs álláspontja világos, nem kíván részt venni bennük, és ez a kérdés nem merült fel. Ami a SALT-meg- beszéléseket illeti, a távolabbi jövőre valóban felvetődik a kérdés és nemcsak Franciaország, hanem a többi atomhatalom vonatkozásában is, meddig mehetnek el a szovjet—amerikai stratégiai SALT-tárgyalások anélkül, hogy a többi atomhatalom részt venne bennük. Az újságírók kérdéseire válaszolva a szovjet külügyminiszter — miután üdvözölte Franciaország bekapcsolódását a genfi leszerelési tárgyalásokba — azt mondotta, hogy az európai hagyományos erőkre vonatkozó leszerelési értekezlet francia javaslata szovjet értékelés szerint elsiklik a legfontosabb kérdés, a tömegpusztító fegyverek aggasztó felhalmozódása mellett. Erről a témáról, s a vonatkozó szovjet javaslatokról sor kerülhet szakértői megbeszélésekre a két ország között. A Közel-Kelettel kapcsolatban Franciaország és a Szovjetunió politikája a kezdettől fogva nagyon közel állt egymáshoz és most is nagyon közeli — mondotta a szovjet külügyminiszter, majd arra a kérdésre, hogy miként értékeli a Nobel-békedíj odaítélését, így válaszolt: őszintén szólva, ez a döntés egyfajta viccnek tűnik. Lehet, hogy vannak, akik nem osztják ezt a véleményt, de mi ezt gondoljuk. Égy újságíró azokról a hírekről kérdezte Gromikót, hogy Franciaország katonai felszerelést készül eladni Kínának és megkérdezte, szóba került-e ez a tárgyalásokon. Gromiko válaszában rámutatott, hogy Kína politikai szempontból került szóba a megbeszéléseken. PANORÁMA WASHINGTON A Fehér Ház köszönetét mondott a szovjet kormánynak azért a gyors és hatékony segítségért, amelyben egy szovjet halászhajó részesítette egy szerencsétlenül járt amerikai katonai repülőgép utasait. Amint a Fehér Ház szóvivője, Jody Powell közölte, hogy egy amerikai gép a Csendes-óceán északi térségében zuhant le. A segélykérésre egy szovjet halászhajó a közelben manőverező amerikai repülőgép irányításával a helyszínre sietett és tíz amerikait a fedélzetére vett. Az elismerést Vance külügyminiszter tolmácsolta Gromiko szovjet külügyminiszternek —’ mondotta a szóvivő. ÚJ-DELHI Vaszudevan Nair, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának tagja lett Kerala állam főminisztere — jelentették be Delhiben. Ebben az államban az IKP az évek óta hatalmon lévő Egyesült Front tagja, amelyben több más párttal együtt harcol az életszínvonal emeléséért, a szegénység felszámolásáért. NAIROBI Uganda pénteken úgy határozott, hogy lezárja tanzániai határait. Az ugandai kormány szerint a tanzániai hadsereg megtámadta az országot, megsemmisítette Mu- tukula határmenti város helyőrségét, egységei Masa- ka város felé közelednek, és nagy veszélybe került az ugandai főváros is. A tanzániai külügyminiszter, Ben Mkaba DaresSala- amban pénteken határozottan cáfolta az ugandai állításokat. SANAA Sanaában, az észak-jemeni fővárosban pénteken kivégeztek kilenc magas rangú katonatisztet, akiket a bíróság az október 15-i sikertelen puccskísérletben való részvétel, összeesküvés és hazaárulás vádjában talált bűnösnek. Az iraki hírügynökség, amely a hírt közölte, ugyanakkor megjegyzi, hogy a hadbíróság tovább folytatja az összeesküvésben részt vett személyek ellen indított perek tárgyalását és minden bizonnyal újabb halálos ítéleteket fog hozni. A katonai bíróság szerint a most elítélt és kivégzett katonatisztekről bebizonyosodott, hogy „külföldi országtól” kaptak fizetséget, fegyvert és lőszert. A bíróság nem nevezte meg az érintett országot, de nyilvánvaló, hogy Sanaa, csakúgy, mint több más esetben is, minden alap nélkül a szomszédos Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot vádolja a rendszer megdöntésére szőtt összeesküvés támogatásával.
