Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
1978. október 22. Képújság 9 Az együttműködés magasabb fokán Akinek szerencséje van eljutni a Hanoitól 70 kilométerre nyugatra fekvő Hoa- biny tartományba, sokáig megmaradnak emlékezetében a csodálatos erdők és völgyek, a cölöpökre épült házak, a síkságon elterülő rizsföldek — az egész táj, amely annyira különbözik Vietnam többi vidékétől. Ám ha valaki 4—5 évvel ezelőtt járt itt, most nem ismerne rá a tájra. Azóta ellepték a tartományt az építők, hogy megkezdjék a Da folyón Délke- let-Ázsia egyik legnagyobb vízi erőművének építését. A szovjet gazdasági és műszaki segítséggel készülő vízi erőmű évi teljesítménye eléri majd az 1,7 millió kilowattot. Sok éves múltra tekint vissza Vietnam barátsága és sokoldalú együttműködése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, amely most tovább fog fejlődni és mélyülni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. Az utóbbi időben a vietnami sajtó és a közvélemény rendkívül sokat foglalkozik Vietnam felvételével a KGST-be. Az általános vélemény: a KGST-tagság sokat segíthet az országnak a nehézipar fejlesztésében, a mezőgazdaság korszerűsítésében, a természeti kincsek kiaknázásában, a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusán hozott történelmi határozatok valóraváltásá- ban. A KGST-ben való részvétel egyszersmind elősegíti Vietnam baráti kapcsolatainak további erősödését a szocialista közösség többi országával. Vietnamban országszerte megtalálhatók a szocialista országok testvéri segítségének nyomai. 1956-ban Hai- phongban kezdődött Csehszlovákia segítségével a Vietnam—Csehszlovák Barátság ~ Kórház építése. Az 1974-ben helyreállított — és ma az országban a legnagyobb — ezerágyas egészségügyi komplexum kollektívája rendkívüli sikereket ért el — 1977-ben a kórház dolgozóit a kormány Vörös Zászlójával tüntették ki. Magas kormánykitüntetéseket kapMunkában a „ Van néhány olyan foglalkozás, amihez akrobatikus ügyesség és nagyfokú bátorság szükséges. Ezek közé tartozik a sziklabiztosítók munkája, akiknek az a feladatuk, hogy hosszú kötélen a magasból leereszkedve, rövid nyelű kalapácsukkal centiről centire végigkopogtassák a meredek hegyoldalakat, a sziklákat. Erre ott van szükség, ahol út vagy vasút ve^ zet a sziklafalak tövében, illetve pótolhatatlan értékű természeti kincset kell megmenteni a pusztulástól (a Gellért-hegy esetében mindkét szempontról szó van.) Persze nem elég csupán megállapítani, hogy az erózió hol okozott repedést, törést vagy mállást a köveken, el is kell hárítani a veszélyt. A bátorság és az ügyesség mellett még különleges hallásérzékenységre is szüksége van a jó sziklabiztosítónak, hiszen a kalapács és a szikla össze- csengéséből ke'l megállapítania, hogy hol a baj, méghozzá csalhatatlanul. A sziklabiztosítók brigádokban dolgoznak. A kisebb repedéseknél, töréseknél — kötélen függve — maguk pattintják le a veszélyes szikladarabokat, s gyűjtik a nyakukra akasztott bőrzsákba. Ha nagyobb hibára lelnek, ahol megerősítésre, foltozásra, vagy éppen bontásra, netán lerobbantásra van szükség, megjelölik a helyet. Ide később visszatérnek és biztonságosabb körülmények tak munkájuk elismeréseként a Vietnamban dolgozó csehszlovák szakemberek is. Az ő közreműködésükkel adtak át Hanoiban két gyárat, közülük az egyik csapágyakat készít. Az együttműködési tervek alapján Dong Hoi-ban csehszlovák segítséggel építenek fel egy hőerőművet, másutt sörgyárat és számos más létesítményt. Nem kevésbé jelentős a Vietnamnak nyújtott lengyel segítség. Bay-Chaiban épül lengyel segítséggel ÉszakVietnam legnagyobb hajógyára, Kamphban egy szén- feldolgozó üzem, két tégla- és egy szilikátgyár, valamint egy vasbeton konstrukciókat gyártó üzem. Haiphongban szintén lengyel segítséggel épül egy szerszámgyár. A többi szocialista ország szintén jelentős támogatást nyújt Vietnamnak. Magyar- ország gyógyszereket és orvosi felszerelést szállít, Bulgária — mezőgazdasági gépeket. Nem kevésbé jelentős az NDK, Románia és Kuba támogatása. A vietnamiak külön kiemelik a sokoldalú szovjet segítséget. A szovjet kormány nemegyszer nyújtott jelentős hiteleket a VSZK népgazdaságának fejlesztésére. A szovjet vállalatok kétoldalú szerződések alapján gépeket, különböző műszaki berendezéseket, járműveket, fogyasztási cikkeket, élelmiszert szállítanak Vietnamba. Az ország területén közel 200 létesítmény épült szovjet segítséggel, közülük 23-at 1976— 77-ben már átadtak rendeltetésének. Ma az együttműködés olyan fontos területeken valósul meg, mint a gépgyártás és a villamosipar, a szénbányászat és az élelmiszeripar, a közlekedés és _a hírközlés. Hatalmas segítséget kap Vietnam saját szakembereinek kineveléséhez. Az együttműködés további fejlesztése most minőségileg új alapon valósul majd meg — a KGST keretében. És Vietnam földjén nemsokára új gyárak és üzemek épülnek fel, amelyek révén fejlett gazdasággal és kultúrával rendelkező, virágzó országgá fejlődik. hegyisebészek” között, komolyabb felkészültséggel látnak neki a munka elvégzésének. Régebben betonnal végezték a toldásokat. Ma már olyan műanyagokat is használnak, amelyek szinte észrevétlenül töltik ki a sziklarepedéseket. Legújabban nagy acél dróthálókat terítenek rá a veszélyes hegyoldalakra, amelyek felfogják a legördülni készülő sziklarögöket. E hálókat úgy helyezik el, hogy a növényzet „álcázza” őket. Csehszlovák sziklabiztosítók munka közben, amint bontással és robbantással elhárítják a veszélyt egy vasúti pálya mentén Szibéria gyöngyszeme: a Bajkál-tó A régi orosz népdalok, népmesék is gyakran foglalkoznak a Föld legmélyebb tavával, a Bajkál-tóval. Hatalmas kiterjedésű 31 500 négyzetkilométer vízfelületével tengernek is beillene. Mélysége eléri az 1940 métert. Valóságos geológiai misztérium, hogyan keletkezett ez a hatalmas édesvízgyűjtő medence. A Bajkál-tó északkeleti partján fekszik a Barguzin természetvédelmi rezervátum. Lenyűgöző szépségű a táj ezen a vidéken, bár az időjárás kissé zord, különösen októbertől december végéig, amikor az északnyugati szelek süvöltenek a hegyek felől. A szélviharok leveleket és sötét felhőket sodornak. Néha korán beálL itt a tél is ősszel a tó partján a széljárás jégbarlangokat képez. A barlangokra ráesik a hó és ezek a különös képződmények sokszor májusig megmaradnak. PRÉMVADÁSZOK FÖLDJE Hosszú időn keresztül lakatlan vidék, afféle szűz terület volt a Bajkál-tónak ez a partszakasza. Száz évvel ezelőtt jelentek meg itt az első orosz prémvadászok. Nem izgatta őket a zord időjárás, annál inkább egy erdei állat, amelynek prémje a szó szoros értelmében „királyi prém” volt. Orosz régensek, cári nagyurak, földbirtokosok kedvelt prémje a cobolybunda. A coboly három évszázaddal ezelőtt Finnországban, Olaszország európai és ázsiai területein még gyakorta előfordult. Időközben fokozatosan kipusztították prémje miatt, de a Bajkál-tó lakatlan partvidékén a múlt században még szapora állat volt. A coboly valamivel kisebb, mint az európai nyuszi viszonylag hosszú szőre, puha, selymes fényű gereznája miatt jóval értékesebb a nyusziénál. Egyszóval az orosz trapperek a múlt század hetvenes éveiben kezdték el vadászni a cobolyt a Bajkál-tó partján, többek között a mai Barguzin rezervátum területén. A cári rendszer bukásakor már csak 20 —30 coboly maradt Barguzin erdeiben. A szovjethatalom idején azután gondos szaporítási és védelmi intézkedések következtében ismét feltámasztották ezt a kipusztulásra ítélt állatot. 1934-ben már 4—500 volt számuk a Barguzin rezervátumban, napjainkban már annyira elszaporodtak, hogy a rezervátumon kívül a szovjet hatóságok megengedték a coboly rendszeres vadászatát. (A rezervátum területén védelem alatt áll.) A zoológusok is szükségesnek tartják a coboly megtizedelését a rezervátum környékén. Évtizede^ ken keresztül megfigyelték ugyanis, hogy ez az állat nem tűri meg a rágcsáló- konkurrenciát és kíméletlenül elpusztítja rokonait, így a szibériai görényt és a hölgymenyétet. A BIOLÓGIAI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA A cobolynak viszonylag nagy élettér kell, 1 coboly kb. 1 négyzetkilométer területet igényel. így a Berguzin rezervátum 1300—2500 cobolyt tud csak eltartani. Ez a rágcsáló egyébként az aljnövényzet ragadozója, falánk állat és bizony a rezervátumban kilopkodja az ete^ tőkből a más állatoknak szánt táplálékot. Különösen a diót kedveli. Nem veti meg azonban a törvényes zsákmányt sem, a mezei egeret és a mókust is pusztítja. A coboly túlszaporodása tehát a biológiai egyensúly felbomlásához vezethet. Ennek az egyensúlyi helyzetnek a fenntartására a szovjet zoológusok, biológusok nagy gondot fordítanak. A rezervátum területén a barna medve is védelem alatt áll, de erőfölénye miatt nincs riválisa. Mivel a húsételt nem veti meg. időnként el-elkap egy szarvast, vagy jávorszarvast és be is la:k- mározik belőlük. A kutatók rájöttek, hogy a jávorszarvas sem „bűntelen” állat. Az elmúlt évtizedek folyamán a rezervátum környékéről elszaporodott jávorszarvasok kitúrták helyükből a szibériai rénszarvasokat. A rén- csordák messzibb tájakra vándoroltak el. A Barguzin rezervátum területén 40 emlős-, 230 madár-, 4 hüllő-, 2 kétéltű- és mintegy 50 halfaj él. Érdekes lenne tudni, hogyan ke^ rült ide például a borjúfóka, amelynek legközelebbi rokonai sokezer kilométerre élnek a eJges-tengerben. A kutatók feltételezik, hogy valamelyik jégkorszakban, talán százezer évvel ezelőtt, úszott ide feltehetően a Léna folyón, amely nem messze ered a Bajkál-tótól és lehet, hogy valamikor összeköttetésben állt a tóval. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai szekciója az elmúlt évtizedben 120 kutatási témát írt ki a rezervátumban dolgozó kutatók számára. Ezeket be is fejezték. A témák nemcsak az állattant érintik, de más területeket is (botanika, zooge- ográfia, geomorfológia, stb.) felölelnek. A BAJKAL-TÓ VIDÉKÉNEK FEJLESZTÉSE A tudományos kutatók központja a rezervátum területén a Davcsa nevű kis település, ahol 15 kényelmes faház, klubhelyiség, fürdő, laboratóriumok szolgálják kényelmüket. Közlekedés csak helikopteren lehetséges. Nincsenek elvágva a külvilágtól a vasúthiány ellenére sem. A Barguzin rezervátumban évente érkeznek a kutatók a Szovjetunió különböző területeiről, sok esetben külföldről is. A Bajkál-tó azonban nemcsak a tudományos kutatás és a természetvédelem szempontjából jelent fontos helyet ebben a nagy kiterjedésű országban. Napjainkban a rezervátumon kívül, a Bajkál- tó északkeleti partján nemzeti parkolt fejlesztenék. A tervek szerint a Szovjetunió egyik legnagyobb turisztikai és klimatológiai centrumát építik ki és igyekeznek kiaknázni a jövőben a Bajkál- tó erőforrásait. További ku- tatócentrumók építése mellett szanatóriumokat, moteleket, kempingtáborokat létesítenek a tó partján. A pihenni, üdülni, a természet szépségeiben gyönyörködni vágyókat is várja a jövőben a Bajkál-tó, Szibéria gyöngyszeme. Igaz, hogy néha süvölt itt a szél, de viszonylag magas a napsütéses órák száma nemcsak nyáron, de tavasszal és őszszel is, a levegő kristálytiszta, a színek és a fények pedig oly szépék, hogy aki évtizedek óta itt él, az nem cserélné fel más vidékkel. Napsütésben A Bajkál-tó télen — Alkonyat SáNMAraH0)m4
