Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 254. szám ARA: 0,80 Ft 1978. október 27., péntek DOMBÓVÁR ŰJ ÜZEME (3. old.) MŰVELŐDÉSI OTTHON HÁLÓZATUNK JELENE, JÖVÖJE (4. old.) HŰSÉG (5. old.) TOLNAI VADÁSZMESTER MONGÓLIÁBAN II. (4. old.) Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők plénuma igazoltnak nyilvánította Mátyus Gábort, Bács-Kiskun megye 14. számú; Mészáros Istvánt, Békés megye 10. számú; Herczeg Károlyt, Borsod megye 13. számú; Szurdi Istvánt, a főváros 2. számú választókerületének újonnan választott képviselőjét. A közoktatás helyzetéről szóló beszámolót Polinszky Károly oktatási miniszter terjesztette elő. Az oktatási miniszter expozéja — A tudományos-technikai haladás felgyorsulásával társadalmi-gazdasági fejlődésünket egyre növekvő mértékben az határozza meg, hogyan tudjuk az ember, a legfőbb társadalmi termelőerő általános és szakképzettségét növelni — mondotta Polinszky Károly. —, Különösein nagy jelentősége van a felnövekvő nemzedékek megfelelő képzésének. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Célunk továbbá, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a tanutókat a jövőben — a szakközépiskolai keretekben — azokra a szakmákra készítjük fel, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. — 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban új tamtervek szerint kezdődik a tanítás. A tairajilmiányok utolsó két évében belépő fakultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felikészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük. Vagy előkészítettük az új oktatási- nevelési tervek bevezetését. Külön gondot fordítunk a magyar nyelv, irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem pótolható szerepük, jelentőségük van a felnövekvő új nemzedékek helyes történelmi tudatának, szocialista jellemének alakításában. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjük elképzeléseink gyakorlati megvalósulását, ellenőrizzük tankönyveink használhatóságát, segítsük a pedagógusok megújulási készségét. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter beszél (Képtávírónkon érkezett) — A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai haladás mai üteme mellett folyamatos feladat — folytatta Polinszky Károly. — Nincs egyszer s mindenkorra adott, örökérvényűen ideális iskolarendszer. Az az optimálisan korszerű iskola és iskolarendszer, amely értékeit megtartva, rugalmasan tud igazodni az élet változó körülményeihez, a fejlett szocialista társadalom növekvő igényeihez. Ezt tartva szem előtt, 1972-ben azt az utat választottuk, hogy köznevelésünket az adott szervezeti keretek között fejlesszük, korszerűsítve az iskolák belső életét, javítva az oktatás-nevelés tartalmát és módszerét. Meggyőződésem, hogy a helyes utat választottuk. — A folyamatos előrehaladás nem nélkülözheti a hosz- szú távú fejlesztés elveit, irányait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre: változtassunk-e, illetve hogyan változtassunk oktatási rendszerünkön? A jövő érdekében is cselekszünk, amikor megteremtjük az óvodai nevelés, az ötévesek iskolai előkészítésének mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, amikor az óvodai nevelést a 3—6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai oktatás színvonalának emelése, mind az egyes társadalmi rétegekben felnövő gyermekek indulási hátrányainak mérséklése összefügg ezzel. Tovább kell növelnünk az általános iskolát eredményesen befejezők, s tovább kell csökkenteni a tanévvesztők számát és arányát. Mindert úgy, hogy mindenütt emelkedjen az oktatás és nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell csökkenteni az iskolák közötti színvonalkülönbségeket oly módon, hogy a rosszabb feltételek között dolgozók körülményeit, lehetőségeit kell nagyobb ütemben, lendületesebben fejlesztenünk. Polinszky Károly a továbbiakban elmondta, hogy a következő három évben több mint százezerrel nő az óvodáskorúak száma, s több mint háromszázezerrel lesz magasabb az általános iskolába járó gyeremekek létszáma, mint 1973—74-ben volt. A gyermekek megfelelő körülmények közötti elhelyezésére az eddiginél gyorsabb és rugalmasabb megoldásokat kell alkalmazni az iskolaépítésben. Elismeréssel szólt arról, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nemegyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodását. Az oktatásban a kulcsszerep a pedagógusoké, de a gyermeket nem csak ők nevelik. A szülők természetes családi és társadalmi felelőssége senki másra, semBudapesten a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Képtávírónkon érkezett) mi másra át nem ruházható. Az iskola és a szülői ház kapcsolata jelenleg elevenebb, mint korábban, de a kontaktus még mélyebb és tartalmasabb lehetne — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fogadja el beszámolóját. A beszámoló vitája Salamon rom m. 3. Hugóné, (Komá- vk.), a Komárom megyei pártbizottság titkára felszólalásában a család szerepével foglalkozott. —Meghatározó jelentőségű —mondotta —, hogy a gyermek milyen otthoni légkörben nevelkedik. Nagyon fontos, hogy őszinte, nyílt, segítőkész közösség vegye körül, amelyben elvárják tőle a pontosan, lelkiismeretesen végzett munkát, amelyet meg is becsülnek. Ennek a szemléletnek az erősítésére azért van szükség, mert ma még a családoknak nem mindegyike érzi felelősségét gyermeke nevelésében. Ez pedig nem anyagiakra, hanem hibás szemléletre vezethető visz- sza. Varga Zsigmond, (Békés m. 11. vk.), a gyomai általános iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság és az üzemi dolgozók társadalmi munkájával létrehozott oktatási intézmények fenntartási költségeinek előteremtése helyenként gondokat okoz. Kérte a Minisztertanácsot: tekintse át a helyzetet, az intézmények üzemeltetési, fenntartási költségeit, s működésükhöz biztosítson megfelelő pénzügyi fedezetet. Palásti Józsefné, (Borsod m. 18. vk.) szakköizépis- kolai tanár a megyei eredményeket összegezve megjegyezte: a fejlődési egyenetlenségek, sok helyütt az ösz- szehangoltság hiánya továbbgondolkodásra késztet. Mivel a személvi és tárgyi feltételekben mind a megyék, mind a megyéken belül az iskolák között is nagyok az eltérések, még tervszerűbb és egybehangoltabb munkára, esetenként más tárcák, főhatóságok támogatására is szükség van. (Folytatás a 2. oldalon). Anker Jörgensen befejezte magyarországi látogatását Ülést tartott az Elnöki Tanöcs Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Anker Jorgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyar- országon. Elutaztak kíséretének tagjai is. Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Hans Christensen, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Henning Gottlieb, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, William Friismöller, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Oláh József, a Magyar Népköztársaság koppenhágai és Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. A díszszázad parancsnoka jelentést tett Anker Jörgen- sennek, majd felcsendült a magyar és a dán himnusz. A dán kormányfő Lázár György társaságában ellépett a díszszázad előtt, s köszöntötte a katonákat. A díszszázad díszmenete után a vendégek szívélyes búcsút vettek a magyar közéleti vezetőktől, majd beszálltak a repülőgépbe, amely néhány perc múlva a magasba emelkedett. (MTI) K/SZKomszomol A Komszomol megalakulásának 60. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékezésekre csütörtökön a Szovjetunióba utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttséget Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fejti György, a KISZ KB titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. (MTI)
