Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

8 Képújság 1978. október 22. A tudomány termelőerővé válik Nyersanyagok és a szervetlen kémia Az M 1—M 7-es autó ojazaAiq loqsojpAoj vAjcd szakaszán, a Budaörsi úton valóban tudományos fel­legvárként emelkedik a város fölé az Akadémia kis kutatóközpontjának is nevezhető toronyépület, amely­ben közgazdászok, szociológusok mellett természettu­dományok művelői, így az MTA Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriumának kutatói is dolgoznak. Székely Tamással, a kémiai tudományok doktorával, a labo­ratórium vezetőjével (aki egyben a „kis kutatóköz­pont” igazgatója is), arról az új kutatási-fejlesztési céltervjavaslatról beszélgettünk, amelyet a laborató­rium nemrég terjesztett elő. Címe: „Népgazdasági szempontból fontos egyes nyersanyagok (fémek) és energiahordozók (szenek) kinyerésére és alkalmazás- technológiájának fejlesztésére irányuló szervetlen ké­miai és fizikai-kémiai vizsgálatok.” Kereskedelem 112 országgal A külkereskedelem adja Bulgária nemzeti jövedelmé­nek 'kétharmadát. Ez nem utolsósorban annak tudható be, hogy az országban az utób­bi tíz évben korszerűsítették az ipart. így 1976-ban a kül­kereskedelmi volumen már harmincszorosa lett a máso­dik világháború előttinek. Az egykori agrárországból ma már több gépet, felszerelést szállítanak a külföldi part­nereknek, mint élelmi cik­ket. A kivitel 61 százaléka termelési eszköz és 39 száza­léka fogyasztási cikk. A be­hozatali tételek is nagyrészt az ország további iparosítását szolgálják. Bulgária legjelentősebb partnerei a szocialista orszá­gok, köztük is elsősorban a Szovjetunió. Az ide irányuló árucsere-forgalom értéke 1976 és 1980 között kereken 25 milliárd rubel értékű. A szovjet szállítások fedezik Bulgária gép-, fűtő-, hajtó- és alapanyag-szükségletét. A bolgár üzemek termékeiből pedig egyre több gépet, fel­szerelésit szállítanak szovjet megrendelésre. A legnagyobb megrendelő, a Szovjetunió után sorrendben az NDK és Lengyelország következik. A velük és a többi szocialista országgal megkötött árucse­re-egyezmények alapján eb­ben a tervidőszakban az 1975. évinek 1,7-szeresére emelke= dik az áruforgalom. Többek között a Szovjetunióba két­szer annyi gépet szállítanak, mint az előző tervidőszak­ban. Erősödnek az ország gaz­dasági kapcsolatai a tőkés- országokkal is. Bulgária je­lenleg 112 országgal kereske­dik, köztük olyanokkal, mint az NSZK, Franciaország, Ausztria, Olaszország, de partnerei közé tartoznak a szomszédos Törökország és Görögország. Az elmúlt évek­ben több mint száz szállítási szerződést kötöttek bolgár üzemek nyugati cégekkel. Szívesen teszik számukra lehetővé azt is, hogy képvi­seletet létesítenek Bulgáriá­ban. A bolgár gépipar termé­kei keresettek az említett ot> szágokon kívül többek között Svédországban, Nagy-Britan- niában, Kanadában és Japánt ban. Erősödik a gazdasági kapcsolatok szála a fejlődő országokkal is. E szavaknál nemcsak a tel­jesen laikus, de a régebbi kémiai tanulmányaira jól emlékező is meglepődhet: nyersanyagok? Hiszen az többnyire a földtudományok „szakterülete”, a szén még- inkább a szerves kémiáé! Hogyan kerül mindez a szer­vetlen kémia „asztalára?” Székely dr. mindenekelőtt a szervetlen kémia, mint tudo­mányág alapos átalakulásá­ról beszél: — Valaha csakugyan egyes elemekkel és vegyületekkel foglalkozott ágazatunk. Mos­tanában világszerte fejlődik egy új tudományág, az anyagtuuomány, amely már jobban hasonlít a fizikai ké­miához, mint a szerves ké­miához. Ezen belül az anya­gokban előforduló, nagy, úgynevezett makromolekulá­kat tanulmányozzák, és kide­rült: a természetben a szer­vetlen anyagok sem a labora­tóriumban megismert egysze­rű, hanem bonyolultan össze­függő nagy, esetenként poli­merizálódó molekulák formá­jában találhatók. Laborató­riumunk eleinte a szilícium ilyen polimerjeivel, a szili­konokkal foglalkozott, és mi­vel a szilikon-műanyagok­nak a szén is fontos alkotó­eleme, az sem maradhatott ki kutatásaink tárgyából. A nyersanyagokról pedig elöl­járóban annyit: nem a lelő­hely, hanem a feldolgozás módja, alkalmazásuk miként­je a mi szakterületünk. Erre is egy példa: a legfontosabb műtrágyának, a szuperfosz­fátnak alapanyaga az apatit. Ez zonban sokhelyütt fogy­tán van, így a szovjetunió­beli Kola-félszigeten is. Van azonban a foszfornak egy másik ásványa is, a íoszforít. Csakhogy ezt nem lehet az apatitnál ismert módon fel­tárni, ásványból elkülöníteni. Az alma-atai szovjet kutatók világfeltűnést keltett szaba­dalma szerint most a foszfo- ritot foszforsavval (!) tárják fel, és az így keletkező, nagy molekulákból álló polifosz- fátnak még előnye is van a hagyományos műtrágyával szemben: vízben nehezebben, lassabban oldódik, az első nagy eső nem mossa el a földből, nem szennyezi be a vizeket vele, hosszú ideig, esetleg évekig kitart az egy­szer kihelyezett műtrágya! — És mik az intézet fő profiljának számító nyers­anyagok? — Az alumínium, egyes ritkafémek (gallium, vaná- dium) és a szén. Egy 40—50 éves, téves, az irredenta poli­tikától is támogatott hiede­lem szerint „Magyarország nyersanyagokban szegény or­szág”. Nos, egy sor európai államhoz hasonlítva — ez egyszerűen nem igaz. Van bőven, és többféle hazai nyersanyagforrás, csak ki kell használni! Ha ezt a gaz­dasági szakértők is tudomá­sul vennék, kevesebb nyers- anyagimport-gondja lenne az országnak. — Az alumíniumból, illet­ve bauxitból szép készlettel rendelkezünk. Mit kell e te­rületen mégis kutatni? — Egyrészt a bauxit-kész- letek sem végtelenek. Igaz. ha kimerülnek, van még bő­ven alumíniumtartalmú ás­vány (a földkéreg jelentős része alumínium!), például az agyagok, agyagos bauxi- tok, de ezeket a hagyomá­nyos módon nem lehet fel­dolgozni. Már most is föld­ben maradnak az olyan ba- uxitkészletek, amelyekben a szilícium, az agyag mennyi­sége több annál a határnál, amelyet a timföldgyártási el­járásnál megengedhetőnek tartanak. (Mint ismert, a ba­uxitból előbb alumíniumoxi- dot, timföldet gyártanak, lú­gos feltárással, majd a tim­föld magas hőfokon való elektromos bontásával nye­rik a fémalumíniumot, és ez igen energiaigényes.) E szilí­ciumtartalmú alumínium­ásványokat alumíniumklo- riddá kell alakítani, ezt re­dukáló és klórozó szerekkel (például a szén és a klór ve- gyületeivel) oldjuk meg. Az alumínumklorid-olvadék elektromos bontása pedig je­lentősen kevesebb energiát igényel, és csakúgy, mint ma­ga a klórozás, sokkal alacso­nyabb hőmérsékleten megy végbe, mint a hagyományos eljárások, így további ener­giát lehet megtakarítani. És az energia Magyarországon tényleg nem mellékes kér­dés! Ráadásul a klórozásos fel­tárással a ritkafémeket is könnyebb kinyerni, így az Egyesült Izzó által feldolgo­zott wolframérc, a wolframlt sok nióbiumot tartalmaz, amelyet a melléktermékből a hagyományos módon eddig nem lehetett kinyerni. Az új módszerrel erre is biztató a kilátás. Természetesen csak na­gyon vázlatosan ismertet­hettük ilyen röviden a la­boratórium munkáját, egyet azonban ennyiből is megtudhatunk: a szervet­len kémia a korábbi „le­nézett”, messze a szerves kémia mögé sorolt helyze­téből — talán azért is, mert az „olajválság” során kitűnt: a szénhidrogének és a rájuk épülő szerves kémia mégsem mindenha­tó — újra elnyeri egyen­rangú, méltó helyét a ké­mia területén belül. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Húsz évvel nőtt az Az elmúlt harminc év alatt Bulgária lakossága több mint 1,9 millióval szaporo­dott. A születések száma ugyan csökkent, de az átla­gos életkor húsz évvel meg­növekedett. A demográfiai szerkezet megfelelő alakulását különfé­le szociálpolitikai intézkedé­sekkel segítik Bulgáriában. A fiatal anyák jelentős előnyö­ket élveznek a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életben. Fiatal házaspárok lakásigé­nyét hamarabb elégítik ki. Az anyák a terhességi és a hétvégi szabadságon kívül hosszabb fizetett gyermek- ápolási szabadságot kaphat­életkor nak. A gyermekvédelmi in­tézmények száma évről évre növekszik. A gyermekhalandóság ked­vező alakulását bizonyítja, hogy amíg 1939-ben ez 130,5 ezrelék, addig 1975-ben mindössze 23 ezrelék volt. (BVDAPRESS— SOFIAPRESS) Mindentudó kétéltű Az A—3-as kétéltű légi­szán fedélzetén a „TU” betűk is olvashatók. Ez azt jelenti, hogy a jármű ugyanott készül, ahol a világszerte is­mert TU-repülőgép-család: Andrej Tupoljev tervezőiro­dájában. Ezek a légiszánok egyaránt könnyedén siklanak a havas sztyeppén és az ala­csony bokrokkal benőtt mo­csaras terepen. Egész évben használhatók, még akkor is, amikor sok területen sem­milyen járművel nem lehet közlekedni. A légiszánok se­gítségével szállítják a postát, a legkülönbözőbb árukat, utasokat, de sikerrel alkal­mazhatják őket különböző mentési munkálatoknál is. A 350 lóerős repülőgépmotor vízen óránként 75—80 kilo­méteres, havon óránként 100 kilométeres sebesség elérését teszi lehetővé. A vezetőn és egy utason kívül a légiszá­non 650 kilogramm teher szállítható. A jármű üzem­anyag-utántölés nélkül 500 kilométert képes megtenni. A kétéltű légiszánoknak a sark­vidéken, a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában és más terü­leteken végzett próbaútjai azt mutatják, hogy ennek a közlekedési eszköznek nagy jövője van. Moszkva egyik épülő lakónegyede A szovjet városépítés tör­ténetében először alakítanak ki olyan nagy kiterjedésű kí­sérleti lakótelepet, amelynek a XXI. század lakáskultúrá­ját kell megvalósítania. A kísérletet Moszkva egyik új lakónegyedében végzik, összesen 7 épületet készíte­nek, mindegyikben 1000— 1000 lakással. A tervek sze­rint a lakótelepen 20 ezer ember él majd. A számítások szerint a kísérlet 100 millió rubelbe kerül. A tervezők több mint 30 építészeti és műszaki megol­dást dolgoztak ki. A lakóte­lep érdekessége, hogy a szol­gáltató vállalatokat a föld alatt helyezték el. Minden lakóépület alatt parkolóhe­lyek találhatók, melyek 3600 gépkocsi elhelyezésére alkal­masak. A garázsokhoz lifttel lehet lejutni, az utakat a gépkocsik alagútakon köze­líthetik meg. Ezzel tették le­hetővé, hogy a lakótelep bel­területén alig közlekedik majd gépkocsi és a metró- állomás közelsége megoldja a tömegközlekedési problé­mákat. A kommunális szolgáltatá­sok irányítását automatizált központból végzik. A víz- és energiaellátás, a fűtés, szel­lőztetés, kondicionálás és lif­tek irányítását diszpécser- központ hajtja végre. Itt lesz a lakótelep egyetlen „ház­mestere”, aki egy pneumati­kus rendszer segítségével né­hány perc alatt elvégzi a la­kótelep területének „söpré­sét”. A kísérlet célja, hogy mind a lakáson belül, mind azon kívül komfortot biztosítsa­nak! A demográfusok szerint az ezredfordulón egy tipikus moszkvai család 3 főből áll majd. Erre az időre már olyan lakásokat kell építejii, amelyekben minden család­tagnak külön szobája van. Ezért a tervezők a lakótelep egységének a háromszobás lakást tekintették. A lakóte­rek változtathatnak lesznek. Ez hasznos megoldás a csa­ládi összejövetelek szempont­jából. A belsőépítészek mo­dern anyagokat: színes mű­anyagot, szintetikus tapétát, fát, kerámiát használnak. Valamennyi lakás erkélyes. A földszinten nagy előcsar­nokokat alakítottak ki. Itt lesz kenyér- és tej üzlet, tra­fik, újságáruda, kölcsönző­bolt, önkiszolgáló mosoda. A hagyományos filmszínház he­lyett kultúrközpontot alakí­tanak ki, és mellette épül fel a sportkomplexum. Kissé odább lesz az üdülőpark-zó­na, amelynek sok szolgálta­tása ingyenes lesz. A tervezők komoly figyel­met fordítottak a gyermekek nevelésére. Egységes oktató- központot alakítottak ki, amelynek 2 iskolája van, és itt 2600 tanuló elhelyezését biztosítja. A kereskedelmi és szolgál­tatóközpontok : a gyalogos forgalom középpontjában he­lyezkednek majd el. Mezőgazdasági tsz-ek Lengyelországban A hetvenes évek Lengyel­országában bekövetkezett gyors társadalmi-gazdasági fejlődés a falusi lakosság gondolkodásának, a földmű­velés kollektív formáiról való nézeteinek mély és gyökeres átértékeléséhez vezetett. Uj állami gazdaságok létesültek, míg a meglévők tovább erő­södtek. Emellett egyre fon­tosabbá válnak a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek is. Mindebben döntő szerepet játszott a LEMP PB a Pa­rasztpárt Elnöksége által 1971-ben kiadott határozat, amely a szövetkezeti terme­lés fejlődésével foglalkozott. E határozatok kiemelik a csoportos formában végzett földművelés társadalmi és gazdasági előnyeit, valamint a szövetkezetek részére biz­tosított gépesítési és szako­sítási lehetőségeket. A mezőgazdasági szövetke­zetek jószomszédi viszonyt tartanak fenn egyéni és gaz­dakörökben egyesült szom­szédaikkal, a szektorok kö­zötti termelési kooperációk kezdeményezésével, javuló gazdasági mutatóikkal, ma­gasabb képzettségű vezető- és munkásgárdájukkal egyre növekvő vonzerőt tudnak és akarnak gyakorolni a szövet­kezeten kívüli rétegekre. Ennék konkrét jelei is van­nak: három év alatt (1974— 77.) a termelőszövetkezetek számának növekedése 40 szá­zalékos volt, földterületük 190 ezer hektárral (kb. 54 százalékkal) bővült, míg a tagok száma 30 ezerrel nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy az új szövetkezetekbe elsősorban a 40 évesnél fia­talabb gazdák lépnek be, akiknek fejlett termelőké­pességű gazdaságuk van. Meggyorsult a földterüle­tek és más termelőeszközök koncentrációjának folyama­ta is, mindenekelőtt a szom­szédos szövetkezetek földjei­nek összevonásával. 1976 vé­gén a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 502 ezer hek­táron gazdálkodtak, s jelen­tős növekedést értek el min­denekelőtt az állattenyésztés­ben. (így pl. szarvasmarha- állományuk 14 ezer, sertés- állományuk 200 ezer darab­bal szaporodott). Előrejelzé­sék szerint 1980-ban a szö­vetkezeti földterületek el­érik az 1 millió hektárt, azaz az 1976-os szint dupláját. A legnagyobb erőfeszítések; a korszerű termelési eljárá­sok és az állattenyésztés ipa-t ri módszereinek terjesztésé­re irányulnak. Lakóházak a XXL században?

Next

/
Thumbnails
Contents