Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 256. szám ARA: l,r- Ft 1978. október 29., vasárnap Szovjet-francia kapcsolatok Megerősítette a szovjet— francia kapcsolatok „privilegizált”, kiemelt jellegét, ugyanakkor pedig e kapcsolatok ápolásának, sokoldalú fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta szombati sajtó- értekezletén — szerdán kezdődött hivatalos párizsi látogatásának eredményeit összegezve — Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a francia köztársasági elnökkel és Guiringaud külügyminiszterrel folytatott megbeszélései barátiak és tárgy- szerűek voltak és kiterjedtek a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi kérdések széles körére. Mindkét oldalról nem csupán akarják a jó kapcsolatok fejlődését, de szilárdan el is tökélték ezt. A két ország közötti kapcsolatok útját már de Gaulle elnök idején kijelölték, és ma a Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing közötti csúcstalálkozókon meghatározott szellemben fejlődnek. A nemzetközi kérdések közül Gromiko a leszerelést emelte ki. Nem lehet normálisnak nevezni, hogy Európában tömegpusztító fegyverek óriási készletei halmozódtak fel, konkrét lépéseket kell tenni korlátozásukra — nem lehet beérni nagyszabású, ál- talánoságsban mozgó tervekkel. A nagy fegyveres erővel rendelkező országoknak kétszeres, háromszoros erőfeszítést kell tenniök e cél érdekében, s az eddigi utak mellett szó lehet például a katonai költségvetések csökkentéséről is. Mindezeket . a problémákat higgadtan, eltökélten és bizonyos bátorsággal kell megközelíteni — mondotta Gromiko. (Folytatás a 2. oldalon.) A MÜLLER- BRIGÁD (4. old.) 60 Eves a KOMSZOMOL (4. old.) emlékezés BERÉNY RÓBERTRE (11. old.) TOLNA MEGYEIEK A TATRA CSÚCSAIN (13. old.) ÉS OLYAN SOKA LESZ REGGEL... (7. old.) ORVOSI KUTATÁSOK VIETNAMBAN (8. old.) POLGÁRI REPÜLŐGÉPEK — EGYKOR ÉS MA (8. old.) A DELFIN MINT RÉVKALAUZ (9. old.) SZÖVETSÉG A FAGGYAL (9. old.) AZ OMSZKI SZALONNA (9. old.) kacsókam (10. old.) KÖVETKEZETESEBBEN ÉS hatarozottabban (3. old.) A 43. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) A BÉKE FORRADALMA (3. old.) RÖPÜLJ ffMílifl Több forrásból Fotocellás automata csomagológépet állított munkába a jóhírű konfekcióüzem. Amíg korábban huszonhármán dolgoztak itt, most mindössze ketten maradtak, huszonegyen átkerültek a termelő szalagok mellé. Történt mindez a félév elején, s hat hónap elteltével az összesítés jelentős termelékenység-növekedést mutatott ki, hiszen való igaz, az egy foglalkoztatottra jutó árumennyiség meghízott; akik addig csomagoltak, most termeltek. Ha ilyen egyszerű lenne a termelékenység, azaz a munka hatékonyságának növelése, akkor mást sem kellene tenni, mint vásárolni az új, s a még újabb gépeket, rábízva ezekre a feladat megoldását. Idén, az első félévben a szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés — a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva — 6,3 százalékkal emelkedett. Ez az összefglaló adat természetesen eltakarja az egyes iparcsoportok közötti nagy különbségeket — mert például a vegyiparban, a műszeriparban ennek kétszeresét érték el —, s arra végképp nem ad útbaigazítást, mi hogyan történt a vállalatoknál. Márpedig az a döntő, a termelőhelyek miként hasznosítják az élőmunka takarékos felhasználásának — s ezzel a termelékenység növelésének — adott lehetőségeit, kiterjed-e figyelmük valamennyire, avagy csak egyet-egyet ragadnak meg. A- tapasztalatok ez utóbbit igazolják, egyben a tennivalókat is fölmutatva. Sokféle ténnyel bizonyítható a termelékenység bővülése, hiszen a közúti járműiparban a főegységek előállításának időszükséglete a negyedére, ötödére csökkent, a tartós fogyasztási cikkek között jó néhány ma tizedannyi idő alatt készül el, mint a gyártás kezdetekor. Sokféle ténnyel bizonyítható ugyanakkor az is, hogy nemzetközi összehasonlításban a hazai ipar termelékenységi színvonala alacsony, s ennek oka a szervezés, az irányítás egyenetlensége. Köznapibban fogalmazva: az eszköztár jobb termelékenységi eredményekre adna módot, ám a lehetőségek sokaságát veszni hagyjuk, a források seregét nem használjuk fel. Elgondolkoztató eredményekkel, kellemetlen meglepetésekkel járt áz a vizsgálódás, amelyet a nehézipari tárca nagyvállalatai folytattak, termelékenységi színvonaluk nemzetközi összevetésére. Kiderült egyebek között, hogy a hazai kőolajfeldolgozásban ötször, kilencszer több élőmunka jut egységnyi termékre, mint az élmezőnybe tartozó országokban. Hozzátesszük: a kőolaj feldolgozás korántsem a legrosszabb jegyet kapta e sajátos bizonyítvány kitöltésekor...! Gondjaink nem újkeletűek, a termelékenység mindig is érzékeny pontja volt az iparfejlesztésnek, igaz, egy ideig különösebb figyelem nem jutott rá, hiszen magára a terméktömegre helyeződött a hangsúly, s nem arra, mekkorák a ráfordítások. Ennek az időszaknak azonban vége, az intenzív fejlődési szakaszra jellemző tényezők gyorsan előtérbe kerültek. Gondolkodásmódunk azonban némi fáziskéséssel követi a változásokat, s véljük, ha gyarapszik az egy foglalkoztatottra jutó termékmennyiség, akkor semmi baj sem lehet, hiszen növekszik a termelékenység. Igaz, csak éppen a tertipó lassú. Lassú azért, mert túlzott figyelmet kap az egyszerű osztás — a termékmeny- nyiség osztva az előállításra felhasznált idővel —, s alig valami törődést a termelékenység emelésének sok más forrása, így a termék használati értékének javítására, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a jobb minőség. Ahogy a veszteségidők elemzése is a huszadrangú teendők között ielhető, J a teljesítménykövetelményekkel összekapcsolt bérezéssel együtt. Túl sok mindent említettünk, mint a termelékenységet befolyásoló tényezőt? Az igazat megI vallva nagyon is keveset ahhoz, hogy a valósághoz hűen érzékeltessük a függést, az okok és okozatok bonyolult szövevényét. LAZAR GABOR A zsűri értékelése szerint a maratoni népművészeti versenyen az első helyre kerültek a Tolna megyei székelyek. A Röpülj páváról szóló képriportunk az 5. oldalon.
