Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

1978. október 21.

NÉPÚJSÁG 3

Tanácskoztak a kereskedők

Fűtésgondok a szekszárdi kórházban

(Folytatás az 1. oldalról)

a ruházati készletek, nem kielégítő a választék). Részben a ruházati cikkek iránti keresletcsökkenés is befolyásolja ia forgalmat. A vegyes ipari cikkeknél 25 százalékos emelkedés mutatkozik.

Tolna megye lakosságának kereskedelmi ellátottsága az elmúlt időszakban tovább fejlődött. Az alapellátás — főleg élelmiszerekből — a megye településeinek többségében biztosított. A háztartási munkát megkönnyítő és az egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszerek forgalmazása jelentősen fejlődött, azonban mennyiségben, választékban inem éri el a kívánt szintet. Többek között a mirelit- és mélyhűtött árukból csak a városokban és a nagyobb településeken biztosították az ellátást.

A kereskedelmi szolgáltatás a már hagyományos formák mellett tovább bővült. A női ruhák ingyenes kiszabása, * szaktanácsadás, vasáruk vasúton szállítása a fogyasztóhoz, levélrendelésre postai szállítás — ezek azonban csak a városokra és a

nagyobb községekre érvényesek. A legdinamikusabban a házhoz szállítás fejlődött.

A vendéglátóipari hálózat színvonalának emelkedése nem haladt a tervezett és a szükséges ütemben. Megyénk meleg konyhás egységekkel bővült, de az üzletek jó részének elavultsága, alacsony gépesítési foka hátrányosan befolyásolja az ellátás színvonalát. Az elmúlt három év folyamán összesen mintegy 5000 diák étkeztetését oldották meg.

Külön fejezetben foglalkozott az előadó az utazási irodák munkájával.

Megyénk belföldi és nemzetközi idegenforgalma évek óta dinamikusan fejlődik, öt év alatt a vendégek száma megháromszorozódott, ebből a külföldiek száma több mint hatszorosára növekedett. Évente ma már 60 ezer vendég érkezik, ezen belül 10 ezer a külföldi. ,

A tanácsi, vállalati és egyéb helyi forrásokból hét év alatt a kereskedelmi szálláshelyek száma 590-nel ezen belül a szállodai férőhelyek száma 326-tal emelkedett.

Műszaki könyvnapok

Előadás a könnyűszerkezetes építési módról

Beszélgetés dr. Szentgáli Gyula c. egyetemi docenssel a megyei kórház főigazgatójával

A kereskedelmi hálózat- fejlesztés a legfontosabb tennivalók közé tartozik. Erről a kereskedelmi osztályvezető a következőket mondotta: „V. ötéves tervünk a bolti kiskereskedelemben 21 300, a vendéglátásban 5800 négyzetméter fejlesztést irányzott elő. A szállásférőhelyekben: 880 sátorozó, 240 szállodai fejlesztést terveztek. A tervidőszak eddig eltelt időszakában 5600 négyzetméter alapterületű létesítmény került üzembe helyezésre. A folyamatban lévő, valamint a még megkezdhető és be is fejezhető beruházások figyelembevételével 11 700 négyzetméter alapterületű hálózat építése történik meg 1980-ig. Az idegenforgalmi beruházások közül 60 férőhelyes téli—nyári üzemelésű motel készül el Fadd-Dom- boriban. Folyamatban van a szekszárdi és a dombóvári kempingek beruházása, amelyekben 960 férőhely lesz. Nem kezdődhetett el a 60— 60 férőhelyes tamási és du- naföldvári motel beruházása.

A tegnap délelőtti tanácskozás a kereskedelmi szakemberek vitájával ért véget.

Székek Gyünkről

A Gyönki Építőipari Szövetkezet az idén kezdte meg a zsöllyeszékek gyártását. A mozikban, színházakban használatos ülőalkalmatosságokból az ország csaknem valamennyi moziüzemi vállalatának szállítanak.

Ilyen székek lesznek a dombóvári művelődési házban is.

Ügy tűnik, mostanában a

magyar egészségügynek váratlan feladatokkal kell, nem egy alkalommal, megküzdenie. Miközben, jelentős erőfeszítések eredményeként napról napra korszerűsödik a gyógyászat, a múlt öröksége nem kis gondokat okozva nehezíti ezt a munkát. Nemrég Budapesten a bauxitbeton okozott problémát. Életveszélyessé vált az egyik nagy kórház épülete, s a főváros egészségügyi hálózatának jelentős részét átmenetileg, egyik napról a másikra, át kellett szervezni. Most pedig Szekszárdon, a megyei kórház fűtőművében, váratlanul a kazánok mondták fel a szolgálatot.

Erről beszélgetünk dr. Szentgáli Gyulávál, a megyei kórház főigazgató főorvosával.

— Nálunk szerencsére jóval kisebbek a gondok, mint Pesten voltak. A kőművesek csak azért vannak a kórház területén, mert bővítik a szanatórium épületét. Ettől függetlenül nagy gondot jelent a kórházban előállt helyzet.

— Mi is történt valójában?

— Hat kazán hosszú éveken át működött, s bírta a kórház állandó bővítése miatt rá háruló túlterhelést is. Most nyáron a nyomáspróbák során az egyikről kiderült, hogy hibás, és a kazánbiztos nem engedte a működtetését. Egy másik pedig nemrég üzem közben mondta fel a szolgálatot. Csöve annyira elvékonyodott, hogy nem bírta a nyolc atmoszférás nyomást és használhatatlanná vált. Az újabb szakértői vizsgálat során döntés született: a többi négy is csak a korábbi nyomás felével üzemeltethető.

— Ez, tekintve, hogy nyakunkon a tél, milyen következményeket idézhet elő?

— Hogy a fűtést a kórház betegellátó részlegein biztosítani tudjuk, a mosodánkat le kellett állítani. A mosást egy ideig a Patyolat végzi részünkre, természetesen ez így sokkal többe kerül. Emellett a fűtést is csökkenteni kényszerülünk. Azokban a helyiségekben, ahol nincsenek betegek, a korábbinál hűvösebb, 18—20 fokos lesz a hőmérséklet. Helyenként pedig olajkályhákat állítunk be. Esetleg a melegvíz-szolgáltatást is korlátoznunk kell. Ha erre sor kerül, előfordulhat, hogy naponta csak háromszor, alkalmanként két három órán keresztül lesz meleg víz. Ott pedig, ahol arra mindig szükség van, villanybojlerek lesznek.

— Nem lehetne a rossz kazánok miatt kiesett hőenergiát a városi fűtőművekből pótolni ?

— Sajnos nem. Ugyanis a szülészet illetve az orvos- és nővérszállás kivételével az egész kórházban gőzfűtés van, a városi távfűtés pedig meleg vizes rendszerű. Az átépítés

megoldhatatlan feladat lenne most.

— Ezek szerint a szülészeten nem lesz gond a fűtéssel.

— Ott nem.

— Mikorra javítják meg a kazánokat?

— Gyors segítséget kaptunk több szervtől, vállalattól, s már megkezdődött a javítás. A KIPSZER szakemberei felújítják tavaszra a régi kazánokat, s várhatóan három évig azok tökéletesen működnek. Akkorra pedig elkészül az új fűtőmű, pakuratüzelésű kazánokkal. A történtek után ugyanis a megyei tanács elnökének azonnali intézkedésére a Pénzügyminisztérium negyvenmillió forintot biztosított a rekonstrukcióra, illetve építésre. Ennél azonban többe fog kerülni, de a külön- bözetet, várhatóan mintegy IOt-15 millió forintot a megyei tanács biztosítja.

— Tavaszra tehát, ha nem is az új, korszerű fűtőmű adja még a meleget, megszűnnek a mostani gondok.

— Igen, de addig a szerelőknek kemény munkát kell végezniük, és a betegek megértését is kérjük. Mert előfordulhat, hogy váróhelyiségek, folyosók, esetenként a korábbi esztendőkben megszokottnál hűvösebbek lesznek. Mi mindent megteszünk, hogy a hiányos hőszolgáltatás következményeit a betegek alig érezzék, ezek a hátrányok elsősorban az orvosok, egészségügyi dolgozók gondjait növelik.

— szepesi —

Chrenoczy László bevezetőt mond

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Tolna megyei Szövetsége, az SZMT központi könyvtára, a TIT Tolna megyei Szervezete, a megyei könyvtár és a TÁÉV szervezésében ez évben 17. alkalommal kerülnek megrendezésre a műszaki ikönyvnapok.

Az eseményekben dús rendezvénysorozat egyik állomása volt a TÁÉV-nél tartott előadás: Mérai H. Gusztáv, az Építéstudományi Intézet munkatársa a könnyű- szerkezetes építési módról tájékoztatta a szakembereket.

Az előadás előtt Chrenoczy László, a TÁÉV műszaki igazgatóhelyettese mondott bevezetőt. Beszélt a tudomány szerepéről a termelési folyamatokban, a tudományos-technikai" forradalom hatásáról, a műszaki értelmiség munkájáról. Felhívta

a figyelmet a szakikönyv, a dokumentáció szerepére, használatának fontosságára.

Ezt követően Mérai H. Gusztáv vette át a szót: feltárta a könnyűszerkezetes építési program hatalmas feladatait. Hangsúlyozta, hogy az iparosított építés magas készültségi fokot kíván, s célja többek között a helyszíni élőmunka-ráfordítás csökkentése. Rámutatott a különböző fejlesztési feladatokra: a gyártástechnológia, valamint az optimális készletezés és raktározás gyakorlatban még megoldásra váró kérdéseire.

Az előadás sem csupán a TÁÉV dolgozóinak szólt, ott voltak a hallgatóság soraiban a TOTÉV, a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a TOLNABER és a Sza- kály testvérek Építőipari Szövetkezet szakembergárdája.

HABERSCHUSZ ERZSÉBET Fotó: TÖTH LÁSZLÓ

A jogsegélyszolgálat

a Bonyhádi

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

A Bonyhádi Cipőgyárban a jogsegélyszolgálatot 1977. január 1. napjától hozta létre a szakszervezeti bizottság.

S azóta 257 esetben vették igénybe a dolgozók. Különösen értékes a munkajogi szolgálat, hisz a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolaCipőgyárban

tos ügyeikben bizony elég járatlanak.

Még nincs kétéves ez a jogi tevékenység, azonban az elmúlt időszak, az ügyekkel való foglalkozás bizonyíthatóan gyümölcsöző volt. Nem kis mértékben pedig a dolgozók segítségére van, hisz a jogi ügyekben járatlanok biztos eligazítást kapnak.

HORVÁTH JÓZSEF

Ónodi Szabolcs a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium testnevelő tanára. A kíváncsiság vezérelt hozzá. Az érdekelt, miért éppen a szőlészkedés lett a hobbija?

— A főiskola elvégzése után, 1966-ban kerültünk Pincehelyre a feleségemmel. Még ebben az évben vettem egy 600 négyszögöles öreg szőlőt. Nem véletlenül. A tantestületben hagyománya volt a szőlészkedésnek, a családom is foglalkozott ezzel. Az apám a pedagógusföldet minden évben szőlőben kapta meg. Jó példa tehát volt, csak bele kellett vágni.

— A szőlő már öreg volt. Gondolom, egy kicsit rendbe kellett szedni.

— Ügy van. Elkezdtem a helyrepofozást: kivágtam az összes tőkét, majd hozzá- kezdtem a föld átforgatásához, s az újratelepítéshez. Hatvan centi mélyen ásóval forgattam át a földet.

— Ez főállásban is elég. Mikor volt erre idő?

— Mivel egy testnevelőnek a dálutánok, sőt a hét végek is foglaltak, a reggeli órák maradtak szőlészkedésre. Hajnali három-négy óra körül keltem, hétig kint voltam, utána mentem tanítani.

— Segítség akadt?

— Nem. Egyedül csináltam. 1967-től 1970-ig átforgattam az egész földet, s közben a telepítéshez is hozzákezdtem. Hol szerezzek szaporító anyagot? Ez volt a legnagyobb problémám. Szerencsére baráti kapcsolatok révén sikerült igen értékes szőlőfajtákat szereznem.

— A tőkék elhelyezéséhez valamelyik szomszéd példája kellett?

— Pincehelyen hagyományos szőlőművelés volt, de

nem ezt követtem, összegyűjtöttem a telepítéssel foglalkozó szakirodalmat, s a hosszú téli estéken tanulmányoztam. Így okoskodtam ki, hogy a domboldalba lugasszerűen telepítem a szőlőt. Kétszer egy méteres kötésben a lejtőnek keresztbe helyeztem el a tőkéket, s teraszokat alakítottam ki. A támasztórendszert vasoszlopokkal oldottam meg. Közel kétszáz darab háromméteres oszlop található a szőlőmben.

— A pincehelyiek milyen szemmel nézték ezt a vállalkozást?

— Kezdetben kritizáltak. „Nem tudnak beszélgetni a szőlők, ha ilyen távol rakod. Gondolod, hogy majd kiabálni fognak egymásnak?” — mondogatták. Az idő azonban engem igazolt. 1975-ben lisztharmat pusztította végig a szőlőket. Az enyémet elenyésző kár érte. Azóta már többen az enyémhez hasonlóra alakították át a szőlőjüket.

— A présháznak és pincének is van története?

— Igen. Mivel egy szőlő nem igazi présház és pince nélkül, szőlészkedésem kezdetén ehhez is hozzákezdtem. 1970-re kiástam a pincét, ami röviddel ezután beomlott. Közben elvittek katonának. Leszerélés után újra kiástam. Megint becsúszott. Többen azt mondták, hagyjam a fenébe az egészet, úgysem fog sikerülni. Elhatároztam, azért is megcsinálom! Harmadszorra aztán sikerült. Megépült a pince, elkészült a présház.

— Anyagilag milyen megterhelést jelent ez a hobbi?

— Amit tudtam, saját erőből végeztem el. Így nem jelentett nagy megterhelést. Az építőanyagot például egy beomlott pincéből sikerült ösz- szeszednem. Az építésben pedig a szomszédaim segítettek sokat. Nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk. Kölcsönösen segítünk egymásnak. Vettem egy kerti traktort is. Gépesítettem a szőlőművelést.

— Ügy tudom, a Bonyhád- ra helyezéssel veszélybe került a hobbi.

— Valóban. Bonyhád 65 kilométerre van Pincehelytől. Első pillanatra úgy tűnt, képtelenség megtartani a szőlőt ilyen távolságból. Feladtam egy hirdetést, hogy eladom. Jelentkezett egy Győr körüli vevő is. Ez szeget ütött a fejembe: ha neki megéri onnan, miért ne érné meg nekem közelebbről. Közben sikerült egy autót venni, s máris nincs távolság. Egy óra alatt ott vagyunk a családdal.

— Nem az udvariasság mondatja, kitűnő ez a bor.

— Gondoltam, ha már sikerült jó szőlőfajtákra szert tenni, meg kell tanulni a borászatot is. Ismét elő a szakirodalmat, a család borszakértőit, s elkezdtem a borászkodást. Ilyenre sikerült — mutat a pohárban csillogó nedűre.

— Borversenyre jutott már a termésből?

— Az idén először. A járásira négy fajtát vittem. Egy arany, két ezüst és egy bronz érem az enyém. A megyei borversenyen két fajtával vettem részt. Az egyik ezüst érmet, a másik oklevelet kapott.

A hétvégi háznak is kitűnő présház tetejéről jó a kilátás: előttünk a falu a környező dombokkal. A présház fölött szőlő, gyümölcsfák. Tavasszal, nyáron itt minden zöld. De az ősz és a tél is hoz szépet, örömet. Voltaire szavai jutnak eszembe: Cultivez notre jardin! Menjünk és műveljük meg a kertünket!

MAJOROS ISTVÁN

Présház, szőlővel és vendégekkel...