Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
8 Képújság 1978. október 22. A tudomány termelőerővé válik Nyersanyagok és a szervetlen kémia Az M 1—M 7-es autó ojazaAiq loqsojpAoj vAjcd szakaszán, a Budaörsi úton valóban tudományos fellegvárként emelkedik a város fölé az Akadémia kis kutatóközpontjának is nevezhető toronyépület, amelyben közgazdászok, szociológusok mellett természettudományok művelői, így az MTA Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriumának kutatói is dolgoznak. Székely Tamással, a kémiai tudományok doktorával, a laboratórium vezetőjével (aki egyben a „kis kutatóközpont” igazgatója is), arról az új kutatási-fejlesztési céltervjavaslatról beszélgettünk, amelyet a laboratórium nemrég terjesztett elő. Címe: „Népgazdasági szempontból fontos egyes nyersanyagok (fémek) és energiahordozók (szenek) kinyerésére és alkalmazás- technológiájának fejlesztésére irányuló szervetlen kémiai és fizikai-kémiai vizsgálatok.” Kereskedelem 112 országgal A külkereskedelem adja Bulgária nemzeti jövedelmének 'kétharmadát. Ez nem utolsósorban annak tudható be, hogy az országban az utóbbi tíz évben korszerűsítették az ipart. így 1976-ban a külkereskedelmi volumen már harmincszorosa lett a második világháború előttinek. Az egykori agrárországból ma már több gépet, felszerelést szállítanak a külföldi partnereknek, mint élelmi cikket. A kivitel 61 százaléka termelési eszköz és 39 százaléka fogyasztási cikk. A behozatali tételek is nagyrészt az ország további iparosítását szolgálják. Bulgária legjelentősebb partnerei a szocialista országok, köztük is elsősorban a Szovjetunió. Az ide irányuló árucsere-forgalom értéke 1976 és 1980 között kereken 25 milliárd rubel értékű. A szovjet szállítások fedezik Bulgária gép-, fűtő-, hajtó- és alapanyag-szükségletét. A bolgár üzemek termékeiből pedig egyre több gépet, felszerelésit szállítanak szovjet megrendelésre. A legnagyobb megrendelő, a Szovjetunió után sorrendben az NDK és Lengyelország következik. A velük és a többi szocialista országgal megkötött árucsere-egyezmények alapján ebben a tervidőszakban az 1975. évinek 1,7-szeresére emelke= dik az áruforgalom. Többek között a Szovjetunióba kétszer annyi gépet szállítanak, mint az előző tervidőszakban. Erősödnek az ország gazdasági kapcsolatai a tőkés- országokkal is. Bulgária jelenleg 112 országgal kereskedik, köztük olyanokkal, mint az NSZK, Franciaország, Ausztria, Olaszország, de partnerei közé tartoznak a szomszédos Törökország és Görögország. Az elmúlt években több mint száz szállítási szerződést kötöttek bolgár üzemek nyugati cégekkel. Szívesen teszik számukra lehetővé azt is, hogy képviseletet létesítenek Bulgáriában. A bolgár gépipar termékei keresettek az említett ot> szágokon kívül többek között Svédországban, Nagy-Britan- niában, Kanadában és Japánt ban. Erősödik a gazdasági kapcsolatok szála a fejlődő országokkal is. E szavaknál nemcsak a teljesen laikus, de a régebbi kémiai tanulmányaira jól emlékező is meglepődhet: nyersanyagok? Hiszen az többnyire a földtudományok „szakterülete”, a szén még- inkább a szerves kémiáé! Hogyan kerül mindez a szervetlen kémia „asztalára?” Székely dr. mindenekelőtt a szervetlen kémia, mint tudományág alapos átalakulásáról beszél: — Valaha csakugyan egyes elemekkel és vegyületekkel foglalkozott ágazatunk. Mostanában világszerte fejlődik egy új tudományág, az anyagtuuomány, amely már jobban hasonlít a fizikai kémiához, mint a szerves kémiához. Ezen belül az anyagokban előforduló, nagy, úgynevezett makromolekulákat tanulmányozzák, és kiderült: a természetben a szervetlen anyagok sem a laboratóriumban megismert egyszerű, hanem bonyolultan összefüggő nagy, esetenként polimerizálódó molekulák formájában találhatók. Laboratóriumunk eleinte a szilícium ilyen polimerjeivel, a szilikonokkal foglalkozott, és mivel a szilikon-műanyagoknak a szén is fontos alkotóeleme, az sem maradhatott ki kutatásaink tárgyából. A nyersanyagokról pedig elöljáróban annyit: nem a lelőhely, hanem a feldolgozás módja, alkalmazásuk mikéntje a mi szakterületünk. Erre is egy példa: a legfontosabb műtrágyának, a szuperfoszfátnak alapanyaga az apatit. Ez zonban sokhelyütt fogytán van, így a szovjetunióbeli Kola-félszigeten is. Van azonban a foszfornak egy másik ásványa is, a íoszforít. Csakhogy ezt nem lehet az apatitnál ismert módon feltárni, ásványból elkülöníteni. Az alma-atai szovjet kutatók világfeltűnést keltett szabadalma szerint most a foszfo- ritot foszforsavval (!) tárják fel, és az így keletkező, nagy molekulákból álló polifosz- fátnak még előnye is van a hagyományos műtrágyával szemben: vízben nehezebben, lassabban oldódik, az első nagy eső nem mossa el a földből, nem szennyezi be a vizeket vele, hosszú ideig, esetleg évekig kitart az egyszer kihelyezett műtrágya! — És mik az intézet fő profiljának számító nyersanyagok? — Az alumínium, egyes ritkafémek (gallium, vaná- dium) és a szén. Egy 40—50 éves, téves, az irredenta politikától is támogatott hiedelem szerint „Magyarország nyersanyagokban szegény ország”. Nos, egy sor európai államhoz hasonlítva — ez egyszerűen nem igaz. Van bőven, és többféle hazai nyersanyagforrás, csak ki kell használni! Ha ezt a gazdasági szakértők is tudomásul vennék, kevesebb nyers- anyagimport-gondja lenne az országnak. — Az alumíniumból, illetve bauxitból szép készlettel rendelkezünk. Mit kell e területen mégis kutatni? — Egyrészt a bauxit-kész- letek sem végtelenek. Igaz. ha kimerülnek, van még bőven alumíniumtartalmú ásvány (a földkéreg jelentős része alumínium!), például az agyagok, agyagos bauxi- tok, de ezeket a hagyományos módon nem lehet feldolgozni. Már most is földben maradnak az olyan ba- uxitkészletek, amelyekben a szilícium, az agyag mennyisége több annál a határnál, amelyet a timföldgyártási eljárásnál megengedhetőnek tartanak. (Mint ismert, a bauxitból előbb alumíniumoxi- dot, timföldet gyártanak, lúgos feltárással, majd a timföld magas hőfokon való elektromos bontásával nyerik a fémalumíniumot, és ez igen energiaigényes.) E szilíciumtartalmú alumíniumásványokat alumíniumklo- riddá kell alakítani, ezt redukáló és klórozó szerekkel (például a szén és a klór ve- gyületeivel) oldjuk meg. Az alumínumklorid-olvadék elektromos bontása pedig jelentősen kevesebb energiát igényel, és csakúgy, mint maga a klórozás, sokkal alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, mint a hagyományos eljárások, így további energiát lehet megtakarítani. És az energia Magyarországon tényleg nem mellékes kérdés! Ráadásul a klórozásos feltárással a ritkafémeket is könnyebb kinyerni, így az Egyesült Izzó által feldolgozott wolframérc, a wolframlt sok nióbiumot tartalmaz, amelyet a melléktermékből a hagyományos módon eddig nem lehetett kinyerni. Az új módszerrel erre is biztató a kilátás. Természetesen csak nagyon vázlatosan ismertethettük ilyen röviden a laboratórium munkáját, egyet azonban ennyiből is megtudhatunk: a szervetlen kémia a korábbi „lenézett”, messze a szerves kémia mögé sorolt helyzetéből — talán azért is, mert az „olajválság” során kitűnt: a szénhidrogének és a rájuk épülő szerves kémia mégsem mindenható — újra elnyeri egyenrangú, méltó helyét a kémia területén belül. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Húsz évvel nőtt az Az elmúlt harminc év alatt Bulgária lakossága több mint 1,9 millióval szaporodott. A születések száma ugyan csökkent, de az átlagos életkor húsz évvel megnövekedett. A demográfiai szerkezet megfelelő alakulását különféle szociálpolitikai intézkedésekkel segítik Bulgáriában. A fiatal anyák jelentős előnyöket élveznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Fiatal házaspárok lakásigényét hamarabb elégítik ki. Az anyák a terhességi és a hétvégi szabadságon kívül hosszabb fizetett gyermek- ápolási szabadságot kaphatéletkor nak. A gyermekvédelmi intézmények száma évről évre növekszik. A gyermekhalandóság kedvező alakulását bizonyítja, hogy amíg 1939-ben ez 130,5 ezrelék, addig 1975-ben mindössze 23 ezrelék volt. (BVDAPRESS— SOFIAPRESS) Mindentudó kétéltű Az A—3-as kétéltű légiszán fedélzetén a „TU” betűk is olvashatók. Ez azt jelenti, hogy a jármű ugyanott készül, ahol a világszerte ismert TU-repülőgép-család: Andrej Tupoljev tervezőirodájában. Ezek a légiszánok egyaránt könnyedén siklanak a havas sztyeppén és az alacsony bokrokkal benőtt mocsaras terepen. Egész évben használhatók, még akkor is, amikor sok területen semmilyen járművel nem lehet közlekedni. A légiszánok segítségével szállítják a postát, a legkülönbözőbb árukat, utasokat, de sikerrel alkalmazhatják őket különböző mentési munkálatoknál is. A 350 lóerős repülőgépmotor vízen óránként 75—80 kilométeres, havon óránként 100 kilométeres sebesség elérését teszi lehetővé. A vezetőn és egy utason kívül a légiszánon 650 kilogramm teher szállítható. A jármű üzemanyag-utántölés nélkül 500 kilométert képes megtenni. A kétéltű légiszánoknak a sarkvidéken, a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában és más területeken végzett próbaútjai azt mutatják, hogy ennek a közlekedési eszköznek nagy jövője van. Moszkva egyik épülő lakónegyede A szovjet városépítés történetében először alakítanak ki olyan nagy kiterjedésű kísérleti lakótelepet, amelynek a XXI. század lakáskultúráját kell megvalósítania. A kísérletet Moszkva egyik új lakónegyedében végzik, összesen 7 épületet készítenek, mindegyikben 1000— 1000 lakással. A tervek szerint a lakótelepen 20 ezer ember él majd. A számítások szerint a kísérlet 100 millió rubelbe kerül. A tervezők több mint 30 építészeti és műszaki megoldást dolgoztak ki. A lakótelep érdekessége, hogy a szolgáltató vállalatokat a föld alatt helyezték el. Minden lakóépület alatt parkolóhelyek találhatók, melyek 3600 gépkocsi elhelyezésére alkalmasak. A garázsokhoz lifttel lehet lejutni, az utakat a gépkocsik alagútakon közelíthetik meg. Ezzel tették lehetővé, hogy a lakótelep belterületén alig közlekedik majd gépkocsi és a metró- állomás közelsége megoldja a tömegközlekedési problémákat. A kommunális szolgáltatások irányítását automatizált központból végzik. A víz- és energiaellátás, a fűtés, szellőztetés, kondicionálás és liftek irányítását diszpécser- központ hajtja végre. Itt lesz a lakótelep egyetlen „házmestere”, aki egy pneumatikus rendszer segítségével néhány perc alatt elvégzi a lakótelep területének „söprését”. A kísérlet célja, hogy mind a lakáson belül, mind azon kívül komfortot biztosítsanak! A demográfusok szerint az ezredfordulón egy tipikus moszkvai család 3 főből áll majd. Erre az időre már olyan lakásokat kell építejii, amelyekben minden családtagnak külön szobája van. Ezért a tervezők a lakótelep egységének a háromszobás lakást tekintették. A lakóterek változtathatnak lesznek. Ez hasznos megoldás a családi összejövetelek szempontjából. A belsőépítészek modern anyagokat: színes műanyagot, szintetikus tapétát, fát, kerámiát használnak. Valamennyi lakás erkélyes. A földszinten nagy előcsarnokokat alakítottak ki. Itt lesz kenyér- és tej üzlet, trafik, újságáruda, kölcsönzőbolt, önkiszolgáló mosoda. A hagyományos filmszínház helyett kultúrközpontot alakítanak ki, és mellette épül fel a sportkomplexum. Kissé odább lesz az üdülőpark-zóna, amelynek sok szolgáltatása ingyenes lesz. A tervezők komoly figyelmet fordítottak a gyermekek nevelésére. Egységes oktató- központot alakítottak ki, amelynek 2 iskolája van, és itt 2600 tanuló elhelyezését biztosítja. A kereskedelmi és szolgáltatóközpontok : a gyalogos forgalom középpontjában helyezkednek majd el. Mezőgazdasági tsz-ek Lengyelországban A hetvenes évek Lengyelországában bekövetkezett gyors társadalmi-gazdasági fejlődés a falusi lakosság gondolkodásának, a földművelés kollektív formáiról való nézeteinek mély és gyökeres átértékeléséhez vezetett. Uj állami gazdaságok létesültek, míg a meglévők tovább erősödtek. Emellett egyre fontosabbá válnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is. Mindebben döntő szerepet játszott a LEMP PB a Parasztpárt Elnöksége által 1971-ben kiadott határozat, amely a szövetkezeti termelés fejlődésével foglalkozott. E határozatok kiemelik a csoportos formában végzett földművelés társadalmi és gazdasági előnyeit, valamint a szövetkezetek részére biztosított gépesítési és szakosítási lehetőségeket. A mezőgazdasági szövetkezetek jószomszédi viszonyt tartanak fenn egyéni és gazdakörökben egyesült szomszédaikkal, a szektorok közötti termelési kooperációk kezdeményezésével, javuló gazdasági mutatóikkal, magasabb képzettségű vezető- és munkásgárdájukkal egyre növekvő vonzerőt tudnak és akarnak gyakorolni a szövetkezeten kívüli rétegekre. Ennék konkrét jelei is vannak: három év alatt (1974— 77.) a termelőszövetkezetek számának növekedése 40 százalékos volt, földterületük 190 ezer hektárral (kb. 54 százalékkal) bővült, míg a tagok száma 30 ezerrel nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy az új szövetkezetekbe elsősorban a 40 évesnél fiatalabb gazdák lépnek be, akiknek fejlett termelőképességű gazdaságuk van. Meggyorsult a földterületek és más termelőeszközök koncentrációjának folyamata is, mindenekelőtt a szomszédos szövetkezetek földjeinek összevonásával. 1976 végén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 502 ezer hektáron gazdálkodtak, s jelentős növekedést értek el mindenekelőtt az állattenyésztésben. (így pl. szarvasmarha- állományuk 14 ezer, sertés- állományuk 200 ezer darabbal szaporodott). Előrejelzésék szerint 1980-ban a szövetkezeti földterületek elérik az 1 millió hektárt, azaz az 1976-os szint dupláját. A legnagyobb erőfeszítések; a korszerű termelési eljárások és az állattenyésztés ipa-t ri módszereinek terjesztésére irányulnak. Lakóházak a XXL században?
