Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
1978. október 28. , TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Losonczi Pál távirata Gustáv Husáknak (Folytatás az 1. oldalról.) Gyarmati János (Bp. 62. vk.), vállalati igazgató, az építési és közlekedési bizottság elnöke rámutatott: az elmúlt években az útkorszerűsítési munkák üteme, az eredmények ellenére sem volt kielégítő. Lukács János (Zala m. 2. vk.), állatorvos szóvátette: a MŰM és a KPM, valamint a MÉM és MŰM tavalyi együttes rendeletéi bizonyos főikig gátolják a betakarítási munkák gyors elvégzését, mert az év Valamennyi hónapjára egységesen állapítják meg a munkaidőt. így az aratás és az őszi betakarítás idején eleve lehetetlen a paragrafusoknak érvényt szerezni. Ezért javasolta, hogy módosítsák a két jogszabályt. Változatlanul írják elő, hogy a dolgozók egész évi munkaideje a túlórával együtt sem lehet több 3000 óránál, de a gyakorlati követelmények figyelembevételével tegyék rugalmasabbá a kifogásolt rendelkezéseket. Daradits Ferenc felszólalása Ezután Daradits Ferenc Tolna megyei képviselő, a bonyhádi Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel. Egyebek között hangsúlyozta: — Az elmúlt 10 évben az utak minőségének javulásában látok nagy eredményt. De nagy eredménynek tartom azt is, ahogy az autóbuszhálózat fejlődött. Ma már a községek zömében a járatok sűrűsége szinte a városi helyi járatokéhoz hasonló. Ennek jelentőségét lehetetlen egy ilyen felszólalás keretében megfelelően méltatni. A jelentős fejlődés ellenére nehézségeink, gondjaink nem kisebbek mint 10 évvel ezelőtt voltak, csak mások. Gondjaink nagy részét a budapesti és Budapesten átmenő közlekedés okozza. Ez adódik abból a helyzetből, ami történelmileg alakult ki, hogy minden út, minden vasút Budapestre és Budapesten keresztül vezet. Az átmenő forgalom megoldására két lehetőség kínálkozik. Egyik, amivel a beszámoló foglalkozik, hogy Budapesten a forgalmi feltételeket kell fejleszteni. Ez így helyes. De emellett kínálkozik az a megoldás, hogy azt a forgalmat amit lehet, tereljük el Budapestről. Hogy ne kelljen Dunántúlról Észak-Magyarországra és az Alföldre mindent Pesten át vinni. Hogy a nagy balkáni, a Szovjetunióból, Lengyelországból jövő és menő forgalmat (kamionra, vasútra gondolok) ne kelljen Pesten átvinni. Jelenleg ennek feltételei nincsenek meg, mert a Budapestről délre eső két Duna-hídunk kettős (vasúti és közúti) szerepet töltenek be. Nagyon kicsi ennélfogva az áteresztőképességük és főleg a bajai hídnál nem ritka az egyórás várakozási idő sem. A másik problémakör ösz- szetettebb. Közismert, hogy a belső szállítások valumene nemcsak a termelés volumenének a növekedésétől függ. Hanem függ az ipari és feldolgozó üzemek telepítési helyeitől, illetve, hogy milyen körzetekről, vagy távolságokról elégítik ki nyersanyag- szükségletüket. Ez a probléma a mezőgazdasággal kapcsolatban főleg a cukorrépa esetében bír nagy súllyal. A cukorrépa termelését a gyárak körül koncentrálni lényegesen nagyobb mértékben indokolt, mint ahogy az jelenleg van, még akkor is, ha a megtakarított szállítási költségek egy részével, vagy teljes egészével a termelés feltételeit javítjuk. Egy hektárról 3— 400 mázsa terményt nem mindegy, hogy milyen mesz- szire kell szállítani. Sóik szó esik a különböző fórumokon, újságokban, rádióban, tv-ben a vagonok kirakásáról, berakásáról, a vállalatok nem megfelelő hozzáállásáról. A hatás nehezen mérhető. Valószínű még többet kell tenni, még határozottabban kell fellépni e területen. Felszólalásomban a vállalatok és a vasút kapcsolatában a partnerség hiányosságait, ^ viszony sokszori egyoldalúságát, talán túl szigorúan fogalmazva a vállalatok, szállíttatok gyakori kiszolgáltatottságát teszem szóvá. Az elmaradások különböző méretű és nagyságú károkat akoznak. Nagyságuk sokszor felmérhetetlen, kimutathatatlan. Pl. az élőállat-szállítás elmaradása, vagy a személy- vonatok jelentős arányú késése miatt a munkából való késés alapján keletkezett veszteségek, stb. Nem hiszem, hogy mindezeket csakis a vasúton kívüli ökokkal lehet magyarázni. Jelentős részük a belső szervezetlenségből, fegyelmezetlenségből, az emberek hozzáállásából következik. Felszólalásom Tolna megyei vonatkozása a Dombóvár—Lepsény közötti vasútvonalhoz fűződik. Évekkel ezelőtt a megyei illetékes szervek ellenzése ellenére a KPM az említett vasútvonalat is a megszüntetésre jelölte. Mint ahogy tudjuk, akkor a közútra terelés volt a divat. Ma ismét a vasúti szállításoknak nőtt meg a becsülete. Az energiaárak változása miatt a gazdaságossági mutatók is sokat változtak a vasút javára. A mintegy 80 km-es vasút sok települést és gazdaságot köt ösz- sze egymással és a világgal. Nem is a személyszállítást, hanem az áru- és anyagszállítás jelentőségét emelem ki. Hangsúlyozni szeretném a sók indok közül, hogy a vasútvonal megszüntetése erősen kihatna a dinamikusan fejlődő Tamási járási székhely, leendő város, fejlődésére. Indokolásunk részletezését elhagyva kérem miniszter elvtársat e vasútvonal sorsának újbóli felülvizsgálatára. A beszámolóval egyetértek, azt elfogadom, és elfőj gadásra javaslom. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), szemészorvos hangsúlyozta: a Tisza gazdaságos szállítási lehetőségeit jelenleg csak tíz százalékban használják ki, pedig — az előzetes felmérések szerint — évente körülbelül egymillió tonna mezőgazdasági termék, építőanyag és más ipari nyersanyag vízi szállítására van lehetőség. Kangyalka Antal (Csong- rád m. 15. vk.), gyárigazgató elmondta: még mindig gondot okoz a rakodógépek, targoncák javítása. Ezért javasolta: fontolják meg, nem lenne-e érdemes egy már meglévő gépgyárat rákodógépek felújítására kijelölni. Tóth István (Bp. 26. vk.), a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára felhívta a figyelmet: kívánatos, hogy a közlekedési szolgáltatások színvonalában ma még fellelhető területi különbségeket fokozatosan kiegyenlítsék. Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), vájár rámutatott: az útbaigazítást adó táblákra jelenleg nincs szabvány. A kulturált közlekedés lebonyolításához hozzá tartozó fon* tos kellékéket a Képző- művészeti Alap készíti, megrendelésre, 7000 forintért, ami művészi alkotásért sem túl szerény összeg. Ezért érdemes lenne a tájékoztató táblák ügyét központilag megvizsgálni és rendezni. Kalló István (Borsod m. 3. vk.), hengerész a miskolci Tiszai pályaudvar rekonstrukciójával kapcsolatos gondokról szólt, s utalt arra, hogy a pályaudvar korszerűtlensége miatt már egyáltalán nem felel meg a biztonságos forgalom követelményeinek. Kérte a KPM vezetőit, hogy a legutóbbi államtitkári koordinációs értekezlet állásfoglalásainak megfelelően — biztosítsák a rekonstrukció mielőbbi elvégzését. Riss Jenő (Bp. 52. vk.), a BKV vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy kevés a járművezető a BKV-nál, a létszámhiány nagy terheket ró az amúgy is kedvezőtlen körülmények között dolgozókra. A Fővárosi Tanács és a BKV összeállította azokat az elképzeléseket, amelyek lehetővé tennék a mértéktelen túlóráztatás megszüntetését, a kedvezőbb körülmények megteremtését. Az arra illetékesek gyors döntése elősegítené a BKV e gondjainak mielőbbi enyhítését. Klabuzai Miklós, (Somogy m. 6. vk.), tsz-elnök a Bala- ton-parton lakók és az itt nyaralók érdekében javasolta: vizsgálják meg az M—7- es autópálya kiépítésének lehetőségét egészen Balaton- keresztúrig. Marton János, (Győr m. 3. vk.j, nyugdíjas igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy késik az M—1-es autópálya Győr és az országhatár közötti vonalának kijelölése. Kaszai Imre, (Bp. 45. vk.), mozdonyvezető a vasúti pá* lyák, a rendező pályaudvarok fejlesztésének, felújításának vontatottságát tette szóvá. Nagy súlyt kell helyeznünk — mondotta — a belső tartalékok feltárására. Peták Tibor, (Budapest, 26. vk.), vállalati főkonstruktőr hangsúlyozta, hogy a gazdaságos áruszállításnál nem elegendő csak a szállítást végző ágazatok összehangol együttműködése. A szállítási lánc az árutermelőknél kezdődik, hisz az áru csomago* lása, a rakodás gépesítésének mértéke lényegesen befolyásolja a szállítás hatékonyságát. Ezen a területen a konténeres, valamint a rakodólapos fuvarozás arányának növelésé és a speciális rakodógépek, járművek szélesebb körű alkalmazása jelentené a megoldást. Gránics András, (Szabolcs- Szatmár m. 17. vik.), esztergályos rámutatott: megyéjében az eddiginél jobban kell törődni a gépjárművek pótalkatrész-ellátásával és javításával, mert a jelenlegi kapacitás az igényeknek a felét sem elégíti ki. Pullai Árpád válasza — Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a miniszter, majd hangsúlyozta : a szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s mindenütt a helyi lehetőségek figyelem- bevételével keressük az elfogadható és ésszerű megoldást. A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvonalának tartásához, javításához valamelyest növelni :kéll az ágazat költségvetési részesedését. Természetesen az arányokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek kidolgozásánál határozzák meg. — A rakodógépek alkatrész-ellátása égető gond, s e berendezések javítása valóban megoldatlan. De őszintén meg kell mondani, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztítással, részben más eszközökkel is kell törekedni a helyzet javítására. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott: minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen nagyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. A vita bizonyította: erényeinket és fogyatékosságainkat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A vélemény- cserék sokszor nagyon szenvedélyesek, de nagyon elvsze- rűek voltak. Jellemezze a jövőben is ez az elvi magatartás a területi szervek és az ágazat együttműködését — hangsúlyozta a miniszter. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Schnitzler József, (Hajdú m. 16. vk.), a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója arra kért választ; mit kíván tenni a kormány a környezetvédelemről szóló törvény eredményesebb végrehajtásáért? Gonda György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy mivel a_ környezetvédelem egyes részterületein rendezetlenek a hatáskörök és tisztázatlan a felelősség kérdése, a közeljövőben előterjesztést készítenek a Minisztertanácsnak, egyértelműen megfogalmazva az irányítás és a felelősség kérdéseit. Tervezik az érvényes jogszabályok egybefoglalását, kiadását, hogy azok, akik a napi munkában ezeket alkalmazzák, pontosan és gyorsan eligazodjanak. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a nagyatádi cérnagyár munkása azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési minisztertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymódosítást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlanokon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelenleg 12 négyzetméter alap- területű létesítmény építhető. Ábrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy indokolt a szabályok módosítása, mégpedig differenciáltan. Figyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zártkert, és miként művelik meg a földet. A tények ismeretében — a helyi tanácsok véleményét is figyelembe véve — az építési szabályzatban területileg differenciált módosítást fogalmaznak majd meg. Szabó József (Baranya m. 10. vk.), a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke a közüzemi szolgáltatások mérésének, lakossági számlázásának és díjbeszedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszer elavult. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már korszerű módszerrel dolgoznak. A somogyi, a veszprémi és a zalai fogyasztók egy része villanyszámláját például átalánydíjas fizetéssel, kétha- vonként egyenlíti ki. A budapestiek a különböző szolgáltatások számláit összesítve kapják kézhez. A Nehézipari Minisztérium gyűjti a tapasztalatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, amelyek közül a legjobbakat választja majd ki, s teremti meg azok országos bevezetésének feltételeit. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Gustáv Husák Elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének Prága A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm önnek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri népeinek, a független csehszlovák állam megalakulásának 60. évfordulóján, a csehszlovákiai államosítások és a csehszlovák államszövetség napján. Szívből kívánom, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói, kommunista pártjuk vezetésével, érjenek el további kiemelkedő sikereket hazájuk felvirágoztatásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke, a haladás, és a szocializmus javára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnöke, aki mumkalátogatáson járt Moszkvában, október 27-én, a Kremlben találkozott és megbeszélést folytatott Alek- szej Kosziginnal, ak SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A találkozón magyar részről részt vett Huszár István, -az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a KGST-ben, és Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete.-Szovjet részről részt vett Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió .Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben és Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. A szívélyes, baráti légkörben megtartott megbeszélésen a felek kifejezésre juttatták megelégedettségüket azzal kapcsolatban, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló testvéri magyar —szovjet kapcsolatok politikai és gazdasági téren egyaránt sikeresen fejlődnek. A sokoldalú magyar—szovjet együttműködés, a 'két ország közötti gazdasági kapcsolatok minden téren történő elmélyülése, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében fontos tényezője a fejlett szocialista, Etetve a kommunista társadalom építéséből adódó azon feladatok sikeres teljesítésének, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusa jelölt ki. A kormányfők áttekintették a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint hatékonysága növelésének kérdéseit. Különös figyelmet szentelték a Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke között, ez év nyarán a Krím-félszigeti találkozón létrejött azon megállapodás megvalósításának, amely a termelési szakosítás és kooperáció-fejlesztés hosszú távú távlatainak közös kidolgozására vonatkozik. Megvitatták a KGST-tagállamok hosszú távú célprogramjainak megvalósításával kapcsolatos konkrét kérdéseket is. A találkozón a felek megerősítették: lankadatlanul arra törekszenek, hogy minden lehetséges módon szélesítsék és tökéletesítsék a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködést. Brezsnyev köszöntötte a Komszomolt Leonyid Brezsnyev köszöntötte a szovjet ifjúság jubiláló szervezetét, a Komszomolt, amely most ünnepli ilétrejötténék 60. évfordulóját. Az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke meleg hangú beszédben méltatta a Komszomol érdemeit, s bejelentette: az SZKP KB határozatot hozott arról, hogy a hatvanadik évforduló alkalmából nagy érdemeinek elismeréseként, vörös zászlóval tünteti ki az ifjúsági szervezetet. — Ez különleges kitüntetés — mondotta Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság emlékzászlaját átnyújtva. A vörös zászló a forradalom jelképe, a dolgozó emberek szabadságáért és boldogságáért vívott önfeláldozó harc jelképe. A vörös zászló a Komszomol összes nemzedékének szóló kitüntetés; azo; ké, akik ott voltak az első lovashadsereg félelmetes rohamaiban, akik megalapozták a dnyeperi vízi erőművet és Magnyitogorszkot, föltűzték a Reichstagra a győzelem zászlaját. Azoké, akik újjáépítették a háborúban szétzúzott. népgazdaságot, feltörték a szűzföldeket. Azoké, akik ma komszomo- lista szívük hívó szavára a gyárakban, az építkezéseken dolgoznak, vagy a szántóföldeken munkálkodnak, akik a nép oktatásának, egészsége védelmének szentelik magukat, akik a szeretett haza békéjét és biztonságát őrzik. Egyszóval ez a kU tüntetés mindazoké, akik őn- feláldozóan harcolnak azért, hogy valóra váltsák a kommunista építés nagyszerű terveit. — Amikor átnyújtjuk az ifjú nemzedéknek ezt a zászlót, mi kommunisták szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a lenini Komszomol a jövőben is becsülettel igazolja a párt bizalmát, minden erejét szocialista hazánk felvirágzásának szenteli. Tiszta szívből köszöntőm önöket, kedves barátaim, a párt megtisztelő és magas kitüntetése alkalmából — hangoztatta végül Leonyid Brezsnyev. Az ’ünnepi ülés elnökségében helyet foglaltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, a szovjet társadalom, a közélet ismert személyiségei, a Komszomol veteránjai, az építőmunka mai hősei. Ott voltak a testvérszervezetek képviselői, köztük dr. Ma- róthy László, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A lenini Komszomol hat évtizedes útját Borisz Pasz- tuhov, az ifjúsági szervezet központi bizottságának első titkára méltatta, s a 38 millió komszomolista nevében ígéretet tett arra, hogy a Lar nin nevét viselő szervezet tagjai ezután is méltó módon állnak helyt a párt által megszabott feladatok teljesítésében.
