Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

1978. október 25. NÉPÚJSÁG 5 •• Üzemi demokrácia Varrótű a vasúti üzemekben Néhány évvel ezelőtt arról szerettünk volna írni lapunk­ban, hogy a vasút területén az üzemi demokrácia miként érvényesül, hogyan veszik ki a dolgozók részüket a veze­tésből, szólnak bele a munka irányításába, érvényesül-e az üzemi demokrácia. Akkor fő­leg a termelési tanácskozások kapcsán tudtunk említést ten­ni az üzemi demokrácia érvé­nyesüléséről. 1978. január 1- töl változott a helyzet. Alábbi írásunk a nyolc hónap tapasz­talatait összegzi. * Az MSZMP XI. kongresszu­sának állásfoglalása nyomán a Politikai Bizottság 1977. áp­rilis 6-i határozata az üzemi demokrácia továbbfejlesztését és fokozott érvényre juttatá­sát a gazdasági és társadalmi szervek együttes feladatává tette. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége az 1018/1977. évi együttes határozatában szabályozta az üzemi demok­rácia fórumrendszerét, a fóru­mok hatáskörét, a gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek feladatait. Erre vonatkozó „Az üzemi demokrácia rendszere és ér­vényesülésének biztosítása a MÁV területén” tárgyú sza­bályozás a MÁV Hivatalos Lap 1977. évi 45. számában jelent meg, 1977. november 16-án. A szabályozás 1978. január 1-től van érvényben, egység­be foglalja az üzemi demok­rácia fórumait, rendszerét, az egyes fórumok működtetését, hatáskörét és a végrehajtás­sal kapcsolatos feladatokat. A fórumok szabályozott hatás­köre, amely lehet véleménye­zés, döntés, egyetértés, azt je­lenti, hogy azokban az ügyek­ben, melyeket a fórumok elé kell vinni, a gazdasági veze­tő egyedül nem dönthet. A szabályozás alapján tartalmi vonatkozásban változtak az üzemi demokrácia fórumai. A fórumok előírásszerű működésének megszervezése és biztosítása tekintetében a feladatok a szakszervezeti szervekkel közösek, de van­nak mindkét szervnek — jel­legéből adódóan — önálló, sa­játos feladatai is. A szakszer­vezet alap- és középszintű testületéi, a választott veze­tők, az aktivisták széles tö­megei; az üzemi demokrácia gyakorlati alkalmazásának megteremtésében, fórumainak működtetésében elsődlegesen mozgalmi, politikai eszközök­kel, szervező, nevelő és felvi­lágosító munkájukkal vettek részt. Társadalmi ellenőrzést gyakoroltak a fórumok mű­ködése, hatás- és jogkörének gyakorlása, a jogkörök gya­korlásához szükséges feltéte­lek biztosítása fölött. A gazdasági vezetők az új szabályozás bevezetésének előkészítésében, ismertetésé­ben a legjobb partnernek bi­zonyultak. Közös erőfeszíté­sekkel jól elégítették ki a dol­gozóknak a termelés, a gaz­dálkodás, műszakfejlesztés, munka- és üzemszervezés, bé­rezés, munkaügyi, munkavé­delmi és szociális kérdések eldöntésében való részvétel­hez szükséges információt és tájékoztatás igényét. A felso­rolt tényezőkre vonatkozó döntésekben a dolgozók rész­ben közvetlenül, részben pe­dig képviseletük, a szakszer­vezet révén az üzemi demok­rácia fórumain vettek részt. A határozat megjelenése, illetve a MÁV-szabályozás kiadása óta eltelt közel egy év tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a hozott határoza­tok és intézkedések szüksége­sek és reálisak voltak. A vég­rehajtás, hasonlóan a népgaz­daság más területeihez, a Pé­csi Vasútigazgatóság terüle­tén eredményesen folyik, a kezdeti eredmények bizta­tóak. Az új szabályozás javított az üzemi demokrácia fóru­mainak kampányszerűségén. Fokozódott a dolgozók érdek­lődése a konkrét gazdasági, termelési és szociálpolitikai feladatok iránt. Ezeknek a pzitivumoknak ellenére vetődtek fel problé­mák is. Egyesek nehezen ér­tették meg az üzemi demok­rácia gyakorlásában rejlő erőt. Ügy vélték, hogv a dol­gozóknak a vezetésbe történő beleszólása akadályozza az egyszemélyi felelős vezetést, lassítja az irányítást. Nehe­zen értették meg, hogy a fó­rumok olyan segítők, amelyek nélkül ma már nem lehet biztonságosan vezetni. Vitat­kozni kellett azokkal is, akik az üzemi demokrácia fogal­mát és lényegét egy-egy fó­rum tevékenységére szűkítet­ték le. A dolgozók részéről megmutatkozott olyan hiá­nyosság is, ho'gy a demokra­tizmus alatt csak a bírálat jogát értették, a kötelezettsé­gekről megfeledkeztek. Az eltelt egy esztendő jó alkalom volt arra, hogy ezek és a hasonló hibák felszínre kerüljenek és megszüntethe­tek legyenek. A vitás kérdések tisztázá­sa a szakszervezeti szervek­kel egyetértésben a legtöbb helyen megtörtént, s ma már a kisebb hiányosságoktól el­tekintve a fórumok működé-- sének, hatáskörük betartásá­nak nincsenek akadályai. Ami még jelenleg is problémát je­lent az, hogy nem sikerült minden szolgálati főnökség­nél megfelelő megoldást talál­ni a hatáskörök decentralizá­lásában, az egyes reszort- és részlegvezetők feladatainak és jogainak egyértelmű megfo­galmazásában. Ezek a jelen­ségek elsősorban a szakszer­vezeti bizalmiak megnöveke­dett hatáskörének gyakorlá­sában jelentenek fékező erőt, de kihatnak a dolgozóknak a vezetésben való hatékonyabb részvételére is. * Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának veze­tője a napokban összegezte az üzemi demokrácia fejlesz­tésének, érvényesülésének ta­pasztalatait. A fenti írás a fontosabb megállapodásokat összegezi, míg a részletes problémafeltárás, értékelés minden vasúti üzemben a kö­zeli hetekben lesz, ahol a konkrét példák alapján ta­nulmányozzák az üzemi de­mokrácia szélesítésére hozott határozatok, rendeletek vég­rehajtását. Keze/ési utasítás Mosás: kézmeleg (35—40 fok C) vízben, kizárólag semleges, szintetikus mo­sószerrel, dörzsölés nélkül, nyomkodással. Mosógép­ben ne mossuk! öblítés: legalább kétszer. Először a mosólével azonos hőfokon, majd hideg vízzel, facsa- rás nélkül. A vizet kinyom­kodjuk. Szárítás: fektetve, formára igazítva, kályhá­tól, fűtőtesttől távol, szo­bahőmérsékleten. Vasalás: ha szükséges, vizes ruhán keresztül. Mindezt egy könnyen kezelhető, 100 százalékos poliakril, első osztályú, egyes méretű, 666-os cikk­számú, 580 forintos férfi- pulóverhe-z mellékelt köny­vecskében olvastam. Akár­hogy is tekerjük, forgat­juk, csavarjuk a dolgot — ez bizony egy négytagú családnál heti huszonnyolc pulóver. Lavórban, kézme­leg vízben, fektetve, szá­rítva! És ugye a nők má­sodik műszakja könnyebb mióta bevonultak a mű­anyagok a háztartásba... Döntöttem. Elegem van a kézi mosásból, a hőfokok­ból és a formákból: ezen­túl barhetingben járunk. Közöltem is rögvest a csa­láddal. Csak rájuk kellett nézni, és ennyi tökéletesen elég volt. Úgy látom, a fla­nelt egyelőre nem divat. dvm Hírek a Szekszárdi ÁG-ból (TUDÓSÍTÓNKTÓL) IFJÚSÁGI VITAKÖR Sikeresen beindult a Szek­szárdi Állami Gazdaságban az ifjúsági vitakör, amelynek előreláthatólag, mintegy tíz előadása lesz. Az első előadá­son két napirendi pont sze­repelt. Sül} Attila, a Szek­szárdi Állami Gazdaság párt- alapszervezetének vezetőségi tagja az ifjúsági törvényt is­mertette. Ezután a gazdaság párt- és KISZ-szervezetének kapcsolatát vitatták meg a fi­atalok. Az ifjúsági vitakör záróelőadására március végén kerül sor. IFJÚ SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA Immár hagyomány az ifjú szakemberek találkozója. A tavaly és az ez évben egye­temet és főiskolát végzett fia­tal dolgozók most ismerked­hettek meg a SZÁG kerüle­teivel, azok vezetővel, dolgo­zóival. Különbusszal, a gaz­daság vezetőinek a kalauzo­lásával a többi között meg­tekintették a kajmádi, az új- bereki és a bátaszéki kerü­letet. A mintegy félnapos ta­lálkozót halászlé vacsorával egybekötött beszélgetés kö­vette. DOLGOZÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Mint az elmúlt évben, most is sor kerül a" SZÁG-dolgo- zók beiskolázására. A gazda­ság újbereki kerületében 25 dolgozó végezheti el a nyolc általánost a tél folyamán. A kerületben nagy támogatást élvezhetnek azok a negyven­öt éven aluli dolgozók, akik szeretnék mielőbb megszerez­ni a nyolc általános elvégzé­séről szóló bizonyítványt. POLITIKAI OKTATÁS Az elmúlt esztendőkben szép eredményeket könyvel­het el a politikai oktatások területén a gazdaság. Egyre magasabb lesz a politikai ok­tatásban részt vevő dolgozók száma, az 1978/79-es évben 492 dolgozó képzj magát. Az oktatástipusok szerinti meg­oszlás a következő: M—L szakosító 6, M—L esti egye­tem 16, 2 éves M—L közép­iskola 18, alapfokú politikai szeminárium 80, KlSZ-veze- tőképző és az ifjúsági vita­körök 91, szakszervezeti po­litikai tanfolyamok 281 fő. (Sárközi) és mozdonymotor „Civil” ember ritkán lépi át a kaput, ide jobbára vas­utasok járnak, azok is hiva­talos küldetéssel: valamit vinni akarnak. Legtöbbször visznek is, hiszen van miből válogatni. Tizenháromezer-fé- le, jórészt vasúti speciális anyag közül válogathat az, akinek szüksége van az üze­meltetés, a javítás, a fenn­tartó munka során valamire. A dombóvári igazgatósági osztószertárról van szó. Sza­badkai József főfelügyelő, szertárfőnök mutatja be „bi­rodalmát”, azaz a vasút egy üzemét, amely nélkül nem működhet a vasút. Minden bizonnyal äz első vonatok in­dulása előtt létrehozták már a szertárakat, hiszen az első üzemkezdéséhez is innen ad­tak minden anyagot, például a jelzőlámpákba olajat, a mozdonyba szenet, a javító­üzemnek nehéz csúszócsap­ágyakat, az embereknek ru­hát, tisztálkodásukhoz havon­ta huszonöt deka szappant. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának kötelékében valamivel több mint tizenhatezér ember szolgál, s itt ebben a fontos üzemben százhatvanan gon­doskodnak a forgalomról, a vontatásról, a pályafenn­tartásról, és az építési ágazatokról. Ez a szerve­zet valójában gondnoki sze­repet is betölt. Hiszen nem­csak a vasúti felépítménnyel foglalkoznak, hanem az em­berekkel is, s talán elsősor­ban az emberekkel, hiszen a vasutasság munka-, védő- és egyéni ruhája éppen úgy, ha nem jobban része az egész komplexumnak, mint a moz­donymotor, amely ugyancsak megtalálható ebben a jól fel­szerelt raktárban. A szertárfőnökség részle­geit úgy különítik el, mint egységeket. Az egész ország­ban a hét osztószertárfőnök­ség is hasonló felépítéssel lát­ja el a területét. A dombóvá­ri főnökségen az 1-es részleg a vasúti nyomtatványokkal foglalkozik, az összes naplót, menetjegyet, indigót itt tá­rolják, s juttatják el az igé­nyek szerint a kis- és nagy állomásoknak, szolgálati he­lyeknek. A hatos számú rész­leg az illetményruhákkal fog­1 Szabadkai József főfelügyelő lalkozik, bundák, cipők, mun­ka- és védőruhák, csizmák — a legjobb minőségben, nagy választékban állanak a dol­gozók rendelkezésére, mert az egyenruhát sem úgy dob­ják manapság a munkás nya­kába, mint valamikor a ka­tonaságnál a bevonuló újon­cokra. Próbafülkék sora, a váróhelyiség, mind kényel­messé teszi a ruhaválasztást, néha az is a baj, hogy nagy a készlet, s a munkások ne­hezen tudnak egy-egy kö­penyt, vagy nyári ruhát vá­lasztani. Á nyolcas számú részleg a gőzmozdonyok al­katrészeit tárolja, és juttatja el a javítóműhelyekbe, min­denféle csavar, színesfém, villamossági berendezés meg­található itt, nagyobb válasz­tékban, mint a legjobbnak tartott vasüzletekben. A né­gyes számú részleg főleg a kocsialkatrészeket tárolja, de itt kapható a víz- és egyéb csőszerelvény, golyóscsap­ágyak és hegesztőgáz. A ki­lences számú számvevőség, azaz raktár az olajok és ke­nőanyagok nagy választéká­val áll a felhasználók ren­delkezésére. Az ötös számú számvevőség pedig az álta­lános anyagokat forgalmazza, így például zsineget, rongyot, tisztítószereket, gumianyago­kat, keféket, festékeket és karbidot. Komlón, Tamási­ban, Bátaszéken is működik egy-egy számvevőség, első­sorban azzal a céllal, hogy a helyszínen tudjanak azonnal segítséget adni a vagonok, mozdonyok javításához, üze­meltetéséhez. Az utóbbi években a több mint százéves szervezet új részlegekkel bővült, megje­lentek a Diesel-mozdonyok, ezek alkatrészellátása is az osztószertár-főnökség körébe tartozik — hiánycikk persze akad, hiszen az M—62-es mozdonyokhoz több mint fél­száz különféle tömítésre van szükség. Amikor az új gépek megjelentek a forgalomban, a dolgozókat átképezték, fel­készítették az új fogadására. Szemléltető eszközökként az új alkatrészekből állítottak össze mutatvány kollekciót, s a Diesel-mozdonyok alkatré­szeinek tárolása, kezelése a gépesítést helyezte előtérbe. A súlyos alkatrészek kézzel nem mozgathatók. Emelővil­lás targonca dolgozik az áll­ványok között, illetve a va­gonok ki- és berakását is ezek segítségével végzik el. Így könyebbé, de egyben ve­szélyesebbé is vált a munka. Az természetesnek tűnhet, ha egy-egy munkahelyen bal­eset történik, azonban az is természetes, hogy a balesetek számát, gyakoriságát lehet csökkenteni. Az igazgatósági osztószertárban 1976. decem­ber -9-től nincs baleset Ez annak a következménye, hogy a dolgozók és a vezetők el­határozták, munkavédelmi mintaüzemmé teszik a szer­tárfőnökséget. Ennek érdeké­ben fokozták a felvilágosító munkát, nagy gondot fordí­tottak az új dolgozók beta­nítására, új módon állították fel a munkavédelmi őrséget, rendszeressé tették a felvilá­gosító munkát; mindenki mindenkire vigyázzon elv alapján. S úgy szervezték meg a havi szemléket, hogy mindig más-más számvevő­ségre bízták az ellenőrzést — és megmagyarázták az em­bereknek, ha valahol hibát észlelnek, módosításra tesz­nek javaslatot a bizottság tagjai, fogadják jó szívvel, segítőnek az észrevételek megtételét, ugyanakkor a munkahelyeken is otthono­sabbá és biztonságosabbá tet­ték a helyzetet — átszervezé­sek, csoportosítások váltak szükségessé... És ennek az eredménye, hogy két év óta nem volt baleset a főnöksé­gen. Az igazgatósági osztó­szertár egyedüli a vasútüze­mek között az országban, ahol ilyen hosszú ideje nem volt baleset — s tegyük hoz­zá mindjárt, hogy az igen nehéz fizikai munka, sök gép, vagonok és tehergépkocsik ki- és berakása nem könnyíti az egyre növekvő munka elvég­zését ... A közel negyven- millió forintos készlettel ren­delkező raktárbázis dolgozói egy-egy évben százmillió fo­rint értékű anyag, felszerelés szállításával segítik a vasút munkáját. Diesel-mozdonyok alkatrészeit viszik a targoncával Az egyenruhákat próbára készítik elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents