Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

A NÉPÚJSÁG 1978. október 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bekötőót helyreállítása Heil Jakab Szárazdról írta a következőket: ........Június 4-én Szárazdon két és félórás felhőszakadás után községünk főutcája tel­jesen járhatatlanná vált. A KPM a falu útjainak egy ré­szét rendbe tette, de a főut­cát csak részben, több helyen járhatatlan. A gyönki Közös Községi Tanácshoz fordultunk már, eredménytelenül. A KPM annak idején a sok eső­re hivatkozott. Már régóta — szerencsére — jó és száraz idő van és nem csináltak az út­tal semmit. Nem tudunk be­lenyugodni ebbe a tűrhetetlen állapotba, ami nálunk van. Itt van az őszi betakarítás és sok más egyéb, az utakon járni pedig nem lehet...” Olvasónk levelét elküldtük a KPM szekszárdi közúti igazgatóságának, ahonnan Tajnafői Sándor igazgató az alábbi választ adta: „ ... A szárazdi bekötőút helyreállításának kiviteli ter­veit igazgatóságunk elkészí­tette. A kiviteli terv az ere­deti állapotnál egy igénye­sebb, korszerűbb burkolat építését irányozza elő. A pénzügyi és kivitelezői kapacitásfeltételek azonban a kivitelezés befejezését 1979- re teszik lehetővé. Amint ön is tapasztalhatta, a kivitele­zési munkákat elkezdték, így a levélben említett gondok rövid időn belül megoldód­nak ...” Szociális otthoni elhelyezés Névtelenül foglalkozunk egy problémával. Sajnos, so­kan feledkeznek meg köteles­ségük teljesítéséről. Az alább közölt levél is ezt tanúsítja: „... Mint régi olvasójuk, kérem segítségüket. Testvére­met, akinek az élettársa meg­halt, ideiglenesen befogad­tam, amíg elhelyezik szociá­lis otthonban, mert sajnos a gyerekeinek nem kell! Szá­mot már kapott — még már­cius 15-én — de még mindig nem hívták be. A férjem is és én is, beteg nyugdíjasok vagyunk, mi is gondozásra szorulnánk...” Olvasónk levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya szociál­politikai csoportjának, ahon­nét dr. Tóth Rudolf csoport- vezető az alábbiakat vála­szolta : „ ... Testvére szociális ott­honi elhelyezéséről 1978. már­cius 15-én értesítést adtunk, melyben jeleztük, hogy a vá­rakozók nagy száma miatt az elhelyezésre csak későbbi időpontban lesz lehetőség. Ugyanakkor azt is .közöl­tük, hogy szociális otthonba saját akarata ellenére be­utalni nem lehet, ezért neki magának kell kérni a beuta­lást. Ezzel egyidőben az ille­tékes községi tanácsot is meg kellett keresnünk, mert tar­tásra köteles és képes gyer­mekeit nem kötelezte gondo­zási díj térítésére. A szociális otthonba a bekerülés ideje ál­talában öt-hat hónap. A be­kerülésnél azonban nem le­hetünk kizárólag tekintettel az időrendi sorrendre, mert az olyan személyek beutalása, akiknek nincs tartásra, gon­dozásra kötelezhető és képes hozzátartozójuk, elsőbbséget kell, hogy élvezzenek. Az ön testvérének három gyermeke is yan, akik köte­lezhetők arra, hogy az inté­zetbe helyezésig édesanyjuk gondozását ellássák, vagy őt mással gondoztassák. A beutalásra várakozók száma most is igen nagy, üres férőhelyünk nincs! Te­kintettel azonban arra, hogy az ön testvére már a hathó­napos várakozási időt is meg­haladta, előreláthatólag no­vember • közepéig elhelyezzük valamelyik szociális ottho­nunkban. Addig is kérjük, nyugtassa meg testvérét a vá­rakozási idő türelmes viselé­sére. Sorsát figyelemmel kí­sérjük és a jelzett időponton belül, lehetőségeinkhez mér­ten, megfelelő elhelyezést biz­tosítunk részére...” Árokrendezés „Panaszom a következő: Ez év június 6-án az esti órák­ban olyan felhőszakadás volt nálunk, hogy a házam mögött lévő — a tanács tulajdonát képező — frissen kiásott ár­kot annyira megrongálta, hogy ezáltal a házam állaga veszélyben van. A megyei tanácstól annak idején helyszíni vizsgálatot tartottak, de az árok rende­zésével kapcsolatban semmi nem történt...” CsUprik Pál Pusztahencse Csuprik Pál levelét elküld­tük a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályra, ahonnét Si- pőcz Győző osztályvezető a következőket válaszolta: „ ... Közöljük, hogy a jel­zett problémáról osztályunk tud, a műszaki, anyagi háttér megteremtése folyik. A vég­leges rendezésig szíves türel­mét kérjük...” T elefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A gépíró- és gyors­író-iskolákról szóló korábbi jogszabályt módosítja az okta­tási miniszter 11/1978. (X. 4.) OM. számú rendélete, amely mó­dosítás egyébként az iskola nevelő-oktató munkájának, általános tanulmányi fel­ügyeletének és szakfelügye­letének irányításával, az is­kola fenntartására és mű­ködtetésére vonatkozó fel­adatok ellátásával kapcsola­tos. Egyébként továbbra is az vehető fel az iskola első évfolyamára, aki az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte vagy azzal egyen­értékű iskolai végzettséggel rendelkezik, a 17. életévét a felvétel évének szeptember hó 1. napjáig nem töltötte be és a gépíró- és gyorsíró- munkakör betöltéséhez szük­séges egészségügyi követel­ményeknek megfelel. Az is­kolában szervezhetők alap­fokú és továbbképző tanfo­lyamok is. Az ide történő fel­vételnek természetesen más feltételei vannak. (A módo­sító jogszabály a Magyar Közlöny idei 66. számában jelent meg.) Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet az Országos Tervhivatal elnökének 4/1978. (Tg. É. 8.) OT számú uta­sításra, amely a VI. öt­éves terv kidolgozásával kapcsolatos vállalati terve­zőmunka feladatairól szól, az ezek végrehajtásávál kap­csolatos teendőket pedig — a szövetkezetekre vonatkozó­an ajánlásként — az utasí­táshoz csatolt irányelvek jelölik meg. Külön, foglal­koznak az irányelvek a vál­lalatoknak a népgazdasági tervezőmunkában jelentkező feladataival, külön — meg­felelő részletességgel — a vállalati középtávú tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatokkal, ezen belül a középtávú tervek kidolgozás sának előkészítésével, ki­dolgozásával és jóváhagyá­sával. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 23. száma.) A Kereskedelmi Értesítő idei 28. számában közle­mény jelent meg az élelmi­szerboltok dolgozóinak zöld­ség-gyümölcs felvásárlással kapcsolatos anyagi érde­keltsége tárgyában, mely közlemény szerint helyes, ha a kellő anyagi érdekeltség biztosítása érdekében a bol­ti dolgozók a felvásárlásért külön jutalékot kapnak. A vállalatok feladata, hogy a bolti felvásárlás fokozására ösztönző külön jutalék el­számolásának módszerét ki­dolgozzák. Ugyanitt jelent meg a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola felvételi vizs­gáira előkészítő tanfolyam­ról és a felvételi jelentkezés rendjéről szóló tájékoz­tató, amelyből itt csupán arra utalunk, hogy a főisko­la kereskedelmi és vendéglá­tóiparra tagozódik, az isko­lán nappali, esti és levelező tagozat, valamint szakoktató­képző és szaktanári szak mű­ködik, a főiskola elvégzésa után és természetesen sikeres államvizsga esetén a hallga­tók „Kereskedelmi üzemgaz­dász”, illetve „Vendéglátó­ipari üzemgazdász” oklevelet kapnák. Az Egészségügyi Ifjúsági Bizottság feladatáról és mű­ködéséről szól az Egészség- ügyi Minisztérium 1314/1978. (Ü. K. 24.) Eü. M. számú közleménye. A bizott­ság a miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő szerve, amely a miniszter megbízásából egyes, az ifjú­ságot érintő kérdésekben el­lenőrzést is végez. Megjelöli a közlemény azt is, hogy a bizottságnak elsősorban mely feladatokra kell figyelmet fordítani. (Egészségügyi Köz­löny 1978. évi 24. száma.) DR DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke November 7-re elkészül A Kőfaragó- és Epületszobrászipari Vállalat vegyes brigádja felújította a Gellért-hegyen a Felszabadulási Emlékművet. A korrodált szoborelemeket védőanyaggal vonták be, s megerősítették szerkezetét. A talapzat új kőburkolatot kapott. Már befejeződött a fő­alak restaurálása és bontják az állványokat. A tervek szerint november 7-re elkészül­nek a felújítással. A képen: A fő szoboralak talapzatát vörösrézzel borítják be. Jurij Prokopenko : Őszinteség A levelet a panaszos ügyek rovatának cí­mezték. A feladó húsz oldalon keresztül ócsárolta a tűzrendészeti árukat gyártó vál­lalat hiányosságait. A megrajzolt kép le­hangoló volt. Először is, a vállalat rengeteg selejtet gyártott. Másodszor, a fegyelem egyenlő volt a nullával. Harmadszor, a bü­rokrácia, a kritika elnyomása, a szemfény­vesztés, a közös tulajdon rongálása, a só- gorság-komaság, a közömbösség végképp elburjánzott a gyárkapun belül. Ha hinni lehet a levél írójának, 'a vállalatvezetés el­nézően kezelte az igazolatlan hiányzásokat, az italozást, a pazarlást; a naplopókat, a talpnyalókat viszont atyáskodva babusgat­ta. — Ha ennek csak tíz százaléka igaz, elő a jegyzetfüzetet és irány a vállalat! — ki­áltottam. Mindenesetre, mielőtt még odafutottam volna, eldöntöttem, meghívom a levél író­ját a szerkesztőségbe. Mert ugyebár az írás, az írás, de a szemtanúval beszélgetni, hogy úgy mondjam, az élő szó — ez a legfonto­sabb ebben az ügyben. A levélíró tekintélyt parancsoló egyéni­ség volt. Olyan alaposan felkészült pana­sza minden tételének bizonyítására, mint­ha ez lenne a doktori disszertációja. Az asztalon papírokat, dossziékat, kimutatáso­kat rakott szét. Egy óra sem tel el, és a látogatóm meggyőzött: a vállalati visszás­ságokat feltétlenül meg kell írni. — Mondja csak, kérem — szóltam a le­vélíróhoz —, ön szerint mi az alapvető oka ezeknek a vállalati bajoknak? — Az igazgató! — válaszolt keményen. — ö a bajok forrása. Tehetetlen vezető, akiből rég kihalt a felelősségérzet. — Na de az igazgatón kívül kell ott len­ni még más bűnösnek is. Mit tesz például ez ellen a szakszervezeti bizottság? — Fél — válaszolt hangját lehalkítva a levélíró. — Ne haragudjon, de ez egyszerűen ne­vetséges. — Ha ez magának nevetséges, akkor ne­vessen, de a vállalat dolgozói nem nevet­nek. Mert az igazgatótól függ a fizetéseme­lés, a prémium, az igazgató szava még a lakáselosztásnál is sokat nyom a latba Ezért hangsúlyozom én: le kell váltani az igazgatót. Akkor majd rend lesz a vállalat­nál. És mindenki megkönnyebbül, felléleg- zik. — Maga is? — Én is. — Maga milyen beosztásban dolgozik? — Én vagyok az igazgató. — Hogy mondta? — Igen, ennek a vállalatnak én vagyok az igazgatója. Remélem, most már a vál­lalat hiányosságaival, baklövéseivel kap­csolatos megjegyzéseimet kétségek nélkül elfogadja? — Abban biztos lehet, hogy a cikket megírom. Csak az a borzasztó, hogy mind­ezeket maga csinálta! — Tehát a szavát adja, hogy meglesz a cikk? ... Remek! ... Akkor egészen őszin­te leszek... Teljesen világos, a cikk meg­jelenése után engem leváltanak. És akkor kezdik törni a fejüket, hová nevezzenek ki. Tudja, a kerületünkben a káderután­pótlással bajok vannak... és éppen a jövő hónapban megy nyugdíja a sörgyár igaz­gatója. Magától értetődik, hogy engem kül­denek a helyére. A sörgyártás, tudja, jóval csendesebb munka. Nem olyan rázós, mint ez az ezernyi robbanásveszéllyel járó tűz­rendészet! Fordította: Kiss György Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents