Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
2 ^EPÜJSÄG 1978. október 27. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka A Parlament folyosóján Apró Antal, Takács Imre Fejér megyei képviselő és Kádár János (Képtávírónkon érkezett) (Folytatás az 1. oldalról) Barát Endre, (Pest m. 29. vk.), a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője a pedagógusok felelősségéről szólva rámutatott: fontos, hogy a nevelők nyugodt légkörben, megfelelő körülmények között dolgozzanak. Ennek azonban lényeges feltétele az egységes tantestületi munka megteremtése, az iskolai vezetés színvonalának emelése. Kelemenné, Balogh Katalin, (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.) nagykállói általános iskolai tanár felszólalásában nehezményezte, hogy az általános tanulmányi és szakfelügyelők nem részesülnek az őket megillető megbecsülésben. Javasolta, hogy szerepüket vizsgálja meg a minisztérium, és intézkedjen _a Győri Imre Győri Imre (Csongrád m. 13. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára hozzászólásában hangsúlyozta: a fejlett szocialista társadalmat csak művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett, a korszerű világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodó és cselekvő, népüket, hazájukat szerető, más népeket becsülő, a társadalmi haladás eszméje iránt fogékony emberek tudják építeni és felépíteni. Olyan felnőttekké kell nevelnünk gyermekeinket, akik eligazodnak a világ dolgaiban, hűek társadalmi igazságunkhoz és rendünkhöz, ismerik kötelességeiket és jogaikat, helytállnak a munkában,- személyes boldogulásukat a közösséget szolgálva akarják elérni. Fel kell készíteni őket a munkára, a szakmára, a hivatásra éppúgy, mint a szocialista közösségi és magánéletre, a szabad idő hasznos, kultúrált, értelmes eltöltésére. — A megteremtett alapokon egyre jobb iskolarendszert, Oktatást, nevelést valósítunk meg, azon munkálkodunk, hogy a fejlett szocialista társadalom iskoláját hozzuk létre. A szocialista iskolának a tudományok valódi, időtálló, kiérlelt eredményeit, biztos értékeit, viszonylag állandó elemeit kell közvetítenie diákjai száméra. Ezek az oktató-nevelő munka szilárd alapjai. Az iskola azonban nem lehet csupán a tegnapi tudás átörökítője. Nem elégedhet meg azzal sem, hogy a mai tudást adja tovább. Az a hivatása, hogy az egyetemes és a nemzeti értékek őrzése, megőrzése mellett nyitott, rugalmas legyen a tudomány, a kultúra új és újabb eredményeinek befogadására; nevelje tanítványait is fogékonyságra az új ismeretek és értékek iránt. — Az iskolarendszer továbbfejlesztésének vizsgálaté, távlatának megtervezése fontos, elvégzendő feladat. Most felügyelői munka tekintélyének visszaállítása érdekében. Káli Ferenc, (Fejér m. 13. vk.), a bicskei Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy a. gimnáziumot ma már főként azok választják, akik érettségi után valamelyik felső- oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Ugyanakkor azok is társulnak hozzájuk, akik nem tudták a kiválasztott szakközépiskolába bejutni. Nagy gondja ez a pedagógusoknak, hiszen a tanulók egy része a maximális felkészítést igényli, más része a minimummal is beéri. A gimnázium feladata elsősorban a továbbtanulás elősegítése, de a tovább nem tanulókat is fel kellene készíteni a gyakorlati életre. Ezt á kettős feladatot ez az iskolatípus eddig nem tudta teljesíteni. hozzászólása Győri Imre, az MSZMP KB titkára is felszólalt (Képtávírónkon érkezett) és a közeljövőben azonban nem szervezeti változtatásokban kell előrehaladásunk feltételéit keresni, hanem a tartalmi megújulásban, a módszerek fejlesztésében, a legjobb pedagógiai tapasztalatok elterjesztésében. Ezekkel is tehetünk még további lépéseket előre a minél jobb feltételek általánossá tételé- báni, az oktatás, nevelés színvonalának jelentős emelésében, a nehezebb körülmények között élő, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi munkájának segítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében. — A szocialista iskola: nevelő iskola. Nevelési céljai társadalmi eszményeinkben gyökereznek — hangsúlyozta Győri Imre. — munkájának középpontjában a személyiség formálása, a szocialista ember nevelése áll. Szerepét akkor tölti be, ha az általa nevelt személyiségek gazdagok, színesek, kiteljesülit emberi életre képesek. Az oktató-nevelő munka akkor eredményes, ha önnevelésre, aktív önművelésre, sokoldalú közművelődésre készít fel. — Helytelen az a felfogás, amely elválasztja az oktatást és a nevelésit, mintegy azt sugallva, hogy van oktató- és van mevelőmunka, vannak „oktató tantárgyak” és vannak „nevelő tantárgyak”. — A nevelésben minden tantárgynak, minden pedagógusnak megvan a maga nélkülözhetetlen szerepe. A nevelés alapvetően közösségi feladat, eredményessége megköveteli, hogy a különböző érdeklődésű szaktanárokból álló tantestület egységes legyen a nevelési törekvésekben, a gyakorlati nevelőmunkában. A nevelés ugyanakkor személyes feladat is, amelynek megvalósításában tág tere és nagy lehetősége van a pedagógus személyiségének. A jó pedagógus nemcsak jó oktató, hanem mint nevelő, mint ember egész életre szóló példakép. — Eredményes nevelőmunka csak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról csak az a pedagógus tud hittel -és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élmé- ményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak továbbfejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítga- táson, parancsolgatáson alapul a vezetés. Úgy sem lehet, ha csak elmondjuk a gyermekeknek, hogy mi is az a szocialista demokrácia. Olyan eleven közeg kell hozzá, olvan iskolai környezet, amelyben gyakorolják a felelős demokráciát és a demokráciával járó felelősséget. — A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és kötelezettségek egységén alapulhat. A diákok már serdülő korukban ismerjék meg jogaikat és kötelességeikét társadalmunkban. Ezért átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelembe vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. — A csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése — méltó örökösökre találjon -4 hangsúlyozta Győri Imre.' Vallyon Aladárné, (Csongrád m. 9. vk.), általános iskolai tanár elmondta, hogy az „Egy üzem, egy iskola” mozgalomban a megyei munkások segítségével is sportudvarok tucatjai épülték fel az utóbbi esztendőben. Ugyanakkor hozzátette: az oktatási intézményekből hiányzó tornatermeket e szép létesítmények sem pótolhatják. Javasolta: a következő tervidőszakban fordítsanak nagyobb gondot az iskolai testedzés technikai feltételeinek javítására. Tóth János, (Budapest, 35. vk.), a XII. kerületi pártbizottság első titkára hangsúlyozta: Budapesten — akárcsak országosan — sok gondot okozott és okoz a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának kényszere. Az utánpótlás biztosításához elengedhetetlen a budapesti tanárképző főiskola helyzetének, szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek mielőbbi rendezése. Schmidt Ernő, (Vas m. 10. vk.) a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója elmondotta, hogy Vas megyében eredménnyel kezdtek hozzá az iskolai célokat jól szolgáló könnyűszerkezetes épületek gyártásához. Már több ilyen iskolában tanulnak a gyerekek. Javasolta az Oktatási, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak: támogassák szakmailag e vállalati kezdeményezést. Ezzel az együttműködéssel érezhető mértékben csökkenhet az intézményhálózat-fejlesztéssel együtt járó- gond, és egyben bővülhet az építőipari kapacitás is. Nagy Pálné (Zala m. 4. vk.), általános iskolai tanár elmondta: hosszú távú befektetésnek tartják az utóbbi esztendőkben kialakított nevelőotthoni, gyógypedagógiai-nevelőotthoni és ifjúmunkás-otthoni hálózatot. Ezek az intézmények ugyanis az óvodás kortól a munkába állásig nevelési lehetőséget teremtenek a testileg vagy lelkileg sérült, illetve a családból kiszakadt gyermekek számára. Raffai Sarolta, (Bács-Kis- kun m. 17. vk.), az ország- gyűlés alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne a pedagógusok munkájának minősítési módszereit kidolgozni, megalapozottabbá tenni. A minősítéskor arra kell törekedni, hogy a szakfelügyelet elsősorban — vagy már-már kizárólagosan — az elért eredmény alapján minősítse a pedagógust. Fodor Istvánné (Heves m. 3. v;k.), általános iskolai tanár javasolta: amíg az óvodai hálózat fejlesztése lehetővé nem teszi az óvodáskorúak teljes fogadását, kötelezővé kellene tenni az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvételt. Ezzel megközelítőleg egyenlő - eséllyel indulhatnának az első osztályban mindazok, akiket fel -akarnak emelni. Bácskái Istvánná (Hajdú- Bihar m. 11. vk.) általános iskolai'igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az iskola új feladatainak megoldásához a „tudós tanárok” helyett egyre inkább magasan képzett nevelőtanárokat kíván. Tóth Ilona (Veszprém m. 12. vk.), a megyei KISZ-bi- zottság első titkára kiemelte: az iskolák belső életében nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista magatartás formálására, a szocialista személyiségjegyek tudatos alakítására, a világnézeti, politikai tudatosság elmélyítésére. Mezei László (Bp. 8. vk.). a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője választókerülete, Óbuda oktatási helyzetét ismertetve elmondta: a jelenlegi körülmények között csak nehezen, a tanítók és a tanárok hálliait- lan áldozatvállalásával lehet biztosítani a hatékony pedagógiái név élőmunka alapvető követelményeit. Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja' Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők ma a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló fölötti vitával folytatják munkájukat. (MTI) Az enyhülés védelmében Pravda-cikk a neutronbombáról Az Egyesült Államokban erősödik az az irányvonal, amelynek célja a neutronfegyver rendszerbeállítása — írja csütörtöki számában a Pravda, az SZKP KB központi lapja. A lap kommentárt fűz aihhoz, hogy Carter amerikai elnök aláírta a neutronfegyver egyes alkotórészeinek gyártására pénzalapot adó törvénytervezetet. — Washington — írja a Pravda — ismét figyelmen kívül hagyta, Hogy emberek milliói elítélik a neutronbomba gyártásának tervét. Nem vette figyelembe saját szövetségeseinek álláspontját, valamint számos józanul gondolkozó politikus figyelmeztetését sem. Washington nem tórőrik azzal a ténnyel sem, hogy a neutronfegyver előállítása teljes mértékben ellentmond az enyhülés és a nemzetközi együttműködés politikájának, amihez legalábbis szavakban ragaszkodik. Ezek az amerikai lépések élesen ellentmondanak több nemzetközi egyezmény, többek között az európai biztonsági értekezlet záródokumentuma szellemének is. A fegyverkezési hajsza amúgy is oly nagy, hogy a leszerelési tárgyalások témakörei nem tudják követni, hogyan értékelhetők hát azoknak a tettei, akik tovább próbálják fokozni ennek a meggondolatlan fegyverkezési hajszának az ütemét? — teszi fel a kérdést az SZKP központi lapja. — Mint közismert, jelenleg hozzávetőleges paritás, azaz, egyensúly jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati erői között. Ez megkönnyíti azoknak a megállapodásoknak a lehetőségét, amelyek előirányoznák a fegyverkezési szint kölcsönös, a két fél biztonságát nem veszélyeztető csökkentését. Éppen ezért közös erőfeszítésekre van szükség mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről, mivel a két ország között a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon reménykeltő perspektívák bontakoznak ki. — Szeretnénk remélni, hogy Washingtonban a józan ész kerekedik felül, és a most tett lépések nem visszafordíthatat- lanok. A népek érdekei, a nemzetközi feszültség enyhülésének ügye megkövetelik a neutronfegyverről való feltétlen és végérvényes lemondást — állapítja meg végezetül a Pravda cikke. (TASZSZ) LAPZÁRTA LÁZÁR GYÖRGY MOSZKVÁBA UTAZOTT Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába utazott. Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Bagdadban folytatódott az iraki—szíriai csúcstalálkozó. A képen balra Asszad szíriai, jobbra Al-Kakr iraki elnök. (Képtávírónkon érkezett) Hafez Asszad szíriai és Ahmed Hasszán al-Bakr iraki elnök bagdadi tárgyalásai a két arab ország viszonyának teljes normalizálását eredményezhetik azon túlmenően, hogy a két vezető egymáshoz igen közeli nézeteket vall az arabközi problémák, elsősorban az egyiptomi különutas politika megítélésében — ezt emelték ki a hírügynökségek szerdán este a két arab államférfi tárgyalásainak aznap megtartott harmadik fordulója után. Erre vall, hogy a szíriai elnök elhalasztotta hazautazását. A két delegációból albizottságot hoztak létre, hogy egy dokumentumban összefoglalják mindazokat a kérdéseket, amelyek szóba kerültek a tárgyalásokon. A jelentések szerint az arabközi politika, a Camp David-i egyezmények és a november 2-án Bagdadban tartandó arab csúcsértekezlet témaköre mellett egyre inkább hangsúlyt kaptak a két ország kapcsolatát évek óta terhelő kérdések és lehetséges rendezésük, közöttük a pártközi kérdéseké.
