Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
1978. október 22. ■Képújság 5 Közelebbről az építők ~— azánkban van egy H olyan iparágazat, amely az ország színe előtt L—J tevékenykedik. A kohóról annyit tudunk, hogy a kapun bemegy az érc és kijön belőle a késztermék. A cipőgyárról azt, hogy bemegy a bőr, s kartondobozban kijön a cipő. Az építőiparról mindent tudunk, legalábbis azt hisszük, hogy mindent tudunk. Sőt, az építőiparhoz mindenki ért. Tudja mindenki, hogy mi a hiba egyik-másik vállalatnál, azt is, hogyan lehetne a helyzeten változtatni. Kiváltképpen akkor nő meg a szaktudás, az iparághoz való értés, amikor az állampolgár közvetlen kapcsolatba kerül, tehát nemcsak látótávolságba, az építőiparral. Ha elfoglalja a lakást, ha birtokba veszi a termelőépületet, azonnal szakértővé lép elő — s ez jó. Mert a munkás kritikus szemmel figyeli a lakást, a kórházat, a műhelyt, bár minden iparágunk ilyen nyílt lenne a lakosság előtt, mint az építőipar, akkor sok gondunkról nem kellene beszélni. A napokban a Magyar - Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tanácskozott az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. A legfelsőbb pártfórumon mind olyan kérdések kerültek a vita élére, amelyek nálunk, Tolna megyében talán még kiélezettebben jelentkeznek. Hiszen Tolna megyéről ezekben az években azt mondhatjuk el: építik. Elsősorban a két kiemelt beruházásra terelődik a figyelem. Pakson olyan vállalkozásba fogott a magyar nép, amely bizonyos tekintetben az ipari forradalomhoz hasonlítható. Ennek az óriási beruházásnak a megvalósítá- — sa az erők maximális koncentrálását kívánja itthon és a KGST-országokban. Ez egy olyan vállalkozás, amely próbára teszi nemcsak az építőipart, hanem az ezt kiszolgáló más tárcákat is. Egészen széles körben: az egészségügyi tárcától a földművelésügyi tárcáig. A paksi vállalkozás nyilvános főpróbája a XX. század utolsó harmadában lévő magyar építészetnek. A hírek, amelyek Paksról jönnek, megnyugtatók. Természetesen nem gond nélküli ez az építkezés, ezért is hallunk többször arról, hogy magasszintű állami és pártvezetés hoz fontos döntéseket a munkák egyeztetésére és a tervezett ütem tartására. Másik jelentős beruházásunk a megyeszékhelyen található, ahol egy olyan fontos beruházás valósul meg, amely hatással lesz az élelmiszer-gazdaságra, hiszen a vágóhídnak rengeteg élő állatra van szüksége, hogy folyamatosan termelni tudjon, majd pedig termékei hazai és külföldi fogyasztókhoz eljuthassanak. E beruházás sorsáról is szó van, amikor a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben megállapítják: „A feladatok tervszerű teljesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az építkezésben részt vevő vállalatok együttműködése’... ,.A feladatok 'teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítési, a mélyépítési és az épületfenntartási tervtevékenységben mutatkozik.” Mintha a Központi Bizottság ott lett volna a bonyhádi lakásépítkezéseken, ahol bojlerhiány miatt nem adhatták át a lakásokat, vagy a szekszárdi Beze- rédj utcai tízszintes épületben lift hiánya miatt késett hónapokat az átadás. De e témakörbe vágó példákat tudunk másutt is: Húskombinát, Simontornyai Bőrgyár. Amennyiben ismerjük az építő- és építőanyag-ipar helyzetét, tudomásul kell venni azt is, hogy jelenlegi ötéves tervünk alatt már nincsen annyi, s nincsen olyan gondunk, mint a negyedik ötéves tervben volt. Jelentős előrelépés történt Tolna megyében is az építészetben. A tervezőmunka színvonala jelentősen javult. Gondosabban szerkesztett, a gyakorlathoz jobban alkalmazkodó munkát adnak ki az építész tervezők a kezeik alól, s ezeket a jó terveket a kivitelezőipar már köny- nyebben tudja megvalósítani. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a TO- TÉV-nél, a Bonyhádi Építőipari Szövetkezetben, a Paksi Építőipari Szövetkezetben és a dombóvári UNIÖ-ban számos, korszerű építés-szerelési eljárást honosítottak meg. Rendkívül figyelemreméltó az az UNIÓ—TOTÉV-koope- ráció, amely révén gyorsul és olcsóbbá válik a lakások építése Dombóváron. A tanácsi vállalat rendelkezik olyan „házöntő berendezéssel”, amely csak akkor használható gazdaságosan, ha több műszakban üzemeltetik. Tehát több lakásvázat csinálnak, mint amennyit a TOTÉV szak-szerelőipara be tud rendezni. Viszont az UNIÓ-nak olyan szerelőipari kapacitása van, kiváló szakemberékkel együtt, hogy ezeket a házgyárakat fel tudják szerelni. Az építészet területén hajlamosak vagyunk az egyedi építkezések állapotából kiindulni, általánosító véleményt fogalmazni, amely nem jellemző a magyar építészetre. Dr. Ábrahám Kálmán miniszter, nemrég sajtótájékoztatón mondotta: A magyar építészet példás munkát végez, s egész tevékenységét kell figyelni és értékelni. Azt, hogy egy ötéves terv alatt félmillió lakást építünk, hogy új városok, új iparágak nőnek ki az építészek munkája nyomán, . gazdagabbak leszünk, s szebb lesz országunk, barátságosabb környezetünk. A Központi Bizottság az építészet feladatairól szólva részletesen adott útmutatást beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek. inden bizonnyal a KB feladatmeghatározó összegezése a Tolna megyei építőiparnak is néhány évig iránymutatója lesz. Mint tudjuk, az állami, a tanácsi és a szövetkezeti szektorban, a pártszervezetek, együttműködve gazdasági vezetéssel, a KB ülése után meghatározzák soron lévő legfontosabb feladataikat. S ezek teljesítéséből megláthatjuk majd új lakótelepek, családi házak, gyárak, iskolák, városok, faluk képében a magyar építészet jelenét. PÄLKOVÄCS JENŐ Épül a szekszárdi felüljáró Régi gondja már a város közlekedésének a sokszor lezárt két vasúti átjáró. Hosszú percekig kell ilyenkor várakozni a járművezetőknek, akik napi munkájuk közepette nehezen viselik el ezt a kényszerű és haszontalan időtöltést. Jövő év végétől megszűnik ez a probléma. A Rákóczi út és Damjanich utca kereszteződésében kell a Damjanich utcán haladni. A Zrínyi utcai kereszteződés után kezdődik a kétszázméteres hídszerkezet, mely átível a Pollack utca és a két vasúti sín felett, elhalad az AG- ROKER előtt, keresztezi a Bogyiszlói utat és betorkollik a húskombinát és a majdani tejüzem között a Keselyűsi útba. Oroszi József és Potyondi József, a Pécsi Közúti Építő Vállalat brigádvezetői dolgoznak itt brigádtagjaikkal. Hamarosan elkészül a tizenkét alap, melyekbe a jövő héten már beemelik az első pilléreket. A helyszínen vannak már a százmázsás gerendák, melyek a nyolc méter széles hídszerkezetet alkotják. A Rákóczi útra kerülő plusz két forgalmi sáv, a szükséges csatornázások, az új út, meg a híd költségei meghaladják majd a 120 millió forintot. Átadás jövő év végén. Potyondi József brigádvezető egy pillér kitűzésénél segédkezik Semmi különlegesség, a hagyományos ácsszerszámokkal folyik a munka Előtérben egy kész alap Harmincöt köbméter betont nyel el egy alap. A vibrátor mellett Oroszi József Az egymás mellé tett huszonegy méteres gerendák alkotják majd az úttestet Potyondi József és brigádja készíti a zsaluzatot
