Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

1978. október 22. ■Képújság 5 Közelebbről az építők ~— azánkban van egy H olyan iparágazat, amely az ország színe előtt L—J tevékenykedik. A kohó­ról annyit tudunk, hogy a kapun bemegy az érc és ki­jön belőle a késztermék. A cipőgyárról azt, hogy be­megy a bőr, s kartondoboz­ban kijön a cipő. Az építő­iparról mindent tudunk, legalábbis azt hisszük, hogy mindent tudunk. Sőt, az építőiparhoz mindenki ért. Tudja mindenki, hogy mi a hiba egyik-másik vállalat­nál, azt is, hogyan lehetne a helyzeten változtatni. Ki­váltképpen akkor nő meg a szaktudás, az iparághoz való értés, amikor az állampolgár közvetlen kapcsolatba kerül, tehát nemcsak látótávolság­ba, az építőiparral. Ha el­foglalja a lakást, ha birtok­ba veszi a termelőépületet, azonnal szakértővé lép elő — s ez jó. Mert a munkás kritikus szemmel figyeli a lakást, a kórházat, a mű­helyt, bár minden iparágunk ilyen nyílt lenne a lakosság előtt, mint az építőipar, ak­kor sok gondunkról nem kellene beszélni. A napokban a Magyar - Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága tanácskozott az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. A legfelsőbb pártfórumon mind olyan kér­dések kerültek a vita élére, amelyek nálunk, Tolna me­gyében talán még kiélezet­tebben jelentkeznek. Hiszen Tolna megyéről ezekben az években azt mondhatjuk el: építik. Első­sorban a két kiemelt beru­házásra terelődik a figye­lem. Pakson olyan vállalko­zásba fogott a magyar nép, amely bizonyos tekintetben az ipari forradalomhoz ha­sonlítható. Ennek az óriási beruházásnak a megvalósítá- — sa az erők maximális kon­centrálását kívánja itthon és a KGST-országokban. Ez egy olyan vállalkozás, amely pró­bára teszi nemcsak az építő­ipart, hanem az ezt kiszol­gáló más tárcákat is. Egé­szen széles körben: az egész­ségügyi tárcától a földműve­lésügyi tárcáig. A paksi vállalkozás nyil­vános főpróbája a XX. szá­zad utolsó harmadában lévő magyar építészetnek. A hí­rek, amelyek Paksról jön­nek, megnyugtatók. Termé­szetesen nem gond nélküli ez az építkezés, ezért is hallunk többször arról, hogy magas­szintű állami és pártvezetés hoz fontos döntéseket a mun­kák egyeztetésére és a ter­vezett ütem tartására. Másik jelentős beruházá­sunk a megyeszékhelyen ta­lálható, ahol egy olyan fon­tos beruházás valósul meg, amely hatással lesz az élel­miszer-gazdaságra, hiszen a vágóhídnak rengeteg élő ál­latra van szüksége, hogy fo­lyamatosan termelni tudjon, majd pedig termékei hazai és külföldi fogyasztókhoz eljut­hassanak. E beruházás sor­sáról is szó van, amikor a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben meg­állapítják: „A feladatok terv­szerű teljesítését, a beruhá­zások programszerű megva­lósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a be­ruházások előkészítése, az építkezésben részt vevő vál­lalatok együttműködése’... ,.A feladatok 'teljesítését ma is nehezítik az építőipar bel­ső aránytalanságai. Elmara­dás főleg a szak- és szerelő­ipari, a közművesítési, a mélyépítési és az épületfenn­tartási tervtevékenységben mutatkozik.” Mintha a Köz­ponti Bizottság ott lett volna a bonyhádi lakásépítkezése­ken, ahol bojlerhiány miatt nem adhatták át a lakáso­kat, vagy a szekszárdi Beze- rédj utcai tízszintes épület­ben lift hiánya miatt késett hónapokat az átadás. De e témakörbe vágó példákat tu­dunk másutt is: Húskombi­nát, Simontornyai Bőrgyár. Amennyiben ismerjük az építő- és építőanyag-ipar helyzetét, tudomásul kell venni azt is, hogy jelenlegi ötéves tervünk alatt már nincsen annyi, s nincsen olyan gondunk, mint a ne­gyedik ötéves tervben volt. Jelentős előrelépés történt Tolna megyében is az építé­szetben. A tervezőmunka színvonala jelentősen javult. Gondosabban szerkesztett, a gyakorlathoz jobban alkal­mazkodó munkát adnak ki az építész tervezők a kezeik alól, s ezeket a jó terveket a kivitelezőipar már köny- nyebben tudja megvalósíta­ni. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a TO- TÉV-nél, a Bonyhádi Építő­ipari Szövetkezetben, a Paksi Építőipari Szövetkezetben és a dombóvári UNIÖ-ban szá­mos, korszerű építés-szerelési eljárást honosítottak meg. Rendkívül figyelemreméltó az az UNIÓ—TOTÉV-koope- ráció, amely révén gyorsul és olcsóbbá válik a lakások épí­tése Dombóváron. A tanácsi vállalat rendelkezik olyan „házöntő berendezéssel”, amely csak akkor használha­tó gazdaságosan, ha több mű­szakban üzemeltetik. Tehát több lakásvázat csinálnak, mint amennyit a TOTÉV szak-szerelőipara be tud ren­dezni. Viszont az UNIÓ-nak olyan szerelőipari kapacitása van, kiváló szakemberékkel együtt, hogy ezeket a házgyá­rakat fel tudják szerelni. Az építészet területén haj­lamosak vagyunk az egyedi építkezések állapotából kiin­dulni, általánosító véleményt fogalmazni, amely nem jel­lemző a magyar építészetre. Dr. Ábrahám Kálmán mi­niszter, nemrég sajtótájékoz­tatón mondotta: A magyar építészet példás munkát vé­gez, s egész tevékenységét kell figyelni és értékelni. Azt, hogy egy ötéves terv alatt félmillió lakást építünk, hogy új városok, új iparágak nő­nek ki az építészek munkája nyomán, . gazdagabbak le­szünk, s szebb lesz orszá­gunk, barátságosabb környe­zetünk. A Központi Bizottság az építészet feladatairól szólva részletesen adott útmutatást beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek. inden bizonnyal a KB feladatmeghatározó összegezése a Tolna megyei építőiparnak is néhány évig iránymutató­ja lesz. Mint tudjuk, az álla­mi, a tanácsi és a szövetke­zeti szektorban, a pártszer­vezetek, együttműködve gaz­dasági vezetéssel, a KB ülése után meghatározzák soron lé­vő legfontosabb feladataikat. S ezek teljesítéséből meglát­hatjuk majd új lakótelepek, családi házak, gyárak, isko­lák, városok, faluk képében a magyar építészet jelenét. PÄLKOVÄCS JENŐ Épül a szekszárdi felüljáró Régi gondja már a város közlekedésének a sokszor le­zárt két vasúti átjáró. Hosszú percekig kell ilyenkor vá­rakozni a járművezetőknek, akik napi munkájuk köze­pette nehezen viselik el ezt a kényszerű és haszontalan időtöltést. Jövő év végétől megszűnik ez a probléma. A Rákóczi út és Damjanich utca kereszteződésében kell a Damja­nich utcán haladni. A Zrínyi utcai kereszteződés után kezdődik a kétszázméteres hídszerkezet, mely átível a Pollack utca és a két vasúti sín felett, elhalad az AG- ROKER előtt, keresztezi a Bogyiszlói utat és betorkollik a húskombinát és a majdani tejüzem között a Keselyűsi útba. Oroszi József és Potyondi József, a Pécsi Közúti Építő Vállalat brigádvezetői dolgoznak itt brigádtagjaikkal. Hamarosan elkészül a tizenkét alap, melyekbe a jövő héten már beemelik az első pilléreket. A helyszínen vannak már a százmázsás gerendák, melyek a nyolc méter széles hídszerkezetet alkotják. A Rákóczi útra ke­rülő plusz két forgalmi sáv, a szükséges csatornázások, az új út, meg a híd költségei meghaladják majd a 120 millió forintot. Átadás jövő év végén. Potyondi József brigádve­zető egy pillér kitűzésénél segédkezik Semmi különlegesség, a ha­gyományos ácsszerszámok­kal folyik a munka Előtérben egy kész alap Harmincöt köbméter betont nyel el egy alap. A vibrátor mellett Oroszi József Az egymás mellé tett huszonegy méteres gerendák alkotják majd az úttestet Potyondi József és brigádja készíti a zsaluzatot

Next

/
Thumbnails
Contents