Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
a Képújság 1978. október 21. A Sió felé futó Hidas-patak két partján, az Előhegy, a Kálváriahegy és az Erdőshegy északi lábainál húzódik meg Kisdo- rog. A községről az első történeti följegyzés 1867-ből maradt ránk. Eszerint: „Kis-Dorog falu a helybeli éltesebb emberek tanúsága és állítása szerint a Zomba felé vezető út mellett balra és a réten túl a mostani szőlők alatti kenderföldek helyén feküdt ...” Ez mit sem változtat azon a tényen, hogy — éppen a temető lélekharangjának tanúsága szerint — az 1720—30-as években, németeket telepítettek ide, a Völgység e kies részébe, kiknek leszármazottai azóta is itt élnek, a közben idetelepült székelyekkel, felvidékiekkel vegyest. Kisdorog közigazgatási önállósága 1970 július elsejével megszűnt, azóta Tevel társult községe. A lakosság lélekszáma ma 1187. Az aktiv keresők közül 108-an az iparban, 309-en a mezőgazdaságban 83-an egyéb területen dolgoznak. A községből 108-an járnak el máshová dolgozni. A lakosság lélekszáma stagnál. JUHÉ PUSZTA Juhé. Közigazgatásilag Kis- doroghoz tartozik, gazdaságilag a Hőgyészi Állami Gazdaság egyik kerülete. A pusztán még 16 család lakik, itt a munkájuk, és betonúton, a gazdaság üzemi útján jutnak el a faluba. A 2400 hektár szántót és az 1030 hektár rétet, legelőt mindössze 248 dolgozó műveli meg. A terület 12 községgel határos. Az egész „birodalmat” Lehel Antal 27 éves növényvédő üzemmérnök kormányozza. A Juhé pusztai gazdaságban növénytermesztéssel, és állattenyésztéssel foglalkoznak. Van egy korszerű szárítójuk, ahol a kukoricát, a lucernát és a szudáni füvet dolgozzák fel liszt illetve pellet formájában. Az idei terv 600 vagon, de október 15-ig 560 vagon terméket már elküldték — jelentős részét exportra. Ezen felül a gazdaság 3000- es juhállományát és a hőgyészi társulás hízó bárányait nevelik. Az elmúlt héten 1000 darab bárányt küldtek exportra. A baromfitelepen már kevés az állomány, de az ódá- nyi pusztában a KAHYB- sertéstörzstelep 80 anyakocája sok-sok kismalacot nevel. Az üzem dolgozóinak egynegyede kisdorogi. Az egészségügyi kultúra jó Egészségügyi ellátás szempontjából szerencsés község Kisdorog. Hároméves szünet után, három év óta — dr. Borcsek László személyében — van orvosa a községnek. Borcsek doktor elismeréssel beszél a faluról, megelégedett a lakosság egészség- ügyi kulturáltságával. Elmondta, hogy általában az idősebb kori betegségekkel keresik fel az emberek. Járvány az utóbbi években nem volt. A táppénzfegyelem jó. Nem találkozik olyanokkal, akik meg akarnák hosszabbítani táppénzes állományukat, ellenkező példával annál inkább. Az ivóvíz rossz, kivéve az artézi kút vizét. Azt a csecsemők is ihatják. Egészségügyi ellátottság tekintetében Kisdorog, noha társult község, nincs hátrányban a székhely község Te- vellel. Borcsek doktor naponta negyven-ötven beteget kezel. Kérdezősködéseink alapján meggyőződtünk róla, hogy a falu népe tiszteli az orvost, elégedettek munkájával. Rövid életrajz — Kadosa Józsefné vagyok, egyedülálló asszony. A férjem disszidált 1956-ban, itthagyott három gyerekkel, egyedül neveltem őket, mindenféle támogatás nélkül. A termelőszövetkezetben dolgozom 19 éve. Az egyik lányom háztartásbeli, a másik könyvelő a nagymányoki .tsz-ben. A fiam egyetemen van, a szekszárdi vállalat, a TOTÉV küldte őt, jogász lesz, másodikos. Egyébként érettségizett, és esztergályos. — Szántottam, vetettem, öregségemre megrokkantam. A tsz-ben nappali őr vagyok 1000 forintért. A fiam havonta egyszer jön haza, de nem is bolygatjuk, tanuljon. — Ez az én életem. ...---- --- ■ .4----K icsi ház a pusztaságban Ördög-malom, László-major, Juhé puszta és Ódány régi-régi települések. Az élet lassacskán már mindegyikben megszűnik, kivéve Juhét — a gazdaság egyik központját. Ódány legalább nyolc kilométerre van a falutól. Valamikor tanyabokor volt, ma már csak Tauth János nyugdíjas telepvezető családja lakik itt. A telepen dolgozók a gazdaság autóbuszával járnak ide. Hozzák, viszik a hírt Tauthéktól. — A postát nehezen kapjuk meg, élelemért, mindenért utazni kell — mondja János bácsi. — De már nem megyünk el innét. Egyszer járt itt egy professzor, az mondta: Sokáig él, ha marad. János bácsi íelesége 1930-tól, a gazda pedig 1941-től lakik a pusztán. A kis kertes ház körül minden megterem, van egy pár család méh is és természetesen a kis gazdasághoz szükséges jószágok. Tauth János a nyugdíj mellett a sertéstelepen dolgozik. Szikuizpanasz Márton Antal, Ady Endre u. 75. szám alatti lakos a következő panasszal keresett fel bennünket: Tavaly szeptember 1. óta a bonyhádi ÁFÉSZ nem biztosítja a község szikvízellátását. Csupán a boltban lehet szódavizet kapni, házi használatra. Tavaly már szóba került ez a dolog az ÁFÉSZ részközgyűlésén, intézkedés azonban nem történt. A teveli szódás szívesen ellátná Kisdorogot is — ezt sem intézték el eleddig. Várjuk a bonyhádi ÁFÉSZ válaszát. A közművelődési program megvalósítása Ifjúsági park lesz... Képünkön az egykori Dőry-kastély. Az épület, sajnos, eléggé elhanyagolt, jelentős részét azonban még rendbe lehet hozni. Jelenleg itt székel a községi pártszervezet, az úttörőknek van egy szobájuk és a KISZ-nek klubhelyisége. A fiatalok a környező nagyon szép parkot, társadalmi munkával, rendbe hozták és további parkosítást terveznek. Itt lesz a község kultúrparkja. Kaláka Kisdorogi magazinunkat A Kisdorogon élők igényeinek megfelelően, a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével készítették el ötéves kulturális programjukat. Az ötéves program végrehajtásába, évi ütemezés szerint bevonják a község valamennyi tömegszervezetét és -mozgalmát. Az ez évi tervükben rögzítették: a kulturális tevékenységnek hozzá kell járulnia a közművelődési törvény végrehajtásához, szolgálnia kell a marxista—leninista világnézet terjesztését, a szocialista tudatformálást, a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelést, az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését, a társadalmi és gazdasági életLosoncgi István labdarúgó- edző szerint a megyebajnokságban szereplő csapat a legfelkészültebb Tolnában. Tavaly, ha hazai pályán eredményesebbek, könnyedén nyerhettek volna bajnokságot. Pedig a kisdorogi labdarúgócsapat — 1960 óta szerepel ebben az osztályban — mindig arról volt híres: hazai pályán még döntetlent is nehéz volt elérni velük szemben. A tavalyi szezonban megdőlt ez a régi hagyomány. A megyebajnokságban szeben való aktívabb részvételt, valamint a szabad idő hasznos 'és .kulturált eltöltését. A kulturális tevékenységben elsősorban a közös érdeklődésű gyerekek, fiatalok és felnőttek kis csoportjaira alapoznak, de kihasználják a nagyobb közösségét megmozgató rendezvények erejét is. Vannak évek óta működő kis csoportjaik. A gyermek- náptánccsoportot — vezetője Illés Lázárné tanító — és a bábcsoportot — vezetője Ónodi Zsuzsanna tanító — az általános iskolával közösen működtetik. Szerepléseikkel már sok örömöt szereztek a község lakóinak. A lányok-asszonyok klubjának tagsága második éve ismerkedik a népi hímzésekkel, s ezáltal a népi kultúra kinreplő helységek közül a legkisebb község Kisdorog. Nincs utánpótlási problémájuk. Az ifjúsági, a serdülő- csapatba mindig van jelentkező. A hazai mérkőzéseken, ha jégeső esik is 80—100 törzsszurkoló a pálya szélén van, idegenben 40—50 ember mindig a kisdorogiakért szurkol. / Hogy mikor nyernek bajnokságot? Az a játékosoktól függ és természetesen a többi, bajnoki címre törekvő csapattól. cseivel. Saját kiállítást is rendeztek már. Az 1974 őszén alakult ifjúsági klub — vezetője Szabó Gizella kirendeltségvezető — megmegújuló programjával, amelyben megtalálható a politikai vitakör, az ismeret- terjesztő előadás, a klubest, a diszkó, a színházlátogatás és a közös kirándulás, mozgósítja a fiatalokat a művelődésre, a szabad idő hasznos eltöltésére. A művelődési otthon rendezvényei közül nagy sikert hozott az író—olvasó-találkozó, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ művészeti csoportjainak szereplése, a népszerű előadó- művészek felléptével rendezett műsoros estek. A kettes kerület Soha sem volt a termelő- szövetkezet nagy gazdasági egység. Mindössze ezer holdon gazdálkodtak. Három éve egyesültek a teveli Kossuth szövetkezettel. így lett a kisdorogi a kettes kerület. Ma csak a község kis töredékének ad munkát a közös. Az állattenyésztésben 23-an a_ növénytermesztésben 10-en dolgoznak. Ezenkívül van még egy-két munkaalkalom: így összesen 50—60 ember dolgozik itt. Az állattenyésztés a legjelentősebb. Hízómarhával és sertéssel foglalkoznak. Van 136 darab növendék bika és 96 fejős tehén. A sertéstelepen 50 anyakoca, az összes sertéslétszám 530 darab. Sok szakember van a faluban. Iparengedéllyel három női szabó, egy-egy lakatos, vízvezeték-szerelő és egy fodrász rendelkezik. A szolgáltatásba besegít a termelőszövetkezet is. Májer János nyugdíjas kovácsmester és Takács József nyugdíjas bognármester hetente két alkalommal „szolgáltat”. Mindezek ellenére épül új ház Kisdorogon, sok lakást korszerűsítenek, felújítanak. Az eljáró szakemberek azért dolgoznak a szakmában engedély nélkül, de leginkább a kaláka divatos még. Kisdorogi magazinunkat írta és összeálltotta: Pordán Jánosné, Hazafi József, Le- tenyei György és Illés Lázár helybéli tudósitónk. A fényképeket Bakó Jenő készítette. Munkatársaink legközelebb Döbröközre látogatnak A hazai pálya előnye A földekről folyamatosan érkezik a szárítóüzembe a feldolgozni való termés
