Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

1978. október 22.

Képújság 3

— Nekem Sárpilis ennyit jelent, hogy este ide jövök a munkából, reggel - meg elmegyek — mondja Hajpál László huszonkét éves fiatalember.

— És az este, az ünnepnap, amikor itthon kell lenni, hogyan telik el?

— Tavasszal, nyáron, amikor jó idő van, a szabadtéri színpad előtti tisztáson focizunk. Beülünk ide, a presszóba, ha meccs van, akkor meg elmegyünk a pártházhoz, ahol újabban színes televízión lehet nézni a közvetítést. Néha, ha olyan film van, akkor azt is megnézzük.

— Ezekután, úgy gondolom, hogy elvágyik innen, a jövőjét máshova képzeli.

— Nem vágyom el innen. Egyáltalán nem akarok elmenni. Lehet, hogy furcsán, vagy talán bután is hangzik, de jó itt. Nagyon szeretek itt lakni.

— Sárpilis egyszer üres falu lesz. Egyre-másra elköltöznek innen az emberek. Már 8—10 éve is van, hogy nem építettek itt új házat.

— Lehet. De ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Ha itt‘nem lesz egyetlen ház sem, egy kóborló kutya sem, én akkor is azt mondom, szeretem Sárpilist.

*

Tanár ismerőseimmel többször beszélgettem már arról, hogy az iskolakörzetesítés kicsit hontalanná teszi a gyerekeket. A szűkebb pátriához kapcsoló kötéseket meglazítja, megszakítja, az anyaiskola környezetéhez pedig legfeljebb csak laza szálakat köt vagy éppen semmilyent.

Az iskolában a honismereti, környezetismereti munka keretében az oda vonatkozó anyagot tanulják. A szülőfalu történetével, hagyományaival való foglalkozás, ismerkedés elmarad, hiszen lehetetlenség volna „fakultatív” helytörténettel foglalkozni egy órán belül.

Aztán a szülőhelyért végzett társadalmi tevékenységre való nevelés is furcsa képet mutat, Túszén a körzeti iskola székhelye mégsem az igazi, az otthon pedig csak hét végi játszóhely.

A körzetesített iskolák esetében így kiesik a falu közéletének egy fontos darabja — mindaz, ami az iskolával jár: a tanárok, az ünnepségek, a szereplések, a sport- versenyek. A gyerekek életéből pedig kiesik a nevelésük egy fontos része, a falu, a nevelő, megtartó közösség közélete.

Így van ez Sárpilisen is. Az egykor híres népi együttes hazájában ma senki sem ápolja a hagyományokat. A kultúrház összedőlőfélben van. Semmi sportélet nincs. Hetente egy vándormozi-elő- adás van.

A kívülálló, aki azért rendelkezik némi helyismerettel, kicsit szomorkodva áll a tények előtt.

— Jobb volna, ha már ta- nácsilag, meg az iskola szempontjából Decshez tartozunk, a tsz-szel is oda kapcsolódnánk — mondja egy idősebb

bácsi. — Az talán hozna valami fölpezsdülést, mert végre hát mi is a Sárközhöz tartozunk.

*

Milyen falu is ez a Sárpilis?

Szinte minden utcában betonjárda van. A legtöbben kövezett út is. Vízvezeték-hálózat is van. Van gázolaj- kút és gázcseretelep. Az óvodájába 25 gyerek jár. A vegyesbolt alig egy hete kapott hűtőpultot, tehát mostantól felvágottat is árulhat. Szép, új presszójuk május 1-én nyitott, süteményeket, szendvicset, virslit is árulnak benne. Van postája, van vasútállomása, élénk a falut érintő autóbuszforgalom. Tehát könnyű a munkahelyekre való eljárás.

Egyet kifogásolnak az ott- lakók. Nincs felvásárlóhely. Így ha valaki tojást, nyulat, zöldséget, vagy bármit adna el, Decsre vagy Várdombra kell szállítania. Ugyanígy a tápot is ott kell beszerezni. Pedig van, és nagy a gazdálkodókedv is.

Minden megvan tehát, ami kell egy faluhoz. Méghozzá jól berendezett faluhoz.

Az ellenpont: jó tíz év alatt a lélekszáma kétszázzal csökkent, és ki tudja, mióta nem épült új ház.

— A falu lakossága igen aktív — mondja Szathmáry László párttitkár. — Ha társadalmi munkára szólítjuk őket, jönnek, ha falugyűlés, nyilvános pártnap van, száznál többen vannak. Én úgy látom, akik itt vannak, jól érzik magukat. Aki a falusi nyugalomra vágyik, az itt megtalálja. Jól ellátott, nyugodt, csendes falu. Ez a legtalálóbb jelző rá: nyugodt, csendes.

Talán kicsit nagyon csendes.

♦

Egy évvel ezelőtt a falu lélekszáma egyik napról a másikra ötvennel emelkedett, (Most így 700-ra tehető.) A körzetesítés során megürült iskolát szociális otthonná alakították, és benne ötven idős ember kapott helyet. Így szökött fel oly hirtelen a lakosság száma. Ez az intézmény meghatározója a falu mai képének, de néhány év múlva még inkább az lehet. A tervek szerint újabb építkezéssel százötvenre emelik a befogadóképességet, ami hozzávetőleg ötven munkahelyet is jelent. Ez mód az ottmara- dásra, sőt a letelepedésre, a fiataloknak is.

— Én — mondja egy fiatalember — nem fognék öregotthon-építésbe Vannak itt a faluban eladó házak. Azokat venném meg és alakítanám át úgy, hogy abban lakjanak az öregek. Az otthonuk lenne. Az ápolók vagy felügyelők mindig látogatnák őket, kivinnék nekik az ennivalót vagy azt se kellene, ők maguk mennének a közös étterembe. Csak azok laknának bent, akik rendszeres ápolásra szorulnak, vagy magatehetetlenek. Én így

csinálnám. Előbb-utóbb Pilis úgyis az öregek faluja lesz.

Lám, a szociális otthon kérdése egyik-másik pilisi fejében mélyenszántó ügy. Még inkább az az egész falué, hiszen élete változóban van. A 10—15 vagy még több év előttihez képest gyökeresen átalakult. Érzik, tudják ezt az ottaniak, és ítélnek. Ki úgy, hogy rosszabb és menni kell, ki úgy, hogy alkalmazkodik, és marad.

*

Hulló levelek, őszi köd ütötte virágok. Az utcákon bevásárlásból, szomszédolásból hazafelé ballagó öregek. Málló vakolat. Nagyon ősz van. És csend.

Innen elmenni való kedvem van. Pedig szeretem az őszt. A bölcsességért szerétem. A jövőre gondol. Beérleli, elrejti a magvakat. Apró állatot, bogarat bújtat áz avar alá. Gyümölcsnek, bornak zamatot ad. Az őfez bölcs, mint az öreg, s mint az ősz, bölcsek ők is.

Ez a bölcsesség soha nem csaphat be. Itt se. Az óvoda ablakán át vidám gyerekének hangja szól: „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske ...”

CZAKÓ SÁNDOR

Ifjúsági parlamentek, évfordulók

Az ifjúsági szövetség aktuális feladatai

Visszatekintve az 1978/79. mozgalmi év első szakaszára^ az ifjúsági szövetség jelentős feladatokat kapott és oldott meg. Olyan feladatokat, amelyek növelték tömegbefolyásunkat, erősítették a fiatalok kötődését a mozgalomhoz, az alapvető kötelességek teljesítésén túl lehetőséget biztosítottak KlSZ-tagoknak, KISZ-en kívülieknek egyaránt, hogy érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően bekapcsolódjanak az ifjúsági szövetség munkájába: művelődjenek, sportoljanak, 'képezzék magukat, kulturáltan töltsék szabad idejüket. Ezeket a feladatokat a KI5Z- szervek és szervezetek egyre hatékonyabb, változatosabb, differenciáltabb módszerekkel oldották meg. Néhány dolog, csak emlékeztetőül, hiszen a sajtó, a rádió, a televízió rendszeresen információt adott az eseményekről: a XI. VIT rendezvényei, nagy turisztikai találkozók, honvédelmi sport-, és kulturális megmozdulások, KISZ- vezetők, aktivisták éves felkészítése, propagandista-konferenciák.

Az elkövetkezendő időszakban továbbra is a differenciált rétegtevékenység és az ifjúság sokoldalú érdeklődésének megfelelően ' szervezzük akcióinkat, rendezvényeinket. Ezek sorából kiemelkednek a Tolna megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok eseményei.

1978. október 15. és december 15. között ismét megrendezésre kerülnek a munkahelyeken, intézményékben a szocialista demokrácia sajátos ifjúsági fórumai, az ifjúsági parlamentek.

E fórumók értékelik az

1976. évi parlamenteken elhangzott javaslatok megvalósításának helyzetét, gyakorolják a következő két évre szóló intézkedési tervre vonatkozó egyetértési jogukat. Lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok megismerjék az V. ötéves terv munkahelyi-intézményi célkitűzéseinek időarányos végrehajtását, mozgósítsanak a megoldásra váró feladatok megvalósítására. A tanácskozásokon a résztvevők megismerhetik a KISZ Központi Bizottság

1977. októberi, az ifjúsági szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységének fejlesztéséről hozott határozata nyomán történt állami intézkedéseket, a KISZ jogosítványait.

Az idei munkahelyi, intézményi parlamentek tehát szolgálják a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatását, a kötelességek és a jogok együttes hangsúlyozásával a szocialista demokrácia fejlesztését, a fiatalok eszmei-politikai nevelését és mozgósítását.

Mi ebben a KISZ feladata? Mindenekelőtt az adott lehetőségek kihasználása. Ehhez azonban szükséges, hogy az ifjúsági szövetség tagjai megfelelően tájékozódjanak az ez évi ifjúsági parlamentek céljáról. Fokozott figyelmet fordítsanak a hatáskörükbe tartozó egyetértési és véleményezési jogkörök gyakorlására, a parlamenteken elfogadásra kerülő dokumentumtervezetek megismerésére. A fórumokat előkészítő KISZ-taggyűléseken minél több KISZ-tag kapjon megbízatást arra, hogy a parlamenteken tárgyalt napirendekhez kapcsolódva képviseljék a közösség véleményét.

Mondják el észrevételeiket a munkahely, intézmény helyi intézkedési tervében megfogalmazottak, valamint az előző parlamenteken felvetett javaslatok megvalósításának tapasztalatairól. KlSZ-szer- vezeteink — a minél jobb előkészítés érdekében — igényeljék a pártszervezetek segítségét, egyeztessék álláspontjukat a szakszervezeti és szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel. Mindezek figyelembevételével ifjúsági szövetségünk hozzá tud járulni áhhoz, hogy az ifjúsági parlamentek ebben az évben is eredményesen betöltsék funkciójukat.

Ifjúsági szövetségünk az 1978/79. mozgalmi év második felében olyan jelentős politikai évfordulók megünneplésére készül, mint a KMP megalakulásának, valamint a magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésének 60. évfordulójára, tovább erősítve barátságunkat az őszi időszakban ugyancsak 60. születésnapját ünneplő Lenini Komszomollal.

A KISZ / tömegpolitikai munkájában ebben az időszakban kifejezésre kell jutni, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — elődeinek példáját folytatva — a munkásosztály marxista—leninista pártjának ifjúsági szervezete, legfontosabb célja az MSZMP politikájának megvalósításában való

aktív részvétel. Ezért az évfordulókra történő felkészüléssel, az ünnepi programokkal is erősítjük a fiatalokban a párt ifjúsági szövetségéhez való kötődés szálait, a szavak és tettek egységében megnyilvánuló szocialista elkötelezettséget. Politikai, közösségi munkánk középpontjában történelmi és mozgalmi múltunk tapasztalatainak felidézése, feldolgozása áll, ezzel is ösztönzést és tudati megerősítést adva az alapvető kötelességek még színvonalasabb teljesítéséhez, mindennapi életünkhöz, mozgalmi munkánkhoz, anyagi és szellemi javaink gyarapításához. Az évfordulókra való felkészülés során tömegpolitikai munkánk fő feladata: érzékeltetni azt a pozitív folyamatot, amely a XIX. század utolsó harmadában létrejövő magyar forradalmi munkás- mozgalomban sarjadzik, s amely az 1918-as polgári demokratikus forradalmon keresztül az 1919-es Tanácsköztársaságig vezetett, s amelyben egy állomás volt,a magyar kommunista ifjúsági mozgalom megszületése. A céloknak, feladatoknak megfelelően választottuk meg eszközrendszerünket, munkaformáinkat is, amelyek sok új elemet tartalmaznak, növelik a szimbólumok szerepét, fejlesztik az érzelmi hatásokat, a kis közösségekre alapoznak, kerülik a nagy „látványos” megoldásokat. Ezt szolgálják a mozgalom múltjának, emlékeinek kutatása, megőrzése, a KISZ-vezetők, aktivisták alapos felkészítése, az emléktúrák szervezése, az amatőr művészeti csoportok műsorai, az ifjúsági klubok évfordulókhoz kapcsolódó programjai, az ifjúsági vitakörök témái, a négy nemzedék találkozója.

Az előttünk álló feladatok közül hármat ragadtam ki, de természetesen ennél sakkal összetettebb a munkánk. Továbbra is a középpontban áll az alapvető kötelességek teljesítése: a munkában, a tanulásban, a haza védelmében való helytállás.

Meggyőződésünk, hogy a mozgalmi év célkitűzései, feladatai a megfelelően megválasztott eszközrendszeren keresztül továbbra is találkoznak a KISZ-tagság érdeklődésével, igényeivel, amely biztosítéka a sikeres végrehajtásnak.

Kamarás Györgyné a KISZ megyei bizottságának titkára

Vizsgázó

szőlők

Pluszköltségek

Jól vizsgáztak az új ne- mesítésű homoki csemegeszőlőfajták a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásán. Az idei ínyár napfényszegénysége ellenére a csemege- szőlők íz- és zamatanyaga alig maradt el a korábbi évekétől, egyes törzsek pedig éppen a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően tudták bizonyítani betegségekkel szembeni ellenállóképes- ségüket. Most, a szüret befejezésével megkezdődött a hibridek biológiai képességének értékelése, a termés laboratóriumi vizsgálatának elemzése. A kutatók a köztermesztésbe kerülteken kívül újabb nyölc fajtajelöltet tartanak érdemesnek üzemi elszaporításra. Valamennyi nagy bogyojú, ropogós húsú és hektáronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 100—120 mázsát.

A nemesítő állomás újdonsága a mag nélküli csemege- szőlő. A legjobb hazai mazsolaszőlőt az Ázsiából származó Fehér szultán és az itthoni nemesítésű Pannónia kincse keresztezéséből nyerték. Ezenkívül még jó néhány ígéretes törzset tartanak számon a kutatók, s re-' mény van arra, hogy az értékes egyedek továbbnemesí- tésével, megindulhat a hazai mazsolaszőlő-termesztés.

Kár lenne szépíteni: drága az építkezés. Aztán esetenként még drágítják olyan tényezőik is, amelyeke a végső elszámolásnál sem az építőipari kasszában, sem máshol nem jelentkeznek a bevételrovatban. Néha mem is mérhetők forintban.

íme a példa:

Égetően szükség volt Szek- szárdon a Zrínyi úti iskola bővítésére. Annák rendje, módja szerint hozzá is látták, ügyesen, gyorsan el is készítették a tanév indulására azt, ami a legszükségesebb. Készek a tantermeik, itt a berendezés, örülhetne tanár, szülő, diák. De...

Jön az első drágulás: az egyik napon — amikor az időjárás kikényszerítette a fűtést — kiderült folynak a radiátorok. Csöpög itt, csöpög ott, úszik a rajzterem és ami benne van. Kinek van kára, kinek van haszna? A károsult megállapítható, a többi nem. A jóérzésű embert az infarktus határáig felidegesíti a látvány.

Második drágulás: nem készült eü a gyerekek étkeztetését szolgáló rész. Napközi nélkül ez az iskola elképzelhetetlen ma már. A gyerekeknek enni kell. Egy kis jóakarattal segítség is van

— a város túlsó felén, egy másik iskolában. Igenám, csakhogy ezért el kell hagyni a negyedik, az ötödik és a hatodik órát. Szeptember elejétől kezdve — ki tudja még meddig. A 'tanárok idegesek, hisz az előírt tananyagot a 'tanévben meg kell tanítani. Ám félműszakra vannak kárhoztatva. Ennyi időben pedig még a soha el nem készült nürnbergi töilcsérrel sem lehetne a nebulók fejébe beletöl'teni a tudományt.

Ez a kár forintban nem mérhető, jóllehet a ténye aligha vitatható. Bevétel tehát itt sincs, csak olyan ráfizetés, aminek a későbbi hatása ma még fel sem mérhető.

Mindezekhez mérten az már csak gyenge kamatnak számít, amit a szülők busz- bériletért fizetnek, hiszen az iskolából az ebédhez és visz- sza autóbusszal utaznak a gyerekek.

Itt tetten érhető az is, akinek a kiadás, az is, akinek a bevétel rovatában szerepel a néhány forint. Ám ahogy a Volánt ismerjük, erről a bevételről örömmel lemondana — ha ezzel valakin is segítene.

Nos, hát ezek is drágítják az építkezést.

(f.)

Egy pillantás a busz ablakából

Az öregek krumplit, zö ldséget vermelnek télire

Itt nagyon ősz van