Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

2 Képújság 1978. október ZZ. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Hivatalosan bejelentették az új pápa megvá- laszlasztását; Karol Vojityla bíboros, krakkói érsek a II. János Pál nevet vette fel. — Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ka­tonai tanácsának ülése. — Brezsnyev és Koszigin a Kreml­ben Bumedien algériai elnökkel tárgyal. — Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke afrikai körútra indult. Kedd: A Bejrút melletti Beitteddinben befejeződött arabközi értekezlet Libanon egysége, függetlensége és szu­verenitása mellett szállt síkra. — Portugáliában felfüggesz­tették a kollektív művelésre kisajátított földterületek visz- szaszolgáltatását a volt tulajdonosóknak. — Mobutu zairei elnök angolai hivatalos látogatása után kijelentette: meg­őrzik a két ország között most már kialakult békét s to­vábbfejlesztik a jószomszédi kapcsolatokat. — Trudeau kanadai miniszterelnök Liberális Pártja súlyos vereséget szenvedett a pótválasztásokon. — Fang Ji kínai miniszter­elnök-helyettes látogatást tett a toulouse-i francia űrku­tatási közponban. Szerda: Bejelentették: 1979 márciusa és októbere között választások lesznek Pakisztánban. — Koszigin szovjet mi­niszterelnök fogadta a Kremlben a jordániai trónörököst. — Bréma szomszédságában az amerikai és a nyugatnémet hadügyminiszter, valamint Haig tábornok, NATO-főpa- rancsnok új amerikai támaszpontot avatott fel. — Brüsz- szelben bejelentették: flamand és francia szervezetre oszlik az eddig egységes Belga Szocialista Párt. Csütörtök: Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon a lengyel küldöttség vezetője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a NATO-országok még nem válaszol­tak. a szocialista országók kompromisszumos javaslatára. — Teng Hsziao-ping Pekingben fogadta a baráti látoga­táson ott tartózkodó chilei külügyminisztert. — Carter amerikai elnök jóváhagyta azt a közel 10 milliárd dollá­ros külföldi segélyprogramot, amely különböző katonai hi­telek mellett 2,7 milliárdot ad az úgynevezett „békehad­testnek”, a CIA egyik fedőszervének. — Washingtonban megerősítették: Carter jóváhagyta a neutronfegyver egyes alkatrészeinek gyártását. Péntek: Mannheimben megkezdődött a Német Kom­munista Párt 'kongresszusa. — A szovjet és az amerikai SALT-küldöttség vezetői találkoztak Genfben. — A hol­land parlament határozatban fejezte ki sajnálkozását Car- ternek a neutronfegyver egyes alkatrészeinek gyártását elrendelő döntése fölött. Szombat: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Moszkvába érkezett. — Kínai katonai egységek megsértet­ték Vietnam határát; kínai katonák hatoltak be több viet­nami településre. — Teng Hsziao-ping tokiói látogatása előtt ratifikálták a japán—kínai szerződést. A hét 3 kérdése Moszkvában folytatódik Gromiko szovjet és Vance amerikai külügyminiszter tárgyalássorozata a stratégiai támadófegyverek korlátozásának kérdéseiről. Világszerte szinte egyforma megfogalmazásban teszik fel a kérdést: elképzelhető-e a közeljövőben a régóta húzódó SALT-tár- gyalása'k megállapodás-aláírással megkoronázott befeje­zése? Kudarccal végződött az öt nyugati hatalom — az USA, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK és Franciaország — külügyminisztereinek dél-afrikai rábeszélő útja: a fajül­döző Pretoria csak látszatengedményre volt hajlandó Na­míbia ügyében. Képünk: a pretoriai tárgyalások. (Képtávírónkon érkezett.) Mozambik után most már Zambia területére is beha­toltak a rhodesiai féhértelepes-rezsim csapatai, a légierő pedig egy Lusaka közelében lévő menékülttábor gyermek­lakóit bombázta. Hogyan kapcsolódik az újabb provokáció­sorozat Ian Smith rhodesiai miniszterelnök amerikai út­jához? Vietnam után most egy másik indokínai országnak kísérel meg súlyos károkat, zavart okozni a pekingi veze­tés. Miféle terveket sző kínai támogatással a laoszi reak­ció? 1. Van-e kilátás arra, hogy a moszkvai amerikai— szovjet külügyminiszteri tárgyalások a közeljövő­ben elvezetnek a SALT—II. megállapodás aláírá­sához? Amikor szeptemberben Gromiko szovjet külügyminisz­ter az Egyesült Államokban tárgyalt Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel, a tárgyaló felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak: már csak néhány kérdést kell tisztázni és a SALT—II. aláírható. Andrej Gromiko még azt is ki­jelentette: ha a nyitott problémákat megoldják, Leonyid Brezsnyev készen áll egy Carter elnökkel folytatandó meg­beszélésre s a csúcstalálkozó alkalmas lehet'a megállapo­dás aláírására. Ez igen komoly visszhangot váltott ki a ■nyugati közvéleményben, hiszen az 1974. novemberi vla- gyivosztoki csúcstalálkozó óta — ezen a találkozón a felek megegyeztek a SALT—II. alapelveiben — ez lenne az első alkalom arra, hogy a szovjet és az amerikai nézeteket leg­felsőbb szinten kíséreljék meg egyeztetni. Ha az elmúlt négy esztendőnek a SALT-megállapodá- sok aláírása elé sodródott akadály halmazára gondolunk, elsősorban azt kell leszögezni: az 1976-os elnökválasztási kampányban már Ford akkori elnök is szívesen helyettesí­tette az enyhülés fogalmát és gondolatát az „amerikai erőn alapuló béke” fölöttébb veszélyes fogalmával. A Pentagon, a szenátus kardesörtető enyhülésellenes erőivel és a hadi­iparban érdekelt tőkéscsoportokkal együtt az elmúlt négy évben szüntelenül a fegyverkezési verseny folytatása felé taszította az amerikai külpolitikát. Nemrég fogadták el Washingtonban a következő év katonai költségvetését — az itt szereplő számok magasabbak minden korábbi költ­ségvetés számainál. A NATO-ban éppen az idei nyáron határozták el, hogy a nyugati katonai szövetség tagorszá­gai ezentúl minden külön egyeztetés és előzetes bejelen­tés nélkül automatikusan növelik katonai költségvetései­ket. Carter elnök mostanában rendelte el a neutronfegy­ver bevezetéséhez szükséges fegyverelemek gyártását. Egy­szóval jónéhány olyan tényt kell említeni, amelyek még külön-külön is nehezen megmászható akadályt jelentenek a SALT-megállapodás valóban nem tükörsima útján. Ám a derűlátók érvei sem mellőzhetőek. Hiszen az amerikai SALT-küldöttség vezetője, Paul Warnke nemrég kijelentette: csak a SALT-megállapodás nyújt ésszerű le­hetőséget az atomkonfliktussal szemben az amerikai biz­tonság növelésére. A szovjet tárgyalófél szinte minden nyilvános fórumon kifejti, hogy jó szándékkal, a mielőbbi eredmény eléréséért kész minden tőle telhetőt megtenni a véleményeltérések nyílt, bátor szellemű megvitatása érde­kében. A Kremlben, vagy a szovjet külügyminisztériumban a legteljesebb jószándékkal fogadják az amerikai küldötte­ket; az aláírást javasoló felhívásokat az az őszinte akarat erősíti meg, hogy mielőbb szilárd gátat emeljenek a fegy­verkezési verseny további növelése elé. Ha a jól megfigyel- hetően két ellentétes tendenciát kifejező amerikai állás­pontban a tömegpusztító fegyverek mennyiségének és mi­nőségének további növelése elleni irányzat kerekedik felül, a derűlátás indokolt. A másik irányzat újabb térhódítása viszont nemcsak a szocialista országokban váltana ki jogos rosszallást, hanem az amerikai nép körében is, megnövel­né az ellene sorompóba lépők seregét, 2. Kik állnak Ian Smith amerikai útjának igenlői kö­zött és kik biztatják további konok politikára a fe­hértelepes kormány vezetőjét? Nem kevesebb, mint huszonhét jobboldali szenátor van amerikában abban a táborban, amely kiverekedte lan Smith rhodesiai miniszterelnök és néhány vele együtt utazó — és vele együtt politizáló — helyi afrikai politikus amerikai réklámkörútját. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezek a Smitht meghívó és vele tárgyaló amerikai törvényhozók mind azoknak a nagy cégeknek, monopóliumoknak a képviselői, amelyek nagyon is érdekeltek a rhodesiai tőkebefektetésben és egy­általán az amerikai üzleti.és politikai jelenlétben az afri­kai kontinensen. A gyermekeket és idős, beteg menekül­teket bombával, gépfegyverrel „meggyőzni akaró” Smit'h- hadsereget a fehértelepes kormányfő amerikai útja idején is, azóta is az eddiginél sokkal gyakrabban, mint „az afri­kai marxista terjeszkedés legjobb ismerőjét, a vörös tervek legtapasztaltabb meghiúsítóját” emlegeti az amerikai sajtó. Ugyanazok a politikai személyiségek, akik hol „a nyugat- európai szovjet támadás”, hol meg más minden alap nél­küli szovjetellenes mese kitalálói és buzgó terjesztői, most felcsaptak a fehértelepes rezsim prókátorainak. A mozam­biki meg zambiai földre betörő fehértelepes hadsereg ezek­nek az uraknak a szemében most mint „az Afrikát fenye­gető vörös veszedelem” ellen fellépő szövetséges jelenik meg. Mintha nem is ugyanebben az esztendőben, tavasz táján szögezte volna le az amerikai külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása, hogy Smith rezsimje, rendelet­halmaza, bábokat mozgató „belső rendezési terve” törvény- ellenes ... Éppen csak a nyár múlt el, és ugyanez a kül­ügyminisztérium nemcsak jóváhagyólag tudomásul vette Ian Smith addig elképzelhetetlen amerikai útját, de még tárgyalásba is bocsátkozott a törvénytelen salisbury-i rend­szer miniszterelnökével. Az amerikai jobboldal egysége­sen lain. Smith mellé állt: az afrikai ..kommunistaellenes kereszteshadjárat” egyik vezetőjének tekintik, hiszen sze­rintük a menekülttáborokra ledobott bombákkal Ian Smith a fehér felsőbbrendűséget és vele együtt tőkebefektetéseit is megvédi. 3. Szufanuvong laoszi államfő a napokban az ország nemzeti ünnepén mondott beszédében felhívta a fi­gyelmet a nemzetközi reakciónak országa ellen meg­élénkült tevékenységére. Milyen szerepe van ebben Kínának? Vientianeban, a laoszi fővárosban közölték: Sam Neua tartományban, ahol a meo törzshöz tartozó lázadó cso­portok ellen a hadseregnek kellett fellépnie, kínai fegyve­reket és egyenruhákat találtak. Ezek a csonortok, amelyek most az ország békés építése, a gazdasági gondok meg­oldása ellen lépnek fel, a vietnami háború évei alatt a Vang Pao irányítása alatt, a CIA pénzén és fegyvereivel szervezett és később szétvert kommunistaellenes gerilla- hadsereghez tartoztak. A Van Pao-féle fegyveres csopor­tok maradványai a vietnami nép győzelme után a hegyek­be húzódtak s eleinte csák csempésztevékenységgel, ópium- terméléssel és kábítószerüzletekkel foglalkoztak, így akar­ták zavarni a szocialista irányba elindult gazdasági épí­tést. Egyidőben a Kambodzsa sorozatos Vietnam-ellenes fegyveres fellépéseivel, megkezdődtek a katonai akciók a meo-gerillák oldaláról Laoszban is. A pekingi propaganda a nyár elején „a meo kisebbség elleni laoszi akciókról” szó­ló híreket terjesztett; Vientianeben viszont rámutattak, hogy az ópiumtermelés és a kábítószer forgalombahozatala közönséges bűncselekmény, amely ellen minden eszközzel harcolni kell, még akkor is. ha az érdekeltek többsége a meo törzshöz tartozik. Ezt követően pekingi küldöttek je­lentek meg a meök által lakott hegyvidéken és a 'központi kormány elleni fegyveres fellépésre kísérelték meg rávenni Phongsaly és Sam Neua tartomány lakóinak egy részét. Szufanuvong államfő a fegyveres] támadások, az utak el­leni kommandóakciók említése mellett azt is elmondta, hogy a kínaiak által támogatott reakciós csoportok az el­látásban igyekeznek zavart okozni, áruhalmozással, spe­kulációval kísérelnek meg ellentétet szítani az államveze­tés és a lakosság között. A laoszi kormány a gazdasági építőmunkában a szocialista országok, mindenekelőtt Viet­nam segítségére támaszkodik — éppen ez az. ami ellen Peking, a helyi reakcióval szövetségben, minden lehetsé­ges területen támadásba kezdett. GÁRDOS MIKLÓS Vance Moszkvában Szombaton délután Moszk­vába érkezett Cyrus Vance amerikai 'külügyminiszter, hogy a két kormány között létrejött megállapodás alap­ján tárgyalásokat folytasson Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel a hadászati támadófegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet—amerikai megállapodásról. A DKP új A Német Kommunista Párt (DKP) mannheimi kongresz- szusánák küldöttei szombaton elfogadták a párt új prog­ramját. A DKP célja az NSZK tár­sadalmi viszonyainak meg­változtatása. A dolgozók ér­dekeinek védelmében támo­gatja a szakszervezetek tevé­kenységét és kész a szövet­ségre minden szocialista és demokratikus erővel. Ebben a harcban a döntő erőnek a munkásosztályt tekinti. A párt harcában számít az ifjú­ság, a nők aktív részvételére, síkraszáll a munkások és pa­rasztok, valamint értelmisé­giek szövetsége mellett. A na­Az amerikai külügyminisz­tert, aki népes küldöttség élén érkezett a szovjet fővá­rosba, a repülőtéren Andrej Gromi'ko üdvözölte. Gromiko és Vance megbe­szélései csak vasárnap kez­dődnek meg, és hétfőn is folytatódnak. A két külügy­miniszter megbeszéléseket folytat egyéb, a két felet érintő kérdésekről is. (MTI) programja pi gyakorlati kérdésekben való együttműködést átfogó szövetséggé akarja bővíteni. A DKP mannheimi kong­resszusának zárónapján, va­sárnap a 'küldöttek megvá­lasztják a párt új vezető tes­tületéit. * A DKP kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Fock Jenőnek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével szombaton délután a Mannheim közelé­ben fekvő Speyerbe látoga­tott, ahol részt vett a helyi pártszervezet ünnepi gyűlé­sén. A rendezvényen Fock Jenő beszédet mondott. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hírei Az ENSZ-közgyűlés 1. sz. politikai bizottságában a le­szerelési kérdésekkel foglal­kozó rendkívüli ülésszak dön­téseinek végrehajtásával kapcsolatos vitában pénteken felszólalt Hollai Imre nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvise- lője. A záródokumentum egyes részeit elemezve Hollai Imre különös figyelmet for­dított az akcióprogramban megjelölt feladatokra, kiemel­ve a nukleáris leszerelés el­sődleges fontosságát. Befeje­zésül hangsúlyozta, hogy a to­vábbiakban a záródokumen­tumban felsorolt célkitűzések gyakorlati megvalósítása a legfontosabb feladat. * Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú főbizottságában, a szociá­lis, humanitárius és kulturális bizottságban, a fajüldözés fel­számolásával kapcsolatos na­pirendi pontok vitájában pén­teken felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott az Egyesült Ál­lamok, valamint más nyugati országok, továbbá Izrael fe­lelősségére azért, mert a több mint három évtizede napiren­den szereplő probléma — a fajüldözés megszüntetése — még mindig nem nyert vég­leges megoldást. Hangsúlyoz­ta a Genfben idén augusztus­ban megrendezett, fajüldözés elleni világkonferencia rend­kívüli jelentőségét kiemelve, hogy a százmilliók legalapve­tőbb emberi jogaival foglal­kozó konferencia munkáját éppen azok a kormányok boj- kottálják, amelyek az emberi jogok bajnokainak szeretnék magukat feltüntetni. * Pénteken határozathozatal­lal fejeződött be a vita az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában a vi­lágűr békés célú meghódítá­sában való nemzetközi együtt­működésről. Az egyhangúlag hozott határozat rámutat, hogy az egész emberiség együttesen érdekelt a világűr békés felhasználásának és ku­tatásának további fejlődésé­ben. * A közgyűlés hatodik (jogi) főbizottságában pénteken az ENSZ-alapokmánnyal foglal­kozó különleges bizottság je­lentését vitatták meg. * A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja a pretoriai sikertelen tárgyalások nyomán pénteken megkezdett, Namíbiával kap­csolatos konzultációt. Egyes nyugati jelentések szerint Martti Ahtisaari, Kurt Wald­heim főtitkár namíbiai külön- megbízottja feltehetően a jö­vő héten Namíbiába utazik, hogy újabb tárgyalásokat kezdjen a pretoriai kormány­nyal. A református zsinati tanács ülése A magyarországi reformá­tus egyház legfőbb vezető tes­tületé, a zsinati tanács Deb­recenben ünnepi ülést tartott dr. Bartha Tibor püspök és dr. Zsebők Zoltán világi el­nök vezetésével. Az ünnepi tanácskozás megemlékezett az egyház és az állam közötti egyezmény aláírásának 30. évfordulójáról. Ebből az alka­lomból ünnepélyes nyilatko­zatban erősítették meg az ál­lam és az egyház jó viszonyá­nak további fejlesztésére irá­nyuló törekvéseiket. Az ün­nepi ülést köszöntötte Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Washington Szünet az egyezkedésben Pénteken tanácskozásra ha­zarendelték az Egyiptommal kötendő különbékéről tár­gyaló izraeli vezetőket. Dajan, izraeli külügyminiszter java­solta, hogy emeljék a tárgya­lásokat állam-, illetve kor­mányfői szintre. Értesülések szerint Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok — a különbéke után — az eddig évi egymilliárd dollár értékű hadianyag-szál­lítás helyett évi másfél mil­liárd értékű fegyvert külde­ne. Kairó igényei jóval sze­rényebbek: a már korábban beígért repülőgépek mellett Szadat elnök 800 páncélozott csapatszállító járművet sze­retne kapni Washingtontól. Az izraeli küldöttség vár­hatóan a jövő hét közepére tér vissza az amerikai fővá­rosba, ahol változatlanul arra számítanak: most már vi­szonylag rövid időn belül megszületik a különbéke, s az ünnepélyes aláírásra no­vemberben, Carter elnök je­lenlétében kerülhet sor.

Next

/
Thumbnails
Contents