Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Mai számunkból A BÉKE FORRADALMA (3. old.) FELDOLGOZZAK A LUCERNÁT (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT POROTONBEMUTATÖ (3. old.) Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Vita a közoktatásról}*- Beszámoló p közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról} Apró Antal elnökletével pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson LosonYita a közoktatásról Klenovics Imre (Somogy m. 7. vk.), a Somogy megyei pártbizottság titkára szóvá tette, hogy az apró falvas megyékben megyei szinten ösz- szesítve nagyobb összegű, de valójában elaprózottan jelentkező fejlesztési források képződnek. A központi tervezés nem vette eléggé figyelembe, hogy ezek a források nem, vagy csak kis mértékben vonhatók be a fejlesztésbe, és — figyelemmel a helyi törekvésekre — nem hatnak mindig és mindenben a kiemelt célok megvalósításának irányába. Réger Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi pályázati, illetve elhelyezkedési rendszer nem kedvez a jobb nemzetiségi pedagógus-ellátásnak. Egyes helyeken pedagógushiány miatt nem vezetik be a nemzetiségi oktatást, ugyanakkor sok fiatal nemzetiségi diplomás nem tud elhelyezkedni olyan iskolában, ahol anyanyelvét oktathatná. Az oktatási miniszter válasza czi Pál és Kádár János is. A napirendnek megfelelően a képviselők a közoktatás helyzetéről mondták el véleményüket. Hütter Csaba (Nógrád m. 5. vk.), tsz-elnökhelyettes rámutatott: a megfelelő színvonalú oktatáshoz az iskolákból, tanműhelyekből még jó néhány technikai és szemléltető eszköz hiányzik, és kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági üzemekben, mindenekelőtt a bázisgazdaságokban is megteremtsék a korszerű képzés feltételeit. Szurgyi Istvánmé (Szolnok m. 3. vk.), általános iskolai igazgató, arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy értékű taneszközök előállítása és az iskolákhoz való eljuttatása körül gondok vannak. Javasolta: vizsgálják felül a taneszközgyártást és -beszerzést. Szemerits Ferencné (Győr, 13. vk.), növénytermesztő hangsúlyozta: az apró, mindennapos munkák során is szükség vám az iskolák, az óvodák, a szülők és az üzemek összefogására, valamint, hogy a szakközépiskolák kapcsolatai az adott szakmán túl az élet más területeire is terjedjenek ki, hiszen közös érdek, hogy teljes embert neveljenek. Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján tartotta meg beszámolóját Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter PolinsZky Károly köszönettel és jólesően nyugtázta a közoktatás ügye iránt megnyilvánult érdeklődést. A 21 felszólalás — mondotta — arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniafcarás. Üjra bebizonyosodott, hogy az oktatás és a művelődés, az embernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre sédként, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiumikat. Céljaink sikeres elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyors, milyen eredményesen, milyen általános és szákmái színvonalon tesszük műveltebbé, tudatosabbá. vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza sze a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek — állapította meg elöljáróban Pullai Árpád. — Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta ötmilliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 000 tehergépkocsi, 30 000 autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közüggyé tesziik a közlekedést.-. országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. — Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszáki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. — A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan igényid a kulturáltabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kémünk kell az utasokat is: jobban ügyeljenek velünk együtt a rendre, a kulturáltságra — hangsúlyozta a miniszter. — A vasút 3000 kilométeres főhálózata vállalja az utas- forgalom és az áruszállítás döntő többségét. A korszerű és az elavult berendezéseket ma még azonos szolgálati helyeken is együtt kell működtetni. A jövő sürgető feladatai közé tartozik a pályák és csomópontok, a rendezőpályaudvarok, a biztosító berendezések fejlesztésében kialakult elmaradások megszüntetése, és az ipari, mezőgazdasági fuvarfeladatökhoz igazodó járműpark kifejlesztése. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követelmények is indokolják, hogy további 1200—1500 kilométeres vonalat villamosítsunk. Évente 350—400 kilométeren kell a pályát felújítani, s a legfontosabb vonalakat, állomásokat korszerű biztosító berendezésékkel kell ellátni. — Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaik mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, de mindenekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömegközlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel. 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a Dél-Buda—Rákospalota vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. — A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésében és a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A vaskapui vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovói vízilépcső, a Duna—Majna—Rajna csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna— Tisza csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek további javítása. — Megalapozottan mondhatjuk, hogy közlekedésünk új fejlődési szakasz előtt áll. A következő évtizedek megújuló, kutató szemléletet, új módszereket, korszerűsödő szervezeti kereteket kívánnak. Feladataink meghatározásakor abból iduűunk kS, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. E két alága- zatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Eminek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. — Ki kell alakítani a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés észszerű arányait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. A fejlesztés- politikában a műszaki és technológiai fejlesztésre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani úgy, hogy az anyagi eszközöket ennek érdekében koncentráltan használjuk fel — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte, az országgyűlés fogadja el beszámolóját. (Folytatás a 2. oldalon.) es hasznosítja. A közlekedés- és postaügyi miniszter expozéja — A közlekedés szerves réLázár György Aminek a jómód köszönhető hazaérkezett Moszkvából A látogatásról közleményt adtak ki Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására tett látogatást Moszkvában, pénteken hazaérkezett a szovjet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai: Huszár István, a Polotikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi hizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytattak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéséiről, fejlesztésének feladatairól. Alékszej Koszigin, az SZKP RB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken ebédet adott Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének tiszteletére. Az ebéden, amelyen magyar részről Huszár István. Havasi Ferenc, Marjai József és Szűrös Mátyás, szovjet részről pedig Konsztantyin Ruszákov, Nyikolaj Tyiho- nov, valamint a minisztertanács elnökhelyettesei, miniszterek és más hivatalos személyiségek vettek részt, Alekszej Koszigin és Lázár György pohárköszöntőt mondott. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon).
